Magyar Szó, 1901. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1901-05-17 / 116. szám
május ív Választási mozgalom. Debrecenből írják lapunknak, hogy a mike-kércsi választópolgárok e hó 12-én szervezkedő gyűlést tartottak és ekkor úgy határoztak, hogy a mike-kércsi függetlenségi párt Polónyi Gézával teljesen szakít egyszersmind nagy lelkesedéssel Kovács Gyula, hajdu-szoboszlói polgármestert kiáltották ki jelöltjükül. MAGYAR SZÓ Az arany-gyapjú és az arany-torta. Budapest, máj. 16. Gróf Zichy Nándor úrról szól az ének, az arany-gyapjas vitézről, a XX. század magyar kereszteseinek erkölcsnemesitő Buiillon Godofréd,járói. Ez a nemes gróf és hattyúlovag akármily sokat tart is arra, hogy ő az aranygyapjú révén főhercegi rangban van, tudvalevőleg mégsem veti meg teljesen a népies motívumokat. Pártját, mely mágnásokból és papokból áll, elnevezte néppártnak, a legutóbbi választáskor ő maga három helyen is pályázott a népképviselőségre s bizony nem rajta múlott, hogy mind a három helyen szerencsésen elbukott, de azért nem mondott le a reményről, hogy lesz még belőle képviselő? sőt, mióta a Széll-kormány szabadelvűsége annyira elhárított minden akadályt a néppárti bujtogatás elől, fáradhatatlan utazó ügynöke, Molnár János apát úr, nyolc-tíz választókerületben forgalomba is hozta már a nemes gróf jelöltségét Ez természetesen nem történhetett a néppárti vezér tudta nélkül, annál kevésbbé akarata ellenére. Méltán keltett hát meglepetést a tegnapelőtt Nagy-Szombatban tartott néppárti gyűlés lefolyása. Itt ugyanis a választóközönség vezetői gróf Zichy Nándort óhajtották volna jelöltül kikiáltani, Molnár János apát azonban kijelentette, hogy a nemes gróf újabb elhatározása az, hogy egyáltalán nem vállal képviselői mandátumot. Parlamenti körökben ez a fordulat élénk feltűnést keltett, s ki így, ki úgy próbálta magyarázni az elhatározás okát. Hogyan történhetett az, hogy aki még két hét előtt 8—10 kerületben szerepelt képviselőjelöltképpen, az most elvileg, teljes átalánosságban elutasítja magától a képviselőséget? A rébusz sok fejtörésre adott alkalmat, de végre mégis csak akadt valaki, aki megfejtette. A megfejtés íme ez: Gróf Zichy Nándor elhatározásának oka az, hogy most már az új összeférhetlenségi törvény elfogadása kétségtelenné lett. Már pedig a nemes gróf nemcsak az arany-gyapjút becsüli igen nagyra, hanem, bár kevesebb nyilvánossággal s nem akkora tüntető zajjal, de igen eredményesen részt vesz abban a táncban is, mely az Arany Borjú körül folyik. Más szóval, a néppárti vezérnek van egy egész csomó olyan állása, mely a megalkotandó törvény szerint a képviselőséggel nem fér össze, ilyen különösen a magyar állam bankjainak, az Általános Hitelbanknak igazgatósági tagsága, az inkompatibilitásnak legjellegzetesebb típusa. Gróf Zichy Nándor tehát ezért nem pályázik képviselőségre, s marad tovább is a főrendiházi klerikálisok és inkompatibilisok vezére. Ez adja meg egyúttal a magyarázatot ahhoz a nagy ellenzéshez is, mellyel az érdek összeférhetlenségnek a főrendiházra való kiterjesztése találkozott. A „Turul“ üzelmei. Budapest, május 16. Az állami szubvencióra áhítozott, szerencsére azonban kellő időben tetten ért osztrák cipőgyár, amely a magyar ipar tönkretétele mellett a magyar jóhiszemű közönség becsapását is célul tűzte ki, ma azt hirdeti, hogy a mödlingeni cipőgyártól átvett árukészletet budapesti raktárában eladásra bocsájtja. Vagyis, most már leplezetlenül beismeri, hogy magyar cipőket egyáltalán nem árusít, de azért a magyar szubvenciót mégis kérte és el is fogadta. A szédelgő vállalatnak vidéki üzelméiről nap-nap után újabb