Magyar Szó, 1946. február (3. évfolyam, 26-50. szám)

1946-02-01 / 26. szám

”. - Koldfok­kol az állandó és rendszeres fulladékduosiesi Szerszám és ruha készül a hulladékanyagból A munkások és vezetők közös erőfeszítésével sikerült újjáépíte­nünk ipari üzemeink nagyobb ré­szét. A termeléshez azonban nem elég csupán a gyárépület, vagy a jókarban lévő gép. A termelőesz­köznek nyersanyagot kell adni, amit feldolgoz és ami áru alakjá­ban jut el a fogyasztóhoz. Terme­lőképes ipari üzemeinkből éppen a nyersanyag hiányzott 1945 elején az ipar több ágát a leállítás veszé­lye fenyegette Gyorsan kellett in­tézkednünk, hogy iparunk megkap­ja a nyersanyagot és kielégíthesse a fogyasztóközönség legégetőbb szükségleteit. Külföldről egyelőre nem érkez­nek nagyobb nyersanyag szállít­mányok, bányáink nem elégíthetik ki az ipar nyersanyag-szükségle­tét, ezért egyedüli nyersanyag for­rásunk, a hulladékanyag tervszerű kihasználását kellett megkezde­nünk. Széleskörű akciót kellett in­dítani az összes feldolgozható hul­ladékanyagok összegyűjtésére A hulladékanyag gyűjtése nem újdonság nálunk A háború előtti Jugoszláviában sőt a megszállás alatt is jól megszervezett gyűjtő­­központok működtek, amelyek a magántőke irányítása alatt állot­tak A magántőke mint a gazdasá­gi élet valamennyi ágában, itt is óriási haszonra tett szert, termé­szetesen ez magával vonta a ter­melési költségek állandó növekedé­sét Ugyanakkor amikor egyesek milliókat kerestek a hulladékanya­gon a széles néptömegek, a falusi és a városi lakosság ezt a holt tő­két értéktelen szemétnek tartotta amely a trágyadombokon, a falusi árkokban és az országutak mentén pusztul el A falvakban és városok­ban pedig mindig akadt egy-egy »ócskás«, aki kocsijával végigjár­ta a házakat és néhány skatulya gyufáért vagy pár tucat harisnyáért vagonszámra gyűjtötte össze a hul­ladékanyagot. A kis gyűjtők »illő« kereset hozzászámításával a nagy­­kereskedőiknek szállították a hulla­dékot, ezek pedig a gyűj­tőközpon­tokon keresztül a feldolgozó üze­meknek továbbították E körút fo­lyamán új és új költségek kisebb­­nagyobb keresetek fűződtek hozzá a hulladékanyag alapárához. A hulladékanyag különösen ma fontos, mert gyorsabban feldolgoz­ható mint a nyersanyag és ipari üzemeink egyik feladata pedig épen a termelés menetének meg­gyorsítása Az újjáépítést irányító szövetségi Gazdasági Tanács még az elmúlt év elején gondoskodott a központi hulad­ékgyűjtő vállalat megszervezésével A hulladékgyűjtő vállalat azt a feladatot kapta hogy az egész ország területén össze­gyűjtse a fellelhető hulladékanya­got és azt a feldolgozó üzemekbe továbbítsa. Vajdaságban 1945 áprilisában ala­kult meg a tartományi hulladék­gyűjtő vállalat, amelynek központi igazgatósága Noviszádon van Szu­­boticán Petrovgrádon, Pancsevón és Zemunban kirendeltségeket léte­­sítettek, amelyek körzetenként el­végzik a hulladékanyag összegyűjté­sét. Ezenkívül járásonként még 14 kereskedőt bíztak meg a hulladé­kok gyűjtésével Eddig összesen 60 hulladékgyűjtő jelentkezett a válla­­latnál A gyűjtéssel megbízott ke­reskedők és a kirendeltségek vala­mint a felvásárló állomások jelen­téseket küldenek a tartományi igaz­gatóságnak, amely elvégzi az anyag szétosztását. Az állami huladékgyűjtő vállalat nemcsak, hogy felvásárolja a hulla­­dékanyagot, hanem nagy gyűjtőak­ciókat indít, amelyekben részt vesz­­nek a néphatóságok, az antifasisz­ta szervezetek, a hadsereg és az egész lakosság is Eddig nagy ócs­kavas-, üvegtörmelék- és