Magyar Szó, 1960. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1960-02-02 / 26. szám

Kedd, 1960. p. 2. • • Öt éves a kommunális rendszer Az idén lesz öt esztendeje, hogy bevezettük kommunális rendszerünket. Ez elegendő idő, hogy általánosíthassuk a szerzett tapasztalatokat és elemezhessük a társadalmi igazgatás és munkásönigazgatás eddigi fejlődését a kommunákban. A tapasztalatok általánosítása és elemzése rövidesen a legmagasabb szinten a Szövetségi Vépszkupszinában történik meg, ahol alaposan megvitatják a kommunális rendszer eddigi fejlődéséről készített átfogó jelentést. A kommunális rendszer bevezetésével szerzett eddigi tapasztalatokat azonban sokkal szélesebb körben kell tanulmányozni és megvitatni. Tulajdonképpen minden kommunában foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, tanulmányozni kell a kommuna eddigi fejlődését és fejlődésének sajátos körülményeit. Ez egyúttal kedvező alkalmul szolgál arra is, hogy elemezzék a társadalmi igazgatásban is a munkásönigazgatásban alkalmazott újabb formákat is. A Szocialista Szövetség választásokra és a kongreszszusra készül. A népbizottsági választások és a Szocialista Szövetség V. kongresszusa is kedvező alkalmul szolgál, hogy minden kommunában elemezzék az eddigi tapasztalatokat és eredményeket. Bizonyosra vehető, hogy a Szocialista Szövetség V. kongresszusán is elemzik és elméletileg rendszerbe foglalják kommunális rendszerünk fejlődését. A kommunális rendszer mindenütt bevált és elősegítette a gazdaság fellendülését és a termelőerők fejlődését. Rendkívül sokat köszönhetünk éppen a kommunális rendszernek a társadalmi életszintre ható tényezők — a kommunális szolgálatok, a lakásépítés, az iskolahálózat, az egészségvédelem, stb. — fejlődésében. A kommunák alapjainak alakulása mutatja meg a legjobban milyen óriási szerepet töltenek be a kommunák ezen a téren. 1955-ben 19 milliárd dinár volt a kommunák alapjaiban, 1958-ban pedig ennek az összegnek tizenháromszorosa. Ugyanebben az időben a gazdasági szervezetei alapjai is lényegesen gyarapodtak, és az 1956. évi 357 milliárd dinárról 1958-ban 600 milliárd dinárra növekedtek. A kommunák és a gazdasági szervezetek egyaránt nagyrészt beruházási célokra használták fel alapjaikat. A kommunális rendszer bevezetése óta a mai napig a bolgárok részvételének és közreműködésének sok és sokféle formája fejlődön ki, a munkásönigazgatási ésársadalmi igazgatási szervekben. Kommunális rendszerünk egy impozáns számadattal igazolja eredményességét: több, mint egymillió polgárunk vesz részt a kommunák, illetve az egyes kommunális szervek munkájában. Ez igazolja egyúttal azt is, hogy milyen eredményes hatással van a kommuna a közvetlen demokrácia különféle formáinak fejlődésére. D. P. MAGYAR SZÓ Banálytermelés kooperációban A topolyai ügyviteli szövetség és a noviszádi Vojvodina dohányfelvásárló vállalat kísérlete A mezőgazdasági termelést a magánparasztok földjén jórészt a földművesszövetkezetek végzik. A feldolgozó üzemek az ügyviteli szövetségekkel vagy közvetlenül a szövetkezetekkel kötnek szerződést, hogy üzemük számára biztosítsák a szükséges nyersanyagot. Ez a forma nemcsak a gabonaneműekre, hanem az ipari növények nagy részére is vonatkozik. Eddig csak a dohánytermelés volt kivétel. A dohánytermelés szervezését és irányítását eddig a dohányfelvásárló vállalatok közvetlenül végezték, egyes vállalatok pedig még 1956-ban megkísérelték a szövetkezetek útján szervezni a dohánytermelést, de ez a