adatok érkeznek. A szegedi, kassai, zágrábi leleplezések után Nagyvárad került sorra, amiről tegnap már röviden megemlékeztünk. A nagyváradi esetben azonban oly tisztán látjuk a csalás tényállását, hogy arra, ma nyert értesüléseink alapján, újból visszatérünk. A tudósítás így szól: Módunkban áll, hogy a miniszter úrnak tudomására juttassuk a Turul cipőgyár legújabb visszaélését. A Bemer téren, szemben az új színházzal alig két hete új üzlet nyílott meg. Az új üzlet felett a magyar nemzet szimbolikus madara, a Turul madár olajfestésű képe díszeleg, alatta pedig aranyos betűk ragyognak : Turul cipőgyár. Mindenki, aki elsétált az üzlet előtt, örömmel látta az első magyar cipőgyár első üzletét fényes és virágzó állapotban Nagyváradon. Természetesen, mert hiszen ez a Turul jelzés és név a temesvári magyar pénzen dédelgetett magyar cipőgyár firmája. Tegnap derült ki azután, hogy csak olyan fióküzlete ez is a mödlingi cipőgyárnak, mint a szegedi, meg a debreceni és a többi. A dolog úgy sült ki, hogy a rendőrséghez feljelentés érkezett. A feljelentést az ipartestület nevében Bertsey György elnök tette, aki vizsgálatot kért annak megállapítására, hogy a bémertéri üzletben nem Turul-cipőket, szóval nem magyar gyártmányú holmit árusítanak, hanem Turul jelzéssel ellátott möchingeni cipőket, szóval importált cikkeket. Ez az eljárás pedig az ipartörvény 174. §-a szerint csalás, illetve visszaélés. A főkapitány azonnal kiküldte a helyszínére Giraud Árpád alkapitányt, aki Bertsey Györggyel együtt meg is jelent a Kémer-téri boltban. Itt Aranyi Albert mutatkozott be a hatóság embereinek és előadta, hogy ő a temesvári Turul cipőgyár bizományosa, az üzlet is a temesvári gyár fiókja. Minthogy azonban a gyár még nem üzemképes és nem is lesz az egy évig, ő a Mödlingből érkezett cipőket árusítja 5 százalék jutalék mellett. Be is mutatta a cipőkészletet, amelynek minden egyes darabján, a talpon ott a Turul madár s amely cipők egytől-egyig Mödlingben készültek. Aranyi ezután egy kis táblára mutatott, amely az üzlet bensejében lóg, amelyen rajt áll ezen felirat: Mödlingi cipők, — egyúttal mutatott több levelet, amelyet a temesvári Turul cipőgyár vezetője, illetve tulajdonosa irt hozzá és amelyekben utasítást kap, hogy az eladott cipőkre cimkéket ragasszon. A címkék felirata szintén ez: Mödlingi cipő. Minderre azonban azt felelte Bertsey, hogy fentartja a vádat, mert az ipartörvény szerint akkor az üzletre kívül, feltűnően rá kellene írni, hogy mödlingi cipőgyár raktára, mivel így valójában nem más a Turul madár és név, mint a közönség megtévesztésére szolgáló hamis firma. A rendőrkapitány el is fogadta az elnök érveit. Ezek alapján azután haladéktalanul megindította az eljárást úgy a fióküzlet tulajdonosa, mint a temesvári gyár tulajdonosa 116. számú ellen. Egyúttal haladéktalanul utasította Aranyi Albertet, hogy a Turul cégjelzést távolítsa el az üzlet homlokzatáról. A KÜLFÖLDRŐL. Királyok találkozása Abbáziában. Bécsi tudósítónk írja nekünk a következőket: A román és görög királynak Abbáziában történt találkozása napok óta élénk eszmecsere tárgya a balkán félsziget sajtójában. S bár a királyokat minisztereik nem kísérték, senkinek sem jut eszébe, hogy annak a találkozásnak politikai jelentőségét kétségbe vonja. Beszélik, hogy a mi diplomáciánk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezt a királytalálkozást előkészítse. Ha ez igaz, akkor csak üdvözölhető a diplomácia eljárása, mert a román és görög királyok hosszú uralkodásuk ideje alatt sohasem találkoztak, pedig az ilyen összejövetelek igen alkalmasak arra, hogy az egymással versengő balkán