Magyar Szó, 1947. augusztus (4. évfolyam, 188-214. szám)

1947-08-01 / 188. szám

Talajkutató expedíciót szervez a szerb természettudományi intézet A szerb természettudományi in­­­­tézet a nyár folyamán több tudo­­­­mányos expedíció megszervezését vette tervbe. A dr. Jovanovics Petár profesz­­sszor vezetése alatt álló csoport Beo­­lgrád körül végez talajkutatási mun­kát. Legfőképpen a plazm­a elem­­ezését végzik, ez a talaj ingovány­­szerű és eddig építkezésre és az­­ismertebb növények termesztésére is alkalmatlannak bizonyult. Minden remény megvan arra, hogy ez a tudományos csoport valami új mód­szerrel lehetőséget talál a talaj meg­javítására. A második csoport Milojevics Borivoj professzor vezetésével a bánáti homokpusztákat látogatja meg s elvileg tervet dolgoz ki a homokos talaj termővé tételére melioráció útján. Egy harmadik csoport Milojevics­­Szima vezetésével a Szuvoj hegy­­ségben végez kutatómunkát az ed­dig terméketlen föld termővé téte­lére. Fruskagorában a Bukurov Bra­­niszláv noviszádi pedagógia-iskoli tanár vezetése alatt álló csoport a föld felületét vizsgálja és ugyanak­kor azt is megállapítja, hogy mi­lyen növények termesztésére alkal­mas ez a vidék. Ugyanilyen irá­nyú kutatómunkát végez Paunko­­vics Györgye csoportja is a Rasza­­va folyó mentén. Ezen a nyáron befejezik a fo­lyópart mentén a természettudo­mányi vizsgálatokat, amelyeket a háború előtt kezdtek el. A szerb természettudományi aka­démiának ezek a kiodmányos cso­portjai mintegy negyven napig tartózkodnak a terepen és később a laboratóriumokban folytatják a munkát a terepen összegyűjtött anyag alapján. Az expedíció munkája nagyjelen­tőségű földrajztani földfelülettani és természettani szempontból s ugyan,­akkor nagy szerepet játszik a fia­tal tudományos káder nevelésében is. Ezekben a munkákban nagy­számban részt vesznek azok a nö­vendékek is, akik nemrégen hagy­ták el a tudományos főiskolákat. " ЛЛЛ-----­ Hogyan arassuk a mákot? Az idejében elvetett mák június­iban virágzik és július-augusztusban érik. Az érés jele az, hogy a mák. A fejek barnás színűek lesznek és a mag zörög bennük. Az aratársai ne várjunk addig, amíg az összes mákfejek teljesen­­ megszáradnak, hanem hozzákezd­­­hetünk, amikor a háromnegyed ré­szükben zörög a mag . A mákot kis területen kézzel­­ aratjuk, úgyhogy a már érett feje­­set, ha még kissé szívósak, késsel levágjuk, ha pedig már megszárad­nl­­ak, letördeljük. A levágott gubókat odahaza, na- Ipon kiterítve szárítjuk, majd min­­den egyes gubának a felső részét levágva, az ölünkben tartott sza­kajtókosárba, vagy edénybe ürít­jük. Az összegyűjtött mákot, ha ren­delkezésünkre áll kézzel hajtható ,rosta, akkor azon áteresztve tisz­títjuk. Legegyszerűbb tisztítási mód, ha fejünk fölé emelt kosárból ponyvára öntjük vékony sugárban, lehetőleg olyan helyen, ahol van egy kis léghuzat, rendszerint a ta­nya közepén, épületek között, vagy a tanya valamelyik végén. A szél a könnyebb tisztátlanságokat kiviszi a nehezebbeket pedig kézzel ki­­szedjük. A legjobban sikerült termés ese­tén is nagyon nagymértékben emelhetjük a vetőmag értékét, ha azt teknőben átmossuk. Bő vízben bizonyos mennyiségű mákot beke­verünk. A léha könnyű fajsúlyú magok, azonkívül a szelelés alatt el nem távolított