Magyar Szó, 1966. február (23. évfolyam, 30-57. szám)

1966-02-01 / 30. szám

2. oldal Százötven tanulót kizártak a subboticai középiskolákból Miért kivétel a gimnázium és a segédorvosi középiskola? Sajtóértekezlet a községi szkupstinában Tegnap, január 31-én, délelőtt a községi szkupstina tanácstermében, sajtóértekezletet tartott a suboticai kö­zépiskolások igazgatóinak aktívája, azzal a céllal, hogy ismertessék a közvéleményt, miért került sor 150 diák kizárására a középiskolákban. KALMÁR János, a közsé­gi szkupstina közoktatásügyi osztályának osztályvezetője a következő adatokat hozta nyilvánosságra: a suboticai középiskolákban 4108 diákot osztályoztak félévkor. Köztük mindössze 152-en kaptak ki­tűnő, 812-en jeles, 738-an jó bizonyítványt. 2283 diák gyenge tanulmányi ered­ményt mutatott fel, vagyis a tanulók 56,82 százaléka egy vagy több tantárgyból meg­bukott. Mint ismeretes, a suboticai középiskolák igazgatóinak aktívája határozatot hozott, melyet később megerősített, az iskolák tanácsai is, hogy félévkor kizárják azokat a tanulókat, akiknek legalább hat tantárgyból gyenge osz­tályzatuk van. Az ismétlő diákokkal pedig még szigo­rúbban járnak el. A kilenc középiskola kö­zül — habár mindannyian elfogadták a javaslatot — csak hét alkalmazta az em­lített szigorításokat. (A gim­náziumban és a segédorvosi középiskolában nem zártak ki egy diákot sem). A közgazdasági iskolaköz­pontból 31, a tanítóképzőből 15, az építészeti-vegyészeti iskolaközpontból 18, a Lazar Nešić iskolaközpontból 12, a zeneiskolából öt, a Sever is­kolájából öt a gépészeti-vil­lamossági iskolaközpontból pedig 64 tanulónak kellett kiiratkoznia a gyenge osz­tályzatok miatt. Miért nem alkalmazta a gimnázium és a segédorvosi középiskola a kizárást? A gimnáziumban még nem készültek fel ennek a hatá­rozatnak a végrehajtására, ugyanis amikor a többi is­kolák erről a kérdésről tár­gyaltak, a gimnázium igaz­gatója betegszabadságon volt. — A segédorvosi középiskola egyedülálló helyzetben van, mondta képviselője, ugyanis ha a gyenge osztályzat miatt, eltávolítanák a diákot, akkor az év végén sem tehetne vizsgát, mert a gyakorlati­­ munkát és az elméleti tudást nem osztályozzák külön-kü­­lön. Következetesen jártak-e el az iskolák a gyenge tanu­lókkal szemben? Megtudtuk, hogy az isko­lák a diákok kizárásakor sokszor nem voltak követke­zetesek, így 29 tanulónak objektív okok miatt, meg­kegyelmeztek, habár a meg­engedettnél több gyenge osz­tályzatuk volt. Mikor szereztek tudomást a szigorításokról a diákok és a szülők? Az igazgatók aktívája 1965. november 12-én hozta meg határozatát, majd ezt köve­tően az iskolák tanácsai is. A november végén és de­cember elején megtartott szülői értekezleteken, ezt megelőzően pedig a diákok­kal ismertették az iskolák határozatát. Fejes Szilveszter, az ISZ községi vezetőségének elnöke felszólalásában megjegyezte, hogy gyenge az együttműkö­dés az iskola és az ifjúsági szervezet között. Előbb kel­lett volna leülni és orvosolni a problémákat, nem pedig a kész tényekről vitázni. A jö­vőben nagyobb gonddal kell megszervezni a pályaválasz­tási tanácsadó munkáját, és sokkal szélesebb körben kell megvitatni