Magyar Szemle, 2005 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Pelle János: A Magyar Szabadság Rádió
PELLE: A MAGYAR SZABADSÁG RÁDIÓ 43 mi történt velük, kik voltak a parancsnokaik, kik alkották a keretet stb. Rettenetes dolgokra derült fény, és ezt mi a rádióban nyilvánosságra hoztuk. - Milyen visszhangja volt a Magyar Szabadság Rádiónak? - A VKF-6 vezetője, Kádár Gyula ezredes, aki Stollár Bélával együtt az illegális rádió egyik megteremtője volt, rendkívül trükkös módon népszerűsítette a rádiót. Meglátogatta a különböző katonai alakulatokat, és a faliújságokon olyan cikkeket helyezett el, melyek szidalmazták a Magyar Szabadság Rádiót a hangvétele miatt. Ezzel felhívta a figyelmet az illegális adásra. Az volt a koncepciója, hogy valós hírekkel kell ellensúlyozni a honvédek között a német Signal és a Rajniss-féle Magyar Futár hatását. A másik fontos társadalmi réteg, melyben igyekeztünk hatástalanítani a náci és nyilas propagandát, az egyetemi ifjúság volt. Külön csoportot szervezett ebből a célból, melynek Stirling György volt a vezetője. Az egyetemisták között nagy befolyása volt a külön sajtóval is rendelkező Turulnak és más szervezeteknek, melyek németbarátok és antiszemiták voltak. Ez csak a harmincas évek végéig volt így. A Turul persze nem változott, de a negyvenes évek elején már megjelentek azok az élesen németellenes egyetemistacsoportok, melyek harcba szálltak a turulistákkal. A velünk szimpatizáló egyetemista csoportok vezetői a cserkészmozgalomból nőttek ki, kedvenceik voltak a népi írók és a falukutatók, mindenekelőtt Kovács Imre és Féja Géza. A turulisták a profetikus írónak nevezett Szabó Dezsőért rajongtak, aki azonban a harmincas évek végén szembefordult a náci típusú antiszemitizmussal, mert a „zsidókérdés" megoldását a magyarság belügyének tartotta. - Mikortól kapcsolódott be a Magyar Szabadság Rádió munkájába? - Már nem emlékszem pontosan, de úgy tűnik, hogy 1943 elejétől. Tudni kell, hogy a rádió szinte teljes