kísérlet nem sikerült. A dohánytermelők megszokták, hogy a vállalat képviselői felkeresik őket és így kötnek szerződést. Ezért nem is értek el megfelelő eredményt, maradt minden a régiben. Vajdaság habár nem kimondottan dohánytermelő vidék, a felszabadulás után nagy fejlődést vett a dohánytermelés. Már nemcsak a dohánytermelésről híres Telecskán, hanem Vajdaság többi falvában is termeltek dohányt. A jól termő években már sokszor több mint hárommillió kilogramm dohányt vásároltak fel. Az így megvalósított jövedelem azonban mind a felvásárló vállalatnak maradt és majdnem semmi sem jutott a mezőgazdaság fejlesztésére. Igaz, egyes termelőket megjutalmaztak a jó eredményért. Mindezt figyelembe vette a noviszádi Vojvodina dohányfelvásároló vállalat munkástanácsa, és úgy döntött, hogy az idén ismét megkísérlik, hogy a szövetkezetek útján szervezzék a dohánytermelést. Szerződést kötöttek a topolyai növénytermesztő ügyviteli szövetséggel. Eszerint az ügyviteli szövetség területén működő szövetkezetek útján kötnek szerződést a dohánytermelőkkel. Az így elvégzett munkáért az ügyviteli szövetség minden kiló felvásárolt dohány után hat dinárt kap a vállalattól Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatnak eddig minden kiló felvásárolt dohány alig három dinárjába kerül, kiderül, hogy még három dinárral terhelik kilónként a költségeket, és ezt az összeget a szövetkezetek kapják, s természetesen a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. A topolyai ügyviteli szövetség képviselői remélik, hogy megfelelő eredményeket érnek el, és nem fog csökkenni a dohánnyal bevetett földterület. Igaz, ez még csak kísérlet. De ha megfelelő eredményt érnek el, a vállalat a következő gazdasági évben csak a szövetkezetek útján szervezi meg a dohánytermelést. C. S. MEZŐGAZDÁK TÁRSASKIRÁNDULÁSA A vajdasági Putnik utazási iroda a téli mezőgazdasági holtidényben hatnapos társaskirámdulást szervez Szlovéniába és a tengerpartra. A kirándulást február 16étól 21-éig tart. Felkeresik Zágrábot, Ljubljanát, Posztojnát, Lipicát, Rijekát és Opatiját. A horvát és szlovén fővárosban megtekintik a jellegzetes nevezetességeket. Posztojnán végigjárják a világhírű cseppkőbarlangot, Lipicán pedig megtekintik a híres méntelepet. Végül ellátogatnak Rijekára, s egy fél napot Opatijában töltenek. A részvételi díj 8 500 dinár. A részletes felvilágosítást a Putnik noviszádi, szuboticai, zombori, kikindai, zrenyanini és verseci fiókjai adnak, itt lehet jelentkezni is. OLCSÓBBAN A szuboticai járás már túllépte az 1961-re tervezett országos termésátlagokat Nagyszabású munkaprogramot dolgozott ki a járási mezőgazdasági tanács — Az új szuboticai járás — a volt topolyai, zentai és a szuboticai — mezőgazdasága már az elmúlt évben túllépte az 1961. évre előirányzott átlagos jugoszláv terméshozamot, ami elismerésre méltó nagy eredménynek számít, és mezőgazdaságunk hatalmas fejlődését tanúsítja. Ezek az eredmények azonban nem fejezik ki teljes mértékben a lehetőségeket, ezért a jövőben is fokozni kell az erőfeszítéseket mind a szántóföldi termelés, mind az állattenyésztés vonalán. Különösen pedig összhangotkell teremteni a szántóföldi termelők, a feldolgozóipar és az állattenyésztés kívánt fejlesztése között. A szervezetek külön akciótervei is ösztökélik őket a termelés fokozatos további emelésére. A legnagyobb feladat azonban, amely mezőgazdasági szervezeteink előtt áll, a termelés gazdaságosabbá tétele. Nemcsak többet, hanem olcsóbban is kell