az ilyen kérdése­ket. Azzal az érzéssel távoz­tunk a sajtóértekezletről, hogy az iskolák meg vannak győződve arról, hogy helye­sen jártak el a gyenge tanu­lók kizárásakor, azonban nem az a benyomásunk, hogy valóban jól fel is készültek egy ilyen összetett feladat véghezvitelére. NAGY Ernő Hova megy a pénzünk? — kérdezik a biztosított földművesek Csaknem kétmilliárd dinár veszteség az egész­ségbiztosításban — Hamarosan tárgyalnak a földművesek nyugdíj- és rokkantbiztosí­­tásáról is Tegnap Novi Sadon, a tar­tományi társadalombiztosító közösség szkupstinájának ülésén ismét a földművesek egészségbiztosításáról tár­gyaltak. A felszólalók elsősor­ban a folyamatosan ész­lelhető fogyatékosságokról beszéltek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy valami nincs rend­ben a földművesek egész­ségbiztosításával. Panasz­kodnak a biztosítottak, de az egészségügyi szolgálat­nak, az orvosoknak is van állítólag mondanivalójuk Az utóbbiról tegnap nem hallhattunk. Nézzük csak, mit monda­nak a tegnapi ülésen részve­vő földművesek: Stipan Boáié, Bács: — Mi, biztosított földművesek jog­gal háborgunk, mert rendsze­resen fizetjük a járulékot a társadalombiztosító intézet­nek, az egészségügyi szolgá­lat pedig (habár nem kielé­gítő), jóval többet követel tőlünk. Az orvosok inkább azzal törődnek, hogy minél többet keressenek a földmű­vesek rovására, mintsem a gyógyítással, s ez rendsze­rint oda vezet, hogy az ala­pok idő előtt kimerülnek, az intézet pedig veszteséggel zárja az évet, mint ahogy ezúttal is történt. Feltétlenül be kell vezetni az ellenőr­­­zést, mert TUDNI AKAR­JUK, HOVA ÉS MIRE MEGY A PÉNZÜNK, ki élhet a földműves-biztosításból ere­dő jogokkal, ki nem. Utána kell nézni, ki használ jog­talanul egészségügyi köny­vecskét, s növeli a kiadáso­kat. Kulin István, Kishegyes: — Pénzügyi alapunk jelen­legi állapota valóban nagyon gondba ejtő az intézetben, ugyanakkor az egészségügyi szolgálat csak részben kielé­­gítő. Eddig még nem hallot­tunk arról, hogy bármelyik egészségügyi intézetből elbo­csátották volna a hiányos képzettségű munkaerőt, ha­bár új orvosokat, orvossegé­deket vettek fel. Ilyen for­mában rendszeres hozzájáru­lásainkkal nem bírjuk el ezt a terhet. A pénzügyi beszá­molóból különben látható hogy az elmúlt évben a tar­tományi intézetnek a föld­műves-biztosításból 1 mil­liárd 722 millió dináros vesz­tesége származott. Az egész­ségügyi intézmények egyesí­tésével ezen valamelyes változtatni lehetne. A palánkai képviselő ha­sonlóan nyilatkozott, s meg­említette, hogy orvosaik jó­val többet keresnek havon­ta, mint bármelyik város, kórház szakorvosai, habár munkájuk nagyobbára re­cept-kiírásban merül ki. A legtöbb jelenlevő képvi­selőt a földművesek nyugdíj- és rokkantbiztosítása érde­kelte. Kérdéseikre Milan Ru­­sov, a tartományi intézet igazgatója válaszolt: — A földművesei nyugdíj- és rokkantbizto­­sításáról már tárgyaltunk s javaslatunkat el is küld­tük a szövetségi társada­lombiztosító intézet illeté­keseinek. Ezzel párhuza­mosan feltétlenül ki kel vizsgálni a vajdasági föld­művesek gazdasági lehe­tőségeit, a hozzájárulásuk magasságára való tekin­tettel. Az eddigi kötele­zettségekkel