Magyar Szó, 1966. július (23. évfolyam, 178-207. szám)

1966-07-01 / 178. szám

Péntek, 1966. július 1. Kacskaringós útja van a pénznek A szokásjog kedvez az életképteleneknek önmagukra sokat költenek a munkaközvetítő intézetek A vállalatok személyi jö­vedelmi alapját 0,5 százalék­kal terheli a munkaközvetí­tő járulék. A begyűjtött pénz megoszlik a községi (77 szá­zalék), a tartományi (13,8 százalék), és a köztársasági (9,2 százalék) munkaközve­títő között, s elsősorban a munkanélküliségre szoru­lók támogatását, továbbá a munkanélküliek listáján be­jegyzett dolgozók át- és to­vábbképzését és a munka­­közvetítő hivatalok fenntar­tását, ügyviteli költségeinek fedezését szolgálja. Eddig rendjén is volna minden. A tartományi szin­ten felhalmozódó összeg zöm­mel visszajut a községi ki­adások fedezésére, de telje­sen mellőzve a kinek-kinek érdeme szerinti elvet, és itt kezdődnek a visszásságok. Szokásjog alapján meg az elosztás, mégpedig azzal, hogy: adjunk a szegény­nek... Ez a gyakorlat tá­junkon akkor honosodott meg, amikor sokszor lesemé­nyességgel, a „szemesnek áll a világ” alapon lehetett pénzhez jutni. Ma már az ilyen állapotok természete­sen tűrhetetlenek, és akik számára hátrányos, jogosan emelik fel szavukat. A Novi Sad-i munkaköz­vetítő hivatal, amelynek kö­telékébe tartoznak a tem­e­­rini, zsablyai, szenttamási, titeli, beočini és bácspetro­­vaci munkaközvetítők, az ország egyik legjobban ellá­tott intézménye. Mindössze 27 alkalmazottal dolgozik, úgyhogy a gyámsága alatti területről egy tisztviselőre négyezer munkás esik. Ki­adásait teljesen fedi a köte­lező járulékból megtartott 77 százalék, önfenntartásra bevételének 27 százalékát költi. Jó gazdálkodása foly­tán alapjaiban számottevő tartalékkal rendelkezik. Ugyanakkor a szabadkai hivatal 35 embert foglalkoz­tat, és ügyviteli költségei bevételük 46 százalékát emészti föl. Kulán, bár hat­szor kevesebb a munkavi­szonyban levők száma, majd­nem ugyanannyi tisztviselő­­dolgozik, mint Novi Sadon,­­ és a bevétel 55 százalékát költi el. Zenta 65, Becse pe­dig 56 százalékot fogyaszt­­ önfenntartásra.­­ Az aránytalanságok szem­­­betűnőek. Egy másik össze­hasonlít­ás azonban még in­kább rámutat a fonákságok­ra. Az idei tartományi alap létesítéséhez Bácstopolya például 4,3 százalékkal já­rult hozzá, a felosztáskor vi­szont az alap 9 százalékát kapta; Szabadika 8 százalé­kot ad, 30 százalékot visz.­­Novi Sad hozzájárulása ke­­­vés híján az alap egyötödét képezi, de vissza nem kap semmit. Ilyenformán a­­No­vi Sad-i — közvetve az ot­tani dolgozók — mintegy 58 millió régi dinárral dotálja a rosszabbul gazdálkodó munkaközvetí­tőket. Ezeken az állapotokon könnyen lehetne segíteni. De egyelőre vajmi kevés re­ménnyel várhatjuk a válto­zást. Ugyanis az érdem sze­rinti elosztás helyett alkal­mazott ajándékozás nem ösz­tönzi a kevés pénzű mun­kaközvetítő hivatalokat, hogy körükben rendet te­remtsenek. Nyilván úgy gondolják, minek erőlködjenek, ha így is lehet. Ha történetesen több pénz maradna a köz­ségekben, mondjuk, a járu­lék 90 százaléka, és a tarto­mányi munkaközvetítőnek csak éppen annyi jutna, hogy fenntartását fedezze, tehát ha megszűnnének a kacskaringós begyűjtés és visszajuttatás útvesztői, vagy­is mindenkinek megmarad­na a saját bevétele, feltehe­tően egyszeriben bekövetkez­ne a fordulat. Amit, nem kétséges, majd a tömörülés te­remt meg, hiszen az ön­emésztő ügyvezetést, ponto­san a felaprózottság és a hatalmas tisztviselőhad el­tartása eredményezte. —a —c A jégverés előtt öröm volt a határt járni. Az elmúlt na­pokban azonban