Magyar Szó, 1966. szeptember (23. évfolyam, 239-268. szám)

1966-09-01 / 239. szám

2. oldal Vajdaság és Szlovénia együttműködése a vállalati munkaszervezés terén Kibővítették az állambiztonsági szervek átszervezését irányító tartományi bizottságot A TARTOMÁNYI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ÜLÉSE Tagnap tartotta a nyári szünet utáni első ülését a Tartományi Végrehajtó Ta­nács. Az Hija Rejačić elnök­letével megtartott ülésen a tanács tárgyalt a krenji munkaszervezési főiskola és a tartományi káderképző köz­pont együttműködéséről, ha­tározati javaslatot fogadott el Starčevo és Novi Kneževac építkezésének kibővítéséről, meghatározta mely munka­­szervezetek választanak kül­döttet a szabadkai műszaki főiskola tanácsába, valamint kibővítette a júliusban meg­alakított, az állambiztonsági szervek átszervezését irányí­tó tartományi bizottságot. Legtöbb szó a kranji mun­kaszervezési főiskolával való együttműködésről, és annak fontosságáról esett. Ez az intézmény a kranji munkaszervezési intézetből fejlődött önálló főiskolává az elmúlt 6-7 év folyamán. 1960-ban az Újvidéken szé­kelő tartományi káderképző központ felvette vele a kap­csolatot, amelynek­ eredmé­nyeként két esztendővel ez­előtt megalakult az iskola újvidéki tagozata. Az iskola iránt meglehető­sen nagy az érdeklődés tar­tományunkban. 1964-ben az újvidéki tagozatnak 260 hallgatója volt, az idén vi­szont már több mint 500-an kérik felvételüket. A beirat­kozási feltétel ugyanúgy, mint a többi főiskolán, a kö­zépiskolai végzettség vagy a felvételi vizsgán elért pozi­tív eredmény. És még egy: a munkaszervezési főiskolának csak azok lehetnek a hallga­tói, akik állásban vannak. Ez az iskola munkamódszeréből fakad, a vállalati munkaszer­vezés elméletét ugyanis, amelyet az iskolában tanul­nak, munkahelyükön, a min­dennapi gyakorlatban is al­kalmazniuk kell a hallgatók­nak. A tandíjat az érdekelt vállalatok fizetik. Olyan is­koláról van tehát szó, ame­lyet kizárólag a gazdasági szervezetek pénzelnek.­­ Mivel a vajdasági munka­­szervezetekben mind nagyobb­­az érdeklődés a kranji főis­kola iránt, a tartományi köz­oktatási titkárság a még szo­rosabb együttműködést szor­galmazza. Ezért olyan ja­vaslatot tett — s ezt a vég­rehajtó tanács tegnapi ülé­sén el is fogadták —, hogy Vajdaság legyen a kranji fő­iskola egyik alapítója. Ezzel Kranjban egyetértenek, s így lehetővé válna, hogy ottani szakelőadók irányítsák az új­vidéki tagozat munkáját. A javaslat rövidesen a Tarto­mányi Szkopszina illetékes tanácsa elé kerül. A júliusban megalakított, az állambiztonsági szervek átszervezését irányító tarto­mányi bizottságba a követ­kező új tagokat vették fel: dr. Iven Melviniger, Iván Vu­­kovic, Gyetvai Lajos, Srbo­­van Jan, Nyemoga Juraj, Ha­rangozó Mihály, Dragoslev Misic és Ilija Rajncic. Jú­liusban ugyanis mindössze háromtagú bizottságot alakí­tottak, amelynek elnöke Sti­­pan Krtanjek, tagjai pedig Stevica Stefanovic és Miloš Nikoléin voltak. A bővített bizottság elnöke Ilija Haja­dé.­­ Cs­a A Népi Technika jubiláris szemléje Szabadkán A vajdasági Népi Technika ötödik jubiláris szemléjét szeptember 8-ától 11-éig tartják meg Szabadkán, Sóti Pál szövetségi képviselő véd­nöksége alatt. A vajdasági Népi Technika szervezetei mintegy húsz községből ezek­ben a napokban a technika minden ágában versenyez­nek majd egymással, s a szemlén kiderül majd, meny­nyit fejlődtek az elmúlt év alatt. A szemle keretében az idén tartják meg először a vasesztergályosok tartományi versenyét Adán. A rendez­vényt kiállítások teszik majd változatossá. Megnyílik a vajdasági fiatalok műszaki kiállítása és a tartomány amatőr fényképészeinek ki­állítása. Ezenkívül diafilme­ken bemutatják a Jugoszláv Népi Technika fejlődését az elmúlt húsz év alatt. Ma érvénybe lép a csökkenő díjszabás a vasúti teherszállításban Ma érvénybe lép