Magyar Szó, 1946. június (3. évfolyam, 129-154. szám)

1946-06-01 / 129. szám

s IlSiliiiifi A nyugati sajtó a világpolitika nagy eseményének tartja a nyilatkozatot A nyugati sajtóban élénk vissz, hangot keltett Molotov szovjet kül­ügyminiszternek a Pravdában meg­jelent nyilatkozata, amelyben tel. jes képet nyújtott a párisi külügy­miniszteri tárgyalások eredményei­ről és az eredmények jelentőségé­ről. Molotov egyben kitért az an­golszász sajtóban megjelent kom­mentárokra és nyilatkozatokra is és azokra is válaszolt. Az angol és amerikai lapok tel. jes részletességgel közük a nyilat­kozatot és egybehangzóan elisme­rik, hogy Moiotov nyílt beszéde a nemzetközi politika nagy eseménye. Nemcsak tökéletes helyzetképet nyújtott a felmerült ellentétekről, hanem pontosan lemérte azok su. lyát is és nem tulajdonit azoknak nagyobb jelentőséget, mint amenv­­nyit megérdemelnek — állapítja meg a Times, amely vezércikkben foglalkozik Molotov megállapításai­val. Azt is hangsúlyozza a lap, hogy Molotov beszéde félreérthetetlenül világos és nem lehet egyetlen moa. datához sem hátsó gondolatokat fűzni, mert mindenre ő maga elő­re válaszol. A Times vezércikke ajánlatosnak tartja, hogy az angol és amerikai államférfiak is hasonló nyíltsággal beszéljenek a kérdésről, mert csak igy biztosíthatják, hogy az ellentétek nem mélyülnek el. Az amerikai sajtó kevesebb kom­mentárt fűz a beszédhez és inkább Byrnes válaszát közli, amely azon. ban inkább csak vitatja Molotov vádjait anélkül, hogy az amerikai álláspontot kellően tisztázná. Azt a rendkívül súlyos vádat, amely sze­rint Amerika tömbbe tömörül Ang­liával és előre megállapított állás, pontot foglal e! az egyes kérdések­ben: Byrnes egyszerűen tagadja. Nem fűzi azonban hozzá annak ma­gyarázatát, hogy az angol és ame. rikai álláspont akkor is olyan fel­tűnően azonos, amikor Amerika vagy érdektelen vagy esetleg saját érdekeivel ellentétben támogatja Angliát egyes kérdésekben, hogy más kérdésekben Anglia járjon el hasonlóképpen. Egyes amerikai lapok nem is hagyták megjegyzés* nélkül ezeket a fontos körülményeket s elégedet­lenek Byrnes nyilatkozatával, ame­lyet nem tartanak alkalmasnak ar­ra hogy tisztázza az ellentéteket és megkönnyítse a további tárgya­lások eredményes menetét. Bevin az angol alsóház külügyi vitájában kedden mondja e! expo. zóját és előreláthatóan kitér Molo­tov súlyos' megállapításaira is. Bi­­deau francia külügyminisztert egy­előre a választási harc foglalja le és habár igy is elvárták tőle, hogy nyilatkozik, a nyilatkozat egyelőre elmaradt. Ingói iimM finders Miiluk muiMilalási síién Az angol munkásság tiltakozik az eben, hogy Anders tábornok a hír­hedt lengyel emigrációs seregek ve. zérének elbocsátott katonáit, akik nem akarnak visszatérni hazájukba, az angol iparban foglalkoztassák. Nagyrészüket Skótországba küldték, de a skót munkásság nem tűri, hogy alkalmazzák őket. A John Braun Limited hajógyár munkásai bejelen, tették,, hogy sztrájkba lépnek, ha nem bocsátják el azt az egy lengyel munkást, akit Anders katonai közül felvettek. Tiltakozásukat siker koro­názta és a munkást elbocsátották. A hajógyár hétszáz munkása tiltako­zott a kormánynál, hogy Anders katonáit Skótországba küldjék. Ha­sonló határozatot hozott az üzemek egész sora Skóciában. Angliában eddig csak elenyészően kevés Anders.katonát sikerült elhe. lyezni, de a munkásság ez ellen . is erélyesen tiltakozik. (Folytatás az 1 oldalról) Gúnyáról befuthasson az első vo­nat Brcskóra. Az utolsó napon az­után nagy volt