Magyar Szó, 1966. július (23. évfolyam, 178-207. szám)
1966-07-01 / 178. szám
. oldal A községi „alkotmányok“ és a polgár Július 1-étől augusztus 31-éig tart a nyári szünet a Tartományi Szkupstinában A SZERVEZÉSI-POLITIKAI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL A községi statútumok törvényessége és a községi szinten történő tájékoztatás szervezési formái foglalkoztatták dr. Ivan MELVINGER elnökletével megtartott tegnapi ülésen a Tartományi Szkupstina Szervezési-Politikai Tanácsot. A tanács ezenkívül jóváhagyta a tartományi tartalékalap felhasználásáról szóló javaslatot. Az első kérdéssel, a községi statútumok törvényességével kapcsolatban dr. Ivan MELVINGER mondott bevezetőt, a tájékoztatás megszervezéséről pedig Vasa DOBROSAVLJEVIC, a tartományi tájékoztatási hivatal igazgatója adott áttekintést. A tanácsnak ez volt a nyári szünet előtti utolsó ülése. A nyári szünet egyébként — mint az elnöklő Ivan Melvinger bejelentette — július 1-étől augusztus 31-éig tart a Tartományi Szkupstinában. Ami a községi statútumok törvényességét illeti — Ivan Melvinger bevezetője szerint is, meg Nikola Radin mérnök fejtegetései alapján is — általában két dolog emelhető ki: a statútumok nagy része nincs összhangban az érvényben levő előírásokkal, s a választógyűlések hatásköre, határozatképesséségének szabályozása stb. meglehetősen zavaros, homályos megfogalmazásban került e fontos okmányokba. Nem róható fel fogyatékosságként, hogy a statútumok nincsenek összhangban az előírásokkal, mert ezeket az okmányokat az alkotmány életbelépése után hozták meg a községek, a törvények összehangolása az alkotmány elveivel, viszont még most is tart. Fontos, hogy a törvények módosításával a statútumok is az új helyzethez idomuljanak. Ezzel szemben kifogásolható, hogy a választógyűlések hatáskörét sok község az alkotmány elveitől függetlenül fektette le a statútumban. Néhol a választók egytizedének a jelenléte esetében határozatképes a választók gyűlése. Másutt mindentől függetlenül (a választók létszámától például 20—50 választó jelenléte szükséges, hogy a döntés jogerős legyen. Ismét másutt a választók 5 százaléka elegendő, hogy a többi 95 százalékra is érvényes kérdésben dönthessen a gyűlésen. Alig van eset, ahol a statútum a nyilvántartott választók többségére bízza a döntést — összhangban az alkotmány elveivel —, önigazgatási rangra emelve a választók gyűlését. Tehát a legtöbb község „alkotmányából” hiányzik a cselekvő polgár. A vitában részt vettek: Veselin KRIVKA, Zvonimir STEINER, Milivoj KOVACEVIC, és Milivoj POPOV. Felmerült egész sor, a községiszkupstinák munkájára vonatkozó más kérdés is. Legtöbben arról szóltak, hogy növelni kell a községi szkupstinák tanácsainak számát, és módot kell találni a gazdasági tanács munkájának önállósítására. Vasa DOBROSAVLJEVIC, a tájékoztatással kapcsolatos bevezetőjében megállapította, hogy a tartományi szervek munkájáról a sajtó és a rádió útján rendszeresen tájékozódhat a polgár. Ezzel szemben egyes községekben és munkaszervezetekben nem tesznek eleget ebbeli kötelezettségüknek, akadályt gördítve a tájékoztatás szükségszerűségéről vallott már ismert elvek gyakorlati megvalósítása elé. CSORBA István Nagyobb raktárkészletek A gazdasági helyzet alakulásáról tárgyalt a köztársasági képviselőház két tanácsa Szerbia gazdasági helyzetének alakulása az év első öt hónapjában is a megszilárdulás jegyében folyt. A fogyasztás fokozatosan korlátozódott, megszilárdult a gazdasági tevékenység és a piac helyzete. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy valóra válnak gazdasági reformunk alapvető céljai. A helyzetképhez azonban hozzátartozik az is, hogy egyes munkaszervezetek vontatottan láttak hozzá helyzetük felméréséhez, és az új elvek alkalmazásához. A fenti megállapítás a Szerb Szkupstina Köztársasági és Gazdasági Tanácsának tegnap megtartott együttes ülésén hangzott el. Köztársaságunk külkereskedelme az első öt hónapban 15,7 százalékkal emelkedett, ezen belül pedig a mezőgazdasági termékek kivitele 18,7 százalékkal szárnyalta túl a tavalyi év első öt hónapjának eredményeit. Ipari termelésünk mindössze 3,6 százalékkal emelkedett. Ez azonban nem kedvezőtlen, mert a termelés üteme mérséklődött ugyan, de szilárdabbá vált. A raktárkészletek 17 százalékkal nagyobbak, mint a múlt év elején voltak, és kétségtelen, hogy ez is hozzájárul a termelés lendületének mérsékléséhez. Kétségtelen, hogy a vállalatoknak korszerűsíteniük kell termelésüket, mert nem valószínű, hogy akár a hazai, akár a külföldi piacon vevőt találnak majd divatját múlta, korszerűtlen gyártmányaikra. Az ülésen elhangzott jelentésekből megállapítható, hogy tavaly a gazdasági tevékenység területéről egyre több anyagi eszköz áramlott át a nem gazdasági tevékenység területére. Jellemző például, hogy amíg a termelésben a dolgozók száma csökkent, a nem gazdasági tevékenység területén emelkedik a foglalkoztatottak száma. A termelési személyi és beruházási fogyasztás jelzőszáma 28,8 százalék, a nem gazdasági jelzőszám 35,9 százalék. Legnagyobb mértékben a társadalombiztosítási szolgálat kiadásai emelkedtek. (Tanjug) A tenyésztők megkapták, amit kértek A zrenjanini BEK új áron veszi át a sertést Mint megírtuk, a zrenjanini BEK húsfeldolgozó üzemben a múlt hét derekán leállt a termelés. Az üzem 580 dinárt kínált a nagygazdaságoknak, 570-et pedig a magántenyésztőknek a leszállított sertés kilójáért. A jószágtenyésztők és feldolgozók egyesülete azonban úgy határozott, hogy a tenyésztők annak adják el a sertést, aki többet fizet, így a BKK az utóbbi napokban nem tudott nyersanyaghoz hozzájutni. Noha a húsüzem igazgató bizottsága ezt állította, hogy a gyár a fent említett áraknál nem tud többet fizetni, most mégis úgy döntött, hogy annyit fizet, amennyit a tenyésztők kértek, azaz amennyit a hízott sertésért a többi vajdasági húsüzem is fizet. A 96 kilósnál nehezebb hússertés kilójáért a magántenyésztőknek 583 dinárt ad, a társadalmi nagygazdaságoknak pedig 594-et. A 80—95 kilós sertés kilójáért 551 dinárt mind a magántenyésztőknek, mind pedig a nagygazdaságoknak, a zsírsertésért pedig 512 dinárt. A BEK a június 16-ától átvett sertést már ezeken ez árakon számolja el. Az árak még mindig nem véglegesek, csak addig lesznek érvényben, amíg a tenyésztők és a feldolgozók egyesülete nem dolgozza ki a húsmennyiség és minőség szerinti elszámolási rendszert. Erre két napot kell várni. K. K. MAGYAR SZÓ Hadnagyavatás Novi Sadon Novi Sadon tegnap ünnepélyesen felavatták az egészségügyi tisztképző iskola tizenhetedik korosztályának hadnagyait. Az ünnepélyen jelen volt Radovan Vlatkovic, a Tartományi Szkupstina elnöke, valamint számos katonai és politikai személyiség. Az új hadnagyokat dr. Aleksandar Mezić vezérőrnagy a néphadsereg főparancsnokának képviselője és dr. Boris Mratdinkovic ezredes üdvözölték. A fiatal hadnagyok jó eredménnyel végezték tanulmányaikat. Ivan Cop és Zlatko Kreáljak osztályelsők kiváló eredményükért karórát kaptak jutalmul. (Tanjug) Péntek, 1966. július 1. Magyarázat a forgalmi adóról VÁLASZ A KÉPVISELŐK KÉRDÉSEIRE A Szövetségi Szkupstina Politikai-Szervezési Tanácsának tegnapi ülésén a képviselők választ kaptak korábban feltett kérdéseikre. Martinek Antal képviselő megkérdezte, megfelel-e a törvény szellemének a szövetségi pénzügyi titkárság válasza a becsei földművesszövetkezet kérdésére a mezőgazdasági és halászati termékek forgalmi adójának fizetésével kapcsolatban. A szövetségi pénzügyi titkárság magyarázata szerint nem minősülnek élelmiszernek azok a termékek, amelyeket feldolgozás céljából az iparvállalatoknak adnak át (például a jószág, gabona, cukorrépa stb.). Vladimir Cerić, a szövetségi pénzügyi titkár helyettese Martinek Antal kérdésére válaszolva kijelentette, hogy kétféle forgalmi adó van, mégpedig kiskereskedelmi forgalmi adó és nagykereskedelmi forgalmi adó. Az első esetben mentesülnek a forgalmi adó fizetése alól azok a mezőgazdasági és halászati termékek, amelyek