Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 3-4. szám - ESSZÉ - Geller Katalin: Mednyánszky László és a magyar szimbolista művészet halálképe

GELLER KATALIN: A MAGYAR SZIMBOLISTA MŰVÉSZET HALÁLKÉPE 51 ábrázolásokat újított fel Odilon Redon is, például az Ikarosz bukása (1890 körül) című festményén. Az 1879-ben megjelent Alomban című sorozatán is szárnyakkal ellátott fantáziaalakok és repülő fejek (Levá­gott fej, 1878-79 körül) tűnnek fel.32 Mednyánszkyt az emberben rejtőző halál és a felszín mögött lappangó ösztönök, állati vonások felfedése egyaránt érdekelte. Rea­lista „csavargóportréiban" a halál­­közelség, a szenvedés, az emberi lélek legsötétebb oldalai tárulnak fel. Ezeken - ahogy néhány tájké­pén is - a szenvedés univerzalitá­sát tárja elénk. Az élet vége. Öreg pár az éjszakában (1890-es évek máso­dik fele) című festményén az éles fény szinte szétroncsolja az arcvo­násokat. A sír felett álló gyászolók realista felfogású megörökítései (Sír felett, 1878) után készülhettek a téma romantikus-szimbolikus változatai, mint az Erdei szellem (1895 körül) és az Ima a sír felett (1895 körül). A Ringwald-hagyatékból felbukkanó Szenvedő (Allegorikus jelenet, 1895 körül) című festményén Mednyánszky visszatérő motívuma, egy térdelő, fejét lehajtó, hátrakötött kezű, meztelen felsőtestű fiatalember látható. Az elítéltet, rabot vagy bűnbánót ábrázoló figurát Goya metszeteit idéző szörnyek, vijjogó, néhol ember­arcú, máshol állatra emlékeztető fejjel ábrázolt madarak veszik körül. Mednyánszky festészetét az 1890-es évek szimbolikus irányához köti a többér­telműség, a homály, a szinesztéziák tudatos keresése. A tájképek valószerű áb­rázolását tekintve rá is érvényes Charles Baudelaire Goyáról írt jellemzése: „a valóságos és a fantasztikus érintkezését, varratát észre sem lehet venni".33 „Imád­ta a titokszerű fenséges erőt, mely a kimagyarázhatatlan minden, s amely előtt csak leborulunk, anélkül, hogy megérthetnők" - írta róla Furmus (1894) című re­gényében Justh Zsigmond.34 A vízben tükröződő fák, ahogy a pára, a köd, a hó, a sziklák csillogó, szikrázó felülete, a zubogó patakok is a felszín mögött formáló erőket sugallják. Festészete csúcspontjai közé tartoznak a megváltás nélküli in­ Mednyánszky László: A szerzetes és a kísértés, 1895 körül. Tus, papír, 63x57 cm, © Szépművészeti Múzeum, 2019 32 Odilon Redonról Michael Gibson: Odilon Redon 1840-1916. Le prince des rêves. Taschen, 2011, Köln, 48-49. 33 Charles Baudelaire: Néhány külföldi karikaturista. In Charles Baudelaire válogatott művészeti írásai. VáL: Csorba Géza. A művészettörténet forrásai, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964, Budapest, 100. 34 Malonyay Dezső Mednyánszky tájképeinek a természeti látványból fakadó misztikus és szimbo­lista jellegét emelte ki. Malonyay Dezső: Mednyánszky, Lampel, 1905, Budapest, 26.

Next