Magyar Szó, 1962. július (19. évfolyam, 179-209. szám)
1962-07-01 / 179. szám
*. oldal MAGYAR SZÓ Nincs szigorú határ a bélés külkereskedelmi vállalatok között Külön rendelkezések a tisztességtelen verseny ellen Szergej Krajger expozéja az új áruforgalmi törvényjavaslatról Szergej Krajger külkereskedelmi államtitkár expozéja bevezetőjében rámutatott gazdaságunk, de főképpen külkereskedelmünk fejlődésének egyes fontos mozzanataira, amelyek megkívánják, hogy lényegesen módosítsuk a külkereskedelemre ,■vonatkozó jogszabályokat. Egész gazdaságunk fejlő- désével párhuzamban külkereskedelmünk is fejlődött, és szüntelenül bővültek külföldi gazdasági kapcsolataink. A legutóbbi évtized alatt külkereskedelmi forgalmunk értéke 172,3 milliárd devizadinárról 443,8 milliárd devizadinárra, vagyis körülbelül 157,0 százalékkal növekedett Külkereskedelmi forgalmunknak ez a nagy arányú növekedése közvetve rámutat arra is, milyen mélyreható változások történtek gazdaságunkban. A külföldre szállított áru összetétele is jelentékenyen megváltozott ez idő alatt. 1953- ban 33,4 százalék nyersanyagot, 50 százalék részben megmunkált anyagot és csak 16,6 százalék készárut szállítottunk külföldre. 1961-ben a nyersanyag hányada 25 százalékra, a részben megmunkált anyag hányada 38,9 százalékra csökkent, a készárué pedig 36,1 százalékra növekedett Hasonlóképpen szüntelenül növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel külkereskedelmi kapcsolatottartunk fenn. 1953- ban Jugoszlávia hetven országgal kereskedett és 42 országgal volt kereskedelmi szerződése, ma viszont több mint száz országgal kereskedik és hetven országgal kötött kereskedelmi szerződést Külkereskedelmünk fejlődése a munkásönigazgatás fejlődésével párhuzamosan haladt, vagyis a külkereskedelemből is fokozatosan kiküszöböltük az állami monopóliumot és minden maradványát Bízvást állíthatjuk, hogy éppen a vállalatok önálló tervezése és termelése volt árukivitelünk fellendülésének egyik alapvető tényezője. A továbbiakban Szergej Krajger ismertette külkereskedelmünk szervezetét. Április végén 244 kereskedelmi, 187 termelő, és hat közvetítő vállalat szerepelt a külkereskedelmi vállalatok névjegyzékében. Az árukivitel 80 százalékát a kereskedelmi vállalatok bonyolították le, mégpedig túlnyomórészt, harminc külkereskedelmi vállalat, és ez az adat arra vall, hogy igen sok bejegyzőt külkereskedelmi vállalat nagyon csekély forgalmat bonyolított le, emiatt alapos a gyanú, hogy nem dolgoztak ésszerűen, illetőleg bízvást kétségbevonhatjuk létezésüknek társadalmi hasznát. Elsősorban két tényező követeli meg külkereskedelmünk átállítását. Az első tényező az, hogy gazdasági fejlődésünk eddig elért fokozata új szélesebb körű formákat kíván a külfölddel való gazdasági együttműködésben. Külkereskedelmünk értéke, habár az elmúlt időszakban gyorsan növekedett, még mindig roppant alacsony, alig harminc dollár lakosonként. Nemzeti jövedelmünk 1953-hoz képest kétszeresére növekedett és ez a tény természetesen megkívánja, hogy árukivitelünk, illetőleg külkereskedelmi forgalmunk is az eddiginél gyorsabban növekedjen. A másik tényező, amely megkívánja külkereskedelmünk szervezetének módosítását, a nemzetközi piacon észlelhető mind erősebb és fokozottabb versengés. Gazdasági fejlődésünk egyik feltétele, hogy specializált termelésre és sorozatgyártásra törekedjünk, mert csak ez szavatolja, hogy sikeresen léphetünk fel a külföldi piacon. Ehhez a követelményhez kell idomítani termelésünket, beruházási politikánkat, és külkereskedelmünk szervezetét is. Mai külkereskedelmi hálózatunk nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Szergej Krajger ezután a most beterjesztett törvény rendelkezéseit ismertette. Az új törvény abból az álláspontból indult ki, hogy az áruval a termelő rendelkezik, és ezért olyan helyzetet és feltételeket kell teremteni a termelő számára, hogy a lehető legkedvezőbben