áru alakjában jelentkeznek a kereskedelemben. A második esetben csupán az élelmiszeripari termékek nagykereskedelmi forgalma mentesül az adófizetés alól. Cerné hangoztatta, hogy a mezőgazdasági és halászati alaptermékek fogalma jóval tágabb a mezőgazdasági termékek fogalmánál. Mivel ezzel kapcsolatban a gyakorlati életben számos félreértés keletkezett, ezt a kérdést úgy rendezték, hogy az élelmiszeripari termékek fogalma alá az emberi táplálkozásra és a takarmányozásra felhasznált termékeket kell sorolni, "s Martinek Antal képviselő ezzel kapcsolatban megkérdezte azt is, hogyan alkalmazzák a fenti előírást a társastermelésben. A szövetségi pénzügyi titkár helyettese szerint az olyan alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek után, amelyeket társastermelési szerződés alapján szállítottak le, nem kell nagykereskedelmi forgalmi adót fizetni. Josip Gustek képviselő feltette a kérdést, hogy a szövetségi pénzügyi titkár miért nem döntötte még el, mely vállalatoknak kell egyszerűsített könyvvitelt vezetni. Erre a kérdésre ugyancsak Vladimir Ceric válaszolt. Elmondta, hogy az intézményekről szóló alaptörvény értelmében egy bizottság jelentést terjeszt a Szövetségi és Gazdasági Tanács legközelebbi ülése elé, és ekkor határoznak majd arról, milyen vállalatoknak, intézményeknek engedélyezik az egyszerűsített könyvvitelt. Martinek Antal ezután megkérdezte, hogy a Politikai Szervezési Tanács költségvetési bizottsága miért nem kapta meg a köztársaságoknak folyósított dotációkról szóló jelentést, továbbá a társadalmi-politikai közösségeknek nyújtott térítményekről és prémiumokról szóló jelentést. Vladimir Cernc válaszában elmondta, hogy a középlejáratú terv javaslata együttes összegben irányozza elő a köztársaságoknak folyósítandó póteszközöket. Egy külön bizottság készít javaslatot ezeknek az eszközöknek az elosztásáról. Ez a jelentés szeptemberre készül el. Martinek képviselő kijelentette, hogy a választ csak részben tartja kielégítőnek. A Politikai Szervezési Tanács költségvetési bizottságában az idei költségvetést azzal a kikötéssel fogadták el, hogy az év első felében ismét megvitatják a köztársaságoknak adott dotációkat és a társadalmi-politikai közösségek finanszírozásáról szóló törvény alkalmazását. Erről azonban eddig egyetlen szó sem esett, noha most már a költségvetés csökkentése van napirenden. Hiányos munkavédelem Több a munkarokkant nyugdíjas, mint az öregségi nyugdíjas A szakszervezetek köztársasági tanácsának ülése A szakszervezetek köztársasági tanácsa tegnap Simeon Zatezalo elnöklésével ülést tartott, s a munkavédelem problémáiról tárgyalt. A felszólalók szerint az üzemi baleseteik, sérülések, a szakmai megbetegedések száma indokolatlanul nagy, mert a vállalatok inkább humánus feladatnak, semmint a termelés fontos tényezőjének tekintik az üzemi munkavédelmet. Erre a cél sok vállalatban elenyésző összegeket irányoznak elő. Szerbiában jelenleg körülbelül 120 000 munkarokkant nyugdíjas van, ami kétszer több mint tíz évvel ezelőtt, öregségi nyugdíjat csak 102 000-en élveznek. A bányaipariban a nyugdíjasok 85 százaléka munkarokkant, a kohóiparban, az üveggyárakban pedig csak elvétve akad olyan dolgozó, aki öregségi nyugdíjjal távozik munkahelyéről. A fogyatékos munkavédelemnek kell tulajdonítanunk azt is, hogy a dolgozóknak több mint a fele akkor vonul nyugdíjba, amikor még 10—15 évet tölthetett volna a termelésben, ha nem rokkant volna meg idő előtt. Az ülésen javasolták, hogy megfelelő intézkedésekkel arra kell ösztönözni a vállalatokat, hogy nagyobb összegeket ruházzanak be az üzemi munkavédelembe. Javasolták például, hogy a társadalombiztosító csökkentse azoknak a vállalatoknak anyagi kötelezettségeit, amelyek nagyobb összegeket fordítanak a műszaki egészségvédelemre és a megelőző szolgálat fejlesztésére, viszont növelje azoknak a vállalatoknak a kötelezettségeit, amelyek elhanyagolják ilyen irányú feladataikat. (Tanjug) A tervezet reálisan felméri fejlődésünk