Magyar Szó, 1963. június (20. évfolyam, 148-177. szám)
1963-06-01 / 148. szám
. oldal Húszezer vagonnal lesz nagyobb az idei búzatermés, mint tavaly A legutóbb átlag 30 milliméter csapadék hullott Minden mezőgazdasági szervezetben az aratási előkészületek vannak napirenden. Javítják a kombájnt, alkatrészek után futkosnak, és azon töprengenek, vajon hova tegyék a termést, mert az idén húszezer vagonnal nagyobb termést takarítunk be, mint tavaly. Ez a vélemény a mezőgazdasági kutatóintézetben, a gazdasági kamarában és a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságon is. Nemrég ugyanis ezekből az intézetekből szakcsoportok járták be Vajdaságot, s a tavalyi tapasztalatokból kiindulva, arra a megállapításra jutottak, hogy az idén Vajdaságban 120 060 mázsa búzát takarítanak be. Ezt a feltevést még megerősítette a kiadós eső is. Vajdaságban Úgyszólván mindenütt esett, az átlagcsapadék 30 milliméter volt. A kedvező aratási kilátások arra serkentik a mezőgazdasági szervezeteket, különösen a földművesszövetkezetet, hogy minden betakarító gépét megjavítsa. A számítások szerint ha a beígért 400 arató-csípőgép megérkezik, egyes helyeken még akkor is több mint húsz nap kell az aratásra. Sőt, van ahol harminc nap sem elegendő. Egyes földművesszövetkezetek ugyanis az alkatrészhiány miatt későn kezdték meg a gépek javítását. És ha ilyen iramban haladnak a munkával, akkor aratásig nem lesz üzemképes minden aratógép és kombájn. Vajdaságban körülbelül 420 000 hektár búza van. Ebből 165 000 mezőgazdasági szervezeteké, 250 000 pedig magángazdaságoké. Ennek több mint fele feltrágyázott, úgyhogy az átlagtermés ezeken a területeken meghaladja majd a harminc mázsát, sőt egyes szakemberek azt állítják, hogy eléri a negyvenet is. A 420 000 hektárnak 20 százalékán kései búzát termesztenek ez részben enyhíti a géphiányt, és a jövőben is ezt az irányt követik majd. A kombájnt ugyanis hosszabb ideig használhatják, nem veri ki a szemet, mert tudvalevő, hogy a kombájnnal csak viaszérésben lehet aratni, és mihelyt teljesen érett gabonát vágnak vele, a mag egy részét kipergeti. De ha a búza érését szabályozzák, akkor tíz-tizenöt napot vele is arathatnak. A tárolással nem lesz baj, nemcsak azért, mert időközben több gabonatárolót építettünk, hanem azért sem, mert egyes mezőgazdasági szervezetek ideiglenes tárolókat építenek. Jól beváltak a nagy sátrak amelyekben természetesen csak zsákokban tartható a búza. Egyes helyeken tavaly is leleményesek voltak. A ponyva mellett búzás zsákokból falat építettek, úgyhogy a közepébe tárolhatták a nedves gabonát is. A kukoricakapálás mindenütt megkezdődött. Egyes mezőgazdasági szervezeteknek azonban nincs elég idénymunkásuk. Ezért már most arra számítanak, hogy csupán kétszer kapálják meg, inkább vegyszerrel irtják majd a gyomot. Ez rendjén van, csak az a baj, hogy nem szereztek be kultivátorokat, így a kukoricaföld porhanyósítása elmarad, márpedig ez valamivel csökkenti a hozamot. A mezőgazdasági szervezetekben és a társastermelők között is az a vélemény alakult ki, hogy a kukoricát okvetlen fejtrágyázni kell. A kutatóintézetek erre vonatkozó utasításait már megkapták a földművesszövetkezetek és a többi mezőgazdasági szervezet. Eszerint ugyanis, legjobb, ha hektárjára 600 kiló műtrágyát szórnak, mégpedig ha lehet a nitromonkák. Ezt a mennyiséget három adagra osztják fel. Először, amikor a kukoricának két-három levele van, 300 kiló nitromonkást szórnak el. Amikor már hétnyolc levele van, szintén fejtrágyáznak. Ezúttal 150 kilót szórnak rá. Harmadszor akkor fejtrágyáznak, amikor a kukoricának 18—13 levele van. Ekkor szintén 150 kilót szórnak rá. A kísérletezések beigazolták, hogy a fejtrágyázás határidejét be kell tartani, mert ez lényegesen hat a hozamra. A zemuni kísérleti parcellákon az ily módon fejtrágyázott kukorica 70—80 mázsa termést adott hektárjáról. P. E. Cukorrépakapálás a kamendini birtokon Kalászisodik a rozs 196 753 hektár tavaszi vetés a szabadkai járásban táját a tavaszi vetésről. A járásban a tavasszal összesen 