szervezze meg árujának külföldre szállítását, és ezért magára vállalhassa a felelősséget nemcsak a termeléséért, hanem termékeinek értékesítéséért is. A törvény megszünteti a specializált külkereskedelmi vállalatok és a belkereskedelmi vállalatok szigorú elhatárolását. És abból az álláspontból indul ki, hogyha egy kereskedelmi vállalat sikeresen dolgozik az országon belül, arra is képes, hogy sikeresen lépjen fel a külföldi piacon. Az eddigi rendelkezésektől eltérően a törvényjavaslat a következő követelményeket támasztja a külkereskedelmi vállalatokkal szemben: rendes ügyvitel, meghatározott minimális eszközök az ügyviteli alapban, kellő műszaki felszereltség és megfelelő számú szakkáder. Ezeknek a követelményeknek a teljesítésével pénzügyi, műszaki és káderszempontból erős külkereskedelmi vállalatok jönnek létre, amelyek képesek lesznek betölteni hivatásukat és eredményesen, sikeresen fellépni a külföldi piacon. A kereskedelmi vállalatok helyzetének elemzése arra vall, hogy a kereskedelem minden ágazatában jóval csökkenteni lehet a vállalatok számát anélkül, hogy ez külkereskedelmünknek ártana. A törvényjavaslat külön rendelkezéseket tartalmaz a tisztességtelen versengés ellen és a gazdasági szervezetek tekintélyének megóvására. A törvény életbe léptetése elősegíti a külkereskedelmünkben észlelt fogyatékosságok kiküszöbölését, amelyeket Tito elvtárs szkopjei és szpliti beszédében megemlített, és amelyekre a Jugoszláv Kommunista Szövetség Végrehajtó Bizottságának levele is rámutat Az új törvény egyúttal szabatosabban és világosabban meghatározza a Szövetségi Végrehajtó Tanács szerveinek, elsősorban a külkereskedelmi államtitkárságnak jogait és kötelezettségeit is a külkereskedelemmel kapcsolatban. A külkereskedelmi államtitkárság külön felhatalmazást kapott, hogy más intézkedésekkel is szabályozza gazdasági szervezeteink külföldi fellépését és szükség esetén közvetlenül is közbeléphet ezen a téren. Természetesen ez semmiképpen sem csökkenti a gazdasági szervezetek önállóságát külföldi kapcsolataik kiépítésében, hanem tisztára csak a társadalom alapvető érdekeinek védelmét szolgáló intézkedés. Vasárnap, 1962. Július . Új áruforgalmi törvény A Képviselőház ülése (Folytatás az 1. oldalról) üres népképviselő kérdésére, aki afelől érdeklődött vajon a Szövetségi Végrehajtó Tanács hoz-e valamilyen intézkedést a múlt évben veszteséggel dolgozó mezőgazdasági szervezetek problémáinak megoldása érdekében. Dr. Szlavko Komar többek között kijelentette, hogy a mezőgazdasági szervezetek tavalyi zárszámadásának határidejét július 10-éig meghoszszabbítják, hogy ellenőrizzék ügykezelésüket Megemlítette, hogy tavaly a mezőgazdasági szervezetek és földművesszövetkezetek egynegyede veszteséggel zárta az évet Az iletékes szervek megvizsgálták 150 mezőgazdasági szervezet ügykezelését, és megállapították, hogy a veszteségeket részben anyagi okok, részben pedig személyi mulasztások okozták. Megvitatták továbbá a mezőgazdasági szervezetek belső szervezetének és ügykezelésének számos megoldatlan kérdését megállapították, hogy hiányoznak a szakképzett dolgozók, továbbá a veszteségek keletkezéséhez hozzájárultak a mezőgazdasági remények alacsony felvásárlási árai is. A tavalyi szárazság még az idén is jelentősen érezteti hatását. A mezőgazdasági szervezetek ügykezeléséről szólva Szlávko Komár megjegyezte, hogy az idén a bankok külön kölcsönöket folyósítanak a mezőgazdasági szervezeteknek pénzügyeik rendezésére. A Szövetségi Végrehajtó Tanács mezőgazdasági titkára végül megjegyezte, hogy a mezőgazdasági szervezetek problémáinak és a szövetkezetek anyagi helyzetének rendezésére márkidolgoztak egy igen kedvező javaslatot. A Szövetségi Tanács munkája ezzel véget ért • 20 — A Termelők Szövetségi Tanácsának ülésén a napirend elfogadása után feleletet adtak több népképviselő kérdéseire. Hajrta Kepies népképviselő az útépítő vállalatok munkájában elölállt nehézségek megoldása felől érdeklődött. Egyes útjavító vállalatok ugyanis utak építésével is foglalkoznak, ugyanakkor húsz szakosított útépítő vállalat teljesítőképessége nincs eléggé kihasználva. Marin Cetinica, a Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselője válaszolva a feltett kérdésre megjegyezte, hogy az útjavító vállalatok nemigen foglalkoznak útépítéssel, mivel ehhez nincs is megfelelő felszerelésük. Megjegyezte azonban, hogy ezeknek a vállalatoknak nincs elég pénzük s ezért részben indokolt, hogy kisebb utak építésével is foglalkozzanak. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ezeknek a vállalatoknak is később önálló gazdasági szervezetként kell dolgozniuk. Janez Kermavner népképviselő afelől érdeklődött, milyen az arány a dinár és a külföldi valuták értéke között Kérdésére Kire Gligorov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselője megjegyezte, hogy a jövőben maximális erőfeszítéseket kell tenni a termelés és kivitel növelése érdekében, a fogyasztást pedig reális keretek közé kell szorítani. Ivan Brlgara és Anton Krajcer népképviselők afelől érdeklődtek, vajon a Szövetségi Végrehajtó Tanács hoz-e valamilyen rendeletet a közigazgatásban és más intézményekben a nyolcórás munkaidő, valamint az utólagos fizetés bevezetésére, mint ahogy az a gazdasági szervezetekben van. Kérdésükre Zoran Polics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselője azt válaszolta, hogy nem lényeges a közigazgatási szervekben kiegyenlíteni a munkaidőt a gazdasági szervezetek dolgozóinak munkaidejével, hanem a munkaidő csökkentésére kell törekedni. Némely gazdasági szervezetben máris 45 órás heti munkaidővel, illetve a félórás uzsonnaszünetek nélkül 42 órás munkaidővel dolgoznak. Zorán Polics a továbbiakban rámutatott arra, hogy a közigazgatásban a munkaidő kérdése szorosan kapcsolódik a díjazás kérdésével. Bizonyos intézetekben alkalmazzák a jövedelemelosztási rendszert és nyolcórás munkaidővel dolgoznak. Igen sok intézményben és állami hivatalban szintén hamarosan bevezetik az új díjazási rendszert A közhivatalokban és intézményekben, de ugyanúgy a gazdasági szervezetekben is a munkaidő kérdését nem formálisan kell megoldani, hanem arra kell törekedni, hogy a tényleges munkaidőt minél jobban kihasználják — mondatta végül Zoran Polics. A Termelők Szövetségi Tanácsa végül elfogadta a beterjesztett törvényjavaslatokat s ezzel véget ért a Szövetségi Képviselőház idei ötödik ülésszaka. (Tanjug). Kölcsönt kapnak a lakásépítő alapok Javaslat a szövetségi társadalmi terv módosítására A Szövetségi Végrehajtó Tanács határozatai A Szövetségi Végrehajtó Tanács pénteki ülésén határozatot fogadtak el, amely szerint hitelt folyósítanak a községi lakásépítő alapoknak. Ugyanis az év első hónapjaira vonatkozó adatok azt bizonyítják, hogy a lakásépítés bizonyos mértékben elmaradt a tervezett mögött, ami részben annak a következménye, hogy a lakásépítő alapok nem eléggé hitelképesek. Ugyanis a rendelkezésükre álló anyagi eszközök java részét korábbi évekből eredő kötelezettségeik teljesítésére kénytelenek fordítani. A lakásépítés ütemének csökkenése kihatott az építő vállalatok és az építőanyag-gyártó iparvállalatok helyzetére is. Jóllehet az építőanyag-gyártó vállalatok csökkentették termelésüket, mégis meglehetősen nagy mennyiségű tégla, cement és táblaüveg készletek halmozódnak fel a fogyasztás csökkenése miatt. A lakásépítés meggyorsítása végett a Szövetségi Végrehajtó Tanács elhatározta, hogy a Nemzeti Bank öszszesen tízmilliárd dinár rövidlejáratú hitelkeretet engedélyez a köztársasági bankoknak, amelyek ennek alapján rövidlejáratú kölcsönt folyósítanak a lakásépítőalapoknak. A kölcsönt 1962. december 31-éig kell visszatéríteni. A határozat alapján elsősorban iparszerű lakásépítésre folyósítanak kölcsönt a lakásépítő alapoknak. A GÉPKOCSIHASZNÁLAT SZABÁLYOZÁSA Július 1-én kellett