lehetőségeit (Folytatás az 1. oldalról) helkezni. Ezért a bizottság vélelménye szerint a munkaszervezetek és társadalmi-politikai közösségek nem tudják majd konkrét formában meghatározni fejlődésünk feltételeit, ezért terveik kidolgozásában nagy nehézségekkel kell majd megküzdeniük. A bizottság véleménye szerint a tervben nagyobb szerepet kell adni az egyesülési folyamatoknak, és nagyobb összegeket kell előirányozni a fejletlen területek alapjába. Nem elemezték eléggé a közlekedély helyzetét, és a mezőgazdaság szerepét sem. Martinek ANTAL, a vita első felszólalója szerint, a tervezet reálisan felméri fejlődésünk lehetőségeit. Kedvező, hogy a tervben, illetve a vele kapcsolatos törvényekben biztosítják a szövetségi jellegű beruházásokhoz szükséges anyagi eszközöket. Eddig, a korábbi tervekben ez nem volt szokásos, és ezért az utóbbi években inflációs irányzatok jelentkeztek. A továbbiakban kifogásolta, hogy a Politikai Szervezési Tanács költségvetési bizottsága későn kapta meg a terv részleteit, s ezért a tanács tagjai, nem tudnak érdemlegesen hozzászólni a problémához. Radojka KATIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja szerint a késedelem egyik oka az volt, hogy a középlejáratú tervben most mérték fel először a szövetség költségvetési kiadásait. A mostani tervezetet úgy dolgozták ki, hogy elejét veszi az inflációnak. A képviselők jogosan bírálják a késedelmet, de sokkal jobb, ha teljesen tisztázott tervezettel járulnak a szkupstinai ra-Petar ANTONIJEVIC képviselő szerint a községek helyzete a tervben továbbra is ellentmondásos marad, különösen ott, ahol egyrészt a kötelezettségekről, másrészt pedig az anyagi alapok korlátozásáról van szó. A vita végén a Politikai Szervezési Tanács elvben elfogadta a tervezetet, a költségvetés megszilárdítására előirányzott intézkedéseket. Az ülésen ezután elfogadták a községi önigazgatás problémáival foglalkozó bizottság jelentését, a 42 órás munkahét bevezetéséről szóló törvény, valamint a jugoszláv állampolgárok úti okmányairól, az útlevél kiadásáról szóló törvény módosítási javaslatait. A képviselők nagy figyelemmel foglalkoztak a munkaviszonyról szóló alaptörvény módosítási javaslatával. Vera KRSTIC képviselő módosító javaslatot terjesztett elő arról, hogy a munkaszervezetek ne csak anyagi kártérítést fizessenek az üzemi balesetek áldozatainak, hanem fájdalomdíjat is. Hosszabb vita után a tanács két szavazat ellenében, két tartózkodással elfogadta Vera Krstic módosító javaslatát. Ezzel véget ért a Szövetségi Szkupstina Politikai- Szervezési Tanácsának ülése. Az elnöklő Aleksandar Hristov bejelentette, hogy ezzel megkezdődik a Politikai Szervezési Tanács nyári szünete. Nemzetközi értekezlet a tudomány és a társadalom összefüggéseiről Herceff noviban ma reggel nemzetközi értekezlet kezdődik A tudomány és a társadalom címmel, amelyen 25 európai, amerikai, afrikai és ázsiai országból mintegy 200 tudós — köztük több Nobeldíjas — vesz részt. Az egyhetes értekezleten a számítógépek, a kibernetika, a tudomány, a technika és a társadalom számos összefüggését és problémáját tanulmányozzák. Érdekes, hogy a Hercegnovi és Massachusetts közötti közvetlen teleprintervonalon bemutatják majd a számítógépek alkalmazását, míg Weinberg amerikai fizikus Cascridge-ből telefonon 45 perces beszédet tart a technológia társadalmi szerepéről. (Tanjug) Módosító Indítvány a kereskedelmi üzletbérekről A Szövetségi Szkupstina Gazdasági Tanácsának kereskedelmi bizottsága tegnap elhatározta, hogy módosító indítványt terjeszt be a társadalmi fejlesztési tervre, hogy az illetékes szervek belátható időn belül oldják meg a kereskedelem üzlethelyiségeinek problémáiét. A képviselők szerint ugyanis a kereskedelem az egyetlen gazdasági ág, amely nem alapeszközként igazgatja, illetve birtokolja üzlet- és irodahelyiségeit, hanem bért üzet a községi szkupstináknak. A kereskedelmi üzletbérek összege tavaly elérte a 20 milliárd régi dinárt, az idén pedig megkétszereződött.