a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács hatá­rozata a csökkenő díjszabás­ról a jugoszláv vasúti teher­szállításban. A határozat szerint a 200 kilométernél hosszabb tá­vokon a teherszállítás arány­­lagosan csökken, megszabott százalékok szerint, tehát mi­nél nagyobb távolságra kell szállítani az árut, annál ki­sebbek a szállítási díj­téte­lek. Mint ismeretes, a csökke­nő díjszabás január elsején szűnt meg, a munkaszerve­zetek azonban kifogásolták az új díjelszámolást, ezért a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács gazdasági bizottsága in­dítványozta a degresszív díj­szabás felújítását. A Jugo­szláv Vasutak Közösségének szkupstinája június 29-i ülé­sén azonban elvetette a ja­vaslatot. A Szövetségi Vég­rehajtó Tanács ezért úgy döntött, hogy adminisztratív intézkedésekkel vezeti be a csökkenő díjszabást, mert ellenkező esetben a megnö­vekedett szállítási költségek jelentős mértékben megdrá­gítják az árut. (Tanjug) Elszórta a zsákmányt Újabb részletek a zombori betörésről Míg a belügyi titkárság a nyomozást folytatja, Zom­­borban élénken kommentál­ják a kedd éjjeli betörést a Merkur kereskedelmi válla­lat kivilágított főutcai üzle­tébe. Kiderült többek között, hogy a betörő meglehetősen kapkodott, útközben ugyanis elszórt egyet s mást a zsák­mányból. A kirakatüveg bezúzásakor összetört egy 32 000 dinárt érő kristályszervizt, valamint négy más poharat és egy szobrocskát. Ékszer- és óra­zsákmányát a bársonnyal fe­dett ásvánnyal együtt ra­gadta ki a kirakatból, s fu­tás közben elejtett egy 27 000 dinárt érő aranygyűrűt és egy aranyláncot. Az üzlettel szembeni Mra­­zoviceva utcán keresztül ol­dott kereket. Lépteit sokan hallották az üzlet fölötti la­kók még a kirakat bezúzásá­­ra is felfigyeltek, a betörőt azonban senki sem látta. Pil­lanatok alatt eltűnt a mel­lékutcákban. Még arra is volt ideje, hogy a Mrazovice­­va utcában a zsebébe gyö­möszölje a lopott holmit, és eldobja az ékszerállványt. A nyomozás valószínűleg nem tart sokáig, mert a bel­ügyi titkárság sok nyomra vezető adattal rendelkezik. P-s (18) A megszállás első hónapjai aránylag békében és nyugodtan teltek el ezekben a falvakban. Az olaszok békülékenynek mutatkoztak, s Fabo Mrša nem volt híve a helyzet elmérgesítésének. A Szovjetunió megtámadása azonban jeladás volt a kom­munisták és if­júkommunisták számára, hogy jó lesz eltűnni a falvakból. A leg­ismertebbek rögtön illegalitásba vonultak. Július 12-én Marko, a kerületi pártve­zetőség titkára részt vett a zatoni és vo­­dicei körzeti pártvezetőség értekezletén. A felkelés előkészületeit vitatták meg. A tartományi pártvezetőség főképpen a Si­­benik környéki Szervezetekre számított, mert ezek estek legközelebb Likához és Boszniához. Az értekezleten elhangzottak szerint Vo­­dicéből 150 harcosra, 80 puskára, 4 gép­puskára, tízvalahárny pisztolyra, körülbe­lül 200 bombára és 50 000 puskatöltényre lehetett számítani. Ezeket a fegyvereket és a lőszert a felbomlott, szétzüllött ki­rályi hadsereg hagyta hátra. Zaton 60—70 harcost adhatott, de csak kevés fegyvert és lőszert, hasonlóképpen Tiiesno is. Tri­­bunjban volt aránylag legjobb a helyzet: 80 önkéntes, száznál több puska, három géppuska, több láda bomba és töltény. Mivel bármelyik pillanatban bekövet­kezhetett a tartományi pártvezetőség har­ci felhívása, az értekezleten elhatározták, hogy az önkéntes harcosokat augusztus 15-ére, a katonai bizottságok által elké­szített beosztás szerint, a kijelölt gyüle­kezőhelyekre hívják. Ez lett volna a harc megindítását megelőző szemle. Az adott­ pillanatban azután az említett falvak har­­­cosai, a šibenikiekkel és zlatiniakkal együtt Kninska Krajina felé vonultak vol­na, azzal, hogy menet közben Kistaniában megsemmisítik az olasz helyőrséget, Bri­­birska Mostinában, Djevrskában, Radu­­čićban és Mokro Poljen pedig az olasz csendőrállomást. Ezeket a feladatokat Marko