Magyar Szó, 1963. március (20. évfolyam, 58-88. szám)

1963-03-01 / 58. szám

2. oldal Csillagvizsgáló a tűzhányón Krleža a Novi Sad­i Jogi Kar szemináriumán Cím és akim költői túlzás, ámítás. Gyetvai doktornak Zágrábba küldött levele, a­­melyben a babéros költőt meghívta a szerdai szeminá­riumra, nem járt olyan ered­ménnyel, amire talán nem is számítottak a szervezők. Krleža Miroslav nem jelent meg a péterváradi vár ódon épületében. Jelenléte képze­letbeli volt csupán, mint a­­hogy a tűzhányó is krležai képletes beszéd. A csillagvizsgálót, ami raj­ta van, abból az alkalomból említette meg a rendezvény első szereplője, Miroslav Gagović másodéves joghall­gató, hogy a történelmi ma­terializmust tette szóvá, Krleža értelmezésében. Ki­látó a csillagok birodalmá­ba a füstölgő kráter pere­mén, így fogalmazza meg e Glembay-család szerzője azt, amit, kevésbé érzékeltetve a dolgok lázas dinamikáját, társadalmi-gazdasági alap­nak, illetve ideológiai fel­építménynek nevez a mar­xizmus megfontoltabb tol­­mácsolója. Radojka Karanovit, szin­tén másodéves jogász, a Glembay-család drámájá­ban előforduló jogi kérdése­ket vetette fel, kidomborít­va a jogi formalizmust, ami gyakran a való társadalmi viszonyokat, az igazi tény­­álladékot álcázza. A jogász­­növendék kitért még az oko­zati összefüggésekre a csele­kedett és a káros következ­mény között, végül pedig a fizikai személy megszűnésé­vel foglalkozott, aminek firtatásához, élettani és or­vostani szempontból, azon­nal csatlakozott dr. Ante Premeru, az orvosi kar ta­nára. A jogi szemináriumon már eddig is sikerrel és közmegelégedésre érdemesen szereplő professzor, aki nem csak a medicina, hanem a jogtudományok doktora is, a halál beálltának fokozatairól beszélt, a megszűnés klini­kai és élettani folyamatáról. A Krleža drámával kapcso­latban a kámforinjekciók hatásával is foglalkozott, történelmi visszapillantást vetve a kámfor használatá­ra, majd kifejtette az oko­kat, amik az orvosokat a kámfor mellőzésére késztet­nek. Megerősítette, hogy helytelen adagolással halált okozhat a kámforinjekció. Jean Paul Sartre-hoz in­tézet levelét, amit 1960-ban, a Tudományos Akadémián, a kiváló francia író és böl­cselő jelenlétében olvasott fel Krleža, Manigodie Mi­­lenko joghallgató ismertette. Krleža itt a tulajdonjog át­alakulásáról értekezik, és sajátos megvilágításba he­lyezi ezt az intézményt és ahogy az alakul a szocialis­ta viszonyok kibontakozása közepette. A változatos és nem min­dennapi jogi szeminárium, amely ezúttal is a katedra főnökének, dr. Gyetvai Ká­­rolynak leleményességét és ügyszeretetét dicséri. Josip Lešič előadásában érte el csúcspontját. A jelenlévő mintegy 80 joghallgató, a karlócai gimnázium 20 ma­­turánsa, akiket Angelina Nikolić irodalomtanár veze­tett el a péterváradi várba és Gyetvai professzor többi meghívottal egy kitűnő szó­nok előadását élvezhették, aki, Krleža Miroslav szín­műirodalmi tevékenységét méltatta. Lešić, a Novi Sad- Szerb Népszínház drama­turgja— a színjátszó részleg igazgatója — a napokban színrekerülő Kolumbus Kris­tóf­ról beszélt kimerítően. — Krleža első színműve, amelyet még egész fiatalon, az első világháború idején írt meg — magyarázta —, magán viseli nemcsak a kí­nokban fe­trengő kor, hanem a serdülő ifjú Krleža tem­peramen­tumának nyomait is. A mű, amely 46 évvel megírása után, most éri majd meg az ősbemutatót, nyilván a legfontosabb mon­danivalója miatt került a jogi szeminárium pódiumá­ra. Mondanivalója pedig az, hogy a forradalmat nem le­het megállítani; saját belső logikája tovább viszi akkor is, ha hordozói megtorpan­nak, s tovább már nem haj­landók kalandba, kockázat­ba, bátor vállalkozásokba követni hívó szavát. Dr. Sz. A. MAGYAR SZÓ Újabb intézkedések a sertéstenyésztés fejlesztésére Június 30-áig 7000 süldőt osztanak ki továbbtenyfésztésre a