héj- és szárrészek a víz felszínére emelkednek, míg az elsőrendű mag a víz fenekén ma­rad. Vigyázva leöntjük róla, újabb vízmennyiséget öntünk rá, kézzel jól megkavarjuk, hogy a vetőmagban lévő könnyebb magvak és tisztáta­­lanságok felkavarodva a víz felszí­nére emelkedhessenek. Újra leönt­jük a vizet, s az edényből a mákot kiszedve, azt a napon szárítjuk, vé­kony rétegben kiteregetve tepsik­be tett papírra, vagy vízivé ruha­anyagra ráhelyezve. Természetesen a mák szárításához nagyon jól fel lehet használni az egyes vidékeken használatos 100—120 cm átmérőjű, fűzfavesszőből font­o­­n párszárító­­kat is. Ennél az eljárásnál igen fon­­tos, hogy minél rövidebb ideig le­gyen a mák a vízben, tehát azt nem szabad áztatni, hanem csak át­mosni, s utána azonnal a napon szárítani. Bármilyen módon szárítjuk a má­kot, kézzel Ugyanúgy, mint a tar­honyát szoktuk, átforgatjuk, s 2—3 óra alatt megszárad. Nemcsak a vetés céljára szánt mákot, hanem az étkezéshez fel­használandó mákot is célszerű az el­ő­adott módon átmosni, az sokkal jobban eltartható és ami a legfon­tosabb, föltétlenül ízletesebb ételt lehet vele készíteni. Cséplés! hírek KISHEGYESEN befejeződött a­­cséplés. Legjobban és legeredmé­nyesebben Varmuzsa Lajos és Had­­nagy István cséplői dolgoztak. A munkások ezeknél a gépeknél egyenként közel 9 méter mázsa ga­bonát kerestek. Augusztus harma­dikén a község lakossága a cséplés befejezésnek örömére cséplési ün­nepséget rendez Az ünnepségre lel­kesen készülnek. A kalászszedék nagyon gyenge eredménnyel járt. Csak kevés kisdiák vett részt az akcióban, az ifjúság pedig egyálta­lán nem. Molnár Szilveszter ★ DERELYACSAN egyes cséplőknél kisebb géphibák miatt a munkások pár napig nem dolgozhattak. A gé­pek kijavítása után gyorsabb iram­ban folytatják a csaplást, hogy a mulasztást behozzák. Jankovics Emil ★ PÁDEN végéhez közeledik a csép­­lés. Az idei terméshozam ötven százalékkal jobb a tavalyinál. Fehér László ★ Topolya, július hé. A »DÓZSA GYÖRGY« földmeg­­munkáló szövetkezetben megkezdi­k a cséplést. A gépmunkásokat a szö­vetkezet tagjaiból állították össze. Az így megtakarított gabona tette lehetővé, hogy a szövetkezet két vágón gabonafelesleget adhatott át. A környéken a szövetkezet termés­hozama a legszebb A gabona elő­reláthatólag átlag 13 mázsával fizet holdanként. A szövetkezet ez év ta­vaszán a megállapított normák alapján kezdte meg a föld meg­munkálását és ma is norma szerint dolgozik. Minden munkát kizárólag a tagok végeznek. ★ TORDÁN pár nap múlva befeje­ződik a cséplés. A gépmunkások legnagyobb része jól végzi felada­tát. De vannak olyanok is, akik munkájukban lelkiismeretlenséget árulnak el. Ilyen gondatlanságról tett bizonyságot Szekeres József etető, aki túlságosan etette a gépet és a kalász a szalmába került Ami­kor egyik gépmunkás figyelmez­tette a hibára, Szekeres ezt vála­szolta: »Takard le, hogy az ellen­őrzőbizottság ne lássa« A bizottság erről értesült és Szekerest elbocsá­totta. Salamon József cséplőjénél is tör­tént fennakadás. Cséplés előtt nem javította ki kellően a gépét és így a cséplés alkalmával megszakadt a munka, amíg a gépet ismét üzem­képessé tették. Oláh István —■адшахастгг татл 4 MaovmSzó A SZUBOTICAI „LA PASSIONA­­RIA” gyárban, mint megírtuk Mol­nár Margit