Magyar Szó, 1965. június (22. évfolyam, 148-177. szám)

1965-06-01 / 148. szám

­ Kedd, IMS. 1Шш L MAGYAR SZÓ Újabb felhívás az együttműködésre A francia kommunisták levele a szocialistákhoz Állandó tudósítónk telef­onjelentése Párizs, május 31. A francia szocialisták válaszút előtt állnak. A csü­törtökön kezdődő 55. kongresszuson Guy Mollet párt­jának olyan határozatokat kell hoznia, amelyek nagy hatással lehetnek a francia belpolitikai élet további alakulására és a Francia Szocialista Párt jövőjére is. A francia szocialistáknak ugyanis arról kell határoz­niuk, hogy kikkel működnek együtt, kiket választa­nak szövetségesükké az elnökválasztásokra a szemé­lyi hatalom ellen, az igazi demokráciáért folyó harc­ban A választás egyáltalán nem könnyű feladat. Gaston Desterre szocialista köztár­sasági elnökjelölt, Marseille községi tanácsának elnöke nemrég javasolta, hogy ala­kítsák meg a szocialisták és a demokraták szövetségét, vagy alakítsanak egy demok­rata és szocialista szövetsé­get. Ezzel kapcsolatban együttműködésre szólítottak fel minden pártot, kivéve a szélsőjobboldalt, De Gaulle támogatóit és a kommunis­tákat. Sok politikai csopor­tosulás elfogadta a felhívást. A Népi Köztársasági Párt Vichiben megtartott leg­utóbbi kongresszusán bizo­nyos fenntartással fogadta el Defferre kezdeményezését. Maguk a szocialisták is meg­oszló állásponton vannak, egyes pártszervezeteik he­lyeslik, mások pedig nem ezt a felhívást. Guy Mollet párttitkár at­tól tart, hogy Defferre ja­vaslata a szocialisták szá­mára bumeráng lehet. Guy Mollet úgy véli, hogy tömö­ríteni kell az összes szocia­lista és demokratikus erő­ket. Természetesen a Népi Köztársasági Párt tagjait és a kommunistákat kivéve, mert az előbbiek nem lehet­nek természetes szövetsége­sek, az utóbbiak pedig még nem nyújtottak kézzelfogha­tó bizonyítékot arra, hogy szövetségesekké válhatnak. Azt lehetne mondani, hogy Defferre kezdeményezésének sorsa elsősorban a párt ál­láspontjától függ. Kérdéses továbbá Defferre jelölése is, ami mellett a szocialisták már korábban állást foglal­tak. Gaston Defferre ugyan­is nem hajlandó szocialista elnökjelölt lenni, ha a párt­­kongresszus elveti a demok­raták és szocialisták szövet­ségére vonatkozó javaslatot. A szocialistáknak állást kell foglalniuk a kommunis­tákkal való együttműködés kérdésében is. Waldeck-Ro­­chet szombaton levelet inté­zett Guy Mollet-hoz, és meg­ismételte korábbi javaslatát az összes demokratikus erők szövetségének megalakításá­ra egy közös program alap­ján. A kommunisták szerint egy ilyen szövetség segítsé­gével közös jelöltet állíthat­nának az elnökválasztásokon és folytathatnák a demokrá­ciáért kezdett közös harcot. A FKP sajnálkozását fe­jezi ki, hogy a különféle kö­rülmények között megismé­telt javaslat nem talált meg­értésre. A politikai helyzet alakulása, a legutóbbi köz­ségi választások azt bizonyít­ják, hogy csak az összes de­mokratikus erők, elsősorban pedig a szocialisták és a kommunisták szövetsége har­colhatja ki a győzelmet és vethet véget a személyi ha­talmi rendszernek. Csak e szövetség segítségével lehet szó egy demokratikus egy­ségkormány megalakításáról, amely határozottan megvaló­sítaná a haladás és a béke politikáját. A francia tapasz­talat azt mutatja, hogy nincs baloldali többség kommu­nisták nélkül, és hogy egy baloldali párt kudarcra vagy a munkásoszály érdekeivel ellentétben álló politikára kárhoztatja magát, ha a jobb­oldallal akar szövetkezni. Ezért a Francia KP kész részt venni egy olyan prog­ram kidolgozásában, amely összhangban áll a munkás­­osztály mostani és