gumihul­­ladék gyűjtő akciót rendeztek Vaj­daságban. A gyűjtőakciók sikerrel jártak, üveggyáraink kivételével kielégítettük üzemünk legégetőbb nyersanyag-szükségletét. Az állami vállalat kirendeltségei mellett hulladékosztályozó műhelye­ket létesítettek, ahol a gyárak szük­ségletei szerint különválasztják egymástól a feldolgozásra kerülő hulladékanyagokat. A minőség sze­rint osztályozott hulladékanyagot nyersanyagként szállítják a megren­delő gyárakba Egy év leforgása alatt a tartományi hulladékgyűjtő vállalat az összes föderális egysé­gekbe küldött hulladékanyagot Szerbiába 546 625 kg üvegtörme­léket, ócskavasat rongyhulladékot, papírhulladékot és sertésszert kül­dött. Az 55 vagon hulladékanyag fe­jében 1,227 706 dinárt fizettek ki a vállalatnak. Horvátország üzemei 247.982 kg. súlyú 1 375 386 dinár értékű rongy, papír, és gum­ihulla­­dékot kaptak Vajdaságból A szlo­véniai fém-, textil és vegyiipari gyá­rakba 803 916 kg hulladékanyag ér­­kezett tartományunkból Makedó­niába, ahol még fejletlen a gyárpar csak két vagon rongyhulladékot és ócskavasat szállítottak A tartomá­nyi hulladékgyűjtő vállalat 107 gyár­ipari üzemmel tart fenn kapcsola­tot. A hulladékgyűjtő vállalat gondos­­kodik a vajdasági fém és textil­ipari üzemek nyersanyag ellátásá­ról is. Eddig összesen 3.488.409 kg. hulladékanyagot szállítottak le a vasöntödékbe, szerszámgyárakba és a textilipari üzemekbe A leszállí­tott hulladékon kívül még 4.766 000 kg. összegyűjtött de még felvásá­rolatlan hulladékanyag fekszik tar­tományunk városaiban és falvaiban Ez óriási nyersanyag készletet ké­pez amit a szükséges szállító esz­közök beszerzése után központi osztályozó állomásokra szállítanak és innen a feldolgozó üzemekbe to­vábbítják. A hulladékgyűjtés fontosságát csak akkor értékelhetjük kelőkép­pen ha tisztában vagyunk a gyár­ipar folyamatos termelésének szük­ségességével Hulladékanyag nélkül ugyanis sok üzemünkben leállna a termelés a földművesek nem kap­nának szerszámot a gyári munkás­ság nem ruházkodhatna és váro­sainkban felléphetne a munkanélkü­liség is A hulladékanyag a háború­­előtti években is sokszor segített a nyersanyag hiányon, m­a pedig a háborúban feldúlt ország újjáépí­tése parancsolsan követeli az ösz­­szes fellelhető nyersanyag források százszázalékos kihasználását A hull­­adékgyűjtést eddig időszaki kam­pányok folyamán valósítottuk meg Most már kielégítettük gyáriparunk egégetőbb szükségleteit és az egész lakosságnak különösképpen az antifasiszta szervezeteknek át kellene térni az állandó és rendsze­res hulladékgyűjtés m­egszervezésé­­re. Mert hulladékanyag állandóan lesz, sőt az ipar felerősödésével pár­huzamosan állandóan több is lesz. Az antifasiszta szervezetek köteles­sége, hogy mindenkibe belenevelje a hulladék megbecsülését, a gyűj­­tőszellemet és a takarékosságot. Az állami hulladékgyűjtő vállalat jó árakon vásárolja fel a hulladékot, úgy hogy a gyűjtők fáradozása nem hiábavaló A hulladékgyűjtés terén eddig csak az első lépéseket tettük meg. Sok helyen még nem sikerült fel­keltenünk a széles néprétegek ér­deklődését e fontos akció iránt. Vannak olyanok, akik megalázónak tartják a hulladék­gyűjtést. Ezt fő­­leg a rosszakaratú, szabotáns ele­mek hangoztatják, akik minden té­ren igyekeznek akadályozni a gaz­dasági újjáépítést. Sokan egyes hasznavehetetlen gépalkatrészeket kovácsoknál javíttatnak, hogy eset­leg hónapok múlva eladják valaki­nek. A rongyhulladékot pedig ab­laktörlésre és kisebb