Magyar Szemle, 2005 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Pelle János: A Magyar Szabadság Rádió

PELLE: A MAGYAR SZABADSÁG RÁDIÓ 43 mi történt velük, kik voltak a parancsnokaik, kik alkották a keretet stb. Rettenetes dolgokra derült fény, és ezt mi a rádióban nyilvánosságra hoztuk. - Milyen visszhangja volt a Magyar Szabadság Rádiónak? - A VKF-6 vezetője, Kádár Gyula ezredes, aki Stollár Bélával együtt az illegális rádió egyik megteremtője volt, rendkívül trükkös módon népszerűsítette a rádiót. Meg­látogatta a különböző katonai alakulatokat, és a faliújsá­gokon olyan cikkeket helyezett el, melyek szidalmazták a Magyar Szabadság Rádiót a hangvétele miatt. Ezzel fel­hívta a figyelmet az illegális adásra. Az volt a koncepciója, hogy valós hírekkel kell ellensúlyozni a honvédek között a német Signal és a Rajniss-féle Magyar Futár hatását. A má­sik fontos társadalmi réteg, melyben igyekeztünk hatásta­lanítani a náci és nyilas propagandát, az egyetemi ifjúság volt. Külön csoportot szervezett ebből a célból, melynek Stirling György volt a vezetője.­­ Az egyetemisták között nagy befolyása volt a külön saj­tóval is rendelkező Turulnak és más szervezeteknek, melyek németbarátok és antiszemiták voltak.­­ Ez csak a harmincas évek végéig volt így. A Tu­rul persze nem változott, de a negyvenes évek elején már megjelentek azok az élesen németellenes egyetemistacso­portok, melyek harcba szálltak a turulistákkal. A velünk szimpatizáló egyetemista csoportok vezetői a cserkész­mozgalomból nőttek ki, kedvenceik voltak a népi írók és a falukutatók, mindenekelőtt Kovács Imre és Féja Géza. A turulisták a profetikus írónak nevezett Szabó Dezsőért rajongtak, aki azonban a harmincas évek végén szembe­fordult a náci típusú antiszemitizmussal, mert a „zsidó­kérdés" megoldását a magyarság belügyének tartotta. - Mikortól kapcsolódott be a Magyar Szabadság Rádió munkájába? - Már nem emlékszem pontosan, de úgy tűnik, hogy 1943 elejétől. Tudni kell, hogy a rádió szinte teljes

Next