Magyar Szó, 1967. december (24. évfolyam, 329-359. szám)

1967-12-01 / 329. szám

2. oldal Földrengés Debarban Folytatás az 1. oldalról A romba dőlt városból megkezdték a gyerekek és öregek elszállítását. Ideig­lenesen Ohridban, Sztrugán, Gosztiváron és más helysé­gekben helyezik el őket. A városba időközben meg­érkezett az első gyógyszer- és sátorszállítmány. Hatal­mas teherautók pokrócot, élelmiszert és vizet vittek a városba, ezenkívül megér­keztek az első romeltakarító brigádok. A földrengést az ország más városaiban is észlelték, sőt külföldi szeizmológiai ál­haderő helikopterei nem szállhatnak fel, hogy minél előbb segítséget juttassanak a károsultaknak. Délután 4 órakor érkezett jelentés szerint Debarban 3, a környékbeli falvakban 4 ember halt meg a földrengés következtében. Egyelőre öt A katasztrófa hírére az ország egész népe megmoz­dult, hogy segítsen a káro­sultakon. Először természetes halott kilétét sikerült meg­állapítani. Életét vesztette Bizet Abizov Limanovszki 9 éves, Ihmetka Makszudovsz­­ka 4 éves, Bilgal Iszov 41 éves Mali Papradnik-i la­kos, továbbá Agil Csutra 8 éves és Vid­dzsa Dzsámi 4 éves debari gyermek. Gyorssegély Szkopjéból és az ország többi városából liter tejet, 500 kiló citromot és cukrot, száz láda gyer­tyát, 100 vlranylámpát, és 300 elemet rakott fel a De­bar felé tartó teherautókra. Ezenkívül a vállalatok több­sége a romeltakarító brigádok rendelkezésére bocsátja nél­külözhető teherautóit A romba dőlt városba a szélrózsa minden irányából áramlanak a mentő és rom­eltakarító osztagok. A Niš- Ekspres autóbuszforgalmi vállalat közreműködik a la­kosság elszállításában. A földrengésről szóló hír után sok nagyváros kórhá­zában tömegesen jelentkez­tek az emberek, hogy vért adjanak a sebesültek számá­ra. Sok orvoscsoport ké­szültségi állapotban van, hogy ha kell, azonnal útnak induljon a körülbelül 10 000 károsult megsegítésére. Ezer és ezer dolgozó, techni­kus és mérnök megszakítot­ta ünnepét, hogy késedelem nélkül Debarba siessen. A városban közben folyik a romeltakarítás, az emberek és használati tárgyak menté­­­­se. A munka mind a város­ban, mind a környékbeli falvakban szervezetten fo­lyik. Földrengések Macedóniában Macedóniát időszámításunk kezdete óta három ka­tasztrofális földrengés érte. Az első 518-ban pusztított, az akkor még Dardania néven számontartott vidéken. Következménye szörnyű volt, Dardania egyenlővé lett a föld színével, fővárosa Szkupije (a jelenlegi Szkop­je) a földig lerombolódott. Életben maradt lakosai ké­sőbb újjáépítették városukat. A következő katasztrófa ezer évvel később, 1555- ben következett be. Szkopje ismét teljesen romba dőlt, és ismét felépült. A harmadik katasztrófára még valamennyien élén­ken emlékszünk, négy évvel ezelőtt történt, 1963. jú­lius 26-án. 1700 szkopjei lakos életét vesztette 800-an örökre megnyomorodtak. Az akkor már 200 000 lakosú város épületeinek 80 százaléka összedőlt vagy erősen megrongálódott. Az anyagi kár meghaladta az ötmilli­­árd új dinárt. A romba dőlt város újjáépítésében egész Jugoszlávia és sok más ország is részt vett. Szkopje teljesen megújult, ma már több lakosa van, mint a földrengés előtt. A legutóbbi katasztrófa óta Macedóniában több száz enyhébb földrengés volt, némelyik anyagi kárt is okozott. Az 1963. évi szkopjei katasztrófa óta a teg­napi volt a legsúlyosabb. lomások műszerei is felje­gyezték. A macedón polgári védel­mi parancsnokság felszólí­totta az autósokat, hogy le­hetőleg kerüljék el a Debar felé vezető utakat, ne ne­hezítsék meg a