Magyar Szó, 1966. február (23. évfolyam, 30-57. szám)
1966-02-01 / 30. szám
2. oldal Százötven tanulót kizártak a subboticai középiskolákból Miért kivétel a gimnázium és a segédorvosi középiskola? Sajtóértekezlet a községi szkupstinában Tegnap, január 31-én, délelőtt a községi szkupstina tanácstermében, sajtóértekezletet tartott a suboticai középiskolások igazgatóinak aktívája, azzal a céllal, hogy ismertessék a közvéleményt, miért került sor 150 diák kizárására a középiskolákban. KALMÁR János, a községi szkupstina közoktatásügyi osztályának osztályvezetője a következő adatokat hozta nyilvánosságra: a suboticai középiskolákban 4108 diákot osztályoztak félévkor. Köztük mindössze 152-en kaptak kitűnő, 812-en jeles, 738-an jó bizonyítványt. 2283 diák gyenge tanulmányi eredményt mutatott fel, vagyis a tanulók 56,82 százaléka egy vagy több tantárgyból megbukott. Mint ismeretes, a suboticai középiskolák igazgatóinak aktívája határozatot hozott, melyet később megerősített, az iskolák tanácsai is, hogy félévkor kizárják azokat a tanulókat, akiknek legalább hat tantárgyból gyenge osztályzatuk van. Az ismétlő diákokkal pedig még szigorúbban járnak el. A kilenc középiskola közül — habár mindannyian elfogadták a javaslatot — csak hét alkalmazta az említett szigorításokat. (A gimnáziumban és a segédorvosi középiskolában nem zártak ki egy diákot sem). A közgazdasági iskolaközpontból 31, a tanítóképzőből 15, az építészeti-vegyészeti iskolaközpontból 18, a Lazar Nešić iskolaközpontból 12, a zeneiskolából öt, a Sever iskolájából öt a gépészeti-villamossági iskolaközpontból pedig 64 tanulónak kellett kiiratkoznia a gyenge osztályzatok miatt. Miért nem alkalmazta a gimnázium és a segédorvosi középiskola a kizárást? A gimnáziumban még nem készültek fel ennek a határozatnak a végrehajtására, ugyanis amikor a többi iskolák erről a kérdésről tárgyaltak, a gimnázium igazgatója betegszabadságon volt. — A segédorvosi középiskola egyedülálló helyzetben van, mondta képviselője, ugyanis ha a gyenge osztályzat miatt, eltávolítanák a diákot, akkor az év végén sem tehetne vizsgát, mert a gyakorlati munkát és az elméleti tudást nem osztályozzák külön-külön. Következetesen jártak-e el az iskolák a gyenge tanulókkal szemben? Megtudtuk, hogy az iskolák a diákok kizárásakor sokszor nem voltak következetesek, így 29 tanulónak objektív okok miatt, megkegyelmeztek, habár a megengedettnél több gyenge osztályzatuk volt. Mikor szereztek tudomást a szigorításokról a diákok és a szülők? Az igazgatók aktívája 1965. november 12-én hozta meg határozatát, majd ezt követően az iskolák tanácsai is. A november végén és december elején megtartott szülői értekezleteken, ezt megelőzően pedig a diákokkal ismertették az iskolák határozatát. Fejes Szilveszter, az ISZ községi vezetőségének elnöke felszólalásában megjegyezte, hogy gyenge az együttműködés az iskola és az ifjúsági szervezet között. Előbb kellett volna leülni és orvosolni a problémákat, nem pedig a kész tényekről vitázni. A jövőben nagyobb gonddal kell megszervezni a pályaválasztási tanácsadó munkáját, és sokkal szélesebb körben kell megvitatni az ilyen kérdéseket. Azzal az érzéssel távoztunk a sajtóértekezletről, hogy az iskolák meg vannak győződve arról, hogy helyesen jártak el a gyenge tanulók kizárásakor, azonban nem az a benyomásunk, hogy valóban jól fel is készültek egy ilyen összetett feladat véghezvitelére. NAGY Ernő Hova megy a pénzünk? — kérdezik a biztosított földművesek Csaknem kétmilliárd dinár veszteség az egészségbiztosításban — Hamarosan tárgyalnak a földművesek nyugdíj- és rokkantbiztosításáról is Tegnap Novi Sadon, a tartományi társadalombiztosító közösség szkupstinájának ülésén ismét a földművesek egészségbiztosításáról tárgyaltak. A felszólalók elsősorban a folyamatosan észlelhető fogyatékosságokról beszéltek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy valami nincs rendben a földművesek egészségbiztosításával. Panaszkodnak a biztosítottak, de az egészségügyi szolgálatnak, az orvosoknak is van állítólag mondanivalójuk Az utóbbiról tegnap nem hallhattunk. Nézzük csak, mit mondanak a tegnapi ülésen részvevő földművesek: Stipan Boáié, Bács: — Mi, biztosított földművesek joggal háborgunk, mert rendszeresen fizetjük a járulékot a társadalombiztosító intézetnek, az egészségügyi szolgálat pedig (habár nem kielégítő), jóval többet követel tőlünk. Az orvosok inkább azzal törődnek, hogy minél többet keressenek a földművesek rovására, mintsem a gyógyítással, s ez rendszerint oda vezet, hogy az alapok idő előtt kimerülnek, az intézet pedig veszteséggel zárja az évet, mint ahogy ezúttal is történt. Feltétlenül be kell vezetni az ellenőrzést, mert TUDNI AKARJUK, HOVA ÉS MIRE MEGY A PÉNZÜNK, ki élhet a földműves-biztosításból eredő jogokkal, ki nem. Utána kell nézni, ki használ jogtalanul egészségügyi könyvecskét, s növeli a kiadásokat. Kulin István, Kishegyes: — Pénzügyi alapunk jelenlegi állapota valóban nagyon gondba ejtő az intézetben, ugyanakkor az egészségügyi szolgálat csak részben kielégítő. Eddig még nem hallottunk arról, hogy bármelyik egészségügyi intézetből elbocsátották volna a hiányos képzettségű munkaerőt, habár új orvosokat, orvossegédeket vettek fel. Ilyen formában rendszeres hozzájárulásainkkal nem bírjuk el ezt a terhet. A pénzügyi beszámolóból különben látható hogy az elmúlt évben a tartományi intézetnek a földműves-biztosításból 1 milliárd 722 millió dináros vesztesége származott. Az egészségügyi intézmények egyesítésével ezen valamelyes változtatni lehetne. A palánkai képviselő hasonlóan nyilatkozott, s megemlítette, hogy orvosaik jóval többet keresnek havonta, mint bármelyik város, kórház szakorvosai, habár munkájuk nagyobbára recept-kiírásban merül ki. A legtöbb jelenlevő képviselőt a földművesek nyugdíj- és rokkantbiztosítása érdekelte. Kérdéseikre Milan Rusov, a tartományi intézet igazgatója válaszolt: — A földművesei nyugdíj- és rokkantbiztosításáról már tárgyaltunk s javaslatunkat el is küldtük a szövetségi társadalombiztosító intézet illetékeseinek. Ezzel párhuzamosan feltétlenül ki kel vizsgálni a vajdasági földművesek gazdasági lehetőségeit, a hozzájárulásuk magasságára való tekintettel. Az eddigi kötelezettségekkel egybevetve tisztázni kell a különféle vagyonjogi kérdéseket is Mindez természetesen alapos elemzést és hosszatt időt kíván. Erről a közérdekű kérdésről valószínűleg már február folyamán tárgyalunk Novi Sadon. Tekintettel a múltban felmerült problémákra, a tartományi társadalombiztosító közösség részletes munkatervet dolgozott ki erre az évre. A t MAGYAR SZÓ Még az első évnegyedben végleges terv A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése A Szövetségi Végrehajtó Tanács hétfői ülésén megállapította háromhavi munkaprogramját. A program előirányozza, hogy a tanács megvitatja és elfogadja Jugoszlávia gazdasági fejlődésének 1970-ig szóló tervét. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezenkívül megvitatja a társadalmi tervezési rendszert, az árrendszert és a társadalmi árellenőrzést, az áruforgalom rendszerét és szervezetét, a hitelrendszer továbbépítésével és a bankok szervezetével összefüggő kérdéseket, a devizarendszert, a külföldi hitelek kérdését, a fejletlen vidékek és köztársaságok fejlesztését stb. E kérdésekkel kapcsolatban a Szövetségi Végrehajtó Tanács megfelelő indítványokat terjeszt be elfogadásra a Szövetségi Szkupstinának a kitűzött feladatok végrehajtásával kapcsolatosan. Hétfői ülésén a Tanács megállapította a jugoszláv sorsjáték jövedelmének elosztási módját, és elfogadta ennek az intézménynek 1966. évi pénzügyi tervét. Az ülésen a Szövetségi Végrehajtó Tanács ezenkívül ratifikált több nemzetközi egyezményt és megállapodást. Változik a tervezés Nyilvános