Magyar Szó, 1963. június (20. évfolyam, 148-177. szám)
1963-06-01 / 148. szám
Szombat, 1963. június X. A községi választások után A községi választások eredményeit mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy az 1960-ban tartott községi választásokhoz képest több választópolgár adta le szavazatát. Három évvel ezelőtt a választópolgároknak 91,9 százaléka, most pedig 92,6 százaléka szavazott. Ez az eredmény nemcsak a három évvel ezelőttihez képest jobb, hanem nálunk a községi választások eddigi legjobb eredménye. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a munkaszervezeti csoportokban is igen jók az eredmények. A május 24-i választáson a dolgozók 93,2 százaléka adta le szavazatát, május 26-án pedig a mezőgazdasági termelőknek 95,6 százaléka szavazott. Külön ki kell emelnünk a tanyavilág földműveseinek, mezőgazdasági termelőinek nagyarányú részvételét a választásokon. De íme, néhány községi példa. A mezőgazdasági alcsoport választói Béla Crkván 99,4 százalékban, Zitisten 99,1, Szécsányon 99,3, Csernyén 99, Panceván 98,5, Kikindán 98,9, Zrenjaninban és Zentán 98, Zomborban, Titelen és Topolyán 97 százalékban szavaztak. Mind a jelölőgyűlések, mind a szavazások alkalmával a törvényesség és a demokratikusság elvét sehol sem sértették meg, noha elvétve akadtak kifogásolni valók. A dolgozók, a polgárok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúságot. Mégis megemlítünk egy-két példát, amely azt mutatja, hogy egyes kommunák, falvak politikai aktívái nem elég körültekintéssel, rugalmassággal viszonyultak a jelölésekhez. A suboticai járásban például 1623 polgárt, dolgozót jelöltek a községi szkupstinákba és 810-et kellett megválasztani. A zrenjanini járásban 1282 jelöltből 796-ot, a Novi Sad-i járásban 1415 volt a jelölt, s közülük 1038-at kellett megválasztani. Láthatjuk, hogy a Novi Sad-i járásban sokkal kevesebb jelöltet állítottak, mint az előző két járásban. Itt sok választóegységben csak egy jelölt volt, más járásokban viszont 2—3, sőt ennél több is. Ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy a jelöltek száma a demokrácia fokmérője volna, hiszen nem volt mindenütt okvetlenül szükséges több jelöltet állítani, ha az egy jelölt is valóban olyan személy, aki jól meg tudja állni helyét a községi szkupstinában. Ellenben, bizonyos az is, hogy sok helyütt több jelöltre lett volna szükség, több hasonló képességű jelöltre, hogy a polgárok, a dolgozók választhattak volna közülük. E téren ugyanis itt-ott megjegyzések hangzottak el. Felvetődik a kérdés, hogy azokon a helyeken, ahol kifogásolták az egy jelöltet, miért nem jelöltek mást is, hiszen erre minden törvényadta lehetőség megvolt". Véleményünk szerint sok múlott a politikai aktívák tevékenységén, a Szocialista Szövetség, a Szakszervezeti Szövetség, az Ifjúsági Szövetség aktivitásán. Előfordultak olyan esetek is, hogy a polgároknak nem magyarázták meg kellőképpen a jelölés mechanizmusát, vagy pedig a politikai aktívákon, amikor a jelöltekről előzetes megbeszélést folytattak, szűk látókörűek voltak. Ahol az előzetes vita jó volt, ott a jelölések is jók voltak, és a választók a legnagyobb százalékban adták le szavazatukat. Nem kell azonban szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a politikai aktívák által előzetesen ajánlott személyek közül sokat nem jelöltek a választógyűléseken, illetve helyettük másokat jelöltek. A suboticai járásban például 50 ilyen eset fordult elő, de a többi járásban is sok példát találhatunk, amelyek kétségtelenül a választók politikai érettségét, a községi szkupstinák munkája iránt tanúsított érdeklődést példázza. Éppen erre vonatkozólag megemlítünk egy jellemző esetet. Az egyik vajdasági faluban az eddigi népbizottsági tagok mindenáron be akartak kerülni a községi szkupstináiba. A község politikai aktívája viszont úgy vélekedett, hogy a politikai-társadalmi életben kiforrott, új, fiatal erőket kellene elsősorban jelölni. Jelöltek is melléjük újakat, csakhogy nem a legérdemesebbeket, hanem olyanokat, akiknek nincs különösebb érdemük a falu politikai, társadalmi életében. Azt gondolták ugyanis a falubeli „okosok”, hogy az utóbbiakat úgysem választják meg, s ők, akkor biztosan bekerülnek a szkupstinába. Hát nem így történt. A polgárok se az eddigi népbizottsági tagokat, sem az új jelölteket nem választották meg. Senki sem kapta meg a kellő szavazattöbbséget, úgyhogy új választást írtak