mentők és a romeltakarító brigádok moz­gását. A várossal egyelőre kato­nai telefonvonalakon tartják fenn az összeköttetést. A hadsereg egységei azonnal a károsultak segítségére si­ettek. Kicsevoból, Ohridból, Tetovóból egészségügyi és romeltakarító katonai egy­ségek érkeztek a városba, nem sokkal később pedig a szkopjei katonai körzet se­bészosztaga is megérkezett. A debari helyőrség katonái közül tízen megsérültek a földrengésben. A rossz idő miatt a légi­ben a környékbeli helységek és Szkopje polgári védelmi bizottsága mozgósította tag­jait, hogy megtegyék a kellő intézkedéseket. A szkopjei Gránit építő­vállalat tíz tehergépkocsit, egy kompresszort, két föld­marógépet, két emelőt és más romeltakarító eszközt indított útnak Debar felé. A betonépítő vállalat első segélyküldeménye 108 sá­tor, 70 pokróc és 1 víz­szállító tartályautó volt. A szkopjei városi kórház két sebész-brigádot indított útnak. A Vöröskereszt, váro­si­ bizottsága 200 pokrócot, 3 vízszállító tartályautót, a városi pékség pedig 5400 ki­ló kenyeret küldött. Az Ovcse Pole kereskedel­mi vállalat 5000 üveg ás­ványvizet, 10 000 doboz kon­­zervet, 2000 kiló sajtot és 1000 kiló túrót, a Centroko­­lonija 1 kereskedelmi válla­lat 3000 kiló szalámit, 1500 A földrengést egész Jugoszláviában és külföldön is észlelték A debari földrengést nemcsak a környéken, ha­nem egész Jugoszláviában és külföldön is észlelték. Valamennyi szeizmológiai állomás műszerei szerint 8—9 fokos hevességű volt. A belgrádi földrengésjelző intézet közleménye szerint a katasztrófa pontosan 8 óra 24 perc 40 másodperckor következett be, a főváros­tól 350 kilométernyire dél­re, Albánia és hazánk ha­tárvidékén. A rengés ereje a gócpontban 9 fokos volt. A tovaterjedő gyűrűző hul­lámok Belgrádban is eny­hén megmozgatták a föl­det. Hasonlóképpen följegyez­ték a földrengést a prišti­­nai, szkopjei, szarajevói, ljubljanai és zágrábi szeiz­mológia­­állomás műszerei, ezenkívül az uppsalai (Svédország) és strasbourgi (Franciaország) állomás műszerei is. A földlökések nemcsak Debarban és a környékbeli falvakban okoztak kárt, hanem távolabb is. Kru- Levón például néhány ház fala megrepedezett. A mavrovói vízi erőmű gát­jában nem esett kár. 1 SERTÉSHIZLALASRA 1 ■ 1? 1 §1 Gyártja: Ш I DROGERIJA: J I Ljubljana I liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Száz közlekedési baleset Szlovéniában Szlovénia területén két nap alatt körülbelül száz közlekedési baleset történt. Egy személy életét vesztette, öten életveszélyes sérülése­ket szenvedtek. Joze Kunj­­sek maribori lakos személy­­gépkocsija olyan sebességgel futott neki dr. Zvonimir Dražić, zágrábi lakos gépko­csijának, hogy a vezető a helyszínen meghalt, testvére és húga pedig súlyosan meg­sérült. Dražić doktor és úti­társai szintén súlyos sérülé­seket szenvedtek. Állapotuk válságos. MAGYAR SZÓ A Nemzetközi Vöröskereszt gyűjtést indít A Vöröskereszt Egyesü­letek Ligája (székhelye Genfben van) bejelentette, hogy mihelyt jelentést kap a kárról, gyűjtést indít a károsultak javára. Amint a katasztrófáról tudomást szerzett, a liga képviselője haladéktalanul kapcsolatba lépett a Jugoszláv Vörös­­kereszttel, hogy beszerezze a szükséges adatokat. A Jugoszláv Vöröske­reszt szövetségi­ bizottsága 50 000, a Szerbiai Vörös­­kereszt köztársasági bizott­sága pedig 10 000 új dinár gyorssegélyt utalt ki a ká­rosultak számára. Péntek, 1967. december . Köztársaságunk 24. születésnapját ünnepeltük Folytatás az 1. oldalról háromszor annyit, mint a régi kohók. Felépítésük 106 millió új