ismertette az értekezleten, közben vázolta a többi országrész helyzetét, s megemlítette, hogy az erdőkben sok menekült van, akire szin­tén lehet számítani. Főképpen a szerb fal­vak környékén rejtőznek sokan az erdők­ben. Bribirska Mostinában Kosta Popo­­vic-Kokan, tekintélyes gazda, egyébként tartalékos kapitány, már egész zászlóalj­­nyi harcost gyűjtött egybe, akik készek felvenni a harcot az olaszokkal és az usz­­tasákkal. Elhatározták, hogy Fabo Mrša és Kami­­lo­ Pamukovic, a vodicei helyi pártveze­tőség titkára, régi, börtönviselt kommu­nista, felkeresik Kokant és tájékozódnak az ottani helyzetről. Minden úgy kezdődött, hogy jobban is kezdődhetett volna. A zatoniak a falu kö­zelében levő Gajevi nevű erdőben gyüle­keztek. Ott gyűltek össze a Princ sziget­ről érkezett önkéntesek is. Miro Vlahov és Petar Spanja, a katonai forradalmi bizottság tagjai éjszaka szemlét tartottak két vodicei szakaszon, a harmadikat azon­ban nem találták a kijelölt és megbeszélt gyülekezőhelyen. Reggelre tisztázódott a helyzet. Kiderült, hogy ugyanazon az éjszakán Mrša és Pamukovic visszaérkeztek Bri­birska Mostinából. Egyenesen a harma­dik szakasz gyülekezőhelyére mentek, s közölték, hogy Kokan hadosztályának se híre, se hamva. Kokannak esze ágában sincs harcolni, elviselhető viszonyt terem­tett a megszálló olaszokkal. Bukovice fa­lu lakosságára sem lehet számítani. Egy­szóval nem érdemes készülődni, nem kell elhamarkodni a dolgot. Erre a bejelentésre a harcosok csaló­dottan szétoszlottak. A dolognak hamarosan híre ment az egész környéken, s eljutott az illegalitás­ba vonult párttagok rejtekhelyéig. Ugyan­aznap értekezletet tartott a vodicei párt­­szervezet, s Fabo meg Kamilo részint csa­lódottan, részint haragosan kirohantak a kerületi pártvezetőség és főképpen Marko titkár ellen. Kalandor vállalkozásnak, avanturizmusnak minősítették a felkelés tervét, mert szerintük végveszélybe sodor­ja az összes tenger menti kommunistá­kat. (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1966. szept. 1- Jó úton halad a belügyi titkárság átszervezése A Szövetségi Végrehajtó Tanács Ülése A Szövetségi Végrehajtó Tanács Petar Stambolić el­nökletével tegnap megvita­tott több gazdasági, külpoli­tikai és belpolitikai kérdést, elfogadta szeptemberi mun­katervét, rendezett néhány káderkérdést, és foglalkozott a szövetségi belügyi titkár­ság átszervezésével kapcso­latos intézkedésekkel. Az ülés részvevői megálla­pították, hogy a belügyi tit­kárság keretében intenzív tevékenység folyik az állam­biztonsági szolgálat szerveze­ti felépítésével és feladatai­val kapcsolatos álláspontok megvalósításán, és általában a belügyi szervek átszerve­zésén. A belügyi­ szervek szerve­zeti felépítésének véglegesí­tését megelőzően a szövet­ségi belül titikár és a szö­vetségi belügyi titkárság munkaközösségének tanácsa a megvitatott álláspontok alapján ideiglenesen felérté­kelte a belügyi titkárság munkahelyeit, és kiválasz­totta azokat a kádereket, akik az új munkahely-felbe­csülés alapján továbbra is a titkárságon maradnak. A munkaerő-felesleg egy részét nyugdíjazzák, vagy tovább­képzik, más része pedig új munkahelyre távozik. Az egyenlősdi nem serkenti a tanügyi munkásokat Az iskolában kell megoldást keresni az önigazgatás kibontakozására — állapították meg a Novi Sad-i Zarko Zrenjanin iskola tantestületének kommunistái A Novi Sad-i Zarko Zre­­njanin mintaiskola kommu-­ nistái az alapszervezet ülé­sén azt elemezték, milyen volt a kommunisták szere­pe az iskolatanácsban, mit kellene tenni, hogy érvénye­süljön a teljesítmény szerin­ti díjazás, és miképpen tel­jesíti alapvető feladatát a fiatal nemzedék nevelését és oktatását a tanári kar. Három olyan kérdést vá­lasztott ki az alapszervezet, amely minden iskolában idő­szerű probléma. Elöljáróban meg kell je­gyezni, hogy a vita kissé el­laposodott, mert a felszóla­lók többsége