Magyar Szó, 1967. október (24. évfolyam, 270-300. szám)

1967-10-01 / 270. szám

Vasárnap, 1967. okt. I. MAGYAR S­Z­Ó 5 Eszmei és politikai küzdelem a kongresszus előtt Folytatás a 2. oldalról Likában, Koraimban, Bá­niján a fegyveres felkelés már kezdettől fogva tömeges arányokat öltött; hasonló­képp Dalmácia, a Horvát Tengermellék és Gorski Ko­tár népe is az első naptól kezdve szembeszállt a meg­szállókkal. Hála a Kommu­nista Párt kitartó munkájá­nak és helyes irányvonalá­nak — felhívta a népet, hogy fegyveres harccal vegye ke­zébe a sorsát; zászlajára a testvériség-egység jelszavát írta, és távlatot nyitott az új Jugoszlávia megteremtésére — a népfelszabadító harc már 1942 első felében kiter­jedt Horvátország minden részére. Lezajlottak az első akciók a tengeren, Szlavóni­ában bővült a felszabadított terület, Hrvatsko Zagorjéban a partizánok súlyos harcokat folytattak az usztasák és a domobranok ellen, megkez­dődtek a harcok Isztriában. Ez az általános mozgalom fenntartotta magát a háború végéig és az egész területen, még olyan roppant súlyos körülmények között is, ami­lyenek Gorski Kotárban, Hrvatsko Zagojéban vagy­­ Zágráb közvetlen közelében, Zumbergban, Moslavinában és Szlavóniában uralkodtak.­­ A fegyveres harccal pár-­­­huzamban megalakult és­­ működött az új népi hata­­lom, mind a felszabadított, mind a fel nem szabadított­­ területen. A horvátországi felkelés­­ fejlődésére nagy jelentősé­gűek voltak a Horvát Nép- , felszabadító Antifasiszta Tan­­­nács 1943 júliusi határoza-­­ tai. Ezek biztosítékot tartal-­­ maztak arra vonatkozólag,­­ hogy az új Jugoszláviában a­­ horvát nép megvalósítja sza­­badságát és nemzeti jogait. Mindez kihatott a népfel-­­ szabadító harc fellángolásá-­­ ra, úgyhogy a befejező had­ s műveletek előtt, 1944 nyarán, a Horvátországban körülbelül 150 000 harcos volt a népfel­­s­­zabadító hadsereg egységei­­ben. Egyszóval Horvátország ús népe, Kommunista Pártjának fő vezetésével tiszteletre méltó­n hozzájárulást adott a Jugo-­­­szláv népek közös harcához. S. A háború utáni időszak­­b­­an éppen úgy, mint a há­­b­­orús években is a horvát­országi kommunisták híven , teljesítették sok esetben rop- fe pant összetett­ feladataikat. g. Óvni kellett és tovább fej- é­leszteni a népi forradalom­­ nagy vívmányait, ez pedig hí beható politikai tevékenysé­­­­get követelt meg, a reakció­k, maradványainak s háború­­i utáni mesterkedéseinek, va­lamint az ellenséges emig­ráció befolyásának felszámo­lása végett. A kommunisták­nak a múltban rendkívül fe­lelős feladatai voltak és van­nak ma is, a nacionalizmus, a sovinizmus, a papság reak­ciós befolyása stb. elleni po­litikai harcban. A társadalmi és politikai életben megnyilvánuló egyes fogyatékosságok és káros je­lenségek ellenére is vitatha­tatlan eredményeket értünk el a bürokratizmus és az eta­­tizmus elleni, a társadalom­­, demokratizálásáért és az ön- c£ igazgatási rendszer fejleszté­­sé séért vívott harcban. Horvát- az­ország kommunistái jelenté­ be­sen hozzájárultak és hozzá- m­ii járulnak társadalmunknak Ze ehhez a közös harcához. je A visszapillantás a Horvát­ui Kommunista Párt tevékeny- ds­ségére, megalapításától nap­­jainkig, igazolja, hogy követ­­n­­kezetesen erősítette Jugo- Sí­szlávia népeinek egységét, de Ennek során sosem tévesz­­t a tette szem elől, hogy a nem- n­­zeti függetlenség és egyen- dő­jogúság s a szocialista társa­­m­dalom történelmi céljai csak­ a. .s is a jugoszláv népek és nem­­­­­zetiségek szabad szocialista­­ közösségének keretei között valósíthatók meg. 1 1 .