dinárba került. Ka­vadar közelében, Ma­cedóniában, befejezték a tikvesi vízi erőmű nagy duz­zasztógátját, és ünnepélye­sen átadták rendeltetésének. A több mint száz méter ma­gas gát a Crna reka folyó vizét duzzasztja fel egy 275 millió köbméter vizet tartal­mazó gyűjtőtóba. Az erőmű generátorai évente körülbe­lül 215 millió kilowattóra áramot fejlesztenek. Szkopjéban egy rádiódiag­nosztikai intézetet avattak fel, a radiológiai és rákkuta­tó intézet keretében. Kosovska Kamenicán pró­baüzembe helyezték az or­szág első fémablakkeret-gyá­­rát. Gnjilane és Bujanovac között (Koszmet) átadtak rendeltetésének egy 36 kilo­méter hosszú korszerű asz­­faltutat. A djakovicai Nap­­redak ruhagyár dolgozói újonnan épített csarnokok­ban ünnepelték a köztársa­ság napját. Sok faluban be­vezették a villanyt. A szer­biai Žitkovac helység va­­dászegyesülete megnyitotta a köztársaság első vadkacsa farmját. Nisben, Pirotban és Prokupljén, továbbá sok más városban új boltokat és ön­­kiszolgáló üzleteket adtak át rendeltetésüknek. Leskovac közelében for­galomba helyezték a Tulare és Orlane között épült 15 kilométer hosszú útszakaszt,­ amely jelentősen megrövi­díti a Leskovac és Priština közötti utat. Vladičin Han és Vlasinsko jezero között szintén új utat nyitottak. Dél-Szerbia a köztársaság napja alkalmából összesen 70 kilométer hosszú új asz­­faltutat kapott. Manojlovac falu közelé­ben befejezték és átadták a Dél-Moraván épült új hi­dat Crna Trava, Medivecs­­ka és Vlasotinac környékén több faluban bevezették az áramot A zenicai Metalno fém­­feldolgozó vállalat befejezte néhány üzemrészlegének új­jáépítését. A zenicai község területén tizennégy kilomé­ter hosszú nagyfeszültségű és 26 kilométer hosszú kis­feszültségű villanyhálózat ké­szült el a hozzá való trafó­­állomásokkal együtt. Bile­­can üzembe helyezték a szarajevói Energoinvest vál­lalat új kovácsüzemét, amely évente körülbelül 2 milliárd dinár értékű árut termel. Megkezdte a vízszolgáltatást a város új vízműve és víz­vezeték-hálózata is. Tuzla és Djakovo között 220 000 wat­tos távvezeték épült. November 29-e óta mo­dern aszfaltút köti össze Bjelovart, az ország egyik legnagyobb állattenyésztő központját Cazmával. Az új, 31 kilométer hosszú út át­adása után a község terüle­tén 500 kilométerre emelke­dett az utóbbi négy évben épített utak hossza. Belgrádban, az ország fő­városában több ezer diákot vettek fel a pionír szerve­zetbe. Az ünnepi hangulatot csak a rossz időjárás ron­totta el, ami miatt sokan kénytelenek voltak lemon­dani a tervezett kirándulás­ról. Ennek ellenére a város vasút- és autóbusz-állomása hatalmas forgalmat bonyolí­tott le. A vasútállomásról 150 különvonat futott ki, és az autóbuszok is ugyancsak megteltek. Legalább száz­ezren a vidéken töltötték az ünnepeket. Az utazási iro­dák számos külföldi kirán­dulást szerveztek. Zeleni Venacon megnyi­tották a főváros harmadik, legszebb gyalogos aluljáró­ját. Jó hangulatban telt el az ünnep Zágrábban, Ljublja­nában, Szarajevóban, Szkop­jéban és Titogradban is. Szlovéniában, Ljubljana és Zidani Most között befejez­ték a vasút villamosítását. December 2-án üzembe he­lyezik a Kopar—Presnica vasútvonalat is. Videm Krs­­koban egy tizenöt méter szé­les, 270 méter hosszú vas­beton hidat építettek a Szá­ván, üzembe helyezték a Verisejnél és Celjénél épült új hidat. Ljubljanában fel­avattak egy új kórházat. Az ünnepek alatt gépkocsi-karavánok lépték át a határt — többek között Horgosnál is Vajdasági események... Vajdaság községeiben és sok vállalatában díszünnep­séget