távlatér­dekeivel — áll Waldeck­­Stochet levelében. D. TRAILOVIC A Szovjetunió elítéli az amerikai akciókat - jelentette ki Koszigin Díszebéd Gerhardsen tiszteletére van szerzett tapasztalatokról, majd kijelentette: Norvégia részvétele az Atlanti Szövet­ségben megnehezíti a két or­szág közeledését. Koszigin elítélte az USA indokínai intervencióját, és katonai beavatkozását a Do­minikai Köztársaság bel­­ügyeibe, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió külpoliti­kai irányvonala: harcolni azok ellen, akik más népek­re akarják kényszeríteni aka­ratukat, küzdeni a béke és a más népekkel való barátság erősítéséért, tiszteletben tar­tani minden nép jogát, hogy saját maga rendezze bel­­ügyeit. Gerhardsen norvég minisz­terelnök felszólalásában meg­említette, hogy a norvég— szovjet viszonyban nincsenek olyan problémák, amelyeket állami tárgyalások útján meg ne lehetne oldani. Kezdemé­nyezte a norvég—szovjet gaz­dasági és kulturális kapcso­latok továbbfejlesztését és reményét fejezte ki, hogy Norvégia és a Szovjetunió to­vábbra is fejleszti együttmű­ködését Moszkvából jelenti a Tan­­jug. Koszigin szovjet miniszter­elnök a Gerhardsen norvég miniszterelnök tiszteletére rendezett díszebéden kije­lentette, hogy a Szovjetunió és Norvégia kapcsolatai nor­málisan fejlődnek, s minden lehetőség megvan e kapcso­latok továbbfejlődésére. Han­goztatta: teljes mértékben egyetért a norvég miniszter­­elnök nemrégi nyilatkozatá­val, amely szerint „a norvég —szovjet viszony jó példája a különböző társadalmi be­rendezésű országok együtt­működésének”. A szovjet miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és Norvé­gia népei nem feledkeznek meg a második világháború- Koszigin Az olasz munkásosztály egységéért Véget ért a kommunista munkások értekezlete Állandó tudósítónk telefonjelentése Róma, május 31. Genovában Longo és Amendola beszédével véget ért a kommunista munkások harmadik nemzeti érte­kezlete. Mind a két vezető hangoztatta beszédében: meg kell teremteni az ol­asz munkásmozgalom egy­ségét. Ez helyet kapott az értekezlet végén meghozott rövid határozatban is. A kommunista munkások értekezletét abból a célból tartották meg, hogy képet alkossanak az olasz gyárak­ban uralkodó helyzetről, és az Olasz KP idevágó tevé­kenységéről. Az olasz gyá­rakban, hangoztatták, az ér­tekezleten, új technológiai folyamatok indultak meg, a kapitalizmus korszerűsödik, a monopóliumok erősödnek és a munkatermelékenység is növekszik az új gépek, de a munkások kiszipolyozása révén is. Állandó jelenség a munkások elbocsátása is. Mindezek a változások ka­pitalista módon történnek , s a kapitalisták nem törő­d­­nek a társadalom általános érdekeivel. Az Olasz KP nincs meg­elégedve a gyárakban kifej­tett tevékenységével. Foko­zódik a veszély, hogy a ka­pitalizmus a maga módján „beolvasztja” a munkásosz­tályt saját rendszerébe. A ka­pitalizmus javára van a munkásosztály felosztottsága — szakszervezeti és politi­kai felosztottsága — ennek következtében a munkások általános politikai problémák iránti érdeklődésének csök­kenése is. A választásokon ugyan igen nagy méretű po­litikai érdeklődés nyilvánul meg, az Olasz KP a szava­zatok nagy hányadát kapja, mégis felmerül a probléma, hogyan kellene politikai harcra mozgósítani a mun­kásokat. Az értekezleten megálla­pították azt is, hogy az Olasz KP számbelileg és esz­mei szempontból sincs kel­lő mértékben képviselve a gyárakban. Tény az, hogy a munkaadók különböző mó­don megnehezítik az Olasz KP tevékenységét, de az ér­tekezlet ezt az érvet nem fo­gadta el. Megállapították, hogy az Olasz