Magyar Szó, 1948. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-01 / 1. szám

4 A béke lassan, minden akadályon át is utat tör magának. A népek békét akarnak. Ez az akarat erő­sebb a háborús uszitók bűnös szán­dékainál. S ha most az új esztendő küszöbén visszatekintünk a letűnt év — a második háború utáni év — eredményeire, minden nehézség el­lenére komoly haladás történt. Kialakult a két tábor, világosan látszanak a célok és szándékok. Az egyik táborban maroknyi imperia­lista és reakciós szolgáik állnak, az Amerikai Egyesült Államokkal az élen, készen arra, hogy önös érde­keikért, haszonhajszájukban újabb harmadik nagy katasztrófába dönt­sék a világot. A másik oldalon a népi demokráciák tömörülnek és — a Szovjet Szövetséggel az élen — összefognak a világ minden demo­kratikus, békét és haladást akaró erőivel, köztük az imperialista álla­mok nagy tömegeivel is. Ez a ha­talmas tábor elszántan, szívósan és kitartóan védi és továbbépíti a bé­két. A politikai harc a körül folyik, hogy imperialista vagy demokratikus béke épüljön-e. A monopolok érde­kei szerint rendezzék-e be a világot, amelyek ha érdekeik úgy kívánják, készek fegyveres erőszakkal újból felgyújtani a világot, hiszen a há­ború számukra jó üzlet. Vagy a né­pek összefogása, együttműködése segítse elő a minél gyorsabb fejlő­dést, teremtsen hosszantartó nyugal­mat és általános jólétet a dolgozók nagy tömegei számára. Nem kétsé­ges, hogy a dolgozók dem­okratikus tartós békét akarnak. A népek bele­fáradtak a háborúba. Nyugalomra vágynak és építeni akarnak. Ezért a letűnt esztendő legna­gyobb eredménye, hogy az imperia­listák erőszakosságával szemben lét­rejött a hatalmas és erős békefront alapja. Ennek továbbépítése távla­taival lépünk át az új esztendőbe. S e távlatok biztatóak a világ dolgo­zóinak százmilliói számára, Mentik a vásárló és halmozó kedvet. Az infláció azonban természetszerű­leg a dolgozók megélhetésének ne­hézségeivel jár. A dolgozó tömegek életszínvonala egyre romlik Ameri­kában és az áruhalmozódás folya­mata megindult. A magas árakat egyelőre csak azért tarthatják fent mert remélik, hogy a különböző ter­vek révén sikerül — legalább egy időre — biztosítani a felvevő piaco­kat Európában és Ázsiában. Felké­szülnek azonban arra is, hogy ter­v támadás a né­pek békéje és hala­dása ellen alatto­mosan indult meg Az elmúlt éven vé­gigvonult a megvá­sárolt árulók lelep­lezése. Minden or­szágban felfedeztél az összeesküvése­ket amiket reakció­­elemek az amerikai imperialisták szol­gálatában szőttek A cél mindenütt az volt, hogy belső za­var támasztásával szükségessé tegyék az idegen beavatko­­zást. Az angolszász hatalmak készültek beavatkozni a ke­­leteurópai országok ügyeibe Az árulók leleplezése azonban véget vetett ennek az üzérkedésnek. De a válság mélyülése részben a­­nyugateurópai országokban, rész­ben magában az Egyesült Államok­ban,­ sürgette a monopolistákat, hogy gonoszabb eszközhöz folya­modjanak. A tőkés imperialista fejlődés útja nyilván azonos. Ahogyan a német monopolista imperialisták a fasiz­musba taszították Németországot, az amerikai monopolista imperialis­ták ugyanezen az úton haladnak vi­láguralmi törekvéseikben. Mivel pe­dig a legkövetkezetesebb és legcél­tudatosabb képviselői a dolgozó tö­megek érdekeinek mindenütt a kom­munisták, az amerikai imperialisták — Hitlerhez hasonlóan — keresztes­hadjáratot