a türelmetlenség, mert nem érkezett meg idejében a kavics-rakomány, pedig a vállalt kö­telezettséget mindenképpen teljesí­teni keHett. Múltak az órák, már közeledett az este is, a vagonok a­­zonban még mindig nem jöttek. Ekkor néhány század ifjú munkásai bementek Gúnyára, ott az állomá­son hihetetlen gyorsasággal rakták meg kaviccsal a vagonokat, s mint­hogy mozdony nem volt, ők maguk tolták a munkahelyre. Amikor emel kedő jött, így biztatták egymást: — Csak előre, a vállalt kötelezett­séget teljesíteni kell, a vonalat be kell fejezni. Lassan tolták át a vagonokat a pontonhidon, de ekkor már a visz­szamaradtak is segítségükre siettek. Szórták a kavicsot a talpfák közé és gyors munkával egyengették el. Ezen a napon a rendes hat órás munkaidő helyett tizenkét órát dol­goztak a vasútvonalon az. ifjak. Sen­ki sem akart ebédelni, senki sem akart pihenni. . Hat. óra körül azután föltűnt a má sik oldalon a füstölő mozdony és fújtatva közelgett a pontonhidon át. Az ifjak óriási örömmel üdvö­zölték. Még meg sem áll a szerel­vény, már ugrálnak föl a vagonok­ra, kinyitják az ajtókat és gyors ütemben szórják le a kavicsot. A por rátapad izzadt arcukra és testükre, de fáradhatatlanul dolgoznak to­vább. Annyi időt sem vesznek, hogy letöröljék az izzadságot. Egy-egy vagonból 30—30 ifjú szórja le a ka­vicsot, azután leugrálnak ők is és hozzálátnak a töltés elsimításához. Egyesek fölmásztak a mozdonyra és kitűztek egy táblát­,AJÁNDÉK A MARSAINAK' Zöld ágak lepik el a mozdonyt, énekszó csendül fel a porlepett if­jak ajkán. Az ifjúság beváltotta Tito marsainak tett ígéretét. Julia ^adomány ilju munkásai is megérkeztek Julia tartomány ifjúságéinak a munkásbrigádja a napokban szintén megérkezett Brcskóra, Az uzsicei és a vajdasági brigád tagjai zászlókkal és jelszavas táblákkal vonultak ki fogadtatásukra a gúnyai állomásra. Kivonultak Júlia tartomány ifjúsá­gának üdvözlésére, a br.cskói elemi­iskolák tanulói, az antifasiszta szer vezetek tagjai és a vasútépítő mun­ka vezérkarának a képviselői is. Amikor a zöld ágakkal feldíszített vonat megállt az állomás-épület, előtt, a perronon és az állomásépü­let körül felsorakozott ifjak lelkes éljenzéssel köszöntötték juliatarto­­mányi testvéreiket. Az elemiiskolá­sok rózsákat szórtak a vonatból ki­szálló if jakra. A fogadtatás! ünnepség kerdté­­ben több beszéd hangzott el, majd Julia tartomány ifjúsági brigádja a következő táviratot küldte Tito mar­atnak Moszkvába: „Értesítünk szeretett Titonk, hogy megérkeztünk az Ifjúsági vasútvo­nalra. Itt, a vasútvonal építésénél most képviselte van szeretett hazánk minden vidékének ifjúsága. Ez a Te/ ifjúságod válasza mindazoknak, akik el akartak szakítani bennünket a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saságtól, amelyben virágzik a sza­badság és az igazság. Mielőtt ke­zünkbe vennénk a csákányt, fogadd, kedves Tito, szívélyes üdvözletün­ket. Boldogok vagyunk, hogy a test véri és hősi Moszkvában kapod meg ezt a táviratot, ott ahol Sztálin és Molotov, a kis népek szabadságának legnagyobb védeltnezöi élnek. Júlia tartomány „Vojko Preiml“ ifjúsági munkás brigádja“. Másnap reggel Julia tartomány munkás ifjai teherautókkal indultak Brcskóu keresztül munkahelyükre, Bijelára. Útközben mindenütt lelke­sen fűménélték őket. Végsőkig kiélezett választási karc Franciaországban A francia demokrácia a nemzetközi reakcióval birkózik mei a vasárnapi választásokon Amerika 1.370 millió dolláros kölcsönt ad Franciaországnak A vasárnapi francia választások a demokrácia