egybevetve tisztázni kell a különféle vagyonjogi kérdéseket is Mindez természetesen ala­pos elemzést és hosszatt időt kíván. Erről a közér­dekű kérdésről valószínű­leg már február folyamán tárgyalunk Novi Sadon. Tekintettel a múltban fel­merült problémákra, a tar­tományi társadalombiztosító közösség részletes munkater­vet dolgozott ki erre az év­re. A­ t MAGYAR SZÓ Még az első évnegyed­ben végleges terv A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése A Szövetségi Végrehajtó Tanács hétfői ülésén megál­lapította háromhavi munka­­programját. A program elő­irányozza, hogy a tanács megvitatja és elfogadja Ju­goszlávia gazdasági fejlődésé­nek 1970-ig szóló tervét. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezenkívül megvitatja a tár­sadalmi tervezési rendszert, az árrendszert és a társadal­mi árellenőrzést, az árufor­galom rendszerét és szerve­zetét, a hitelrendszer tovább­építésével és a bankok szer­vezetével összefüggő kérdése­ket, a devizarendszert, a kül­földi hitelek kérdését, a fej­letlen vidékek és köztársasá­gok fejlesztését stb. E kérdé­sekkel kapcsolatban a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács megfelelő indítványokat ter­jeszt be elfogadásra a Szö­vetségi Szkupstinának a ki­tűzött feladatok végrehajtá­sával kapcsolatosan. Hétfői ülésén a Tanács megállapította a jugoszláv sorsjáték jövedelmének el­osztási módját, és elfogadta ennek az intézménynek 1966. évi pénzügyi tervét. Az ülésen a Szövetségi Végrehajtó Tanács ezenkívül ratifikált több nemzetközi egyezményt és megállapodást. Változik a tervezés Nyilvános vitára bocsátják az új tételeket A Szövetségi Szkupstina társadalmi tervügyi bizottsá­ga hétfői ülésén Miloš MINIC elnökletével elhatározta, hogy megvitatásra megküldi a­z il­letékes szkupstinai tanácsok­nak az új tervezési rendszer­re vonatkozó tételeket. Ha a szkupstina illetékes tanácsai­­ vita után megállapítják, a­ételek alapul szolgálhatnak a társadalmi tervezési rend­szer kidolgozására, ezt a do­kumentumot nyilvános vitá­ra bocsátják, majd a beérke­zett megjegyzésekkel és in­­dítványokkal együtt újra meg­vitatják a szkupstinában, s csak akkor határoznak róla. Ködfátyol az ország felett A magasabb légrétegekben melegebb volt, mint a föld felszínén • Tegnap napközben is fagyott­­ Fölmelegedést jelentenek a meteorológusok Különös élményben lett volna része tegnap annak, aki mondjuk, léggömbbe ül és a felhők fölé emelke­dik. Lenn a földön fagyott, és 650 méteren még aligha merte volna kidugni az orrát a bunda szőrméje mö­gül. Ebben a magasságban is mínusz 10 fokot muta­tott a hőmérő, kétszáz méterrel feljebb azonban már plusz 2 fok volt. Másfél kilométer magasságban a fel­hők felett nemcsak a napsütést, hanem a meleget is élvezhette volna az utas, ugyanis a hőmérő higanya itt már 7 fokra emelkedett. Az adatok hitelesek, mert a meteorológusok léggömb­bel felbocsátott rádiószondá­val mérték a hőmérsékletet Ez a furcsa jelenség egyben megmagyarázza azt is, miért nem melegszik fel gyorsab­ban a levegő. Az Atlanti­­óceán déli és k­özépső részei felől ugyanis a hullámokban enyhe levegő áramlik Euró­pa fölé. Az óceáni levegő nálunk a magasabb