196 753 hektár területet vezettek be. Ebből kukorica 127, cukorrépa 8, napraforgó 16, kender 6, vetemény 9, takarmánynövény 14, egyéb 17 ezer hektár. Cirok és paprika 1500—1500, dohány pedig 1200 hektár van. Habár az idő rövid volt, jó szervezéssel, a birtokok és szövetkezetek gépállományának teljes kihasználásával sikerült idejében elvégezni ezt a fontos munkát. A társadalmi-politikai szervezetek segítsége jelentős volt a munkálatok jó megszervezése végett. A vetés állapota általában kielégítő és a jelek szerint az idén jobb termés várható a tavalyinál. A rozs már kalászosodik és magassága meghaladja az egy métert. A búzatáblák is szépek, bár helyenként vannak gyengébben fejlődőek is. Általában 70—80 cm a búza magassága. Az esők után a gyomnövények gyorsan növekednek, ezért a kapálás a legsürgősebb teendő. Egyes szervezetekben már másodszor kapálnak. Az első tavaszi termények is megjelentek a piacon: a zöldborsó, újkrumpli, korai káposzta már piacképes. (is) A szabadkai járás mezőgazdasági ügyosztálya a héten elkészítette végleges kimutat Mivel helyettesíthetők a hiányzó növényvédelmi szerek? A Magyar Szó szerdai számában beszámoltunk arról, hogy a gyárak és nagykereskedelmi vállalatok nem szállították le a szerződésben lekötött növényvédelmi szerek bizonyos fajtáit idejében, és emiatt a mezőgazdasági patikában — éppen most, a növényvédelem legfontosabb szakaszában — sok vegyszer nem kapható, holott a termelőknek szüksége van rá. A szabadkai járás mezőgazdasági ügyosztályának növényvédelmi feügyelősége elemezte a helyzetet, és beadványban fordult a Köztársasági Mezőgazdasági Titkársághoz. Felhívta a figyelmet a növényvédelmi szerekkel való ellátás pillanatnyi helyzetére, és sürgős intézkedést kért a baj orvoslására. A járási növényvédelmi felügyelőségtől szerzett értesülés szerint a hiányzó vegyszerek jórészt helyettesíthetők olyan vegyszerekkel, amelyek beszerzése nem ütközik nehézségekbe. A Paration például helyettesíthető Fosternóval, az Aidrin és a Dieidrin — amely hiánycikk a szabadkai járásban a krumpli-bogár elleni küzdelemben — aromarzénnel vagy Lindán porral, a földbe szórva pedig — más kultúrák esetében — Geoinnal. A szövőlepke irtására szükséges, de pillanatnyilag nem kapható Zoralin helyettesíthető a Popéin S—50 vegyszerrel. Tiovit és Sumbarit helyett használhatnak a termelők Sumparolt, vagy Kosánt. Ez utóbbi ugyan nincs Szabadkán, de a zentai mezőgazdasági patikában még nagyobb feleslegek vannak. Tiozin helyett használhatnak a termelők Citánt, Fruktánt, vagy kékkőt, ami pillanatnyilag minden mennyiségben kapható. A Metasistox és a Diazinon helyett jól megfelel az Etiol vagy a Dimekron. itel MAGYAR SZÓ Szombat, 1963. június 1. A mindig СУ időszerű kultúra Д Ш, Stražilovći Találkozó A kultúra többé-kevésbé állandóan időszerű probléma, ez ideig azonban — indokoltan vagy indokolatlanul — alig szerepelt az égető közügyek ranglistájának legelején. Társadalmunk anyagi fejlődésének el kellett jutnia arra a lépcsőfokra, hogy a további előrehaladást jelentős mértékben feltételezze többek között a kulturális felemelkedettség is. Miután nyilvánvalóvá lett, hogy a dolgozók szórakozásától kezdve a többtermelésig sok minden függvénye az általános műveltségnek, annak, hogy milyen kultúrjavak állnak az emberek rendelkezésére — halkan majd mind hangosabban vita kezdődött a kultúra helyéről és szerepéről a társadalomban. A minden szintű beszélgetések rendeltetése és feladata: felmérni a meglevő helyzetet, megtalálni az ellentmondások fonákját, felülvizsgálni a kultúrának szánt javak felosztását fényt vetni a művelődés minden részletkérdésére, a mindennapi szórakozástól kezdve a művészi alkotásig. Mert tény, hogy vannak eredmények, mondjuk az, hogy a háború előtti helyzethez viszonyítva a színházak száma megkétszereződött, a látogatók száma pedig megháromszorozódott, a mozik száma megnégyszereződött, múzeumok száma megháromszorozódott, növekedett a könyvkiadás, az alkotómunka stb. Tény ugyanakkor az is, hogy a főiskolások számát tekintve — a