Magyar Szó, 1922. június (1. évfolyam, 100-122. szám)

1922-06-23 / 117. szám

äU 3 KOMM EGER * 1922. JUNIUS NO*23* ELSŐ ÉVFOLYAM «117*SZÁM JAT FENTEK J­áosmegyei Főmi­is­ SzMség hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: tori Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium­). 3. számd ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K,vasár- és ünnepnap S K. Az ellenzék üres lappal szavazott az elnökválasztáson. Budapest, 1922. június 22. Az ellenzék részéről bár általában megértéssel várják a miniszterelnök programmját, nem sok reményt fűz­nek a megegyezéshez, mert az el­lenzék nem vett részt az elnökvá­lasztáson. A keresztény ellenzék ér­tesülésünk szerint elejtette azt a tervet, hogy a háznagyi méltóságra külön jelöltet állítson, mert az el­lenzék üres lappal vett részt a vá­lasztásban. „Képzelt atrocitások.“ — A Magyar Szó telefonértesítése. — Budapest, 1922. június 22. Az­­ ellenzék magatartásával, ille­tőleg a tegnapi értekezletekkel kap­csolatban az egységes pártból a kö­vetkező információt kaptuk: Ami az ellenzék követelését az állítólagos atrocitások tekintetében illeti, kijelentik, hogy ilyen atrocitá­sok nem voltak és így az ellenzék nyitott ajtót zörget. Természetesen a képzéti atrocitás megtorlásáról szó sem lehet. Ami a választójogot illeti, a kor­mány a választási rendeletre nézve az indemnitás keretein belül meg­egyezést hoz létre. Az egységes pártban erősödik az a mozgalom, amely a Tisza-féle házszabály életbeléptetését követeli. al megvizsgált mandátumon. 237-et kifogástalannak találtak. — 6 mandátumot ki­fogásolnak. — Nagy Ernő bánja kiszólását. Budapest, 1922. június 22. A nemzetgyűlést délelőtt 11 óra­kor gróf Apponyi Albert korelnök nyitotta meg. Bejelenti, hogy Nagy Ernő fel­szólalásra kért és kapott engedélyt, aki kijelenti, hogy a keddi ülésen olyan kijelentésre ragadta el magát, mely nem volt parlamentáris. Bejelenti, hogy a szombati parla­menti ülésen előterjeszti azt az álla­potot, amelyet Gulyás István indított ellene a választások alatt. Ezután az elnök megállapítja, hogy a keddi ülésen Nagy Ernő által előadottak­ból a nagy zajban semmit sem hal­lott, de a gyorsírói följegyzésből kötelességének tartotta megállapítani, hogy Nagy Ernő inparlamentális ki­jelentésre ragadta el magát, amit­­ Nagy Ernő jóvá tett. Bejelenti továbbá, hogy Teleky Pál gr. és Szentpál István dr. ugyancsak beadták megbízólevelei­ket. Ezután az elnök kéri a meg­bízó osztályokat jelentéstételre. Dr. Szabó Sándor előadó bejelenti az osztály megalakulását. A mandátu­mokat megvizsgálták és 57 mandá­tumot kifogástalannak találtak. Eze­ket az a) osztályba sorozták, kivéve Mokcsay Zoltánt, akinek mandátu­mát nem ebbe az osztályba sorozták. Az állandó bizottságba beválasz­tották Herczeg Bélát és Kaas Albert képviselőket. Póttagokul Meskó Zol­tán és Husztig Tamás képviselőket. Ezután Rátz János képviselő be­­jelenti a második osztály jelentését, mely szerint elnöknek Graefl Jenőt, előadónak Rácz Jánost választották meg. A megbízó leveleket kifogás­talanoknak találták, így az a) osz­­­­tályba sorozták őket. Rendes tagok Czattler és Szily képviselő, póttagok Partos és Cziráky gróf. A harmadik osztály jelentését, báró Prónay György, jelenti be, el­nök Fáig Gyula, jegyzőnek válasz­tották meg Petrovics Györgyöt. Az összes képviselők mandátumát kifogástalannal­ találták és az a) osztályba sorozták. Az állandó iga­zoló osztályba megválasztották ren­des tagokul Almásy Lászlót, Györki Mikovényit és Sally képviselőket. A negyedik osztály jelentését Mózer Ernő képviselő jelenti be. Elnöknek Platti Györgyöt, jegyzőnek pedig Őri Szabó képviselőt választották meg. A megvizsgált mandátum közül ki­fogás alá estek Wild József, Szilágyi, Strausz, Pauper­a, Szentpál képvise­lők mandátuma, ezeket a b) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizott­ságban a ren­­des tagok Pesthy Pál és Hegymegi Kis Pál, póttagok egri Nagy János és Csillért. Az elnök bejelenti, hogy a tegnapi nap folyamán megvizsgál­­t ták 243 mandátumot, kifogás alá esett 6, igazoltak 237 mandátumot. Ezután