foltozásokra árusítják a tájékozatlanoknak Az ilyen elemeket lehetetlenné kell tennünk, mert munkájukkal a gaz­daság új­já­építését szabotálják je­­lenleg mindenekelőtt a gyáripar nyersanyag-szükségletét kell biz­tosítanunk, mert innen kapjuk a legszükségesebb szerszámokat, a ruhát a lábbelit és a gépeket Sztapin ellenőrzés a noviszádi trafikokban Ezerszámra került elő az elvetett „Morava“ és „Zeta“ Egészséges államtestü­ikből. itt is, ott is feltűnnek a sza'm'slók a régi fosztogatók akik egyszerűen behunyják szemüket a valóság előtt Ma is harácsolni akarnak, ugyanakkor az is célkitűzésük kö­zött szerepel hogy a lakosságot a néphatóságok ellen hangolják Elé­gedetlenséget szeretnének támasz­tani pedig a néphatóságok már jó részben torkukra forrasztotta a szót. Néhányak­ közülük azonban még mindig ficánkolnak Ilyen kártevők a dohánykisáru­sok között is vannak Ezek leleple­zésére tegnap Noviszádon nagyszabá­su áruellenőrzést hajtottak vég­re a monopol­eazgatóség köze­gei. Majdnem minden dohányárudához találtak elégedetlenkedő fogyasztó­kat akiket azzal utasított el a tra­fikos, hogy »Nincs Morava és nincs Zeta« Amikor sor került a kuta­­tásra a különböző zugokból, mellék­helyiségekből ezerszámra ke­rült elő a rejtegetett áru. A monopol alkalmazottai rögtön meg is mutatták az elrejtett dobo­zokat a közönségnek, bizonyságul, hogy milyen lelkiismeretlen vásár folyik a dohányosok kárára az egyes trafikosok részéről A leleplezett trafikosok díszes névsorát itt adtuk: Árvai Hana, Prodánovics Vá­­sza, Lugomerszki Peter és Ur­­bán Anna Másoknál is megállapítottak kisebb szabálytalanságot Ezek a spekulán­sok népbiróság előtt felelnek tét­­eikért amellyel országunk ktié­­pítését és konszolidációját akar­ták késleltetni. Fenve eusfrtS« nT»tt kizárta« a sza szerveze ba két s?iT'0 csi vasúti mun­kst A szuboticai vasúti munkások szakszervezeti csoportja konferen­­ciát tartott, amelyen több mint 200 szervezett munkás vett részt. A konferencián megválasztották a munkásbizalmit és utána megvitat­ták a munkafegyelem kérdését. En­nek során a jelenlévő munkáso­k úgy határozták hogy követeini fogják két munkás elbocsátását, akik nem tartották be a munkafe­gyelmet nem végezték rendszere­­sen munkájukat és sem a munka­helyen, sem azon kívül nem visel­kedtek úgy ahogyan egy szervezett munkáshoz illik. Ezek a munkások jövedelmüket alkoholra költöttek aztán összeverekedtek A konferen­cia nyilvános ülésén vitatta meg ezt a fegyelemsértést és nyilvános ülé­sen hozta szigorú döntését § IP­O i? ¥ ■iiiNiiiiiiiiiiiiiiiuimiiiniiiiiiiiiinniiMi'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Magyarország—Ausztria 3:1. Ma­gyarország és Ausztria jégkorong válogatottjai vasárnap Budapesten találkoztak. A magyar csapat fölé­nyes játék után 8:1 arányban nyert Spartacus—Jedinsztvo 5:0 (1:0). Vasárnap délután bajnoki mérkő­zés keretében találkozott a két szu­boticai csapat. A Spartacus Kopilo­­vtcs 2, Vorgucsin, Tumbász és Ta­kács góljaival 5:0 arányban győ­zött Jedinsztvo (Szubotica)—Sparta­cus (Szubotica) 7:2. Jégkorong mér­kőzés. A Jedinsztvo nagyobb tudás­sal ismét legyőzte a Spartacust. Egység (Noviszád) — Rádnicski (Noviszád) 231:151. Kedden este a noviszádi Egység és Rádnicski te­­kézői összemérték erejüket. Az Egység játékosai 231:151 arányban győztek Szovjet korcsolyázók Norvégiá­ban. Az összes norvég lapok az el­ső oldalon közük hogy a szovjet korcsolyázók nemsokára Norvégiá­­ban vendégszerepelnek »A norvég