KP gyárakban kifejtett elégtelen tevékeny­ségének egyik oka, hogy a párt és a szakszervezet is ugyanazt a tevékenységet fejti ki, amikor gazdasági követelésekkel állnak a mun­kaadók elé. Ezért a párt ezt a területet engedje át a szakszervezetnek. A másik ok összefüggésben van az elsővel: a gyárakban az Olasz KP-nak ле­ sike­rült kellő mértékben össze­kapcsolni a szakszervezeti tevékenységet az általános politikai harccal. Ezért a jö­vőben a kommunistáknak ez lesz egyik fő feladatuk. Az Olasz KP-nak a munkások­ban a szakszervezeti öntu­datnál többet kell kifejlesz­tenie: általános politikai ön­tudatot, az ország fejlődése és a politikai harc szüksé­gességének tudatát. Ennek megvalósítása igen nehéz, mert a munkásosztály poli­tikai megosztottsága nagy­ban gátolja ennek az öntu­datnak a kialakítását. Ezért a gyárakban levő kommu­nisták első feladata az egy­ségért való harc. A munkásosztály és a bal­oldal egységéről, erről a ma­napság igen időszerű kérdés­ről, szó lesz az Olasz KP Központi Bizottságának csü­törtökre összehívott ülésén is. N. LERIC Longo Megnyugvás Bolíviában A katonaság elvonult a bányák közeléből La Pazból jelenti az AFP. Catavi, Siglo Viente, Rami, Milluni bányaközpontok kö­zelében a bolíviai hadsereg egységei megkezdték hadál­lásaik kiürítését, és visszavo­nulnak. A katonaság távozá­sa a kormány és a bányász­vezetők pár nappal ezelőtti megállapodása alapján tör­ténik. A katonaság visszavonulá­sát megelégedéssel vette tu­domásul az ország déli részé­ben élő 23 000 bányász. A bá­nyavidéken most valamivel nyugodtabb a helyzet. A bá­nyászok visszatértek munka­helyükre, de még mindig elé­gedetlenek amiatt, hogy a kormány új munkanormákat akar megállapítani, ami a bérek csökkentéséhez, elbo­csátásokhoz vezet. A kor­mány ugyanakkor több szo­ciális kedvezményben akarja részesíteni a bányászokat. A bányászok ellenállásának megtörése céljából a katonai junta nemrég 28 politikust és szakszervezeti vezetőt házi őrizetbe vett, ötvenet pedig letartóztatott. Felforgató te­vékenységgel és rendzava­rással vádolják őket. S. oldal Kwang Mgayt támadja a felszabadító hadsereg Szorongatott helyzetben a kormánycsapatok Heves harcok Dél-Vietnamban Kwang Ngay tartományban tegnap rosszra fordult a saigoni csapatok helyzete. Amerikai közlemény sze­rint néhány száz kormánykatona életét vesztette. Meg nem erősített hírek szerint Csan Ti tábornok, az első dél-vietnami katonai övezet parancsnoka hivatalosan kérte az amerikai parancsnokságot, hogy egy tenge­­részzászlóaljat vessen harcba Kwang Ngaynak, a tar­tomány fővárosának megvédésére. Amerikai katonai körök szerint a dél-vietnami fel­szabadító mozgalom egysé­gei hevesen támadják a vá­rost. Korábbi hírek szerint Ti tábornok csapatainak ellen­­támadásba kellett volna len­dülniük, ehelyett azonban a felkelők indítottak újabb tá­madást. Az AP jelentése szerint Kwang Ngay várost a felke­lők hat zászlóalja támadta meg. A leghevesebb harcok a várostól tíz kilométerre fekvő Ba­li falunál dúlnak. A saigoni kormány 39. zász­lóalját, amelyet tegnapelőtt vezényeltek ki, bekerítették. A zászlóalj súlyos vesztesé­geket szenvedett. Hírek sze­rint a zászlóaljparancsnok súlyosan megsebesült, helyet­tese pedig elesett. Az eső és az alacsonyan szálló felhők ellenére az ame­rikai repülőgépek tovább tá­madják a felszabadító moz­galom csapatait. Akcióba lép­nek az amerikai helikopterek is: élelmiszert és lőszert szál­lítanak a kormány­csap­atok­nak. Más hírek szerint két fel­­kelőzászlóalj ismét támadás­ra készülődik a tartományi főváros ellen. Amerikai ka­tonai körök azonban