vitára bocsátják az új tételeket A Szövetségi Szkupstina társadalmi tervügyi bizottsága hétfői ülésén Miloš MINIC elnökletével elhatározta, hogy megvitatásra megküldi az illetékes szkupstinai tanácsoknak az új tervezési rendszerre vonatkozó tételeket. Ha a szkupstina illetékes tanácsai vita után megállapítják, aételek alapul szolgálhatnak a társadalmi tervezési rendszer kidolgozására, ezt a dokumentumot nyilvános vitára bocsátják, majd a beérkezett megjegyzésekkel és indítványokkal együtt újra megvitatják a szkupstinában, s csak akkor határoznak róla. Ködfátyol az ország felett A magasabb légrétegekben melegebb volt, mint a föld felszínén • Tegnap napközben is fagyott Fölmelegedést jelentenek a meteorológusok Különös élményben lett volna része tegnap annak, aki mondjuk, léggömbbe ül és a felhők fölé emelkedik. Lenn a földön fagyott, és 650 méteren még aligha merte volna kidugni az orrát a bunda szőrméje mögül. Ebben a magasságban is mínusz 10 fokot mutatott a hőmérő, kétszáz méterrel feljebb azonban már plusz 2 fok volt. Másfél kilométer magasságban a felhők felett nemcsak a napsütést, hanem a meleget is élvezhette volna az utas, ugyanis a hőmérő higanya itt már 7 fokra emelkedett. Az adatok hitelesek, mert a meteorológusok léggömbbel felbocsátott rádiószondával mérték a hőmérsékletet Ez a furcsa jelenség egyben megmagyarázza azt is, miért nem melegszik fel gyorsabban a levegő. Az Atlantióceán déli és középső részei felől ugyanis a hullámokban enyhe levegő áramlik Európa fölé. Az óceáni levegő nálunk a magasabb légrétegeket foglalja el, a föld felett hideg levegő helyezkedik el. Egyelőre nem keveredhetnek össze, mert nincs függőleges légmozgás. Hazánk nagyobb részében, így Vajdaságban is tegnap többnyire derült volt az idő, reggel erős fagyokkal. Tartományunkban szombaton reggel még mínusz 3, vasárnap mínusz 8 fokos minimális hőmérsékletet mértek, tegnap reggel mínusz 10, mínusz 12 fokos fagyok voltak, és az előző napok plusz 1—2 fokos nappali hőmérsékletéhez képest, az elmúlt nap folyamán a hőmérő higanya délben sem emelkedett a fagypont fölé. Hétfőre virradóra sűrű köd ereszkedett az alacsonyabb fekvésű területekre, és a sajtóhatár 30—10 méterre szűkült. Általában az egész országra ködfátyol borult, s emiatt megnehezült a közúti forgalom. A múlt héten már írtunk a Crna Gora-i Plužinéról, amelyet a nagy hó elvágott a külvilágtól. Háromhetes szünet után megindult az áramellátás és a vízvezetéket is újból üzembe helyezték. Az elmúlt napokban ugyanis az emberek fertőzött kutak vizét itták, emiatt sokan sárgaságot kaptak. A Nikéjéből Plužinice felé vezető utat azonban a helyenként öt méter magas hótorlaszok miatt még mindig nem sikerült szabaddá tenni. Szükségszerű a helyi közösségek továbbfejlesztése A Tartományi és a Szervezési-Politikai Tanács együttes ülése (Folytatás az X. oldalról) költségvetési eszközök elosztását, amiért legtöbbször szimbolikus összeget irányzott elő közművesítésre. A jól dolgozó helyi közösségek gyakorlatából tudjuk, hogy a vízvezeték- és csatornahálózat építése, parkok létesítése, új járdák lefektetése és az utcák rendezése stb. sokkal rendszeresebb, és ami a legfontosabb, közmegelégedésre történik ott, ahol ezt a helyi közösségek vették a kezükbe. Ezzel aztán nemcsak a feladatkör (amely ugyan a körülményektől függően községenként változhat, és a közművesítés mellett még jó néhány más területet is feltölel), de az anyagi eszközök forrása is meg van jelölve. Ismeretes ugyanis, hogy a községi szkupstinák a költségvetésből bocsátanak bizonyos összeget e közösségek rendelkezésére, a gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a pótadóval való ésszerű gazdálkodás folytán affirmálódtak elsősorban a helyi közösségek. Pénzelésükkel — a vita folyamán — egyébként többen is foglalkoztak. Joca ILI.III és DAMJANOV Ernő szintén a helyi járulékot jelölték meg, mint