Vajdaság több vidékéről jégverés híre érkezett, többek között Adá­­ról is. Ott a helyszínen győ­ződtünk meg a jégverés sú­lyos voltáról. Boros Péter földműves a jégverés után vágta le ár­páját, négy méter mázsa ter­mett neki 24 kvadráton. A szomszédos táblákról az elő­ző napokban 20—23 mázsát csépelt ki a kombájn. A földművesszövetkezet százhektáros napraforgó-táb­lájának sorsa egyelőre bi­zonytalan: könnyen megle­het, hogy a sorok közé en­gedik a kukoricakombájno­­kat, és az egészet mindenes­től felaprózzák, utána pedig leszántják. A rekordtermést ígérő napraforgóban esett kárt szerdán nem hivatalo­san felbecsülte a szövetke­zet és a biztosítóintézet szak­értője. Két napraforgósor­ban száz-száz növényt szá­moltak meg, s az egyikben 94, a másikban 96 szál fejét ütötte le a jég. Száz napra­forgószálon tehát hat, illet­ve négy fej maradt meg. A közelben van a szövet­kezetnek egy kisebb tábla kenderje, az is hasonló kárt szenvedett. A nö­vény hegye letöredezett, a szára pedig tarkallik a számtalan ütés­től. Ebből már csak kóc le­het. Pece Zoltán, a szövetkezet mérnöke, ott jártunkkor, ép­pen a biztosítóintézet kül­dötteivel tárgyalt. A kalá­szosokban esett kár felbe­csülését sürgette, mert arra számít, hogy amint megszak­­ad egy kicsit a föld, azon­nal megindíttatja a kombájno­kat. Egy-egy tábla árpát már a jégverés után vágatott le. A kár ellenére aránylag jó a termés: egy kisebb táblán hatszázalékos kárt állapítot­tak meg, s 43 méter mázsát csépeltek el hektárjáról. Saj­nos, a károsodás egyes ha­tárrészeken ennél sokkal sú­lyosabb. A szeszélyes időjárás több felé nagy viharral járt. A legutóbbi vihar Kikindán és környékén tombolt legna­gyobb erővel. Szajánban az orkán letépte egy ház orom­zatát két horogfával, és több száz méterre sodorta. Óriási károkat tett a szélvihar a vetésben is. Egész Vajdaság mezőgaz­dasági munkásai szinte ké­szültségi állapotban vannak. A gépek csak a begyújtásra várnak, — néhol a dűlő vé­gén —, a munkások lesik, várják, hogy végre kitisztul­jon az ég, fölszikkadjon a talaj, és máris folytatják a hétfőn megkezdett és abba­hagyott aratást. A meteoro­lógusok előrejelzése szerint a­­ hőmérséklet emelkedése, az időjárás javulása ható. A giai intézet adatai szerint az elmúlt napokban Verbá­­szon és Zomborban mértek legtöbb csapadékot, ahol egy-egy nap 29 milliméter is hullott, de egész Vajdaság­ra kiterjedt az esőzés. Ver­­secen például 26-án 18, 29- én 21, Palicson 29-én 17, a Római Láncodéi 29-én 28 millmiéter elbe esett stb. M-n A GÉPEK A DŰLŐ VÉGÉK VÁRJÁK A MUNKA FOLYTATÁSÁT Kukoricacsonkok az adai ha­­r oromparti részén a jégverés után Felderítősátrak ezrei a Fruška v­orán Vasárnap kezdődik a felderítők IV. országos szemléje Fiatalok dalától, kacagásá­tól lesznek hangosak július 3-a és 12-e között a közked­velt Fruška gora-i kirándu­lóhelyek. A nemzeti parkban tartják a felderítők IV. or­szágos szemléjét. A szemle szervezői , a Tartományi Felderítő Szö­vetség és a Novi Sad-i felde­rítő alakulatok tagjai már lá­zasan készülnek a vasárnapi megnyitóra. Kijelölték a tá­borokat, a parancsnokságok tartózkodási helyét, sátrakat vernek, feldíszítik a felde­­rítőfalvakat, kalauzolják a hazánk minden tájáról ide­érkező fiatalokat. A szemle részvevői egymás után fut­nak be. A nišiek, a splitiek és Crna Gora felderítői már fel is állították sátraikat a Fruška gora lankái. Az idei országos szemlén mintegy 400 felderítőcsapat, körülbelül 10 000 fiatal vesz részt. Hat felderítőfaluban szállásolják el őket, 5000 sá­torban. A szemlén számos felderí­­tő- és