államocskák közt a békés szellemet megteremtsék. Politikai fontossága azért is nyilvánvaló a két király találkozásának, mert úgy Romániának, mint Görögországnak az a céljuk, hogy Macedónia kérdésében fentartsák a status quot. Ausztria-Magyarországnak a Balkánon is ez a programmja, így tehát monarchiánk csak örvendhet a két király megbeszélésének. Románia volt eddig a Balkán államok közt a legmegbízhatóbb és ha most Görögország is csatlakozik azok politikájához, akik a Balkán eddigi állambeosztását változatlanul fentartani kívánják, ezt az elhatározást csak az a meggyőződés szülhette, hogy egy Macedóniával megnagyobodott Bulgária a Balkán békéjének állandóan veszélyeztetője lehet. Hogy vajjon megszületik-e ebből a találkozásból Görögországnak és Romániának nyílt szövetsége, az kétséges. Amennyiben létrejön, üdvös lenne, mert bizonyos nyomást gyakorolna a béke érdekében a nyugtalan szerbekre, bolgárokra és montenegróiakra. — Ferdinánd fejedelem a cárnál. Bécsi tudósítónk fentebbi közlésével egy időben kapjuk a táviratot Szentpétervárról, hogy Leontkew őrnagy, orosz katonai atassé az orosz cárnak sajátkezében írt levelét vitte el Ferdinánd bolgár fejedelemhez, mely levélben a cár Ferdinánd fejedelmet julius hóra Pétervárra szólítja. Ferdinánd fejedelem természetesen sietni fog a cári meghívásnak eleget tenni. Ez a váratlan meghívás kétségkívül összefüggésben áll a két király abbáziai összejövetelével. S célja az lesz a pétervári megbeszélésnek, hogy ellensúlyozza a két király esetleges balkánszigeti politikáját. Egyszóval az oroszoknak külön érdekeik vannak a Balkánon és féltér kényén őrködnek, nehogy érdekeik csorbát szenvedjenek. — obstrukció a német birodalmi gyűlésen. Berlinből különös obstrukció híre érkezik. A kormány javaslatot nyújtott a birodalmi gyűlés elé, amely a szeszadót ötven százalékkal emelte volna. Az ellenzék a javaslat ellen késhegyig menő harcot indított, de a kormány nagy többsége a javaslat elfogadását biztosította. Azonban az utolsó pillanatban történt valami. Ugyanis tegnap volt a javaslat harmadik olvasása s az ülés elején megállapították, hogy a többség 205 szavazattal rendelkezik, tehát hattal több szavazata van, mint amennyi a Ház határozatképességéhez szükséges, úgy, hogy ha ez a hat képviselő hiányzik, az ellenzék a terem elhagyásával határozatképtelenné teheti a birodalmi gyűlést. A baloldal erre alapította tervét. Az ellenzéki szónokok obstrukciós beszédeket mondtak, így Stadthagen egy óra hosszáig beszélt a petroleumvilágítás ártalmasságáról. E beszédek célja az volt, hogy a tárgyalást délig elnyújtsák ; délben indulnak ugyanis azok a vonatok, melyekkel a jobboldali képviselőknek, akik áldozó csütörtökön választóik közt akarnak lenni, el kell utazniok. A centrum izgatottan tárgyalt az ellenzékkel, amely kijelentette, hogy" nem tágit és csak a fennálló törvény meghosszabbításába fog beleegyezni, de semmi szín alatt sem fogadja el az új javaslatot, amely ötven százalékkal szaporítja a szeszadót. A baloldal csinyje fényesen sikerült. Az ellenzékiek egy órakor névszerinti szavazást indítványoztak s ekkor kitűnt, hogy több jobboldali képviselő elhagyta a termet és hogy mindössze 198 konzervatív és centrumpárti maradt ott, tehát eggyel kevesebb, mint amennyi a Ház határozatképességéhez szükséges. Belleström gróf elnök határozatképtelennek nyilvánította a Házat s a törvényjavaslat tárgyalását elhalasztotta a legközelebbi ülésszakig. Ez a sikerült csíny nagyban gondolkodóba ejti a német birodalom intézőit, mert ilyenformán még obstruálhatják majd az ellenzéken a vámtarifa legközelebbi módosításánál az egyes tété-