Magyar Szó, 1948. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1948-03-01 / 52. szám

v. Évfolyam, 52. 1989.­ szám NOVISZÁD, HÉTFŐ, 1948 MÁRCIUS 1 ÁRA 2 DINÁR A szakszervezetek a munkás testnevelés fejlesztéséért A Jugoszláv Egységes Szakszer­vezetek VL plenáris ülésén a szak­­szervezetek egyéb munkáján kívül megtárgyalták a testnevelési mun­kát is. Az elvégzett munka részletes megvitatása után megállapították hogy a szakszervezetek nem hajtot­ták végre a Jugoszláv Testnevelési Szövetség V. plénumán hozott mun­katervet. Ezért a Plánum a követ­kező határozatokat hozta: A testnevelés terén a szakszerve­zetek legfontosabb munkája minél több szervezett munkást bekapcsol­ni az általános testnevelésbe. Ezért a szakszervezeti vezetőség ellenőriz­­te, hogy az aktívákban bevezették az általános testnevelést. Amennyi­ben valamelyik üzemi csoportban nincs testnevelési aktíva, a legrövi­debb időn belül meg kell szervezni. A szakszervezet tagjait különféle előadásokon meg kell ismertetni a mozgalom fontosságával. Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó ak­tív sportoló legyen és minden spor­toló látogassa az általános testne­velési órákat, továbbá vegyen részt a jelvényszerző és a többtusa ver­senyben. A káderkérdést a következőkép­pen kell megoldani. A szakszerveze­tek meghatározott számú sportolót küldjenek a szövetségi, köztársasági ,* járási jellegű tanfolyamokra, az egyesületek pedig rendezzenek esti *érfolyamot és így biztosítsák a szükséges kádert az aktívákban. A központi és a köztársasági Szak­szervezeti Tanács iskoláinak hall­gatóit ismertessék meg a testneve­lés alapproblémáival. A szakszervezeti csoportok­tól válasszák meg testnevelési vezetői­ket. Azokra bízzák az irányítást, akiknek kedvük és tehetségük van a munkához. Elsősorban az ifjúsági vasútvonal építésében résztvett és a Hadseregből leszerelt sportolók le­gyenek a vezetők. A régi szakem­bereket is fel kell használni. A Plenum megdicsérte a kezde­ményezés terén kitűnt közössége­ket. A jövőben a szakszervezeti ve­zetőség élénk agitációt folytasson a tagok között kisebb és nagyobb sportpályák építésére, s kérte, hogy a vállalatok igazgatósága is nyújt­son anyagi támogatást a vezetőség eszközeinek felhasználásával. A szakszervezeti egyesületek és aktívok tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti otthonok és a szö­vetkezeti otthonokban épülő sport­pályák építésében. Az ötéves tervben előirányzott sport­építkezések közül ebben az évben 700 különféle pályát, illetve játékteret kell felépíteni. A munka elvégzésében a szakszervezetekre nagy feladat hárul. A pénzügyek rendelésével kap­csolatban a Plénum megállapította, hogy a múltban nagy mulasztások történtek. Vannak szakszervezeti egyesületek és aktívák, amelyek te­le vannak adóssággal. A közelmúlt­ban elkövetett hibákat ezek a kö­zösségek még egy ideig érezni fog­ják. Az egyesületek és az aktívák a jövőben a saját jövedelmükből tart­sák fenn magukat. Ezért rendszere­sen szedjék a tagsági díjat az aktív és a pártoló tagoktól egyaránt. Min­den sportmérkőzésen szedjenek be­léptidíjat és a kulturális-felvilágosí­­tó munkára levont 5 százalék egy részét testnevelési célokra fordítsák, továbbá a vezetőségi alapból, a szak­­szervezettől és a néphatóságoktól is részesülhetnek anyagi támogatá­k­ban. A pénzügyi és anyagi ügyvitelt az évi pénzügyi tervre alapozzák és vezessenek pénztár­könyvet. A he­lyi és a járási szakszervezeti veze­tőség háromhónaponként ellenőriz­ze a pénzügyi és anyagi nyilvántar­tást a szakszervezeti sport­közössé­gekben, de az üzemi csoport is el­lenőrizze a munkát. Az ideológiai-politikai munkát jó­val magasabb fokra kell emelni. A vezetőség feladata, hogy elősegít­se a sportolók erkölcsi fejlődését. Ugyancsak a szakszervezet és a test­­nevelési vezetőség feladata, hogy ápolja a Haza és a Hadsereg sze­­retetét, s hogy szilárdítsa az egy­ség és testvériség szellemét. Az egyesületekben összejöveteleket és szemináriumokat kell tartani és eze­ken erősíteni a sportfegyelmet. Mindezek a határozatok azt a célt szolgálják, hogy tovább