subo­ticai járásban - késik a termelők behozatali takarmányigénylése - Kik készítsenek és készíthetnek teljes értékű töménytakarmányt A Suboticai Jószágügyvite­li Egyesületnek és a gazdasá­gi kamara szövetkezeti osztá­lyának értekezletén megértet­tük a sertéstenyésztés fejlesz­tésére és a húsfeldolgozó i­­par nyersanyagellátásáról ho­zott intéz­kedéseket. Az erre vonatkozó terveket és célki­tűzéseket bizonyos mértékben megváltoztatták, mert a te­­nyészjószágok felvásárlását és szétosztását sokkal gyor­sabban el akarják végezni, mint a korábbi terv elő­irányozta. A Jószágügyvitel­i Egyesü­let és a November 29. Hús­kombinát közös akciót szerve­zett a minél több és jobb mi­nőségű nyersanyaggal való ellátás érdekében. Az idén jú­­lius 30-áig a szocialista szek­tor gazdaságainak 2000, a tár­sastenyész­tőiknek pedig 5000 ssüldőt osztanak ki. Angol, holland és svéd hússertése­ket kapnak majd tisztavér­ben és keresztezésben. A birtokokra kerülő ,mint­egy 2000 süldő közül ezer törzs könyvezett lesz, a másik ezer­nek pedig, ha nem is lesz törzs könyvezett, de tisztavérből, vagy ugyanabból a fajtából кеШ származnia. A magánter­melőkhöz kerülő 5000 darab süldők egy-egy harmadrész­ben törzskönyvezettek, tisz­­tavérvon­alból valók, és ke­­resztezettek lesznek. A sül­dők legnagyobb részét, mint­egy 2000 darabot a Verusics birtokról, mintegy 1000 da­rabot a Topolyai Földműves­szövetkezettől stb. szerzik majd be. De Szlovéniából is vásárolnak 1000 darabot. A tenyészsüldők kiosztása­kor elsősorban azt a tizenöt szövetkezetet részesítik előny­ben, amelyek már eddig is i­­gen jó eredményeket értek el a sertéstenyésztésben, és tár­sastermelőik útján mintegy 6000 vagy ennél is több hí­zót képesek leszállítani éven­te. Csupán ennek a 15 szövet­kezetnek 160 000 hízót kelle­ne adni a vágóhíd­aknak. En­nek a merész tervnek meg­van a reális alapja, hiszen már eddig le van kötve több mint 126 000 hízó. Különösen a zentai, suboti­cai és a topolyai földműves­­szövetkezetek bizonyultak ed­dig nagyon tevékenynek, mert az első az előirányzott 22 000 sertés közü­l már 20 000 darabot lekötött, a má­sik két szövetkezet pedig az előirány­zott 30 000 hízóból szerződés útján már több mint 17 000- et biztosított a vágóhidaknk. Meg kell említeni, hogy a 160 000 sertésen kívül a zom­­bori és az apatini kommu­nákban is, csak a November 29. részére, 25 000 hízóról gondoskodtak. A vitában felszólalók szük­ségesnek vélték, hogy a ki­osztásra kerülő süldőket ok­vetlenül vessék­­alá állator­vosi vizsgálatnak, mielőtt gazdát cserélnek, és csak az egészséges egyedeket adják át az igénylőknek. A Jószágügyviteli Egyesü­let idejében gondoskodott meg­felelő mennyiségű és minő­ségű töménytakarmányról a tenyészsüldők és minden e­­gyes lekötött hízó részére. Az előirányzott takarmány nagy részét külföldről kell besze­rezni, mert nagyon sok olyan állati és növényi eredetű fe­hérjékben gazdag takarmány­ról is gondoskodtak, amelyek nálunk vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis men­nyiségben szerezhetők be. Pél­dául több mint 1000 vagon iszójapogácsát, 600 vagon föl­di diópogácsát, 400 vagon hal lisztet, több mint 100—100 vagon vérlisztet és tejport i­­gényeltek, hogy a szükséges takarmányt és a jó minőséget is biztosítsák a feldolgozóipar részére. Ha az igényelt takarmá­nyok hiánytalanul megér­keznek, ekkor az előiirányzott táblázatok szerint, a birtokok mintegy 120 000, a magánter­melők pedig a földművesszö­­vetkezetek útjára csaknem 172 000 hússertést állítanak majd elő a vágóhidaknak. A Jószágügyvitel Egyesü­let igen aktív ténykedésével ellentétben, sajnos, a másik érdekelt fél, a birtokok és a szövetkezetek nem mutattak ilyen nagy érdeklődést. Az e­­gyesület 42 tag­vállalata kö­zül ugyani® csupán 31 nyúj­totta be eddig igényét a szá­mítottnál jóval kisebb meny­­nyiségre. De