lakosság számarányához mérten — a világ éllistáján vagyunk, ugyanakkor pedig az írástudatlanjaink az európai „táblázat” legmélyére löknek bennünket, és hogy a filmszínházak számának növekedése ellenére mintegy tízmillió emberünk él olyan helységben, ahol egyáltalán nincs mozi, s hogy míg az úgynevezett civilizált világban ezer —ezer lakosra átlag 35 képrádió jut, nálunk ezer lakos hét kénrádión osztozik, stb, stb. Mindez csek a kultúra anyagi része, de hasonló súllyal bír magának a művészi alkotásnak ezer meg ezer kérdése. ... Ennek jegyében egészen természetes, hogy a kultúra országos méretekben mégyeeszélések, alapos elemzések társra. Ehhez az átfeláyos megmozduláshoz járul majd hozzá a ma, június 1-én kezdődő és 3-áig tartó NLBrazilovói Találkozó- Ennek a jelentős Novi Sad-i megbeszélésnek szervezői a Novi Sad-i Ifjúsági Tribün, Polia, Ifjúság (Symposion), az Egyetemista Szövetség tanácsa, az Ifjúsági Szövetség tartományi vezetősége, továbbá a belgrádi Vidics, Gledista, Mladost, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Központi Vezetősége, a zágrábi Razlog és Naseteme, a ljubljanai Problem és Perspektive, a szkopjei Mladi Kopec. A találkozás tárgyköre: A JUGOSZLÁV KULTÚRA IDŐSZERŰ PROBLÉMÁI Ennek keretében mindenekelőtt három problémakör kerül terítékre: 1. A mi kultúrpolitikánk (a kultúrpolitika lehetőségei; a kultúra és politika viszonya; segíti-e vagy hátráltatja a politika a kultúra szocializálását; a kultúra társadalmi szabályozásának problémája; a kultúra mint a nem gazdasági, de társadalmi értékek termelője; a kultúra nem kifizetődő volta; a kultúra mint a nemzetiségi korlátok túlhaladásának tényezője stb.) 2. A jugoszláv kultúra szociális-társadalmi előfeltételei. (a kultúra anyagi előfeltételei Jugoszláviában; a kulturális szükségletek összetétele; a kulturális szükségletek és szociális hatóerejük; a hagyományos kultúra rétegeződésének kérdése stb.) 3. A művészi alkotás mai problémái (a konjunktúra és a művészet egyéb feltételei; kritika és kritérium; a mai művészet erkölcsi és ideológiai koordinátái stb.) Az új nemzedék érvényesülését szolgáló Strazilovói Találkozó túlnyomórészt fiatal írók, esztéták, kritikusok, újságírók, alkotóművészek, szociológusok, filozófusok, társadalmi munkások és más érdeklődők foglalkoznak a mindig időszerű kultúra immár elodázhatatlan, általános érdekű, a további előrehaladást feltételező és szavatoló kérdéseivel. Bizonyára ez is hasznos és útmutató hozzájárulás lesz az országszerte megnyilvánuló hasonló erőfeszítésekhez. .. Kobalttűket és kardiográfokat gyárt a niši elektronikai gyár Szeptemberben készül el az első sorozat A nisi elektronipari gyárban már huzamosabb ideje működik egy teljesen önálló üzemrészleg. Gyógyászati elektronikus berendezéseket, röntgenkészülékeket és röntgencsöveket gyárt, nemsokára pedig megkezdi a hazai kardiográfok és kobalttok gyártását. Az előkészületeket már az év elején megkezdték. A nisi Crveni Krst hídelemeket készítő gyár és a zágrábi Boris Kidric intézet társastermelésben megkezdték a gammasugárzó berendezések előállítását. A gyógyászati tektronikus berendezések üzemrészlegében remélik, hogy az első hazai gyártmányú kobalttűk már szeptember első felében elkészülnek. Az első kobalttűt előreláthatólag a cetinjei kórházban szerelik fel. Hazánkban jelenleg 6 kobalttű van, valamennyit külföldről hoztak be. Az első 100 darabból álló kardiográf-sorozat szintén szeptemberre készül el. A szívbántalmak és különféle szívbetegségek kivizsgálására szolgáló hazai gyártmányú kardiográf teljesen automatikus, nagysága megfelel egy közepes nagyságú magnetofon-készüléknek. Előreláthatólag másfélmillió dinárba kerül. A nisi elektron gyár a terv szerint jövőre már körülbelül 200 darab kardiográfot készít, utána pedig évről évre jóval többet. Ezek a készülékek egyébként rendkívül keresettek mind az országban, mind külföldön. Hazánkban jelenleg körülbelül 200 külföldről behozott kardiográf van, egészségügyi szolgálatunknak azonban legalább 3500 darabra van szüksége. (Tanjug)