fejlesszék, egészségesebb alapokra helyezzék a dolgozók testnevelési mozgalmát. A március 15-iki népszámlálására szerezzük be a háztartásunkhoz tartozók adatait Fokozott munkával készülődnek népbizottságaink a március 15-iki népszámlálásra. Megalakították a járási és városi összeíró bizottságo­kat, felosztották a terepet népszám­­láló körzetekre és kijelölték az ösz­­szeírókat. A köztársasági központokban kiír­ásokat szerveztek a járási számlá­­n a felügyelők részére. A felügyelők a tanfolyamon hallottakat közvetle­nül az összeí­rókkal ismertetik. A központi statisztikai hivatal a napokban szétküldte a népszámlá­­láshoz szükséges nyomtatványokat kiadta a számlálás lefolytatásának ízletes utasításait. Az utasítást tartalmazó füzet be­vezetésében a többi között ezeket olvassuk: »Minden polgár a valóságnak meg­felelő feleletet köteles adni a kér­dőív pontjaira Az összeírók a hal­lottakat szolgálati titokként kötelesek kezelni.« A bevezetés 7. pontjában kimond­­ja utasítás, hogy »aki szándéko­san kivonja magát az összeírás alól, vagy hamis adatokat mond be, öt­ezer dinárig terjedő pénzbüntetés­sel sújtják.« A népszámláló nyomtatványokat március 14-én osztják szét a lakos­ságnak az egész országban egyön­tetűen. Mindenki két nyomtatványt kap. Egyet az egész háztartás ada­tainak, egyet pedig minden egyes személy adatainak bejegyzésére. Az összeírók kötelesek figyelmez­tetni a családfőt, hogy amennyiben nem eléggé jártas az írásban-olva­­sásban vagy nem érti a kérdéseket, ne töltse ki a nyomtatványokat. Csak tanulmányozza át alaposan és készítse el a feleleteket, hogy az összeíró beírhassa az adatokat,­ ami­kor a nyomtatványokat összeszedi. A nyomtatványokat tintával vagy tintaceruzával kell kitölteni. A családfő, ha nem tudja a ház­tartásához tartozók születési dátu­mát és egyéb adatait, azonnal tud­ja meg, hogy a népszámlálásban e miatt ne legyen fennakadás. Sztálin generalisszimusz levele Paasikivi finn köztársasági elnökhöz Moszkvából Jelentőt. Válaszul a szovjet lapok kérdésére, hogy a szovjet kormány tett-e javaslatot a finn kormánynak kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésére, a TASS felhatalmazást kapott an­nak kijelentésére, hogy Sztálin generalisszimusz, a Szovjet Szövetség miniszterelnöke, február 22-ikén a következő javaslatot intézte Paasikivi finn köztársasági elnökhöz: Elnök úr! Bizonyára ismeretes ön előtt, hogy a Szovjet Szövetséggel határos három ország közül, ame­lyek Németország oldalán harcoltak a Szovjet Szövetség ellen, két ország, Magyarország és Románia mér kölcsönös segélynyújtási szerződést írtak alá a Szovjet Szövetséggel az esetleges német támadás el­oátására. Ismeretes továbbá, hogy mindkettőnk országa sokat szenvedett ennek­ a támadásnak a kö­vetkeztében és Ön és én egyaránt felelősek leszünk népeink előtt, ha megengedjük ennek a támadásnak a megismétlését. Feltételezem, hogy Finnország semmivel sem kevésbé érdekelt a kölcsönös segélynyújtást illető­leg a Szovjet Szövetséggel, német támadás esetén, mint Románia és Magyarország. A feltevések figye­lembevételével és attól a kívánságtól vezérelve, hogy a béke és biztonság erősítésére gyökeres javulás jöjjön létre a viszonyban országaink között, a szovjet kormány javasolja szovjet-finn barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, hasonlatosat a magyar-szovjet és a ro­mán-szovjet szerződéshez. Ha finn részről nincs ellenvetés, akkor javasolom, hogy küldjenek finn küldöttséget a Szovjet Szövetségbe ennek a szerződésnek a megkötésére. Ha azonban úgy véli, hogy kívánatosabb a tárgyalásokat Finnországban lefolytatni és a szerződést ott megkötni, a szovjet kormány kész elküldeni delegációját Helsinkibe. Mély tisztelettel SZTÁLIN a Szovjet Szövetség miniszterelnöke Szervezzünk mu­nkásbrigádokat „Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél* Naponta halljuk — és mondjuk: » Jól megszervezni a munkát«, vagy »a sikertelenség a gyenge szervezés eredménye« stb. Az utóbbi időben aztán hozzá­tesszük ehhez a munkásbrigádot is. Így: »Szervezzünk munkásbrigá­­dokat«, csak brigádrendszerrel ér­hetünk el számottevő eredményt, stb. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. Nem emlegetjük oktalanul naponta a szervezés fontosságát. A Népfront eddigi munkája nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az ered­mények a szervezéshez aránylottak, hogy a Népfront eredményei sokkal jobbak lettek volna, ha több gond­dal szervezik a megmozdulásokat. Nem volt ritkaság, hogy sem a front­tagok, sem a vezetőség nem tudták milyen munkára mennek, nem tudták milyen szerszámokra lesz szükség,­­ ezért vagy nem vittek magukkal semilyen szer­számot, vagy ásót vittek, mikor sá­jáét kellett volna. Előfordult, hogy nem készítették elő a terepet kel­lően, nem gondoskodtak talicskáról, elegendő fogatról szerszámról stb. Megtörtént, hogy az építkezés, vagy munkálatok szakértői és vezetői le­becsülték az önkéntes munkaerőt, nem gondoskodtak teljes mértékben munkábaállításukról stb. A munka­órák százai és ezrei vesztek kárba. Megszokott volt, hogy az önkénte­e­sek munkavezetőit állandóan válto­l­gatják, a front­tagok nem tudták kire hallgassanak Sokszor — e mi­att — több volt a parancsnok, mint a munkás. A gyenge szervezés következtében a munka­vezetők nem ügyeltek elég­gé a munka minőségére, a szerszá­mokra stb. A legjobb indulatú és legodaadóbb front­tagok is sokszor elvesztették munkakedvüket — a szervezetlenség, a kárbaveszett mu­n­kaórák stb. láttára. Fizikai munkáról lévén szó, any­­nyit már tudunk, hogy a jó szer­vezés a munkásbrigádok szervezé­sét jelenti elsősorban. Szervezzünk tehát brigádokat. Csakhogy még ez sem elég kon­krét. Brigád sokféle lehet. Nézzük, hogyan fogtak hozzá a szerve­zetek a munkásbrigádok szervezéséhez. Brigádot leginkább az alapszer­vezetek alakítanak. Minden alapszer­vezet egy brigád. Városban. De faim? Ahol csak egy vagy két alapszervezet van? Talán például utcák szerint szervezik a brigá­dokat. Minden utcának, sőt egyes utcaol­dalnak is lesz brigádja. A front-ta­gok kijelölik a brigádvezetőket. Az összeírja — házról-házra — brigád­jának tagjait, századokra tizedekre — munkacsoportokra osztja őket és kész a brigád. A többi már, mondhatni, magától megy. A központi Népfront-bizott­ság munkaterve alapján felosztja a munkát és kiadja az utasítást: hol­nap, vagy holnapután ennyi és eny­­­gi munkás szükséges ide és ide , ilyen és ilyen munkára. A grafiko­nok, kimutatások szerint Tito és a Dózsa György utca brigádjaira ke­rül holnap sor. Értesítik a brigád­­vezetőt, ő sorban a tagokat és reg­gel a kocsiúton sorakozik a bri­gád. Beszólnak az álmosabbaknak, négyes sorokba állnak, megbeszélik, mit énekelnek az utón és indulnak munkára Topolyán körzetenként alakítanak brigá­dokat Ahány körzet, annyi brigád. Néhol az AFZs külön szervez bri­gádot és külön a Népfelszabadító Harcosok Szövetsége. Nem lényeges, külön alakítanak-e brigádot a szer­vezetek, vagy együtt — fontos, hogy szervezetükben legyenek erő­sek a brigádok. Minden brigádot nevezzünk el szabadsághőseinkről és készítsünk részükre zászlót. A Népfront-bizottságok a brigá­dok és brigádtagok egyöntetű ki­­tüntetésének­?* jutalmazásának sza­bályzatán dolgoznak. Megállapítják a normákat, és meghatározzák: hogyan lehet az egységből ro­­hambrigád, a Népfront-tagból rohammunkás. Hogyan juthatnak rohamigazolvány­hoz, kedvezményekhez stb. Ifjúságunknak tradíciói vannak, brigád szervezés és brigádmunka te­rén. Ezért külön alakítanak mun­kás egységeket. Ezért p­éldát kell mutatniok a frontnak az AFZs-nek, a harcos szövetségnek ,a munkában. Meg kell mutatniok, mit tanultak az ifjúsági vasútvonalon, Zsetyezni­ken és a többi nagyobb akciókban. Minden brigádnak, minden alatt­­szervezetnek és központi Népfront­­bizottságna­k grafikonja lesz. Minden front-tag, brigád és körzet állandóan figyelemmel kisérheti munkáját, megállapíthatja, ki a legjobb a brigádban, melyik a leg­jobb brigád, melyik körzet vagy alap­szervezet vezet az újjáépítés nemes versenyében — a szocialista mun­kaversenyben. _ „.. ELŐFORDULT, HOGY NEM GONDOSKODTAK SZERSZÁMRÓL" — Pista, igyekezz a lapáttal. Mi is szeretnénk dolgozni egy kicsit

Next

/
Thumbnails
Contents