a földművesszö­­vetkezetek ténykedése se mu­tatott eddig sokkal kedvezőbb eredményt. A fehérsertések sikeres te­nyésztésének és hizlalásának egyik alap- és legfontosabb feltétele a szakszerű és kor­szerű takarmányozás. Jó ta­karmányértékesítést és gyors gyarapodást csak az esetben lehet elérni, ha a hízósüldők koruknak és súlyuknak meg­felelő takarmányt kapnak. A tökéletes, teljes értékű tö­ménytakarmányt pedig csak akkor biztosíthatják a ter­melők, ha a benne levő vita­minok, antibiotikumok és ásványi sók tökéletes és egyenletes elosztásban ve­gyülnek a takarmány többi részével. Sok vita folyt akörül, hogy a járás területén dolgozó két töménytakarmánygyár , a suboticai Vetserum és a to­polyai Protein dolgozza-e fel azokat a takarmány­eleme­ket, amelyek bekeverése a takarmányok többi részébe, olyan gépi felszerelést kíván, amilyenekkel a birtokok, vagy szövetkezetek nem ren­delkeznek — vagy sem? Sok mezőgazdasági vállalat kép­viselője ugyanis arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy az esetben, ha a töményta­karmányoknak mintegy 15— 20 százalékát készen, már bekeverésre elkészített álla­potban kapják, kifizetődik a töménytakarmányok vásár­lása. Ha azonban többet kel­lene a gyáraktól vásárol­niuk, ez nagyon megdrágíta­ná a hizlalást. Többen kijelentették, hogy véleményük szerint a birtok­nak és szövetkezetnek van elég megfelelő szakkádere és keverőgépe ahhoz, hogy az általuk előállított receptek szerint a hallisztet, nyomele­meket stb. is a keverőgépek segítségével, a szemestakar­­mány darájával összekever­­jék és feletessék. Ezt állítot­­ta a bajmoki földművesszö­­vetkezet igazgatója is, aki azonban megjegyezte, hogy szuperkoncentrátok előállítá­sára nem tartja alkalmasnak a szövetkezeti takarmány­gyárat Mernyák Ferenc, a Jószág­­ügyviteli Egyesület igazgató­ja megmagyarázta, hogy a behozatali, állati és növényi eredetű fehérjetakarmányo­kat az áru ellenértékét pén­zelő Mezőgazdasági Bank csak azoknak utalja át (ügy­viteli egyesületeknek, takar­mánygyáraknak, vágóhidak­nak stb.), amelyek a serté­sek lekötését végzik, és sem­mi esetre sem a birtokok­nak, vagy szövetkezeteknek, illetve a termelőknek. Olyan indítvány is elhangzott, hogy, csak azok a termelők kapja­nak behozatali fehérjetakar­mányt, akik jó minőségű, ki­vitelre alkalmas hízókat ad­nak át vágóra, hogy ezzel is rávegyék a termelőket arra, hogy sertéseiket szakszerűen, előírás szerint etessék, hogy minél jobb minőséget érje­nek el. Szó volt arról is, hogy az esetben, ha nem lenne elég fehérjében gazdag takar­mánykeverék, kik kapjanak belőle elsősorban. A határo­zat szerint azok részesülnek majd előnyben, akik már eddig is beigazolták, hogy jó termelők, és biztosra lehet venni, hogy az átvett takar­mányt a legmegfelelőbb mó­don fogják a jószággal fel­etetni és értékesíteni a hízó­sertésekkel. A gyárilag előállított takar­mányokkal kapcsolatban egy érdekes példáról számoltak be. A moravicai Krivaja Birtok vezetői még egy esz­tendővel ezelőtt élénken el­lenezték a szuperkoncentrá­­tot. Amióta azonban tapasz­talták, hogy használatával 3,6—3,8 kg töménytakar­mánytól értek el hízóik egy kg élősúlygyarapodást, azóta a lehető legnagyobb mérték­ben adagolják sertéseiknek. Mivel az értekezleten nem tudták egyöntetűen eldönte­ni, hogy vajon a birtokok és a földművesszövetkezetek a Vetserum és a Protein ta­karmánygyárak útján kíván­ják-e a jövőben beszerezni a szükséges mennyiségű szu­­perkoncentrátot, vagy önma­guk akarják meglevő felsze­reléseik segítségével feldol­gozni, úgy határoztak, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban március 1-éig értesítik majd a Jószágügyviteli Egye­sület vezetőségét a vállala­tokban meghozott döntésről. És mivel az első állati és növényi, fehérjékben gazdag takarmányszállítmány kül­földről befutott, és hamaro­san