- 11­­_ A Kommunista Szövetség­­ mai feladatairól és átszer-­­ vezéséről szó volt nemrég a K JKSZ Központi Vezetőségé­­n­­ek VII. ülésén. Ez alka­­l­­ommal határozatokat fogad­­t­­unk el, s elfogadtuk szö­­ö­vetségünk továbbfejlesztésé­­­­nek és átszervezésének tézi­­­­seit. , A Kommunista Szövetség 5 átszervezése részét alkotja a­­ társadalmi reformnak, amely­­ nagy lépés az önigazgatási rendszer és a közvetlen de­­■­mokrácia építésében. Az a­­ célja, hogy a Kommunista­­ Szövetség szocialista fejlő­désünknek ebben a szakaszá­ban is minél sikeresebben betöltse történelmi küldeté­sét, vagyis társadalmunk esz­mei-politikai vezető erejé­nek szerepét. Egészen nyil­vánvaló, hogy a kommu­nisták alkotó gondola­tukat és tevékenységüket a mai körülmények között el­sősorban irányítsák az ön­­igazgatási rendszer tökélete­sítésére, a gazdasági reform végrehajtására, a primtiviz­­musnak, a régi mentalitás­nak, a konzervativizmusnak és mindannak leküzdésére,­­ ami gátolja gyorsabb hala­dásunkat.­­ Az önigazgatási rendszer-­k­ben való aktív társadalmi-­­ politikai szerepével a Kom-­­ munista Szövetség szüntele­nül nyisson tágabb társadal-­­­mi távlatokat, s harcoljon a­­ szocialista társadalmi cé­­­­lokért, elsősorban helyes­­ szocialista viszonyokért. , Ezért az átszervezést ne te­­­­kintsük öncélnak, hanem a szükségletnek, hogy a Kom-­­ munista Szövetség szerveze- v­­ei alkalmazkodjanak a tár- r sadalmi önigazgatás mai fel-­­ tételeihez, és minél sikere­ a­sebben teljesítsék azokat a­­ feladatokat, amelyek előtt­e ma állnak. Ez konkrétan s annyit jelent, hogy az át-­j­ szervezést a munka meneté-­­­ben, mindennapos akciókkal­­ kell végrehajtani.­­ Azonban az utóbbi időben is túl sok a vita a szervezeti­­ formákról, és éppen ez a­­ gyengeségünk, elsősorban a­­. kommunisták gyengesége.­­ Azt hiszem, itt az ideje, 1. hogy felfogjuk, hogy a kom­­rr­munisták fő szerepe munka­ a helyükön van, de még mind­li­dig folytatódik a vita ekö­­rr­­ül, s ez többet árt nekünk, mint amennyit használ, mert homályt, sőt zavart is tá­maszt a dolgozók között. Márpedig ma élénk eszmei­politikai munkára van szük­ség, a kommunisták képesí­tésére és mozgósítására, a minél gyorsabb társadalmi és gazdasági fejlődéssel ösz­­szefüggő kérdések megoldá­sa végett. Sajnos, még mindig van­nak, akik szóban egyetérte­nek a határozatokkal, a gya­korlatban pedig a régit haj­togatják. Ezért szigorúbb in­­­­tézkedéseket is kell beve­sd­tetni, mert ellenkező eset­ig ben­nem javul a helyzet.­­ Meg kell szilárdítani saját ■ sorainkat, és nemcsak az­­ eszmei egységet, hanem az­­ akcióegységet is biztosítani ■ kell. Demokratikus centra­■ lizmusunk elegendő lehető­­­­séget nyújt az álláspontok ■ demokratikus kialakítására ■ és elfogadására, de a Kom­■ munista Szövetség politikai szervezet, amelynek tudato­san és fegyelmezetten kell harcolnia az álláspontok megvalósításáért. A Kom­munista Szövetségnek cse­lekvőképes szervezetnek is kell lennie. Ez konkrétan annyit jelent, hogy jól kell szervezkednie, idejekorán kell reagálnia minden prob­lémára, és nem bevárni, hogy tüzet kelljen oltani. Úgy kell cselekedni, mint önigazgatási társadalmunk integrált, de egyúttal legön­­tudatosabb és legfelelősebb része. Ami a téziseket illeti, most a JKSZ küszöbönálló