a Ház áttért az elnök­vá­lasztásra. A korelnök felkéri Dénes jegyzőt, hogy olvassa fel a házsza­bályoknak ide vonatkozó rendelke­zéseit. Ennek megtörténte után az elnök 5 percre felfüggeszti az ülést. Olcsóbb lesz a búza. A közélelmezési miniszter rendelet­­tervezete. A parlament folyosóján egy kép­viselő megkérdezte Térffy Béla köz­élelmezési minisztert, hogy mit szán­dékozik tenni a kormány a mind­jobban fokozódó drágaság letörésére és foglalkozott-e a kormány a búza árának folytonos emelkedésével elő­álló esetleges közélelmezési ka­tasztrófával . A miniszter kijelentette, hogy a kormány a drágaság letörését első­rendű kötelességének tartja. Kijelen­tette azt is, drágulásának hogy a bmna folytonos okát a gabonaspeku­lánsok esztelen exportjában látja. Kidolgozott egy rendelettervezetet, amely lényegesen olcsóbbá fogja tenni a búzát. A búza kiviteli illeté­két oly magasra emeli, hogy a spe­kulánsok a világparitási áron nem tudják majd eladni búzájukat. A tervezetet a legközelebbi miniszter­­tanács fogja tárgyalni. A 15 százalékos vám eltörlése. — Saját tudósítónk jelentése. — Eger, 1922. június 22. Dr. Nagy János, az egri kerület nagytevékenységű képviselője nem csak programmbeszédében hirdette, hanem a nemzetgyűlés megkezdésé­vel már­is tettek és intézkedések bizonyítják, hogy választóinak ér­dekeit mindig szem előtt tartja. A 15 százalékos őrlési vám eltör­lése ügyében képviselőnk beszélt nagyatádi Szabó István földművelés­ügyi miniszterrel és tőle kapta azt az információt, hogy minden lehe­tőt meg fognak tenni, hogy a 15 százalékos őrlési vámot a rendes vámra leszállítsák. A napokban fog a miniszter a közélelmezési és pénz­ügyminiszterrel tanácskozni, hogy a vámőrlés leszállítása folytán a köz­­ellátás céljaira hiányzó búzamennyi­séget mi módon pótolják. Valószí­­nüleg a birtokosoktól fogják adó­képen beszedni. Hozzászólás a földreform új eszméjéhez. Az eszme fölvetőit a törvényes földreform sikertelenségének kilátása késztette a probléma új megoldására. A hármas tulajdonjog azonban a magántulajdon megosztása. Már­pe­dig a magántulajdon: „magán”, egyéni, akár elméletileg, akár gya­korlatilag. Ezzel tehát rést ütnénk a magántulajdonon. A föld három „tulajdonosa" közül legmegszorítottabb tulajdonjoga a földmunkásnak volna, akinek a kö­zépkori jobbágyságnál is rosszabb helyzete lenne. A jobbágy talán ak­koriban szívesebben befizette a dézs­mát földesurának, aki őt a hadsereg fentartásával megvédte az ellenség garázdálkodásaival szemben, mint most ebben az esetben a földmun­­kás a kétharmad jövedelemrészt két földesurnak. Az államnak joga van a földhöz a közterhek, az adók folytán, a régi tulajdonosnak a magántulajdon jogán és a munkásnak a munka jogán. Ez keresztülvihetetlen jogviszony, mert lehetetlennek tartom a három tulaj­donos jogainak pontos és súrlódás­mentes meghatározását. Mert ha a munkástulajdonosok termelő szövet­kezetbe tömörülnek, úgy a nekik kiadott földet csak kollektíve mun­kálhatják meg, mert a fölparcellá­zással rengeteg élő és holt fölszere­lés menne tönkre. Ez így szocialisz­­tikus javaslatnak látszik. Az államnak szánt jövedelemrész pedig, amely az összes eddigi adó­kat pótolná, hasonlít a Henry George­­féle „egyetlen adóhoz" (single tax.) Ez a két jog megnyirbálja a har­madikat, a régi tulajdonosét, akit úgy látszik minden teherviseléstől meg akar szabadítani a javaslat. De ha esetleg őt is köteleznék, teszem a termelő munka irányítására, úgy a munkások igazán nem fogják érezni az új „tulajdon" áldásait, mert cse­lédebbé válnának a cselédnél, így ahelyett, hogy javítanánk a nincstelenek helyzetén ezzel a föld­reformmal, illetőleg tulajdonreform­mal, csak elvesszük minden kedvét a munkásnak a termeléstől és az új tulajdonjog teljesen rabszolgává tenné. Tessék először megállapítani, hogy kinek van joga a földhöz, mert ez a javaslat így már alaptónusaiban is hasonlít az egyszeri biró anekdotá­jához, aki mindenkinek igazat adott. Kápolna, 1922. junius 21. Molnár László. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gim­názium­ u. 3. sz.

Next