a helyi közösség fő pénzforrását. Ilijin képviselő eznkívül felvetette annak lehetőségét is, hogy a jól dolgozó, minden tekintetben affirmálódott közösségek kölcsönt is igényelhessenek a banknál. SZABÓ Ida, a szkupstina alelnöke arról beszélt, hogy a napközi otthonok körüli nehézségek, valamint a szolgáltató ipar talpraállítása aligha oldódik meg a helyi közösségek közreműködése nélkül. FELMENTÉSEK , KINEVEZÉSEK A Tartományi Tanács külön ülésén felmentették tisztségük alól: Zlatoje MOMIROVICOT, a mitrovicai kerületi bíróság bíráját, Mirko DJURDJEVICOT, a zrenjanini kerületi bíróság bíráját, dr. Borivoje STOJKOVICOT, a pancsovai kerületi bíróság bíráját, Ivan RUDICOT, Lazar VUKOVICOT, Lajlo FILIPOVCOT és Vojislav STANTICOT, a suboticai kerületi bíróság bíráit, valamint Nikola KONSTANTINOVICOT és Nikola MRROVICOT, a Novi Sad-i kerületi bíróság bíráit. A pancsovai kerületi bíróság bírájává Slavko MILOSAVLJEVICOT, a pancsovai községi bíróság bíráját és Milutin STOJANOVICOT a verseci községi bíróság bíráját; a zombori kerületi bíróság bírájává Slobodan ARSENIJEVICOT, a zsablyai községi bíróság bíráját; a suboticai kerületi bíróság bírájává KONGO Tivadart, a községi bíróság bíráját, Lajco UGULJÁT, a suboticai községi bíróság bíráját, és VUJKOV Bálintot a suboticai községi szkupstina jogsegélyirodájának főnökét; a mitrovicai kerületi bíróság bírájává Milorad ZIVANOVICOT, a mitrovicai községi bíróság bíráját és Dimitrije ZAKICOT, a mitrovicai községi bíróság bíráját; a Novi Sad-i kerületi bíróság bírájává Ljubomir CIRICET, a biztosító intézetek tartományi közösségének jogi tanácsosát és Miodrag PARLAGOT, a Novi Sad-i községi bíróság bíráját; a suboticai kerületi gazdasági bíróság bírájává Radmila BAJJICOT, a suboticai községi bíróság bíráját; a Novi Sad-i kerületi gazdasági bíróság bírájává Dr. Nikola DIMICET, a köztársasági legfelső bíróság Novi Sad-i tagozatának titkárát és Marija KLENOCKIT, a zrenjanini kerületi gazdasági bíróság bíráját; a mitrovicai kerületi gazdasági bíróság bírájává pedig Sava RADIVOJEVICET, a mitrovicai kerületi bíróság bíráját nevezte ki a Tartományi Tanács. Cs-I Ilija Rajačić Kedd, 1966. február 1. Házakat és gyárakat öntött el a Duna Donji Milanovacnál Hétfőn délelőtt Donji Milanovacnál két centiméterrel emelkedett a Duna szintje. Hétfőre virradó éjjel nem egészen kilenc óraalatt 602 centiméterről 628 centiméterre emelkedett a vízszint, délután 3 órakor elérte a 630 centimétert. A város szélén az árvíz elönött tizenvalahány házat, s most a trafóállomást és a vízvezeték szivattyútelepét veszélyezteti. Víz alá került a Kamenica faipari vállalat ládagyára is, a munkások vasárnap éjszaka és hétfőn délelőtt kimentették a gépeket és a készárut. Az árvízvédelmi parancsnokság eddig hét ház kilakoltatását rendelte el. Donji Milanovactól feljebb Drenkovánál árad a Duna, lejjebb, Orsovánál pedig megállapodott a vízállás. A katonai egységek a Kazán-szorosban folytatják a feltorlódott jég robbantását. Munkában a jégtörők Három kilométert tettek meg víz ellenében A magyarországi jégtörő hajók végre megkezdhették a munkájukat. Kiszabadulva a jégpáncélból Dályánál, elindultak visszafelé Bogojevó irányába, és a Duna sodrása mentén törik a jeget. Máris három kilométert tettek meg víz ellenében, úgyhogy ismét eljutottak az 1359. kilométerig, ahol tíz nappal ezelőtt körülzárta őket a jég. A hadsereg műszaki egységeinek tevékenysége azonban azzal, hogy felrobbantották a jeget a dályai téglagyárnál még nem ért véget. Mivel a partok közelében fenékig befagyott a Duna, kénytelenek továbbra is robbantani, hogy zajláskor ne képződjön jégtorlasz. A jégtörők különösen a Dálya, Apatin, továbbá Kandic, Tovarnik és Staklara Duna-részt tartják szemmel, ahol az elmúlt években jégdugó képződött. A hajók egyébként egészen az országhatárig hatolnak, ahova valószínűleg a hónap végén érkeznek meg.