Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 5-6. szám - KÖRKÉP - Fehér István: „Sorsunk örök üzenet" - Gérecz Attila költészetéről
KÖRKÉP Kiadványok a rendszerváltástól a jelenig terjedő időszakban Gérecz Attila költői életműve irodalmi köztudatba kerülésének 1989 utáni alakulástörténetét valószínűleg öt jelentős kötet megjelenése tagolja a legérzékletesebb módon. A kiadástörténet rövid ismertetetése azért lehet célravezető, mert a költő utóéletét a szokásosnál is inkább befolyásolták az egyes kiadók egymással szembenálló és sajnos többször tárgyi tévedéseken is alapuló koncepciói. 1991-ben jelent meg a költő műveit bemutató első (legális) hazai kiadvány, az egykori rab- és költőtárs Kárpáti Kamil szerkesztésében Gérecz Attila, a költő 1956 mártírjai címmel. Az első jelentősebb értelmező tanulmányokat (és Gérecz által ihletett emlékezetes verseket, esszéket) is tartalmazó kötet szintén az egykori barát kiadójának gondozásában jelent meg egy évtizeddel később. A címe Sorsod művészete, mely megegyezik a költő sokak által legjelentősebbnek tartott, kétségtelenül az egyik legkiforrottabb, túlzás nélkül állíthatóan világirodalmi nívót felmutató transzcendens líraisággal megkomponált művének címével. Szintén 2001-ben jelent meg a Stádiumos kiadványokétól eltérő szerkesztési elveket képviselő Így bocskorosan című Gérecz-verseskötet a Kráter kiadónál, melynek munkálataiban Turcsány Péter és Kovács Attila Zoltán szerkesztők mellett H. Drechsel Mária, a költő egykori kedvese, élete utolsó napjaiban eljegyzett menyasszonya, szerelmi indíttatású lírájának ihletője társszerkesztőként működött közre. A két legfrissebb, érdemi filológiai kutatási eredményeket is közreadó, az elvégzett munka nagyságát és gondosságát tekintve mindenképpen legjelentősebbnek mondhatóak a Hajnal Géza nevéhez köthető kiadványok: a 2016-ban, a várható nagymonográfia előmunkálataként publikált kötet, és az életmű 2017-ben kiadott, precízen felépített, korszerű jegyzetapparátust felvonultató kritikai kiadásai. Előbbi egyértelmű erénye a szubjektív kutatástörténet őszinte, személyes hanghordozása: a kutatás mélyebb érintettségből adódó, mozgósító erejű szenvedélyének hangulati atmoszférája, így a buktatókkal és zsákutcákkal való (nyilvánvalóan korántsem felesleges) szembesülések után annál revelatívabb módon tárulnak elénk a jelentős részleteket illetően tisztázó erejű eredmények, melyek eddig fájdalmasan hiányoztak a költő utóéletéből. Mi magunk is újraélhetjük a kutatás sokszor nem éppen kényelmes folyamatát, amennyiben a kutatóéhoz hasonló tiszta motivációval szeretnénk teljes és élethű képet kapni Gérecz Attila alakjáról és művéről. A meggyőzően artikulált igazságokat itt (is) a realitások rovására történő túlheroizálás, a realitások nevében az idealitás szempontját a szintézisből kizáró hamis realizmus, vagy éppen - sajnos teljességgel érthetetlen, hogy Gérecz esetében erre is van példa - a bornírt módon dehonesztáló, a témát felháborítóan felelőtlenül kezelő, öncélú megoldásokkal telített értelmezések szélsőségei között találhatjuk meg. 4 Gérecz Attila, a költő, 1956 mártírja. Szerk.: Kárpáti Kamil. Stádium Kiadó, 1991, Budapest 5 Sorsod művészete: Gérecz Attila versei és utóélete. Stádium, 2001, Budapest 6 így bocskorosan: Egybegyűjtött versek és írások. Kráter, 2001, Pomáz 7 Hajnal Géza: A Gérecz-hagyaték: Előmunkálatok a nagy monográfiához. Kortárs, 2016, Budapest - Gérecz Attila összes művei. Kiad., jegyz., utószó: Hajnal Géza. Kortárs - Tan-Terv, 2017, Budapest - Boldog 9 Csendkút. Magyar filmdráma, 2007