volna életbe lépnie annak a rendeletnek, amely a társadalmi eszközök gépkocsi vásárlásra való felhasználását szabályozza. Mivel időközben megállapították, hogy a szabályrendelet egyes rendelkezései nem eléggé szabatosak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács új rendelettel szabályozta a társadalmi tulajdonban lévő személygépkocsik használatát. Az új rendelkezések megállapítják, hogy ki és milyen feltételek mellett használhat személygépkocsit a hatósági szervekben, intézményekben és gazdasági szervezetekben. A szabályrendelet szerint a hatósági szervek, intézmények és gazdasági szervezetek kötelesek szabályzattal rejedezni, hogy milyen esetben lehet személygépkocsit igénybe venni. Egyben kötelesek a szabályzat végrehajtását szüntelenül ellenőrizni. Az új szabályrendelet szerint társadalmi tulajdonban lévő személygépkocsit csak kivételes esetekben lehet személyi célokra használni, mégpedig olyan esetben, amikor az illetékes végrehajtó tanács külön határozattal bizonyos magas tisztségeket betöltő személyek rendelkezésére bocsátja a személygépkocsit, és egyúttal megállapítja használatának feltételeit és módjáts A TÁRSADALMI TERV MÓDOSÍTÁSA A Szövetségi Végrehajtó Tanács elhatározta, hogy az 1962. évi szövetségi társadalmi terv módosítását javasolja a Szövetségi Népszkupstinának. Az ország gazdasági mérlegének alakulása szempontjából fontos termelés gyorsabb növelése végett és az erre a célra szolgáló iparvállalatok minél gyorsabb befejezése végett a köztársasági beruházási alapok felhatalmazást kapnak, hogy erre a célra használják fel a beruházási kölcsönök eddig befolyt törlesztési részleteinek 65 százalékát. A becslések szerint a módosító rendelkezések által mintegy tízmilliárd dinár áll majd a köztársasági beruházási alapok rendelkezésére. CSÖKKENTETTÉK A KAMATLÁBAT A Szövetségi Végrehajtó Tanács a gazdasági tevékenység felélénkítése végett elhatározta, hogy a legmagasabb kamatlábat az eddigi 10 százalékról 7,5 százalékra csökkenti, mert a magas kamat egyes gazdasági ágakban súlyos terhet jelentett a gazdasági szervezetekre. Ugyanezt a célt szolgálja az a határozat is, amelynek értelmében a gazdasági szervezetek sorozatgyártásból származó felszerelés beszerzésére a termelő vállalatokkal kötött közvetlen megegyezés alapján kapnak megfelelő hiteleket Végül a Nemzeti Bank külön hitelkeretet engedélyez a köztársasági bankoknak, hogy kölcsönt folyósítsanak a népköztársaságoknak és a községi népiizottságoknak, ha a köztársasági, illetőleg a népbizottsági tartalékalapokban nincsenek elegendő eszközök a gazdasági szervezetek szanálására. A kölcsön törlesztési határideje öt év. Ez a rendelkezés megkönnyíti a pénzügyi nehézségekkel küzdő gazdasági szervezetek szanálását, és szintén a gazdasági tevékenység felélénkítésére irányul. A termelési költségek csökkentését célozza a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak az a határozata, amellyel a bankügyletek után felszámítható legmagasabb jutalékot 2 százalékról 1,5 százalékra csökkentette. A társadalmi könyvvitelre vonatkozó törvény módosítása és kiegészítése alapján a Szövetségi Népszkupszia külön statútumot hoz ennek az önálló társadalmi szolgálatnak munkájáról. A társadalmi könyvvitel köteles évi jelentésben beszámolni munkájáról az illetékes képviseleti testületnek, és időszaki jelentést készíteni a politikai végrehajtó szervek részére, feladatainak végrehajtására. A társadalmi eszközöket használó szervezetek és intézmények kötelesek egész pénzforgalmukat és pénzügyvitelüket a társadalmi könyvvitel útján lebonyolítani és olyan könyveket vezetni, amelyek alapján a társadalmi könyvvitel ellenőrző szervei bármikor megállapíthatják az illető intézmény vagy gazdasági szervezet anyagi helyzetét. A társadalmi könyvvitel felhatalmazást kap, hogy ellenőrizze az intézmények (Folytatása az 5. oldalon) A TÁRSADALMI KÖNYVVITEL ÚJ SZEREPE ÉS FELADATAI