kétel­kednek ezekben a meg nem erősített hírekben, mert vé­leményük szerint ezt a tám­a­dást az amerikai repülőgé­pek és helikopterek meg tud­ják akadályozni. Meg nem erősített hírek szerint a kormánycsapatok vesztesége Kwang Ngay kör­zetben: körülbelül 400 halott és sebesült. Két amerikai ka­tonai tanácsos is életét vesz­tette. Csan Ti tábornok tegnap az utolsó tartalékegységeket is harcba vetette. A tábor­nok szerint Kwang Ngay körzetben a felkelőknek öt zászlóalja és minden valószí­nűség szerint egy tüzérségi hadosztálya van. A kormány csapatok közötti összekötte­tés igen gyenge, ezért a tá­bornok nem tud tiszta képet nyerni a helyzetről. Egyes hí­rek szerint egy dél-vietnami zászlóaljat annyira megtize­deltek, hogy tovább nem ve­het részt a harcokban. Saigonban rendkívüli je­lentőséget tulajdonítanak a fölkelők intenzív tevékeny­ségének. Általános vélemé­nyek szerint ugyanis a föl­kelők el akarják foglalni Kwang Ngay várost, mert ezzel növelik tekintélyüket az országnak ezen a részén, másrészt pedig ott lekötik a saigoni kormány katonai­­ egységeinek jó részét, s az­tán könnyebben támadhatják a saigoni rendszer többi meg­gyengült hadállását. PAGODÁKAT ÉS KÓRHÁZAKAT BOMBÁZTAK LAOSZBAN Hanoiból jelenti a TASZSZ: Fun Sipasat tábornok, a Neo Lao Haksat párt közpon­ti bizottsága állandó bizott­ságának tagja, a párt fegyve­res erői főparancsnokságának képviselője május 24-én üze­netet intézett a laoszi nem­zetközi bizottsághoz, amely­ben elítélte a pagodák és kór­házak barbár bombázását az amerikaiak részéről. Az üzenet szerint az ameri­kai repülőgépek, amelyek Thaiföldről érkeztek, május 22-én bombázták a Muong La-i pagodát, mégpedig, val­lási szertartás idején. A pa­godában tartózkodó szerzete­sek közül többen életüket vesztették vagy megsebesül­tek. Ugyanezen a napon ame­rikai repülőgépek bombázták a helyi kórházat is, s több beteg meghalt. Sipasat tábornok üzeneté­ben követeli a nemzetközi bi­zottságtól, hogy tegyen meg­felelő intézkedéseket. Az AÁSZ Mértét segíti - állítja Caamano Mind kisebb a remény a koalíciós kormány megalakítására beállítottságú lenne. Ezenkí­vül egyre ritkábban emlege­tik Gusmant, a volt Bosch­­kormány földművelésügyi miniszterét, mint a legesé­lyesebb jelöltet a miniszter­­elnöki tisztségre. Korábban néhány amerikai lap még Gusman kormányának név­sorát is közölte, most azon­ban azt hangoztatja, hogy egyesek ideiglenesen az Ame­rikai Államok Szervezetére szeretnék átruházni a kor­mány funkcióit. Móra, az AASZ főtitkára, akinek dominikai közvetíté­sét igen nagyra becsülik, úgy véli, hogy a mostani helyzet­ben bővíteni kellene a pán­amerikai haderő által ellen­őrzött övezetet. Santo Do­­mingóból érkező hírek sze­rint azonban sem Caamano, sem Imbert nem hajlandó tárgyalni Mórával, sőt éppen az AÁSZ ellen emelnek ki­fogásokat. Caamano ezredes vélemé­nye szerint az AÁSZ tulaj­donképpen Imbert tábornok pozícióit erősíti azzal a ha­tározatával, hogy minden pol­gári és katonai személynek kifizeti a járandóságát, füg­getlenül „politikai hovatar­tozásuktól”. (Mint ismeretes, az AÁSZ ellenőrzése alá vet­te a dominikai bankokat.) A tisztviselők többsége Imbert tábornok híve, hangoztatja a Washington Post. A Chicago Tribune egyik híre szerint az FBI tíz ügy­nöke nemrég Santo Domin­­góba érkezett a dominikai rendőrség — tulajdonképpen Imbert tábornok hívei — ki­képzésére. Washingtonból jelenti a Tanjug. Politikai megfigyelők vé­leménye szerint egyre nehe­zebbé válik egy olyan „kompromisszumos” koalíci­ós kormány megalakítása Dominikában, amely hang­súlyozottan antikommunista

Next