indítottak a kommunis­ták ellen. Franciaországban és Olasz­országban kormánypuccsokkal aka­dályozták meg a kommunisták köz­reműködését a kormányban habár mindkét országban a legerősebb par­lamenti pártot jelentik. A délame­rikai államokkal kötött szerződések nyomán a borzalmas nyomorban élő délamerikai tömegek érdekeit kép­viselő kommunistákat törvényen kí­vül helyezték. S kíméletlenül üldö­zik a haladó szellemű, igazán demo­kratikus embereket és szervezete­ket magában az USA-ban is, ahol a Tafta Hartley munkásellenes tör­vény, az Amerika-ellenes tevékeny­séget vizsgáló bizottság működése, a fasiszta­ elemek szabadjára enge­dése, a négerüldözés fokozása mu­tatja, hogy a nyílt fasizmus felé haladnak Amerikában. ELVEK ÉS TERVEK Az év elején a ,Truman-e­v meg­hirdetése tanúskodott arról hogy Amerika az országok belügyeibe való beavatkozás módszeréhez fo­lyamodik. Az elv hangzatos jelsza­vak mögé rejti az igazi szándékot. Segélyt nyújt a görög királypárti fasiszta kormánynak, a török nyílt fasiszta rendszernek, a kínai Kuo­­mintangnak és az iráni szolgakor­mánynak önkényuralma fenntartá­sához. A »segély« kizárólag hadi­­felszerelésben és katonai célokra történik és maga Truman elnök is kénytelen volt beismerni, hogy hír­hedt elvének gazdasági programjá­ból semmi sem valósult meg. A demokratikus tömegek Ameri­kában felvették a harcot a belső el­nyomást és a háborús veszéllyel já­ró, kalandor külpolitikát jelentő irányzat ellen. A Truman-elv belső kísérőjelenségei révén annyira nép­szerűtlenné vált hogy meg kellett a nevét változtatni. Legközelebbi változata a Marshall-terv volt. Ez az amerikai imperialista monopolok terve Európa leigázására, az európai piac korlátlan kizsákmányolására és a támaszpontok építésére a kelet­európai demokráciák ellen. Amikor a moszkvai külügyminiszteri érte­kezlet után feltárultak az ellentétek­­ Németországot és ezzel kapcsolat­­­­ban az európai békét illetőleg Mar­­i­shal egy beszédében felvetette a leh­­­hetőséget, hogy Amerika »segítsé­get« nyújt az európai államoknak újjáépítésükhöz — imperialista fel-­­ tételek mellett é veiknek útját állják. Egyrészt a ter­vekben szereplő országok demokra­tikus tömegei, amelyek meg akar­ják védeni, vagy szerezni szabadsá­gukat. Másrészt a népek, amelyek már kivívták szabadságukat és füg­getlenségüket és semmi áron nem adják el jövőjüket. A gazdasági le­igázás tervei ezért úgy alakultak, hogy egyben a további imperialista terjeszkedések számára is támasz­pontokat teremtsenek szerte a vi­lágban. T­izenhat állam vál­lalta a fel­tételeket, kilenc ál­lam előre leszögezte, hogy a terv az ország­gok sza­badsága és független­sége ellen irányul és nem vesz részt a szer­vezésben. Az év végére azután megmutatko­zott, hogy a kilenc állam helyesen ítélte meg a helyzetet. A Marshall­­terv nem arra irányul hogy segít­séget nyújtson az európai államok­nak iparuk gyors újjáépítésében, hanem hogy teljessé tegye függősé­güket az amerikai iparral szemben. A nyugati országok az amerikai árufeleslegben kapják meg a segít­séget, tehát valósággal agrárálla­mokká válnak. A BIZONIA, AZ ÚJ AMERIKAI GYARMAT Kiterjed a terv a német lehetősé­gek kiaknázására is. Marshall kül­ügyminiszter, Bevin angol és Ri­­dault francia külügyminiszter segít­ségével, a francia és angol nép ér­dekeivel ellentétben, megakadályoz­ta az egységes Németország szerve­zését a központi, felelős német kor­mány felállítását. Megteremtette a külön nyugatnémet gazdasági terü­letet — Bízómat — és megkezdte a különállam szervezését. A cél az, hogy feltámassza Németország gaz­dasági erejét és amerikai vezetéssel felhasználja részben arra, hogy az ipari fejlődésükben elnyomott tizen­hat állam szállítója legyen, részben arra, hogy imperialista hódító cél­jaikat szolgálja.