IX. kongresszusáig követett gyakorlatnak kell megmu­tatnia, milyen szervezeti megoldások lesznek szá­munkra a legjobbak. Tehát nem kell a legkisebb részle­tekig kidolgozott kész szer­vezeti receptekre várni, ha­nem a gyakorlatban rög­tön alkalmazni kell azokat a szervezeti formákat, ame­lyek a legalkalmasabbak ah­hoz, hogy a kommunisták sikeresen dolgozzanak a kü­lönböző szektorokban. Egy dologgal tisztában kell len­nünk, mégpedig azzal, hogy a kisebbekről nagyobb, in­tegrált KSZ szervezetekre kell áttérnünk. Az is nyil­vánvaló, hogy a kommunis­táknak ma erőteljes hatást kell kifejteniük munkahe­lyükön kívül is a társadal­mi életben, mert csak ezen a módon irányíthatják he­lyesen a szocialista társadal­mi fejlődést. , A jövő évben meg­tartan­­­­dó IX. kongresszus előkészü­­­­leteinek a társadalmi és g­az­­­­dasági reforim végrehajtásá­■ ért folytatott fokozott tevé­■ kenység jegyében és élén­keb ■ ben kell folyniuk, hogy­­ a kongresszus összegezhesse­­ az eredményeket, és megvi­■ tágí­tsa a további fejlődés távlatait. Egyidejűleg az esz­mei és a politikai küzdelem időszaka lesz ez, amelyben a folyó gyakorlat egyes problé­máit elméletileg is tisztáz­nunk kell. Ezért van szükség arra, hogy a Kommunista Szövetség az elkövetkező időszakban eszmeileg alko­tóbb és politikailag harco­sabb legyen. A kongresszu­son természetesen nem a már ismert és kialakított elveket ismételjük el, de szükség lesz rá, hogy tisztázzuk a fej­lődés jelenlegi fokán föl­merülő ellentéteket és prob­lémákat. Röviden: a kong­resszus a Kommunista Szö­vetség és az egész társada­lom eszmei és politikai egy­ségének új szakaszát jelölte ki, hogy továbbra is ered­ményesen töltthesse be él­csoportbeli forradalmi szere­pét. Valamennyi szervezet­nek kötelessége, hogy tagjait mozgósítsa a kongresszusi előkészületekre. Egyszerű a válasz arra a kérdésre, hogyan volt képes a kisszámú JKP, amelynek mindössze 12 000 tagja volt, leküzdeni minden nehézséget, és hogyan tudott olyan nagy sikereket elérni az illegális munkában és a népfelszaba­dító forradalmi harcban: a Pártot áthatotta a gondolati- és akció-egység. Tudatos fe­gyelem uralkodott benne. A Párt minden tagja személyes felelősséget érzett. Azzal, hogy megtisztította sorait a tétovázóktól, frakciósoktól, a kispolgári elemektől és má­­­­soktól, a Párt egységes for­radalmi csapattá vált, és eb­ben rejlett ez ereje. A millió tagot számláló Jugoszláv Kommunista Szö­vetségre váró feladatokat manapság sokkal könnyebb megoldani. De azért ma is szükség van a tudatos fegye­lemre a Kommunista Szövet­ség soraiban. Ma is meg kell szabadítani a Kommunista Szövetséget azoktól, akiknek nincs helyük benne. A Jugo­szláv Kommunista Szövetség tagjainak ma is egységesek­nek kell lenniük a ha­tároza-I­­ok végrehajtásában, mert ez szavatolja a ránk váró­­ nehézségek leküzdésének si- s­kerét. Meg vagyok róla győződve, hogy a Horvát Kommunista Szövetség tagjai a jelenlegi feltételek között, a társadal­mi önigazgatás körülményei között is, következetesen tel­jesítik történelmi feladatukat a szocializmus és a szocia­lista társadalmi viszonyok fejlesztése terén. Ennek biz­tosítéka az, ha következete­sek maradnak forradalmi múl­tj­ükhöz. Tito elvtárs zágrábi beszéde Kevesebb lesz a dotáció A szkupstina költségvetési bizottsága a tavalyi zárszámadásról A Szövetségi Szkupstina Politikai-Szervezési Taná­csának költségvetési bizott­sága Todor Vujasinovic