sportolók büszkék lehetnek — írja a Morgenbladet ■«- hogy a téli sport szovjet mesterei először Nor­végiába látogatnak el A norvég korcsolyázók a legizgalmasabb nem­zetközi találkozó előtt állnak«. Jugoszlávia 1946. évi korcsolya­bajnokságának eredményei. Szom­baton és vasárnap tartották meg Zágrábban Jugoszlávia 1946. évi 'korcsolyabajnokságát. A versenyen mindössze 13, 7 szlovén és 6 horvát versenyző indult. A férfi egyesben első lett Tarna (Lyub'yana) női egyesben Szilva Palme (Ljub­ya­na) Az ifjúságit Butkov (Zágreb) nyerte. Felhívás a noviszádi Vojvodina labdarugóihoz. Felhívják a Vojvo­dina labdarugóit hogy ma este 6 órakor a Kultúrotthon nagytermé­ben jelenjenek meg edzésen. 3 Február 3-án, vasárnap délután 4­ órakor IS EGY MAGYAR NÉPGYŰLÉS szalai József nemzetfigettési képviselő beszél a noviszádi városi kulturotthonban (volt Sponnen dom) Minden demoratikus magyar ott fegyen a népgyű­lésen! Takarékoskodjunk az áramenergiával az újjáépítés egyik főszü­kségletével! Nem ég a villany — mondják — és zugo­rodnak-Nem ég egész nap, reggeltől es­tig, nem bömböl a rádió, nem zug­­hat a porszívó, nem ég a rezsó egész nap és a villanyvasalót sem lehet unos-untalan használni- Most már a válamos sem jár — micsoda világ ez! A sóhajtozók elfelejtik hogy a kültelkek vizes lakásaiban soha, a­mióta ez a nagyszerű találmány »közkinccsé vált» nem gyűlt­­el egyetlen tizenhatos fény. S hogy a kültelki hosszú kilométereket gyalo­gol helében és vágyakozó szemmel néz a villamos után, mégha jár is , mert nem jutott rávaló-De most nem erről van szó, a múltból ránkmaradt ősi szociális igazságta­anságról, amelynek éppen az új világ fog véget vetni- Arról van szó, hogy átmenetileg korlátoz­ták a villanyszolgáltatást- Aki be­­csületesen szembe néz a kérdéssel, megérti majd, miért-Újjáépülő gazdasági életünk egy­re több problémát ölel fel- A terme­lés fokozása minden területen új nyersanyagok felkutatását és az energia­források növelését teszi szükségessé- Rengeteg szén kel­l egyre több. A szén megvan , fo­kozott rohammunkával folyik a ki­termelése bányáikban — csak el­szállítása probléma- így áll elő a szénb­ány. Éppen a fokozódó terme­lés okozza. Szénhiány van mert egyre több gépet cipőt ruhát szerszámra gyár­tanak- Mert mozdonyaink nem győzik eljuttatni mindenhová, aho égetően fontos. És télen ha szüne­­tel a folya­m hajózás, fokozottan jelentkezik a baj. A bajokat leküzdjük majd, árán: lesz újból rövidesen korlátlan­ul — mit tanultunk az egészből? Félek, hogy azok akik most két­ségbeesetten sáoitoznak — semmit sem tanultak­ Szörn­yű­ vihar ráz­a meg az emberséget, fasiszta go­nosztevőik és őrültek leromboltak mindent — a régi világrend ereden­dő bűnei következtében — kiáltó szociális igazságtalanság volt az él­et, bármerre fordult. Ezek, a jajgatok, semmit sem láttak és sem­mit sem alkarnak érezni az egész­ből­ Nem tudnak lemondani semmi­ről, ami beskatulyázott egész­­ éle­­tüket jellemezte- A villany, a gáz, a víz jöjjön házhoz, a rá valót vagy előharácsoljá­k vagy ott a nagy va­gyon amelynek kötelessége hogy’ őket szolgálja. Általában az egész világ azért van, hogy az ő kényel­mük kiszolgálója legyen. Ezek nem tudják, hogy a terme­lés, a gazdasági élet állandó harc sokszor nagyon kemény és kétség­­beesett harc- Ezt a harcot meg fog­juk nyerni mégis- De éppen a harc folyamán, a teljes győzelem érde­kében kell lemondatiuk- Éppen a harc menete teremt oyan helyze­­tet, hogy kifogy a szén Tanuljuk meg