kerülgette a té­ma lényegét. Úgy vélték, hogy az önigazgatás azért nem bontakozhatott ki tel­jesen, azért nem érvénye­sülhetett kellőképpen a tel­jesítmény szerinti javadal­mazás elve, mert a tanügyi hatóságok nem adnak elég pénzt, vagyis az iskolának nincs meg a kellő anyagi alapja. S mivel nincs elég pénz, a javadalmazási sza­bályzatot sem lehet alkal­mazni. Arról senki sem tett említést, hogy a szabályza­tot nem a rendelkezésükre álló jövedelemre szabták, hanem kívánalmaikhoz iga­zodva. Valószínű, hogy ez a pél­dásan dolgozó munkaközös­ség több pénzt érdemelne, tény azonban, hogy pillanat­nyilag nem nyújtózkodhat tovább mint ameddig a ta­karója ér. Helytelen tehát az iskolatanácsnak az az el­járása, hogy a személyi jö­vedelem változó részét az egyenlősdi szerint számolja el, nem pedig az eredmé­nyek alapján. Az iskolában tehát a leg­könnyebb megoldást válasz­tották. Azt, amely — noha szép eredményt értek el — nem serkenti a tanítókat és az előadókat jobb munkára. Néhányan rámutattak erre az alapvető fogyatékosságra, és követelték a tantestület tagjainak osztályzását, még­hozzá úgy, hogy az elért eredményt ne egy személy értékelje, hanem az egész tantestület. A harmadik problémakör­ről, azaz a tanügyi munká­sok szerepéről az új nemze­dék nevelésében — konkré­tan saját iskolájukra értel­mezve — nem alakult ki végleges álláspont. Megálla­podtak azonban, hogy kez­deményezik az osztályzás mércéjének felülvizsgálását, mert minden jel arra vall: a tanulók tudásának és fel­­készültségének elbírálása nem azonos az év végén és a pótvizsgákon. Erről a problémáról a tan­testület határoz majd, mert nem tartozik az alapszerve­­zet hatáskörébe. • f. p. A tervezett szinten. A januári—júliusi időszakban 10,4 százalékkal növekedett Vajdaság kivitele A tartományi külkereske­delmi bizottság adatai sze­rint Vajdaságból a januári— júliusi időszakban, tehát az első két hónapban 855,7 mil­lió új dinár értékű árut ex­portáltak. Tartományunk évi kiviteli terve szerint ebben az időszakban 0,4 százalék­kal több árut kellett volna kiszállítani. Ez azonban nem jelent lemaradást, mert a több éves tapasztalat azt mu­tatja, hogy az év első felében a tervezettnél mindig keve­sebb árut szállítunk külföld­re. A gazdasági ágazatok kö­zül a mezőgazdaság áll a ki­viteli lista élén. Július vé­géig 62,5 százalékban telje­sítette évi kiviteli terveit. Ezt követi az ipar 44,3, és a fa­kiszállítás 28 százalékkal. A kishatár-forgalom keretében tervezett exportnak még csak 30,2 százalékát teljesí­tettük. A behozatal­ terén az ipar és a mezőgazdaság viszonyá­ban fordított a helyzet. Az ipar számára ugyanis 205 683 000 új dinár értékben hoztunk be k különféle nyers-,­anyagot, a mezőgazdaság be­hozatala viszont alig halad­ja meg a 92 millió új dinárt. Cs. Vasárnap Kishegyesen megnyílt a kerámiai művésztelep kilencedik kiállítása A lakásdíszítés egyik leg­szebb és nagy hagyományok­ra visszatekintő elemei közé sorolhatók a tányérok. Az egykori gölöncsérmesterség művészi alkotásai a korsze­rűbb eszközök használata folytán kiszorultak a min­dennapi életből. Az utóbbi években azonban vidékün­kön is sokan gyűjteni kezd­ték mind a régi díszes tá­nyérokat, mind pedig a ke­rámia hasonló jellegű alko­tásait. A kerámia térhódítá­sában mindenképpen nagy szerepe van a kishegyesi művésztelepen dolgozó művé­szeknek. Minden bizonnyal nemcsak a közönség érdek­lődése, hanem­­ a művészek sokoldalú munkássága is nagyban hozzájárult a kilen­cedik kerámiai kiállítás meg­nyitásához. Ez alkalommal a kiállítás anyagát túlnyo­mórészt díszes tányérok ké­pezik. Az idén népes volt a művésztelep: Fekete Edit, Kalmár Magdolna, Kalmár Ferenc, Radmila Radojević, Togyerás József, Moják Aranka és Mira Markovic- Sandré alkotásait állították ki. A kiállítás, melyet Víg István nyitott meg, augusz­tus 28-ától szeptember 4-éig lesz nyitva. ..

Next