Zádori János szerk.: Magyar Sion 1876. (Uj Magyar Sion 7. évfolyam)
I. Értekezések - Colombiére életrajza
4 CLAUDIUS DE LA COLOMBIÈRE verbum Domini !" (Ezech, 37.) S honnét derült az ismét pirkadó remény? „A megalázott s végkép kimerült Francziaország (igy há körlevelében az autuni püspök) azért imádkozik, hogy ereibe új keresztény vér ömöljék. De honnét s kitől kérje ez újjáteremtő vért, mely egyedül adhatja vissza életét? Jézus Szivétől! csak e Szívből áradhat ki új vér, új életerő ! " A nemzet megérte ama jós szózatot, melyet két század előtt maga az Úr Jézus reményzálogául hirdetett a majdan reményvesztett hon szent leányának, b. Alacoque Margitnak : „Francziaország mindenkor kedves isteni Szivemnek s neki lesz fölszentelve.") E reménysugár átrezgett a balsorsú jelenbe is, s ima püspökök sorban Jézus Szivének ajánlják megyéiket ; a hongyülés a Montmartre-on emelendő fogadalmi templomnak alapkövére vési be a vigasztaló hitet, hogy sz. Lajos népének Jézus Szivében kell újjászületnie , de leginkább a Paray le Monial körül hullámzó zarándokok özönéből tör ki a bűnbánatos sóhaj : „Sacré Coeur! Sauvez nous! Sauvez Rome! Sauvez la France!" E kis város lőn az újra kereszténynek születő ország bölcsőjévé, amint a lourdesi kegyforrás ez uj életnek keresztkútja. — Igen, Paray le Monialban nyert lír szivet az elbukott ország; azon irgalmas Szivet, mely kétszáz év előtt ugyan itt nyilvánitá ki szerelmének titkát s kegyeinek kútfejét a hidegülő világ megújitására. B. Alacoque Margitnak, a Sz. Szív tiszta jegyesének sírkövén esdeklett a földi nagyságában porig alázott francia, törődött új keresztény Szívért, hogy ez által visszanyerje a valódi nagyság alapját: a hiterkölcsös nemzeti közérzületet. „Cor novum créa in me Deus ... et exultabunt ossa humiliate!" (ps. 50.) Ugy ') La France est toujours bieu cliûre a mon divin Coeur, elle lui sera Consacrée.