négyszeres rohammun­kás eddig a vasalóosztályon dolgo­zott, de megértve a szakkáder­hi­­ány leküzdésének fontosságát a „Standard" kötőgépen kért mun­kát, hogy szakképzetté váljon, ha­bár fizetése itt jóval kisebb. Ha­sonlóképpen tett még 5 szakkép­zetlen munkásnő. A gyár munkaközössége a kul­­turmunka terén is eredményesen működik. Rendezett könyvtáruk van és előadásokra készülnek. A testnevelés terén megalakították a labdarúgó, hálólabda, asztalitenisz és úszószakosztályt. Csernyákovics Jenő ★ Kikinda, julius hó A KIKINDAI JÁRÁSI szakszerve­zeti tanácsa a napokban rendkívüli plénumot tartott. A plénumon részt vett Petrovics Milorád, a tar­tományi szakszervezeti bizottság titkára is. Elsőnek a szakszervezeti tanács titkára beszélt és rámuta­tott az elkövetett hibákra. Az el­múlt időszakban a járás területén működő alosztályok nem fordítottak kellő gondot a versenyszervezésre, nem szerveztek mindenhol termelé­si értekezleteket és nem segítették kellően a kádernevelést. Petrovics Milorád, a tartományi szakszervezeti bizottság titkára szintén rámutatott az elkövetett hi­bákra és utasításokat adott azok kiküszöbölésére. A plénumon meg­választották a tanács új tagjait. El­nök Bozsin Zsiva, titkár Kondrádov Milos lett. ★ A SZUBOTICAI FAMUNKÁS szakcsoport 2. számú alosztálya a napokban rendkívüli gyűlést tartott. A gyűlésen ismertették az ötéves tervet és Szubotica város építési tervét. A munkások elhatározták, hogy minden hétfőn 4—4 önkéntes munkaórát dolgoznak a Sándorban épülő húsfeldolgozó kombinátus építésén. Ezenkívül a vasútvonalon dolgozó szaktársaik feladatát el­végzik. Egyben versenyre hívták a zentag verbászi, zrenyanini és a helyi „Palics” fafeldolgozó üzeme­ket. ★ A SZABOBRANI malmok javítá­sa befejeződött és megkezdték az őrlést. A vezetőség úgy határozott, hogy egy háztartás részére csak 2 zsák búzát őröltet. Az őrlés zavar­talan lebonyolítása céljából a mal­mokban naponta 2 órától 3 óráig sorszámokat osztanak, amelyeken feltüntetik, hogy a sorszám tulaj­donosa hány órakor viheti búzáját őröltetni. Minden malom csak any­­nyi számot ad ki, amennyi búzát naponta megőrülhet. Ezzel kiküszö­bölték a felek hiábavaló várakozá­sát és az esetleges torlódást. Tőzsér József ★ A CELJEI „EMAIL" EDÉNY­GYÁR 4,4 százalékkal túllépte hat­hónapos termelési tervét. A gyár a tervben előirányzott cikkeken kívül konzervdobozokat és különféle krot­tákat is készít. Az üzem most 2 százalékkal többet termel, mint a háború előtti években. Kohn István ­ A KIKINDAI VASÖNTÖDE mun­kásai legutóbbi értekezletükön el­határozták, hogy hetenként elő­adást tartanak a szakszerű öntés­ről. Ez különösen a szakképzetlen munkások részére szükséges. Ezen­kívül szó volt a munkafegyelem kérdéséről is. Tóth László ★ A BAJMOKI TÉGLAGYÁR mun­kásai a napokban értekezletet tar­tottak. Kovácsevics Gojkó, a szak­­szervezet elnöke szerb nyelven, Orcsik József pedig magyar nyel­ven ismertette a bajmoki Népfront első ötéves tervét. A munkások el­határozták, hogy önkéntesen részt­vesznek a gabonaraktár építésében. Lukács Jenő ★ A noviszádi hajógyárban állan­dóan javul a munkafegyelem. Az igazolatlan kimaradások száma jó­val kisebb, mint az elmúlt hóna­pokban. A késések is ritkábbak. Júniusban 65 százalékkal esett a késések