légréte­geket foglalja el, a föld fe­lett hideg levegő helyezke­dik el. Egyelőre nem keve­redhetnek össze, mert nincs függőleges légmozgás. Hazánk nagyobb ré­szében, így Vajdaságban is tegnap többnyire derült volt az idő, reggel erős fagyokkal. Tartományunk­ban szombaton reggel még mínusz 3, vasárnap mínusz 8 fokos minimá­lis hőmérsékletet mértek, tegnap reggel mínusz 10, mínusz 12 fokos fagyok voltak, és az előző napok plusz 1—2 fokos nappali hőmérsékletéhez képest, az elmúlt nap folyamán a hőmérő higanya délben sem emelkedett a fagy­pont fölé. Hétfőre virra­dóra sűrű köd ereszke­dett az alacsonyabb fek­­vésű területekre, és a saj­tóhatár 30—10 méterre szűkült. Általában az egész országra ködfátyol borult, s emiatt megnehe­zült a közúti forgalom. A múlt héten már írtunk a Crna Gora-i Plužinéról, amelyet a nagy hó elvágott a külvilágtól. Háromhetes szünet után megindult az áramellátás és a vízvezetéket is újból üzembe helyezték. Az elmúlt napokban ugyan­is az emberek fertőzött ku­tak vizét itták, emiatt sokan sárgaságot kaptak. A Nik­éjéből Plužinice felé vezető utat azonban a helyenként öt méter magas hótorlaszok miatt még mindig nem sike­rült szabaddá tenni. Szükségszerű a helyi közösségek továbbfejlesztése A Tartományi és a Szervezési-Politikai Tanács együttes ülése (Folytatás az X. oldalról) költségvetési eszközök elosz­tását, amiért legtöbbször szimbolikus összeget irány­zott elő közművesítésre. A jól dolgozó helyi közösségek gyakorlatából tudjuk, hogy a vízvezeték- és csatornahá­lózat építése, parkok léte­sítése, új járdák lefektetése és az utcák rendezése stb. sokkal rendszeresebb, és ami a legfontosabb, közmegelé­gedésre történik ott, ahol ezt a helyi közösségek vették a kezükbe. Ezzel aztán nem­csak a feladatkör (amely ugyan a körülményektől füg­gően községenként változhat, és a közművesítés mellett még jó néhány más területet is feltölel), de az anyagi esz­közök forrása is meg van je­lölve. Ismeretes ugyanis, hogy a községi szkupstinák a költ­ségvetésből bocsátanak bizo­nyos összeget e közösségek rendelkezésére, a gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a pótadóval való ésszerű gaz­dálkodás folytán affirmálód­­tak elsősorban a helyi kö­zösségek. Pénzelésükkel — a vita fo­lyamán — egyébként többen is foglalkoztak. Joca ILI.III és DAMJANOV Ernő szintén a helyi járulékot jelölték meg, mint a helyi közösség fő pénzforrását. Ilijin képvi­selő eznkívül felvetette an­nak lehetőségét is, hogy a jól dolgozó, minden tekintet­ben affirmálódott közössé­gek kölcsönt is igényelhes­senek a banknál. SZABÓ Ida, a szkupstina alelnöke arról beszélt, hogy a nap­közi otthonok körüli nehéz­ségek, valamint a szolgálta­tó ipar talpraállítása aligha oldódik meg a helyi közös­ségek közreműködése nélkül. FELMENTÉSEK , KINEVEZÉSEK A Tartományi Tanács külön ülésén felmentették tisztségük alól: Zlatoje MOMIROVICOT, a mitrovicai kerületi bíróság bí­­ráját, Mirko DJURDJEVICOT, a zrenjanini kerületi bíróság bí­­ráját, dr. Borivoje STOJKO­­VICOT, a pancsovai kerületi bí­róság bíráját, Ivan RUDICOT, Lazar VUKOVICOT, Lajlo FI­­LIPOVCOT és Vojislav STAN­­TICOT, a suboticai kerületi bí­róság bíráit, valamint