termelni. A terméseredmények fokozása már kielégítően halad, most pedig a kifizetődőségre kell helyezni a hangsúlyt. Az új tervek előkészítésében ennek a kérdésnek nagyon fontos szerep jut. Mernyák Ferenc, a szuboticai járási mezőgazdasági tanács elnöke mondotta ezeket a szavakat, amikor a mezőgazdasági tanács idei első félévi munkatervéről érdeklődtünk. Elmondotta még, hogy a három járás egyesülése, a községek átszervezése új szerve- zési formákhoz vezetett több- féle szempontból. Szükséges volt az egységes járási vonalon végrehajtandó gazdaságipolitikai és egyéb gyakorlati kérdések megoldása tekintetében egységes munkatervet hozni. A járási mezőgazdasági tanács rendkívül gazdag munkatervet dolgozott ki. Februárban széleskörű megbeszélést tartanak a jószágtenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, alaptényezők: a termelés, új épületek emelése, a takarmánytermelés és feldolgozás, valamint a megfelelő vegyi összetételű állati táplálékok előteremtése. Márciusban a javadalmazási rendszer megvitatása a legfontosabb feladatok egyike. Össze kell hasonlítani a javasolt új javadalmazási rendszert a régivel, és valamennyi érdekelt fél bevonásával kidolgozni az egységes új javadalmazási rendszert. Szintén márciusban szerepel a napirenden az erdősítés és fásítás kérdése a mezőgazdasági szervezetekben, valamint a beruházásokkal kapcsolatos kérdések megvitatása. A múlt évben a szervezetek jelentős hitelkereteket nem használtak ki, aminek felhasználásáról dönteni kell. További kérdés az idei évre előirányzott hitelek ésszerű, okszerű és idejűben való beruházása. Elképezni fogják a benyújtott termelési és pénzügyi terveket, és megvitatják, hogy a szervezetek által elkészített tervek összhangban vannak-e a jószágtenyésztés fejlesztésére irányuló általános elgondolásokkal, a takarmányozási és elhelyezési lehetőségekkel, valamint az illető vállalatok gazdaságos termelésre irányuló törekvéseivel. Áprilisban a birtokok és szövetkezetek belső szervezési kérdései szerepelnek napirenden. Májusban az év végi elszámolásokat elemzik abból a szempontból, hogy milyen jól gazdagodtak a mezőgazdasági üzemek. Sok a tennivaló más vonalon is. A földkihasználási törvény végrehajtása tekintetében — mivel a köztársasági rendelkezések még nem jelentek meg — a járási tanács javasolja a községi népbizottságoknak bizonyos általános érvényű intézkedések foganatosítását addig is, amíg az új törvény érvénybe lépése után a járási tanács meghozhatja az egységes utasításokat. A bőséges és mezőgazdaságunk minden kérdését felölelő munkaterv minél eredményesebb végrehajtása érdekében, a tanács megfelelő szakemberek bevonásával néhány különbizottságot alakított. Az egyik a jószágtenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmánymennyiség megtermelését, feldolgozását, forgalomba hozatalát és felhasználását kapta feladatul, a másik a gépesítéssel kapcsolatban felállítandó helyi műhelyek megszervezésének, a birtokon való utak építésének és a tárolóhelyiségek biztosításának kérdésével foglalkozik. A szőlő- és gyümölcstermelés megszervezése szintén külön bizottságot követelt. A járási tanács vetési bizottságot alakított, és azt javasolja minden községnek, hogy mielőbb alakítsák meg ők is a vetési bizottságokat Szükség mutatkozik arra is, hogy tagosítási bizottság létesüljön. A járási tanács javasolja a községi népbizottságoknak, hogy megfelelő rendelkezéseket hozzanak a jószágállomány és a növényvédelem vonalán. A járás az