el­nökletével megtartott szom­bati ülésén megvitatta a ta­valyi szövetségi költségvetés zárszámadását. A vita során a képviselők leszögezték, hogy a gazdasá­gi szervezeteknek szubven­ció címén tavaly folyósított 79 milliárd dinár túlságosan nagy összeg erre a célra. Ali Sukrija, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács jelenlevő tagja szintén ezen a vélemé­nyen volt. Jövőre tehát min­den bizonnyal számottevő mértékben csökkennek majd az árdotációk, a prémiumok és a gazdaságnak nyújtott egyéb szubvenciók. A továbbiakban az ülés részvevői megállapították, hogy okvetlenül módosítani kell a harcos pótlékra vo­natkozó előírásokat. Az ér­vényben levő előírások sze­rint ugyanis ezt a pótlékot mindig az előző évben meg­valósított személyi jövedelem alapján szabják meg. Az idén azok a harcosok kap­nak pótlékot, akiknek a ha­vi személyi jövedelmük 69 000 dinárnál kisebb — vagyis nem éri el a tavalyi átlagkereseteket A volt harcosok azonban ily módon megkárosulnak, mert idő­közben növekedtek a lét­­fenntartási költségek. (Tanjug) r*. Rakétakísérlet a Fruska aurán A Nemzetközi Űrhajózási Kongresszus részvevőinek jelenlétében a belgrádi, a zág­rábi és a celjei amatőrök tegnap néhány rakétát lőttek fel Venne környékén. Egy posta­rakétával alkalmilag felbélyegzett küldeményeket indítottak útnak. A tartály Beocsin közelében épségben ért földet. A legnagyobb érdeklődést a celjei amatőrök háromlépcsős rakétája keltette, ame­lyet a Népi Technika tagjai szlovén gazdasági szervezetek támogatásával építettek meg. A tegnapi kilövés sikerült. A tervek szerint idővel a rakétába elektronikus mű­szereket is beépítenek. A jugoszláv kutatók ilyen lövedékkel fogják tanulmányozni a légkört 20 és 40 kilométer magasban. Később a kongresszus küldöttei Karlócára mentek, a szüreti mulatságra. F. G. 3. oldal Hasznos észrevételek és indítványok összegezték a KSZ vajdasági községi szervezeteinek átszervezési vitáját Kikindán, Zrenjaninban, Alibunáron, Šiden, Odžacin és Topolyán, a KSZ közsé­gi szervezetei az utóbbi napokban megvitatták az SZKSZ központi vezetősé­gének határozati javaslatát, a KSZ tartományi vezetősé­gének átszervezési határo­zattervezetét és a községi átszervezési határozatokat. Ezeken a megbeszéléseken a KSZ tartományi átszervezési bizottságának tagjai is jelen voltak, s tegnap, a KSZ tartományi végrehajtó bi­zottságának és átszervezési bizottságának bővített ülé­sén beszámoltak az ott el­hangzott észrevételeikről, megjegyzésekről, indítvá­nyokról. Ezek a megjegyzések —­­ mondották — nagy mérték­ben elősegítik, hogy a vég­leges határozatok minél pontosabban megállapítsák a kommunisták feladatait, tevékenységük és szervez-s kedésük formáját. A köz­ségi szervezetekben általá­ban az a vélemény —, s a tegnapi ülésen is többen ezt a nézetet vallották — hogy ez SZKSZ átszervezési ha­tározata ne öleljen fel min­den részletkérdést, hanem csak az alapelveket fektesse le, viszont egészen szabato­san és pontosan határozza meg a tagozatok fogalmát, illetékességét és rendelteté­sét. A KSZ községi szervezetei azt is szükségesnek tartják, hogy az SZKSZ határozata jobban tükrözze Szerbia gazdasági és politikai sajá­tosságait. Még inkább vonat­kozik ez a KSZ tartományi vezetőségének határozatára is, figyelembe véve Vajdaság sajátos gazdaságát, a mező­­gazdaság és a falu helyzetét és a lakosság nemzetiségi és szociális összetételét. S. L.

Next