száma. S. J. ★ A tordai »Jordán« keserűvíz forrás kutat a megszállás alatt tönkrementek és így megszűnt a gyógyvíz szállítása Nemrégen Beo­­grádból bizottság szállt ki Tordá­­ra, megvizsgálta a gyógyvizet és megállapította hogy továbbra is használható egyes betegségek gyó­gyítására. Ezért a közeljövőben gyógyfürdőt építenek a keserűviz forrás melett. Ez a fürdő is dol­gozó népünk egészségét szolgálja majd. M. A. Áprilistól máig háromszorosára növelte termelését a szuboticai „Jetdinsztvo“ kenyérgyár Szubotica, július hó. A szuboticai »Jedinsztvo« ke­­nyér- és kekszgyár a tervgazdálko­dás első évében jelentős eredmé­nyeket ért el. Az üzem vezetősége már a májusi­ versenyben sikeresen megoldotta a szervezési kérdéseket és ezzel lehetővé tette a termelési terv időbeni meg­valósítását. Az üzem munkaközössége fel­használta a májusi verseny tapasz­­talatait és a novem­beri verseny­­szakaszban jelentős haladást muta­tott fe. Április hónaptól a mai na­­pig 330 százalékos a termelésnöve­lés, a termékek minőségi javítása pedig 20 százalékos. Ez az ered­­mény elsősorban a helyes munka,­szervezésnek köszönheti. Ehhez nagyban hozzájárultak a rendsze­resen tartott termelési értekezletek, amelyeken a munkások megvitatták a felvetődő problémákat. Az üzem mgállapított normák szerint dolgozik. Az osztályok ál­landóan versenyben állnak egymás­sal és napról napra szebb eredmé­nyeket mutatnak fel. A munkások jelenleg átlag 25 százalékkal túl­szárnyalják a meglévő normákat. Éppen ezért a további haladás ér­­dekében az ünem vezetőségének az alosztállyal együtt felül kell vizs­­gálnia a meglévő átlagokat és szü­k­­ség esetén javítani is. Az elmúl versenyszakaszban há­rom rohammunkást avattak a gyár­ban, 10 szorgalmas és odaadó mun­kást pedig megdícsértek. Csányi András újítóként tűnt ki ebben a versenyszakaszban egy kekszkészítő gép tökéletesítésével 30 százalékos termelésnövelést ért el. Az újító je­lenleg egy különleges szita meg­szerkesztésén dolgozik. Újítása a közeljövőben el is készül és üzem­­behelyezésével 5 embert szabadít föl más munkákra. A gyár munkásai és alkalmazot­tai rendes munkájukon kívül na­ponta 20 önkéntes munkaórát dol­­goznak és ennek jövedelmét az új­jáépítésre fordítják. A kulturmunkában kissé elmaradt az alosztály, de most az egész mun­kaközösség azon fáradozik, hogy ezt a hibát is kiküszöbölje. Beve­­zették a rendszeres olvasócsoport - összejöveteleket és fokozott gon­dot fordítanak a könyvtár kibővíté­sére is. A testnevelési munka már fejlettebb. Az ifjúság rendszeresen foglalkozik sportolással. Ezek a sikerek bizonyítják, hogy a szuboticai »Jedinsztvo« kenyér és kekszgyárban helyesen használják fel a májusi verseny tapasztalatait és lelkesen küzdenek a tervben elő­irányzott feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. I ’ ЛЛ/*-------------------------------------------­ Elftésztotak az a­­kioderfeldelgezási idényre A bajmoki gyárigazgatóság értekezlete a A bajmoki kendergyár igazgató­­sága és a helyi kendertermelők a napokban értekezletet tartottak. Jeremies Milán a gyár igazgatója, az értekezlet előtt megtekintette a kenderföldeket és beszámolójában kiemelte, hogy a termés jó. . Felhívta a termelők figyelmét, hogy ne keverjék össze az alacso­nyabb — harmadrendű — kendert az első osztályúval, mert a kevert kendernek kisebb az ára A minő­­ségi osztályozással a termelők meg­könnyítik a kendertörő gépek mun­­káját is. Hangoztatta, hogy a ken­­ termelőkkel derkévéket kétszer kell átkötni. Egyébként a kendert csak érett állapotban veszik át. Az igazgató beszéde után Fajszov Nikola tartott szakszerű előadást a kendertermelésről.