rendeztek a köztársa­ság születésnapja alkalmá­ból. Kedden több ezer gye­reket vettek fel a pionír szervezetbe. SZABADKÁN a szemer­kélő eső ellenére, egész gép­kocsi-karaván indult az or­szághatár felé, igen sokan külföldön töltötték az ünne­peket. A Nova Buducnost bútor­gyár üzembe helyezte új munkacsarnokát, amely olyan gépekkel van felsze­relve, hogy a vállalat szá­mára országos viszonylatban biztosítja az élvonalbeli ter­melés lehetőségét. Az új csarnok felépítésére és a gé­pek beszerzésére a munka­­szervezet a saját erejéből teremtette elő a pénz na­gyobb részét. Az ünnepség alkalmából megjutalmazták azokat a dolgozókat, akik megszakítás nélkül leg­alább 20 éve dolgoznak a gyárban. Az iskolákban több ezer diák tett pionírfogadalmat Az anyakönyvi hivatalban egymást váltották a fiatal párok, hogy házasságot kös­senek. A városban több új üzlet nyílt, az iskolák és művelődési egyesületek ün­nepi műsort adtak. BAJMOKON 28-án este a Szocialista Szövetség ren­dezett műsort a Vuk Karad­­žić iskola énekkara és tanu­lói részvételével. Radanová­­con a művelődési egyesület, Hajdukovón az iskolások tartottak szép előadást. A Népkörben a Moša Pijade Gimnázium­rtti^j^^dékei lép­tek fel.­­ A Partizán kerékpárgYSr fe gyors külföldi áruszállítás érdekében az ünnepek alatt is dolgozott. SOMBORBAN több okból is emlékezetes marad a köz­társaság napja. A központi ünnepség színhelye ezúttal a Petőfi­­Sándor Művelődési Egyesület volt. Néhány fon­tos közművet is adtak át rend­eltetésének. BEZDÁN lakosságának és több közéleti munkásnak és képviselőnek jelenlétében Sigmund Frattré, a zombori községi szkupszi­pa alelnöke­­ kedden délben megnyitotta a Bezdán és Zombor között épült új aszfaltutat. A 17 ki­lométer hosszú korszerű út a lakosság és a munkaszerve­zetek összefogásának ered­ménye. Mintegy 30 millió di­nárral járultak hozzá a költ­ségekhez, a község és a tar­tományi útépítő alap pedig csaknem 300—300 millió di­nárt juttatott erre a célra. Az alelnök után Jagica Lász­ló, a bezdáni hajógyár igaz­gatója magyarul méltatta a két köztársaságot összekö­tő műút jelentőségét és a la­kosságnak az építésben való érdemét. A zombori község területén ezenkívül befejez­tek néhány lakóházat és köz­épületet. BEOCINBAN iskolaava­tással ünnepelték meg a köztársaság napját. Az új épületben 18 tanterem, 6 szertár, tornaterem és kor­szerű diákkonyha működik. Átadásával 1500 diák gondja oldódott meg. Új iskolát nyitottak meg Kiszácson és Bácska, Sze­­rémség és Bánát több hely­ségében. Eső, szél, hóvihar Az ünnepeik előtt egész Jugoszláviában esősre, hű­vösre fordult az időjárás. Vajdaságban kéthavi száraz­ság után megeredt az eső, és rövid megszakításokkal csak­nem egész szerdán és csü­törtökön esett. A legtöbb csapadék Dél-Bácskában, Dél-Bánátban és Szerénység­ben hullott, a legkevesebb Bánát és Bácska északi te­rületén. A szabadkai határ­ban mindössze 7 milliméter csapadékot mértek, a tarto­mány déli területén pedig 20—30 millimétert. Mezőgazdasági szakembe­rek véleménye szerint az eső kedvezően hat a búza és a többi őszi gabona fej­lődésére. Kiadós esőt jelentettek az ország többi részéből is, he­lyenként p­edig — főként a hegyvidéken — havazott. Nyugat-Boszniában 15—20 centiméter hó esett, Plješe­­vica, Grmeč és Ostrelj hegy­séget helyenként fél méteres hó borítja. Ljubljana és Szlo­vénia több más városa szin­tén fehér hótakaróra vir­radt. A havazás miatt a hegy­vidéken nehézségekbe ütkö­zik a közlekedés. Az útkar­bantartó brigádok megkezd­ték a hó eltakarítását.

Next