és a reakció nagy érő. próbáját jelentik. Mérkőzés csupán és nem döntőjellegü küzdelem, mert hiszen a demokrácia diadalmasko­dását csupán késleltetni lehet, fel­tartóztatni nem. A francia helyzet azonban azt mutatja, hogy nagyon rosszul állhat a nemzetközi reakció ügye, ha — nyiltan beavatkozva Franciaország belügyeibe — váló. gatás nélkül felhasznál minden esz­közt, hogy a Hépakarat érvényesü­lését megakadályozza. A büntető­­törvény minden közönséges bűn. cselekménye szerepel a reakció fegyvertárában: zsarol, csal hami­sít és életveszélyesen fenyegetőzik. A reakciós jobboldali pártok, ame. lyek mögött a reakciós nagytőke, a fasiszta maradványok és a haladás ellen küzdő egyház áll, választási propagandájukban már nem is titkolják, hogy nem a fa­sizmus, hanem a kommunizmus ellen akarnak harcolni. Nehéz tehát pontos képet alkotni az erőviszonyokról és a választások előkészületeit vizsgálva, csupán a harc egyes mozzanatainak regisz­tráláséra szorítkozhatunk. ZSAROLÓ HADJÁRAT, HALÁLOS FENYEGETÉSEK A francia sajtóban naponta jelen­nek meg cikkek a legismertebb ne. vü angol .és amerikai újságírók tol­iéból. E cikkekben nyiltan bejelen, tik, hogy abban az esetben ha a francia nép a munkáspártokat erő­siti és a hatalom a kommunisták kezébe jut, az angol és amerikai haderők megszállják Franciaorszá­got és fegyveresen számolnak le a kommunizmussal. Sem angol, sem amerikai illetékes helyről nem hangzott el mindeddig kijelentés, amely az ilyen fenyegetéseket alap­talanoknak nyilvánította volna. Amellett Franciaországban, amely a németországi megszálló seregek át. haladó vonala, még ma is nagy an­gol és amerikai seregek állomásoz. nak. Természetes tehát, hogy az ilyen fenyegetések nem maradnak hatástalanok, mert ezeknek súlyt adnak -az ott állomásozó idegen se­regek. Most közvetlenül a választások előtt kijátszottak a legnagyobb ütőkártyát is: megkötötték a francia-amerikai kölcsönegyez­ményt, amelynek alapján Amerika 1.370 millió dollár kölcsönt nyújt Francia, országnak. A kölcsönegyezmény történetéhez tartozik, hogy a tár­gyalások kereken hat hónap előtt indultak meg, még hozzá amerikai ajánlatra, miután Amerika, hajlan. dó volt bizonyos ellenszolgáltatá­sok ellenében nagy kölcsönt nyúj­tani. Franciaországnak. Amerika részéről mór akkor meghatározták mind a kölcsön összegét, mind a fel­tételeket. Franciaországnak feltétle. nül szüksége van külföldi kölcsön­re, mert a maga erejéből nem tud. ja pótolni mindazt, amit a német megszállás idején leromboltak és elhurcoltak az országból. A köl­­csön-egyezményt azonban nem kö­tötték meg és egész nyiltan beje­lentették, hogy az egyezmény meg. kötésére csak akkor kerülhet a sor, ha tisztázódik a helyzet a fran­cia belpolitikában. A népszavazás előestjén megakadtak a tárgyaié, sok, hogy ezzel is nyomóst gyako­roljanak a francia közvéleményre. A küszöbönálló választások előest­jén végre megkötötték az egyez­­ményt és a francia sajtó nagy cik­kekben ünnepelte Léon Blumot a szocialisták vezérét, aki a tárgyaié, sokat vezette és az egyezményt megkötötte. * A kölcsön megkötésével egyide­jűleg a francia jobboldali sajtó nem mulasztotta el, hogy a lengyel kölcsön. ügyére hivatkozzék. Ame. rika egészen átlátszó kifogásokkal beszüntette a lengyel kölcsön fo­lyósítását, mert ezzel akart nyo­mást gyakorolni a lengyel belpoli­tikára és gazdaságra. A reakciós francia sajtó most hangsúlyozza, hogy a vásárim, pi választások eredményeitől függ, vájjon folyósitják-e való. ban az amerikai kölcsönt, vagy