már egyszer hogy az energia nem csak kényelmi szempontból házhozjövő valami — összkomfort ahogy a régi szótár mondja — a­z energia kemény emberi munka ered­ménye-Ma — fontosabb minden elké­szült pár cipő, minden ruha, minden gép és szerszám a dé'ig járatott 'írsz'vóná! és a valanyvasalónál­­alíg aki sötétben ül, az se felejtse , hogy a villanyok kigyúrnak majd égnek! De ezt csak akkor segít­jük eredményesen, ha megtanuljuk Idejében megbecsü'ni amiig meg­van- Ha nem pocsékoljuk- Az ener­gia nem kifogyhatatlan- Az is ki­m­ond-S ha az igazságos, mi rendben egyformán itt mindenkinek gyulja­nak ki a fények. Gyuljanak ki ott is, ahová sohasem jutottak el ed­dig a külvárosi lakásokba. Jusson azoknak is, akik örök életükben ne­kiközték mert nem volt rávaló­­juk. Talán kevesebb lesz az »összkom­fort», de minden dolgozónak jut belőle- Közel negyedmillió dinár a szerémségi akcióra vár • I nandzean A szerémségi faluépítő akció­ban a magyarság nagy testvér moz­galmában, mintha átmenetileg szü­net állt volna be, pedig közeledik a tavasz a testvériség és egység jel­szavainak valóraváltása. A hős Sze­rénység földjén falvak állnak lerom­bolva. házak üszkös falai mere­­deznek az ég felé és a falak között a fasiszta hordák üldözései elől el­menekült szerémi családok tűzhe­lye sóvárogja vissza a régi meleget. Mindenükből kifosztott, gerinces szerb testvéreink várnak arra, hogy fedél alá segítsük őket Élet­tel, hajlékkal, egészséggel és sok szenvedéssel fizettek a hős szeré­­miek azért, hogy mi itt Vajdaság­ban békében élhessünk és termel­hessünk akkor, amikor a háború vad és véres zivatara körülöttünk mindent felkavart és minden életet, anyagot tönkretett. Ezt a nagy ál­dozatot, ezt a bátor kiállást csak őszinte támogatásunkkal, a lerom­bolt falvak felépítésével fizethetjük vissza. A szerémségi faluépítő mozga­lomnak nem szabad egy pillanatra sem szünetelnie, sőt még nagyobb lendületet kell vennie, még jobban ki kell terjednie a vajdasági váro­sokra és falvakra Mindenkinek adakoznia kell a felépítendő fal­vakra; mindenkinek, aki ebben az országban él, erősítenie kell népe­ink egységét és testvériségét, épí­tenie az ország és dolgozó népeink jobb jövőjét sztarakanizsét álmos városnak ismertük eddig, de most megmu­tatta, hogy nem az, aminek gondol­tuk Ez a kis magyar város ott a Tisza partján, úgy látszik, él és dolgozik, csendesen és biztatóan építi népeink örök testvériségét, hordja a téglákat az épülő szerém­­ség­ falvakhoz Az ottani Népfront szerb és magyar tagozata két hét­tel ezelőtt gyűjtést rendezett a sze­­rémségi faluépítő akció javára A tanyai csoportok, a városi üzemek, egyesületek és magánszemélyek összesen 204.008 dinárt adományoz­tak A II körzet 29.000. a III kör­zet 23.000. a IV körzet 10.700. az V körzet 4 200. az I. körzet 3.900. a Léderer-féle téglagyár 10 000, a fűrészgyár 5.000 a Malomszövet­kezet 2.000 a Cipészszövetkezet 1 600, a Szabószövetkezet 1.000, a Ranapoz vállalat 2.000, a Magyar Kulturkör 4.500, a Magyar AFZs 1.500 és a Szerb Kulturkör 7.000 di­nárra­ járult a szerémségi akció­hoz Sztarakanizsa eddig hallgatott ez a hír azt mutatja, hogy éled ★ A szerémségi akcióval kapcsolat­ban Feketicsen is megmozdult a magyarság, hogy belekapcsolódik a testvériség nagy megmozdulásá­ba Széleskörű gyűjtési akciót mar­tottak, amelyben a helyi Népfront szervezet és az utcai olvasócsopor­tok vesznek részt. A gyűjtés szé­pen halad és a lakosság eddig köz 30.000 dinárt adományozott.

Next