Nikola KONSTANTINOVICOT és Niko­la MRROVICOT, a Novi Sad-i kerületi bíróság bíráit. A pan­csovai kerületi bíróság bírájává Slavko MILOSAVLJEVICOT, a pancsovai községi bíróság bírá­­ját és Milutin STOJANOVICOT a verseci községi bíróság bírá­­ját; a zombori kerületi bíróság bírájává Slobodan ARSENIJE­­VICOT, a zsablyai községi bíró­ság bíráját; a suboticai kerületi bíróság bírájává KONGO Tiva­dart, a községi bíróság bíráját, Lajco UGULJÁT, a suboticai községi bíróság bíráját, és VUJKOV Bálintot a suboticai községi szkupstina jogsegély­irodájának főnökét; a mitrovi­cai kerületi bíróság bírájává Mi­­lorad ZIVANOVICOT, a mitro­vicai községi bíróság bíráját és Dimitrije ZAKICOT, a mit­rovicai községi bíróság bíráját; a Novi Sad-i kerületi bíróság bí­rájává Ljubomir CIRICET, a biztosító intézetek tartományi közösségének jogi tanácsosát és Miodrag PARLAGOT, a Novi Sad-i községi bíróság bíráját; a suboticai kerületi gazdasági bí­­­­róság bírájává Radmila BA­­J­JICOT, a suboticai községi bíró­ság bíráját; a Novi Sad-i kerü­leti gazdasági bíróság bírájává Dr. Nikola DIMICET, a köztár­sasági legfelső bíróság Novi Sad-i tagozatának titkárát és Marija KLENOCKIT, a zrenja­nini kerületi gazdasági bíróság bíráját; a mitrovicai kerületi gazdasági bíróság bírájává pedig Sava RADIVOJEVICET, a mit­rovicai kerületi bíróság bíráját nevezte ki a Tartományi Tanács. Cs-I Ilija Rajačić Kedd, 1966. február 1. Házakat és gyárakat öntött el a Duna Donji Milanovacnál Hétfőn délelőtt Donji Mi­­lanovacnál két centiméterrel emelkedett a Duna szintje. Hétfőre virradó éjjel nem egészen kilenc óra­­alatt 602 centiméterről 628 centiméter­re emelkedett a vízszint, dél­után 3 órakor elérte a 630 centimétert. A város szélén az árvíz el­­önött tizenvala­hány házat, s most a trafóállomást és a vízvezeték szivattyútelepét ve­szélyezteti. Víz alá került a Kamenica faipari vállalat lá­dagyára is, a munkások va­sárnap éjszaka és hétfőn dél­előtt kimentették a gépeket és a készárut. Az árvízvédel­mi parancsnokság eddig hét ház kilakoltatását rendelte el. Donji Milanovactól feljebb Drenkovánál árad a Duna, lejjebb, Orsovánál pedig meg­állapodott a vízállás. A katonai egységek a Ka­zán-szorosban­ folytatják a feltorlódott jég robbantását. Munkában a jégtörők Három kilométert tettek meg víz ellenében A magyarországi jégtörő haj­ók végre megkezdhették a munkájukat. Kiszabadulva a jégpáncélból Dályánál, el­indultak visszafelé Bogojevó irányába, és a Duna sodrása mentén törik a jeget. Máris három kilométert tettek meg víz ellenében, úgyhogy ismét eljutottak az 1359. kilométe­rig, ahol tíz nappal ezelőtt körülzárta őket a jég. A hadsereg műszaki egy­ségeinek tevékenysége azon­ban azzal, hogy felrobbantot­ták a jeget a dályai tégla­gyárnál még nem ért véget. Mivel a partok közelében fe­nékig befagyott a Duna, kény­telenek továbbra is robban­tani, hogy zajláskor ne kép­ződjön jégtorlasz. A jégtörők különösen a Dálya, Apatin, továbbá Kandic, Tovarnik és Staklara Duna-részt tartják szemmel, ahol az elmúlt évek­ben jégdugó képződött. A ha­jók egyébként egészen az or­szághatárig hatolnak, ahova valószínűleg a hónap végén érkeznek meg.

Next