állategészségügyi és állatorvosi , szolgálat átszervezésével kapcsolatban már kijelölte a maga bizottságát. Végül elmondotta még Mernyák néptárs, hogy a tanács foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a nagyarányú mezőgazdasági építkezés idejében való elvégzése érdekében Szubotián, Zentán és Topolyán, valamint más olyan községekben, ahol szükség mutatkozik rá, külön építővállalatot szervezzenek. is. 3. oldal Hédit a hibridkukorica A pancsevói járásban tízezer hektárra már megkötötték a szerződéseket Vajdaságban több mint 250 ezer hektár mélyszántás Nincs téli álom. A földművesszövetkezetek készülnek a tavaszi vetésre. A tartományi szövetkezeti szövetségből szerzett adatok szerint Vajdaságban január végéig 32 ezer hektárra már megkötötték a szerződést Ebből 26 700 hektáron társasan hibridkukoricát termesztenek, 3 700 hektáron cukorrépát, 1 450 hektáron napraforgót, 200 hektáron pedig szóját. A tavalyi eredményekhez képest ez haladás. Tavaly ugyanis csak február derekán kezdődött meg a szerződéskötés. Az eredményekből kitűnik, hogy a pancsevói járásban jóval több szerződést kötöttek, mint tavaly. Eddig több mint 10 000 hektár hibridkukorica termesztésére kötöttek szerződést. A mitrovicai járásban szintén szép eredményeket értek el, eddig majd tízezer hektár földet művel meg a szövetkezet társaság. A jó példák mellett azonban találunk gyengéket is. Egyes földművesszövetkezetek még mindig régi módon kötik a szerződést. Most tervezik a nyomtatványokat, nem ismertették a tavalyi hozamokat sem, alig van műtrágyájuk. Azzal vigasztalják magukat, hogy a tavaszi vetés kezdetéig még van két hónap, addigra majd csak lesz valahogy. Az idei kukorica és egyéb növénytermesztési tervek azonban nagyon is szerény munkára sarkallják a szövetkezeteket. Tavasszal ugyanis 290 000 hektáron termesztünk hibrid kukoricát. A földművesszövetkezetek kooperációban 165 ezer hektáron termesztenek hibridkukoricát, a birtokok 120 000 hektáron. A 44 000 hektár cukorrépavetésből a földművesszövetkezetek 26 000 hektárt vállalnak, a 37 000 hektár napraforgóból pedig 30 000 hektárt. A tartományi szövetkezeti szövetségben hangsúlyozták azt is, hogy egyes szövetkezetek merevek a szerződéskötéskor. A földművesek egy része ugyanis csak úgy hajlandó szerződést kötni, ha a szövetkezetnek járó részt pénzben fizeti, ki, másik része egy-két mázsa kukoricát ad, a többit pedig pénzben vagy sertésben. Egyes szövetkezetek azonban nem hajlandók ilyen feltételek mellett aláírni a szerződést, pedig ez kedvező az ő számukra is. Hiszen félkész terméket, jószágot kapnak. Ez természetesen új feladatokat is ró a szövetkezetre. A minőségi hizlalás serkentésére ugyanis takarmányőrlőket kell felállítani, ezenkívül megszervezni magát a hizlalást is. Vajdaságban, noha az őszszel az időjárás nem kedvezett a munkáknak, január végéig az előirányzott 300 000 hektárból több mint 250 ezer hektárt már felszántottak. A szövetkezeti szövetségben arra számítanak, hogy a jó idő lehetővé teszi a mélyszántás folytatását és február végéig felszántják az előirányzott területet. P. E. Tegnapelőtt Noviszádon a Kommunista Szövetség tartományi vezetőségének politikai iskolájában befejeződtek a vizsgák, öthónapos tanulás után elhagyta az iskolát a második korosztály. Elméletileg jól felfegyverezve indultak útnak a hallgatók, hogy mindazt, amit ott elsajátítottak, a gyakorlatban, az életben alkalmazzák. Felvételünk a politikai iskola hallgatóinak záróvizsgáján készült.