Franciaország is Ugyanúgy jár, mint Lengyelország. Azt ter­mészetesen nem fűzik hozzá, hogy időközben a Szovjetunió teljes ér­tékű segítséget nyújtott a lengyel gazdaságnak, amelynek kiszolgálta­tottsága így megszűnt. Arról nem emlékeznek meg hogy a Szovjet. unió politikai feltételek nélkül nagymennyiségű gabonát szállított Franciaországnak, hogy megmentse a francia népet az éhezéstől. LÉON BLliM ÁRULÁSA A SZOCIALIZMUSSAL SZEMBEN Jellemző az amerikai kölcsön alapján folyó zsarolási hadjáratra, hogy annak vezére Léon Blum, a szocialista párt elnöke. Léon Blum az októberi választások előtt azzal utasította vissza a Kommunista Párttal való együttműködést, hogy a kommunisták nem a francia érdé. keket képviselik, mert külföldről kapnak utasításokat. Sztálin gene­ralisszimusz egy későbbi nyilatko­zatában kitért Blum nevetséges vádjára és ezt mondta: — Blum ur szívesen látná, ha én most igazolnám vádjait. Sajnos, nem tehetem, mert nevetségesen alapta. lanok. Ugyanez a Léon Blum aki a kom­munistákat, csupán azért, mert a munkásinternacionálét képviselik, azzal vádolta, hogy külföldről kap. nak utasítást, maga utazott Washingtonba a kölcsöntárgyalásokra és naponta telefonon adott utasító, sokat — nyilvánvalóan a washing­toni tárgyalások hatása alatt — Meyernek, a szocialista párt főtit­kárának kommunista-ellenes pik­kekre. Léon Blum súlyos árulása a szocializmussal szeigben egyébként sem uj keletű és minthogy ö maga is a kétszáz családhoz tartozik, amely Franciaországot gazdasági, lag kormányozza és kizsákftiányol. ja, természetes, hogy minden ere­jével arra törekszik hogy pártja programját megbuktassa. Blumnak ezt az'árulását a jobb­oldali reakciós pártok minden te­­kintetben kihasználják. Arra törők, szenek, hogy szakadást idézzenek elő a szocialista pártban, a veze. tőséget és közvetlen környezetét kü. lönválasszák a pórt többi részétől és ezzel a szakadással gyengítsék g párt befolyását. Egyéb külpolitikai eszközt is fel­használnak és az angol és ameri­kai kormány hivatalos segítséget nyújt. erre. Mindenekelőtt a Fran. co.ügy volt az egyik eszköz. A köz­vélemény nyomósa alatt Francia­­ország lezárta határait Spanyolor­szág felé, de a diplomáciai kapcso. latokat nem szakította meg azzal a kifogással, hogy kötelezettségei vannak Angliával és az Egyesült Államokkal szemben ilyen döntője­­lentőségü lépések együttes megté. telére. A két angolszász kormány természetesen nem csatlakozott a szakitási mozgalomhoz. Nehogy pe­dig igazolódjék az erélyes francia politika Francoval .szemben, minden eszközt felhasználtak arra, hogy a Biztonsági Tanács döntését késlel­tessék. Franciaország szakadatlanul szór. galmazza a Ruhr-, Rajna, és Saar­­vidékek kérdésének rendezését, de A görög parlament összehívása előtt a görög kormány egész sor katonai természetű rendeletet adott ki, amelyekkel azonnali hatállyal el­bocsátotta a hadsereg kötelékéből az összes törzstiszteket. A tiszti­kar teljes átszervezését egy bízott, ság végzi, amelynek tagjai a mi­niszterelnök, a nemrégiben kineve­zett tábornokok a vezérkari főnö. kök és az angol katonai misszió fő­nöke, aki szintén résztvesz egyen­rangú félként a görög hadsereg át­szervezésében. A parlament május 27.iki első ülésnapján Manetas Teo­dor volt hadügyminiszter interpel­lációval fordult Mauromihaeiis had. ügyininiszterhez, hogy mi késztette olyan intézkedések tételére, melyek ellentétben állanak a hadsereg és a nemzet érdekeivel. A képviselő rá­mutatott arra, hogy a kormány ez­zel az intézkedésévé! az