sportversenyt, gazdag kultúr- és szórakoztató mű­sort rendeznek. A központi ünnepséget július 4-én, a harcosok napján tartják Iriš­­ki Venacon, 7-én pedig min­den felderítőfaluban alkalmi programot rendeznek. A fel­derítők ezenkívül rendbe hoz­zák az elesett vajdasági har­cosok sírjait a Fruska gorán, madáretetőket helyeznek el, megjavítják az erdei asztalo­kat, padokat stb. B. E. MAGYAR SZÓ Jogászok párbaja a statútum miatt Mégis megtartják a munkaközösség értekezletét a Novi Sad-i Vodovodban Többen várakoztak a No­vi Sad-i szakszervezeti ta­nácsban a jogtanácsos ajta­ja előtt. Egyre szaporodtak a feljegyzések, mert pa­naszban aznap sem volt hi­ány. Mihelyt a jogász egy középkorú férfival befejez­te beszélgetését, két nő lé­pett irodájába. — A Vodovod első számú munkaegysége tanácsának el­nöke vagyok — mutatkozott be az egyik,­ és a másik is ugyanolyan hivatalos minő­ségben folytatta. — Én meg a munkaegység gyűlésének vagyok az elnöke. — Csak egy kérdéssel ost­romolnánk — kezdte az egyik. — Köteles-e a mun­kástanács elnöke betartani a statútum előírásait? -L- Természetesen. De mi­ről van szó? — kérdezte a jogász. — A statútum 68. szaka­szában az áll, hogy a sza­bályzatokat, még mielőtt a munkástanács elé kerülné­nek, meg kell vitatni a mun­kaegy­ségek, utána pedig a munkaközösség értekezletén. Tessék elolvasni, — nyúj­totta át a statútumot, amely­ben piros ceruzával aláhú­zott részek valóban erről a rendelkezésről tanúskodtak. — A statútum szerint leg­alább 15 dolgozó kérelmére össze kell hívni az értekez­letet. Mi huszonhatan kér­tük ezt, kérelmünket még­sem akarják tudomásul ven­ni.Míg a jogász figyelemmel olvasta a tételeket, a két tisztviselőnő elmesélte az esetet. Új szabályzat készül a személyi jövedelem elosz­tására. A munkástanács kü­lönbizottsága jó néhány hó­napig­ dolgozott rajta, és most véleményezésre a mun­kaegységek elé­­ tárta. A bi­zottság nem jelen­t meg az első számú munkaegység, vagyis az adminisztratív rész­leg ülésén, s így az ott dol­gozók sok megjegyzésükre nem kaptak választ. Bár jegyzőkönyvbe foglalták meg jegyzéseiket, és azt a köve­telést, hogy a szabályzatot a munkaközösség értekezletén vitassák meg, a vállalatban ezt nem akarják tudomásul venni.­­ Mi nem értettünk egyet a szabályzat több tételével, ezért, úgy véljük, hogy a munkástanács nem dönthet, míg a munkaközösség véle­ményét meg nem hallgatja. Különben így áll a statútum­ban is — mondották. A szakszervezet jogásza felhívta a Vodovodban levő kollégáját. Vagy fél óráig folyt a közelharc a 68. tétel miatt. Szóról szóra olvasták a mondatokat, s érvelt hol az egyik, hol a másik. — Nincs értelme az ilyen összejövetelnek — magya­rázkodott a drót másik vé­gén a jogász. — Leáll a munka, ha mindannyian részt vesznek rajta. Külön­ben is sejtem, mi a tisztvi­selőnők célja. — Természetes, nem ok és cél nélkül követelik az értekez­let összehívását — válaszol­ták a drót innenső végén. — De­­ neked, mint jogásznak, tanácsolom, hogy a statútum tételeit tartsátok be. — De ilyen ügyben... — Minek szövegeztétek meg így a statútumot? Mert nem jelöltétek meg konkré­tan, hogy milyen ügyekben kell az egész munkaközös­ségnek döntenie, és mikor elegendő, ha csak a munka­egység tárgyal. — Figyelj ide, itt van mel­lettem a munkástanács el­nöke, mondd meg ezt neki — adta át a kagylót a Vo­dovod jogásza. Elölről kezdődött a ma­gyarázkodás. Már fél órája tartott a statútum körüli vi­ta. Végül is az elnök való­­színűleg azt válaszolta, hogy majd meglátja, mit tesz, mi­re az innenső oldalon vég­leg elfogyott a türelem. — Azt