­­A termelőnek nem szabad szomszédja rossz pél­dáját követnie, ha az korábban vág­ja a kendert, hanem meg kell vár­­ni, amíg beérik.« Megmagyarázta a termelőknek, hogy a kender akkor érett, amikor kis érintésre porzik. Ezenkívül beszélt a magkender ke­zeléséről is. Rapp József ­ЛЛА­Ш szervezés — nap!)!] termelés a zentai textilgyártón A zentai textilgyár munkásai a napokban értekezletet tartottak és részletesen megvitatták a termelés­sel kapcsolatos kérdéseket, öröm­­mel állapították meg, hogy jó szer­­vezéssel és új munkalendülettel si­került a gyár termelését csaknem másfélszeresére emelni. Nagy mértékben elősegítette az új termelési viszonyok kifejlődését és a szép eredmények elérését, hogy a gyár új vezetője a munkások leg­teljesebb megelégedésére rendezte a régi fizetés körül felmerült sza­­bálytalanságokat és ezzel új munka­viszonyt teremtett a gyár és a mun­kások között. Fontos intézkedése volt a gyár új igazgatójának az is, hogy mindenkit a szakképzettségé­nek legjobban megfelelő helyre állított. A munkások így rövid idő alatt 50—60 százalékról 100—115 százalékra növelték a napi terme­­lést. Mikor a gyár dolgozói tudo­­mást szereztek, hogy a termelési tervet sikerült nemcsak teljesíte­niük, hanem túl is haladniuk, még nagyobb lendülettel láttak munká­hoz. Az értekezleten a dolgozók elha­tározták, hogy egyik vasárnapi szabadidejüket a gépek tisztítására használják fel, hogy ezzel is emel­jék a termelést. Nagy megelégedés­­sel vették tudomásul a gyár dolgo­­zói azt is, hogy a napi norma be­vezetésével most már megindíthat­ják egymás, között a munkaversenyt amely hozzájárulásukat jelenti az 10 éves Terv megvalósításához. Győre István, Zenta AV­ Épít a noviszádi „Napredak“ bútorgyár Miért nincs elég ivóvíz az üzemben A noviszádi »Napredak« bútor­gyárban nagy építkezés folyik. A modern gépház már elkészült és új gépekkel dolgozik. Az utcai részen épülő emeletes ház is rövidesen el­készül. E ház építésén négy ma­gyarországi építőmunkás is dolgo­­zik. Az épületet augusztus végére befejezik. A földszinten a bútorüz­letet és a raktárt, az emeleten pe­dig a fényezőosztályt és az irodákat helyezik el. Az így felszabadult he­lyiségekkel az asztalososztályt bő­vítik ki. Az irodák helyén menzát kultúrkört, könyvtárat, fürdőt, sport­termet stb. rendeznek be. Egy nemrég tartott szakszerve­zeti értekezleten a munkások háté­­rozatot hoztak, hogy a napi mun­­kaidő után félórát dolgoznak az ab­lakok, ajtók és a padlók készítésén. Az így megtakarított összegen hat építőmunkást foglalkoztatnak az építkezésben Az üzem legnagyobb problémája az ivóvíz hiánya. A gyár területén van egy pumpáskút, ennek vize azonban ihatatlan. Jelenleg egy idős ember hordja a vizet a távoli kút­ról. Hűvös időben elegendő ez a víz, de a nyári forróság idején egy em­ber nem győzi hordani. Ezen köny­­nyen lehetne segíteni mélyebb kút fúrásával. KSI­

Next