­­ Maga­s tervre. A terv maga már az előké­születeiben teljes nyomort zúdított Európára. Franciaország, Olaszor­szág, Anglia és természetesen a né­met nép is a legnagyobb ellátási nehézségekkel küzd. A dolgozókra rákényszerítik a sztrájkokat, mert hiszen kénytelenek védekezni az el­len, hogy a válság minden terhe reá­juk háruljon és életszínvonalukat mind alacsonyabbra nyomja. A dol­gozók kényszerű mozgalmát azután igyekeznek felhasználni politikai cé­lokra, a dolgozók elnyomásának fo­kozására A Marshall-terv feltételei között ugyanis az is szerepel, hogy a munkásság bérigényeit korlátozni kelL KIBONTAKOZIK AZ ELLENTÁMADÁS A dolgozók azonban nagy öntu­dattal szembeszállnak ezzel a terv­vel. A demokratikus tömegek meg­akadályozták, hogy a sztrájkmoz­galmat jobboldali politikai célokra használják ki. Egyben pedig megin­dult a nagy békefront szervezése és máris nagyon értékes eredmények­kel járt. Kilenc kommunista párt tartott értekezletet Varsóban. Lemérte a helyzetet és feltárta a béke és de­mokratikus fejlődés ellen irányuló szándékokat. Leleplezte a jobboldali szocialisták áruló szerepét, hogy félrevezetni igyekeznek a dolgozó­kat és az amerikai imperializmus útját egyengetik saját nemzeti és népi érdekeik ellen. A kilenc kom­munista párt tájékoztató iroda fel­állítását határozta el és az iroda megkezdte működését Beográdban ahol több nyelven tájékoztató lapot ad ki »A tartós békéért, a népi de­mokráciáért« címmel. Az ellentámadás hatalmas erőket mozdított meg szerte a világban. Keleteurópa országai még zártabb összefogásba tömörültek és minden nemzetközi fórumon még szilárdab­ban felvették a politikai harcot az imperializmus ellen. Visinszki kímé­letlenül leleplezte a háborús uszító­­kat és gonosz szándékaikat. Fel­tárta a világ előtt, hogy az uszítás a haszonlesés készülődése újabb há­borús katasztrófával szerezni újabb nyereségeket." Az Egyesült Nemze­tek közgyűlése, bár enyhített for­mában elítélte a háborús uszítást és szervezi az uszító propaganda meg­akadályozását. Nagyon lecsillapító­­lag hatott az amerikai imperialis­tákra Molotovnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincadik évfordulóján mondott beszéde. Eb­ből a nyugati reakciós sajtó külö­nösen kiemelte azt a kijelentést, hogy az atombomba titka többé nem titok A Azóta az atom­diplomácia zsarolása elcsendesült. Angliában és Amerikában egyr­­e kösődik a mozgalom, hogy a hala­­dó szellemű vezetők és tömegek szembeszálljanak az imperialista ka­landorpolitikával. Amerikában szer­vezkedik a harmadik párt, a dol­gozók pártja, élén Walence Henry volt alelnökkel, hogy síik rászálljon a demokráciáért és a dolgozók jo­gaiért, nemzetközi vonalon pedig a nagyhatalmak együttműködéséért. _A lilllllllllllUlllllllllílillllllllll!lllllllllllll!l!llllll!lll!flllllllllllllllllllliil!llllllllll!llllll!ll!IIIIIN BÉKE HTJAIM__ Az imperialisták a fasizmus utján Diadalmas építőmunka Belső életünkben lezárult az új­jáépítés. Elindultunk a