ki. El kell még mondanunk azt is, hogy habár vajdasági viszonylatban elegendő nő és fiatal került be az új szkupstinákba, a falvakban aránylag kevesen szavaztak a női jelöltekre, ezzel szemben a városokban kisebb arányban szavaztak a fiatalokra. Az említett fogyatékosságok ellenére méltán állíthatjuk, hogy a községi választások politikánk, az önigazgatás továbbfejlesztésének nagy győzelme volt. M. J. MAGYAR SZÓ Már a jelölőgyűléseken egységes vélemény alakult ki Zrenjaninban mérlegelték a községi választások eredményét A Szocialista Szövetség Zrenjanini Járási Bizottságának tegnapi plénumán a választások eredményeiről tárgyaltak. A kommunák választási bizottságainak jelentései szerint a zrenjanini járásban a választás figyelemre méltó eredménnyel végződött. A 228 039 bejegyzett választó közül 216 991 adta le szavazatát, azaz 95,2 százalék. A választás valamenynyi kommunában minden fennakadás nélkül folyt le. Egy választókerületben sem kellett megismételni a szavazást. 1519 szavazólapot töltöttek ki szabálytalanul. Ezt a kerületi szavazó bizottságok mulasztásának lehet felróni, mert nem magyarázták meg elég világosan a választóknak a szavazólapok kitöltésének módját. Sok választóegységben már a jelölőgyűlések során kialakult a választók egyöntetű véleménye, s ezeken a helyeken nem terjesztettek elő más jelölteket. Legtöbb helyen azonban tüzetesen megvitatták a képviselőjelöltek politikai és társadalmi érettségét, s az alkotó jellegű vélemények és ellenvélemények azt eredményezték, hogy több jelöltet terjesztettek elő. A Szocialista Szövetség Zrenjanini Járási Bizottságának plénumán Stevan Pava- 11c olvasott fel erről a kérdésről jelentést. Méltatta és adatokkal szemléltette a választási eredményeket. A plénumon vésni elhatározták, hogy a szövetségi és köztársasági szkristina képviselőinek választására is hasonló alapossággal kell felkészülni.. 3. «Ш Fordulópont Versec életében Tőke Imre képviselőjelölt a pancsovei járás gazdasági problémáiról Úgy tartják, hogy a hagyományos szórakoztató műsorral, versenyekkel egybekötött szüreti mulatságok tették országszerte nevezetessé Versecet. Valószínű azonban, hogy nemsokára az ipar is öregbíteni fogja ennek a csendes, bánáti városnak a hírnevét. Többek között ezt tudtuk meg minapi beszélgetésünkkor Tőke Imrétől, a pancsovai Járási Gazdasági Kamara alelnökétől, akit a Köztársasági Szkupsztina Gazdasági Tanácsába jelöltek a verseci polgárok. — Az egész járás ipara elavult — mondotta Tőke Imre —, tehát Versecé is. Az utóbbi néhány évben azonban javult a helyzet. Jelentős beruházások történtek. Ennek köszönhető Versec egyes iparágainak rohamos fejlődése is. Versecen a Metalac újjáépítése a legjelentősebb, mert ezzel több mint 15 000 tonnára szökken az üzem össztermelése. Ez a gazdasági szervezet, fokozatosan gyárrá terebélyesedik, az általa gyártott csatornázási csövek és fémöntvények mindjobban kelendők. A tavalyi 1500 tonnához képest az idén 2500 tona csövet szállítanak külföldre. — Külön gondot fordítanak az öntvények készítésére — mondta Tőke Imre. — A tervezett 1000 tonna teljesítőképességű olvasztókemence beszerelésével sokkal tökéletesebb öntvényeket készít majd az üzem, mint eddig, úgyhogy versenyképes lesz egyes külföldi cégekkel is. Rendkívül szerencsés körülmény az, hogy Bánátban vannak a leggazdagabb földgázlelőhelyek, mert a föld- gáz pótolhatatlan a jó minőségű öntvények készítésében. A Metalae terveiről is beszélt Tőke Imre. A legfontosabb az — mondotta —, hogy teljes szakosításra törekszik az üzem, valamint arra, hogy állandóan javítson termékeinek minőségén. Tőke Imre végül elmondotta, hogy a szőlőtermelésben is nagy léptékkel halad előre Versec. A Vrsacki Vinogradi vállalat felépíti a régen tervezett borpincét, amelyben elfér majd Dél-Bánát egész bortermése. Jelentős továbbá, hogy ebben az üzemben készül ezentúl a szőlőből előállítható sok másféle szeszes ital is. A Metalae, ha teljesen újjáépül, többet termel, mint az összes többi verseci üzem és vállalat együttvéve, a Vrsacki Vinogradi vállalatban pedig összpontosul a környék szőlőtermelésének teljes feldolgozása. Mindez azt mutatja, hogy a verseci komfrauna gazdaságának új távlata van. Nem kell külön tagnak, milyen erőfeszítéseket követelt meg ez az indulás a községtől, a községi és járási népbizottságtól, a társadalmi-politikai szervezetektől. Tőke Imre is azok közé tartozik, akiknek a vállára