már nem! Olvasd el a statútum többi tételét, majd meglátod, hogy nem a te jóindulatodtól függ, ha­nem igenis köteles vagy összehívni az értekezletet. — De én már összehívtam az igazgató bizottság és a munkástanács ülését, ame­lyen el kellett volna fogad­ni a szabályzatot. — Nagyon sajnálom. Ha nem tartjátok be a statú­tum előírásait, a munkakö­zösség leválthat benneteket. Tegnap legalább négyszer hívták fel a Vodovod válla­latot, de senki sem tudta megmondani, mikor lesz a munkaközösség értekezlete. Végül is az első számú mun­kaegység tanácsának elnök­nőjét kérettük a telefonhoz, és tőle tudtuk meg, hogy győzött­­ a statútum. Számunkra most nem lé­nyeges, hogy az értekezleten változtatnak-e majd a sza­bályzaton. Az is vita tár­gya lehet, hogy ilyen eset­ben célszerű-e összehívni az egész munkaközösséget. A statútum megszövegezésekor és megvitatásakor kellett vol­na mérlegelni ezt. Akkor ezt elmulasztották. A lényeg az, hogy a statútum a mun­kaközösség törvénye, s an­nak kell tekinteni. Ha a 68. tétel fölösleges, módosítani kell a statútumot. Mindad­dig kötelesek a mindannyi­­uk részéről megszavazott vál­lalati törvényt tiszteletben tartanni. V. M. 3. oldal Késik a termésbetakarítás Al­nak a kombájnok a sáros búzaföldeken A zivatarokkal, jégesővel és felhőszakadással beköszön­tött esős, hűvös időjárás aka­dályozza az idei kenyérga­bona betakarítását. A gabo­naszemek meghíztak és meg­­gömbölyödtek ugyan, de a felázott, sáros búzaföldeken tétlenül vesztegelnek a kom­bájnok és az aratógépek. Várják, hogy kisüssön a nap, felszáradjon a föld és foly­tathassák a munkát. A palics—hajdukovói föld­­művesszövetkezet az idén 14 kombájnt készített­­elő az aratásra. Ebből hét a társas­­termelők parcelláin, hét pe­dig a szövetkezet birtokán arat. Úgy tervezték, hogyha az idő engedi, egy hét alatt az árpát, két héten belül a búzát is betakarítják. Az időjárás azonban itt is, mint­­ a többi szabadkai mezőgaz­­vár­­j­dasági birtokon több napra megál­totta az aratási mun­­péterváradi meteoroló-­­ kólátokat. (fa) Szárad a föld A zrenjanini mezőgazdasági birtok rekord búzatermésre számít Noha az utóbbi napokban a kelleténél több csapadék hullott, s az aratást abba kellett hagyni, a helyzet aránylag kedvezően alakul. Zrenjaninban tegnap egész nap sütött a nap, fújt a szél, s így a talaj gyorsabban szá­rad, mint ahogy azt a ter­melők remélni merték. Ha az időjárás ilyen ma­rad, folytatni lehet az ara­tást. A nagygazdaságok közül elsőnek a zrenjanini mező­­gazdasági birtokon végeztek próbacséplést. A búza a je­lek szerint beváltotta a hoz­­zá fűzött reményeket, ugyan­is a próbaparcellákon a ho­zam eléri az 50 métermázsát, ami 7 métermázsával jobb a tavalyi hektáronkénti átlag­terméshozamnál. Kedvező időjárás esetén az aratást 15—20 napon belül befejezik, hiszen a birtok 77 kombájnt állít munkába, melyek közül ötöt az idén vásárolt K. K. Éjjel-nappal dolgoznak a kombájnok Péterréve határában A sok eső miatt, Péterré­­vén is félbeszakadt a termés­betakarítás. Ha nem lesz több csapadék, szombaton folytatják az aratást, ugyan­is a búza meg az őszi árpa nagyrészt beért. A kombájnosok és arató­­gépek vezetőinek pontos be­tekintésük van arról, hogy mikor és kinek a földjén kell dolgozni. Normális körülmé­nyek között a szövetkezet gé­peivel naponta körülbelül 100 hold termést vághatnak le. A szövetkezeti gépszolgál­­ta­tás iránt igen nagy az ér­deklődés, előreláthatólag csaknem másfél ezer hektár termését kell betakarítaniuk. Ezért éjjel-nappal­­ fognak dolgozni, még ünnepnapokon is. S. O. •

Next