tervgazdál­kodás útján, az első ötéves iparo­sítási és villamosítási terv megvaló­sítása és ezzel a szocializmus fel­építése felé hazánkban. Dolgozó tö­megeink­ nagyszerű lendülettel lát­tak hozzá a megvalósításhoz. A leg­több termelő ágazatban jóval az év vége előtt elvégezték a feladatokat és megkezdhették a második tervév feladatainak elvégzését. A tervmun­kában megnyilvánuló nagy összefo­gásban még teljesebbé vált a test­vériség és egység népeink között még tökéletesebbé a munkás-paraszt szövetség és népi értelmiségünk mellett minden becsületes polgár teljes erővel dolgozik a jobb jövő építésén, ered­ményeket és megszabta a további feladatokat. Nyomban utána a Nép­­felszabadító Háború Résztvevőinek Szövetsége tartotta alakuló közgyű­lését és kezdte meg a szervezkedést, hogy a felszabadító harcok legjobb­jai a békés építőmunkában is az él­re álljanak. Ifjúságunk elvégezte idei sámác—szarajevói vasútvonalat és új feladatként a szövetkezeti otthonok építését vállalta. A parasztságnak nyújt segítséget, hogy mezőgazda­­sági termelésünk kiemelkedjék el­maradottságából és korszerű iparo­sított termelési ággá fejlődjék. Pa­rasztságunk egyre szélesebb körben ismeri fel az összefogás, az együt­tes termelés nagy előnyeit és a föld­megmunkáló szövetkezetek útján találja meg a fejlődés lehetőségeit. Az ötéves el­ő­nyei mi­ris­z­tők, a sza­bad textil szabad termelői forga­lom kielégítő ellátást biztosított. S ha az árak ma még magasak is, az állami birtokok feladata, hogy ter­mékeik tömegével szabályozzák a piaci árakat, népel­l­lenes elemekkel. A régi politikai pártok vezetői, köztük Trifunovics Misa és­ Jovánovics Dragolyub a nép érdekei ellen idegen érdekek szolgálatába szegődtek és ezért a népbiróság előtt kellett felelniök. Ké­mek, népellenes, gyilkosságra uszító papok is feleltek tetteikért. , ^ ^ ^ ANép-S'* ..szus* _­­-f ^ A demokratikus országok összefogása Nemzetközi vonatkozásban is biz­­tosítottuk mind az ötéves terv gaz­dasági kérdéseinek rendezését, mind az ötéves terv megvalósításához szükséges nyugalmat és biztonsá­got. Tito marsal állott az élére an­nak a nagy szervezőmunkának mely­nek eredményeképpen megalakult a keleteurópai államok hatalmas béke­frontja. Jugoszlávia a Szovjet Szö­vetséggel, majd Lengyelországgal és Csehszlovákiával megkötött szövet­ségi szerződések után barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést kötött Albániá­val, Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával. Ezzel a tömörülés tel­jessé vált, különösen mert a szövet­ségi szerződéseket mindenütt kul­­túregyezmények és­­különböző áru­csereforgalmi szerződések egészítik ki. Albániával teljes együttműködés jött létre és a nagy lendülettel fej­lődő országot messzemenően támo­gatjuk építő munkájában. Bulgáriá­val is megkötöttük a vámuniót, ami­nek szervezése folyik. Magyaror­szág és Románia részvétele a kelet­­európai béke­frontban alapos cáfo­lat a nyugati rágalmazók vádjaira hogy itt szláv tömb létesül. Erélyes harcot folytattunk a há­borús bűnösök kiadásáért, Szlovén Karintia felszabadításáért az osztrák elnyomás alól és a trieszti helyzet rendezéséért. A mutatott erély vé­get vetett határainkon az imperia­lista és fasiszta kihívásoknak. Ál­­laméletünk nagy eseménye volt hogy­­a békeszerződések életbelépése után Pola és a felszabadított Isztria csatlakozott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz és már az első megtartott választások arról tanús­kodtak, hogy a nép nagy lelkese­déssel lát hozzá, hogy részt vegyen az első ötéves terv megvalósításá­ban. A nemzetközi reakciós rágalom­­hadjárat közepette Népfrontunk po­litikája, a Kommunista Párt veze­tésével, céltudatosan halad a tovább­fejlesztés útján és nemcsak nem hagyja letéríteni magát erről az út­ról hanem példát szolgáltat más országok dolgozó tömegeinek is. Ennek nyomán hazánk nemzetközi tekintélye egyre növekszik és bár­mennyire igyekszik a monopolista sajtó eltitkolni az elért nagy ered­ményeket, a világ dolgozói biztató példát látnak az új Jugoszlávia épí­­tő munkájában, nagy sikereiben. A népek a béke védőbástyáién A nemzetközi eseményeken végig­vonul a politikai harc a demokra­tikus békéért. Az élharcos a Szovjet Szövetség, a béke szilárd őre. A mo­­nopolisták és imperialisták marok­nyi csoportja, a nemzetközi reakció­ra támaszkodva, elérkezettnek látta­­ az időt, hogy nyílt támadást indít­son a világpiacokért, a világ olyan berendezéséért, hogy az céljaikat szolgálja. Sürgette tevékenységüket, hogy az Egyesült Államokban köze­ledik a gazdasági válság, a legna­gyobb méretű válság, amit a tőkés rendszer valaha is átélt. A monopo­lok erőszakos eszközökkel keresik a kihelyezési lehetőségeket óriás há­borús nyereségeik­­ számára és a nyersanyagforrásokat, hogy egyed­uralmukat az egész tőkés világra kiterjeszthessék Szeretnék fenntar­tani a nyereségeknek azt a rend­kívül magas színvonalát amit a há­ború alatt elértek. Ennek érdekében Amerikában inflációt támasztottak és háborús hangulat szításával ser- Macvar Síd j­t A görög példa és figyelmeztetés A jelek és eredmények kétségte­­lenül mutatják, hogy a népek sza­­badságvágyát nem lehet elfojtani. A kína­i demokratikus erők egyre nagyobb területeket szabadítanak fel az amerikai fegyverekkel felsze­relt Koumintang­ seregek ellen. Az indonéz nép folytatja hősi harcát a holland és amerikai imperialisták ellen. Vietnam népe küzd a szabad­ságért, Görögországban pedig a végsőkig kiélezett helyzet döntő ponthoz ju­tott. Az első ország, ahol a Tru­­man­ elvet alkalmazták, megmutat­ta az imperialista tervek teljes csőd­jét az elszánt népakarattal szem­ben. A görög Demokratikus Had­sereg nagy területeket szabadított fel és a földreform, iskolaszervezés, népbizottságok megszervezése és bíróságok megszervezése révén any­nyira megszilárdította népi demok­ratikus rendszerét, hogy Markosz tábornok vezetésével megalakulha­­tott az első népi demokratikus kor­mány a Szabad Görögországban. Egyidejűleg megindult a nagy tá­madás a felszabadított területek to­vábbi kiterjesztéséért és a harcok sikerre vezettek. A görög kérdésen ker­esztül most megmutatkozik az egész világ előtt az imperialista szándékok gonosz­sága és az is, hogy milyen hatal­mas erő rejlik a népben, ha össze­­fog és elszántan megvédi szabad­ságát A kis görög nép a hatalmas Amerika egész gépezetével szembe, szállt és diadalmaskodik. Ez is mu­tatja, hogy a demokrácia erői már ma erősebbek az imperialistáknál. Az újév küszöbén ennek a dia­dalnak a problémái állnak a nem­zetközi politika középpontjában. Példaadás a világ népei számára. És figyelmeztetés az imperialisták számára. A nép eltökélt szándéka megvédeni szabadságukat, függet­lenségüket és a békét. Sushof József 1948. L 1

Next

/
Thumbnails
Contents