nehezedett a verseci kommuna gazdasági problémája. Minden bizonnyal ezentúl is egyengetni fogja a Metalae meg a többi üzem és gazdasági szervezet útját. PD* Tőke Imre képviselőjelölt Rendeződik elemi iskolák problémája Kevés darabot adnak elő a színjátszók Kárpáti László, a Szövetségi Szkupstina jelöltje kikindai kultúrkérdésekről Kárpáti Lászlóval, a Kikindai Községi Közművelődési Tanács titkárával, a tanács problémáiról, a legidőszerűbb közoktatási és kulturális problémákról beszélgettünk. Először is a színjátszással kezdtük, mivel 15 éves kora óta maga is színjátszó, és jelenleg is fellép a helyi amatőrszínház magyar együttesében. — 1958 óta felére csökkent a színielőadásokra járó közönség száma. Kikindán, noha itt nagy hagyománya van a színjátszásnak. Falun még rosszabb a helyzet, jórészt azért, mert rendszerint egykét embertől függ a színjátszók tevékenykedése, s ha az egy-két ember nagyon foglalt — és leginkább így van —, akkor legelőször is a színjátszást mellőzik. Ezenkívül sok faluban nincs is megfelelő terem erre a célra. Régebben általában tevékenyebbek voltak a színjátszók, és ezért volt nagyobb közönségük is — mondotta Kárpáti László, akit a zrenjanini járásban a Szövetségi Szkupszina Művelődési Tanácsába jelöltek. Kárpáti 1957 óta ez év tavaszáig tanító volt, először Kisoroszon, majd Kikindán Ezért megkérdeztük tőle hogy véleménye szerint elegendő-e a meglevő elemi iskolák száma a kikindai kommunában." A Kikindán a Moea Pijade Elemi Iskola felépítésével nagyjából megoldódott az elemi iskolák problémája. Talán az kifogásolható, hogy még mindig nem vásároltak függönyöket az iskolának. E nagy épület napos oldala ugyanis úgyszólván ablakokból áll, és ilyenkor a gyerekek már nehezen viselik el a nagy meleget. Mokrinban befejezés felé közeledik egy elemi iskola építése. Banatsko Veliko Selcen is sokat beszélnek mostanában egy újabb elemi iskola építéséről. Őszig elkészül a kikindai műszaki középiskola épülete, s a terv szerint mellette óvónőképzőt is építenek. Az iskolák felszerelése többé-kevésbé kielégítő, s a legnagyobb probléma az, hogy egyes falvakban kevés a szakelőadó. Emiatt egyes tanítók heti 18 helyett, 30 órát tanítanak. — Még valamit érdemes lenne megemlíteni — mondotta a Szövetségi Szkupstina jelöltje. — A tanerők teljesítmény-díjazását. Kommunánkban mindenütt elkészült a közoktatási munkások teljesítmény-díjazásának szabályzata, de sajnos mindenütt a fiókban fekszik. Valahogy félnek alkalmazásától. Egyeseknek az a véleménye, hogy nem tudnak minden munkát kellőképpen lemérni, értékelni, ezenkívül attól is félnek, hogy emiatt megromlik a személyi viszony. Reméljük azonban, hogy őszre az új tanév kezdetén, alkalmazni fogják ezt a serkentő díjazási rendszert. T. I. Kárpáti László Választási nagygyűlés Suboticán Апаšujić és Stipan Marušić mondott beszédet Tegnap délután 2 órakor, a munkaidő befejezése után a SIGMA, a SOLID, a Vasútállomás és még néhány üzem öbb száz dolgozója vonult fel a vasútállomás előtti térre, a virággal és különféle feliratokkal díszített emelvény elé. De nemcsak az említett munkaközösségek vettek részt a gyűlésen, hanem sok vonatra várakozó utas ..s. Elsőnek Ana Sujic képviselőjelölt lépett az emelvénye. Beszédében többek között megemlítette az ipari termelésben elért eddigi eredményeket, amelyek már nemcsak a hazai szükségleteket biztosítják, hanem lehetővé teszik a mind nagyobb méretű kivitelt is. A hétéves terv megvalósításának kezdetén minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a termelés fokozásában alkalmazzuk azokat a hasznos tapasztalatokat, amelyekre az elmúlt időben tettünk szert, hiszen ettől is függ életszínvonalunk további emelkedése. Stipan Marušić képviselőjelölt az elmúlt ötéves terv időszakából azokat az eredményeket emelte ki, amelyekben főként a község és a járás dolgozóinak törekvése tükröződik. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szervezetekben továbbra is mindent meg kell tennünk az önigazgatás rendszerének tökéletesítésére. Beszélt a mezőgazdasági szervezetek közötti együttműködés serkentéséről is. Ugyanis a kooperáció az ipari vállalatokban már előrehaladottabb állapotban van. Megemlékezett a kulturális élet további fejlődésének szükségességéről és kiemelte, hogy ez közvetlenül összefügg a szakmai továbbképzéssel is. A képviselőjelöltek beszédét többször is lelkes tapssal szakították félbe a jelenlevők. A.