megérkeznek a további szállítmányok is , összesen mintegy 2,7 milliárd deviza­dinár értékben —, nagyon fontos, hogy a takarmányo­kat valóban úgy osszák el, hogy mind a termelők, mind a vágóhidak szempontjából legjobb eredménnyel járjon. Vady. Minket kifelejtettek A szakszervezet figyelemmel kíséri az eseménye­ket - Mindenki írjon az üzemi lapba - Közvetle­nebb kapcsolat az alapszervezet és a községi tanács között A kerékpárgyár szakszervezeti csoportja megtartotta évi közgyűlését A Partizán kerékpárgyár szakszervezeti csoportja va­sárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését. Múlt évi munkás­ságát az alapszervezet mind gazdasági, mind társadalmi szempontból külön beszámo­lóban boncolgatta. Az egyik­ben a szakszervezet emberi tevékenységéről folyik szo­lid ismertetés. A másikban a termelés mozzanatairól, a jö­vedelemelosztás problémái­ról és a munkafegyelemről. A gondosan összeállított és meg­fogalmazott évi beszámoló is arról tanúskodik, hogy a szak­szervezeti csoport olyan a­­rányban és olyan színvona­lon vesz részt az önigazgatás­ban, mint a többi társadalmi szerv, amit egyébként is sok­oldalú vita is igazol. A beszámoló az ifjúsági szervezet munkájával is fog­lalkozik. Megemlíti, hogy e­­zen a téren jelentős változás állt be, habár ez eredmények a tevékenykedők egy kisebb csoportjának köszönhetők. A vita folyamán valaki meg­említette, hogy az idén egy­­egy ifjúsági értekezlet össze­hívásakor a fősúlyt ne­m pla­kátok ízléses elkészítésé­re helyezzék, hanem inkább a komolyabb és eredménye­sebb munkára. Arról is szó esett, hogy több fiatal mun­kás olyan munkahelyen dol­gozik, ahol nem fejlődhet a szaktudása. Többen azon a véleményen vannak, hogy az üzemi lap­ban ne csak néhány személy írása jelenjen meg, hanem i­­dővel mindenkié, hiszen a kerékpárgyár 750 munkása és alkalmazottja közül minden­kinek van valami mondani­valója. A szakszervezeti csoport kezdeményezésére most mér­legelik a gyárban, miként le­hetne az üzemi étkezőt oly módon átalakítani, hogy jó minőségű, és okcfeó ebédet is készíthessenek. Ugyanis a gyárban 260 nő is dolgozik, nagy részük anya és házi°sz­­szony. Nagy könnyítés lenne számukra, ha a gyárból vihet­nék haza a kész ebédet, s nem kellene otthon fára főz­ni ok elkészítésével. A beszámolóból kitűnik, hogy a szakszervezet is hoz­zájárul az áru értékesítése te­rén mutatkozó nehézségek le­küzdéséhez, továbbá az elő­állítási ár csökkentéséhez, s ahhoz is, hogy minél több ke­rékpár kerüljön a külföldi piacra. Tehát mindezt már nem tekintik kizárólag az á­­ruforgalmi osztály kötelessé­gének. A szakszervezet a töb­bi önigazgató szerv mellett egész éven át figyelemmel kí­sérte a tiszta jövedelem és a személyi jövedelem alakul­á­­sánna­k arányát, s több eset­ben érvényesítette elgondolá­sait. A gyári tűzoltók parancsno­­ka is felszólalt, és kifogásol­ta, hogy a tűzoltók múlt évi munkájáról egy szó sincs a beszámolóban. Habár ez a munka csak az állandó ké­szültség állapotában és a vele járó feszültségben nyilvánul meg, erről is meg kell emlé­kezni. Azt is megemlítette, hogy a gyár vezetői közül jó néhányan nem jelentek meg az értekezleten, pedig ez ked­vezőtlenül hat a gyár önigaz­gató szervei közötti együttmű­ködésre. Egy másik hozzá­szóló megemlítette, hogy a gyári ,szakszervezeti csoport munkájára serkentőleg hat­na, ha a járási vagy községi tanács egyik-másik tagja év közben is megjelenne az ü­­zemben, s személyesen is elbe­szélgethetnének vele az idő­szerű termelési, vagy társa­dalmi kérdésekről. Ugyanis leginkább csak hivatalos uta­sítást, vagy átiratot kapnak a felsőbb szervektől a külön­féle problémákra vonatkozó­lag. A Községi Szakszer­vezeti Tanács küldötte ezzel kapcsolatban megemlít,*.' hogy a jövőben szorgalmi.... fogják a személyi kapcsa­­tok elmélyítését i­s. A.j Péntek, 1963. március .

Next