egész had­sereg vezetését táv monarch*, tn ezt lem vitatták meg a párisi kül­ügyminiszteri konferencián. Csu. pán egy különbizottság foglalko­zott a kérdéssel, amelynek angol és amerikai szakértői erős ellen, tétbe kerültek a francia álláspont­tal. Mi sem természetesebb, hogy Franciaország biztonsági övezetet kíván teremteni maga -körül és megakadályozni igyekszik, hogy éppen ezen a veszedelmes terüle­ten újból annyira megerősödjék a német ipar, ahogyan a múltban tör. tént, amikor éppen ez a terület je­lentette Németország legnagyobb gazdasági erejét. Ezt a kérdést azonban levették a napirendről, ha­bár a francia kormány hónapok óta szorgalmazta és előkészítette,• nem hoztak döntést a francia-olasz ha­­tárkiigazitás kérdésében sem. Ugyan, akkor azonban Byrnes amerikai külügyminiszter javaslatot terjesz­tett elő, amely Németország egy­séges feltámasztását célozza és a németekre bízza a lefegyverzést és átnevelést. A veszélyes övezet és annak problémái tehát a választó, sok idején Damoklész kardjaként függenek a francia nép feje feleit. A DEMOKRÁCIA PÁRTJAI FELVESZIK A HARCOT Természetesen a demokrácia párt­jai sem maradnak tétlenek. Két pártban, a szocialistáknál és a ka­tolikus néppártban is nagy belső harcok folynak. A szocialisták már legutóbbi kongresszusukon szembe, fordultak Meyerrel, a főtitkárral, aki ismételten kisebbségben maradt nagyon fontos kérdésekben. A ka­tolikus köztársasági néppárt több­sége szintén a haladó szellemet képviseli és demokratikus együtt­működést keres a baloldali pártok­kal míg a párt vezetősége a jobb­oldallal igyekszik szövetkezeni. A népszavazás alkalmával már meg. mutatkozott az eredmény, amikor a néppárt többsége az alkotmány mellett szavazott. A, Kommunista Párt az egyetlen, amely teljesen töretlenül vette - fel a harcot a reakció ellen. Következetesen kitart programja mellett, bízik a tömegek józansá gában és abban, hogy a francia nép eléggé érett a zsarolásokkal és fasiszta hajszákkal szemben. A francia nép gyűlöli a fasiz­must és a reakció maga követte el azt a hibát, hogy a fasiszta módszerek, hez, sőt a fasizmus nyílt hangozta­tásához folyamodott. Ha a jobbol­dalnak sikérül felbomlasztania a szocialistapártot, ez csak a kommu­nisták erősödését hozhatja, mert Léon Blum és társainak különválá­sa után nem lesz akadálya annak, hogy a két párt szorosabb együtt­működést teremtsen. A néppárt nagy többsége sem hajlandó követ­ni vezetőségét a reakció felé. A vasárnapi választások kilátá­sai a reakció minden erőfeszítése ellenére is nagyon kedvezőek a de­mokrácia számára. csoportra bízta, amely kiesik a parlament felügyelete afél és igy nincs mód arra, hogy a hadsereg vezetőségét ellenőrizzék. Az elbo­csátott tisztek a görög hadsereg szervezői voltak, rmg az újonnan kinevezett altábornagyok nem ren. delkeznek sem elegendő szaktudás­sal, sem a kellő szervezőképesség, gél. Az intézkedés minden törvé­nyes alapot nélkülöz. Nyilvánvaló, hogy a változásokat nem a görög nemzeti érdekek szempontjai sze­rint hajtották végre hanem külpo­litikai tényezők befolyására és való­színű, hogy maga a hadügyminisz. tér is ezeknek a külpolitikai ténye­zőknek a befolyása alatt áH. Stratos monarchista képviselő kö. vetelte, hogy a parlament legyen illetékes minden katonai kérdésben és ellenőrizhesse az intézkedéseket. A hadügyminiszter nem válaszolt az interpellációk r*. 9 güri!! tormán!) átadta a hadsereget egy monarchista csouort Mezébe tíüáSfs&SíA ■ ti. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents