Magyar Szó, 1968. június (25. évfolyam, 149-178. szám)
1968-06-01 / 149. szám
2. oldal il gazdaság többet követel a saját pénzéből Folytatás ez 1. oldalról törhetetlen bővített újratermelésre nem is gondolhatnak. A sisaki vasművekben például az egyszeri újratermelés is gondot okoz. A gazdaságnak az idén újabb 3 milliárd dinárral többet kell adnia a gazdaságon kívüli tevékenységeknek, mint tavaly. A vita további részében a képviselők, mintha csak erre a feladásra vártak volna, erélyesen síkraszálltak egy újabb és a gazdaság számára kedvezőbb elosztásért. Véleményük szerint csak akkor várhatjuk a termelés felélénkülését, ha a gazdaságnak többet meghagyunk saját pénzéből a termelés bővítésére és a felszerelés korszerűsítésére. Pavle Brankovic, a szövetségi költségvetés ez évi alakulásáról tájékoztatta a Szövetségi Tanács képviselőit. A költségvetés évi terve az első negyedévben csak 17,6 százalékban valósult meg. A befizetések üteme ugyan valamivel jobb, mint tavaly és a befizetett öszszeg is nagyobb (22 százalékkal), de még mindig vannak érthetetlen lemaradások, s emiatt a szövetségi költségvetés nem tud idejében eleget tenni beruházási és más pénzelési kötelezettségeinek. A Gazdasági Tanács ülésén dr. Borivoje Jelic szövetségi gazdasági titkár azokra az utóbbi időben elhangzott megjegyzésekre válaszolva, hogy a gazdaság felélénkülésének üteme igen lassú, elmondotta, hogy már az év első négy hónapjában elért 2,7 százalékos termelésnövekedés is inflációs irányzatok nélküli szilárd és biztos távlatokat ígér. A Gazdasági Tanács ülésén újból és még kategorikusabban, mint eddig, megállapították, hogy az úgynevezett klíringtörvény sok munkaszervezetet még nehezebb helyzetbe juttatott, egyeseket olyannyira, hogy a májusi személyi jövedelmeket sem tudják kifizetni. Érdekes megállapítások hangzottak el Mika Spiljaknak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének csütörtöki expozéjával, azaz ennek azzal a részével kapcsolatban, hogy a gazdaság a Szövetségi Végrehajtó Tanács intézkedéseitől várja a megoldást és a kiutat. A képviselők ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a gazdaság éppen ennek az ellenkezőjét követeli, pontosan azt, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács és a többi társadalmi-politikai szervezet termeljenek olyan feltételeket, hogy a gazdaság szabadabban gazdálkodhasson. A Szövetségi Tanács és a Gazdasági Tanács a vita után elfogadta a kamatlábakról, a bank- és hitelügyletekről valamint a forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot, és az áruforgalmi törvény, valamint a járulék- és adótörvény módosításáról szóló javaslatot. SZERENCSÉS József Héthavi nyomozás után megtalálták a gyilkosokat A szkopjei belügyi titkárság nyomozóinak héthavi megfeszített munka után a napokban sikerült fényt deríteniük az utóbbi 15 év legrejtélyesebb gyilkosságára. Naip Becsiri és Ferat Ajdari szkopjei lakosok hét hónappal ezelőtt lesből agyonlőtték Kira Lazarov 47 éves jurumljarei földművest, majd nyomtalanul eltűntek. A belügyi titkárság közegei hoszszú hónapokig sötétben tapogatóztak, s végül egy jelentéktelennek látszó nyom vezette őket a gyilkosokhoz. Egyiküknél megtalálták azt a piszolyt is, amelyből a lövést leadta. MAGYAR SZÓ Szombat, 1968. június 1. Korszerűsítés nélkül nincs távlat Az újvidéki Petar Drapšin csavargyár törekvései Nagy tervek és illúziók nélkül, reális talajon igyekszik helyet keresni magának az újvidéki csavargyár munkaközössége. Noha Vojislav Rođić igazgató szerint eddig a termelésben nem volt lehetőség nagyobb változtatásokra, mégis állandó, folyamatos, tervszerű, gazdaságilag indokolt átalakulás történik. Még néhány évvel ezelőtt több mint ezer munkás dolgozott 4 milliárd dinár értékű termelésen, ma mindössze 700-an. A tervek szerint még újabb 30-40 fölöslegessé vált dolgozó sorsáról kell dönteniük. A gazdasági kényszer, a piac nyomása arra késztette a vállalat vezetőségét, hogyrégi, elavult termelési profiljával ellentétben csak olyan árut termeljen, amelynek keletje van. Ezután minden termékből legfeljebb kéthavi termelés mennyisége lehet raktáron. Amint elérik ezt a szintet, és az eladás esetleg megakad, a nem kelendő csavarfajta gyártását leállítják mindaddig, amíg eladása folyamatossá nem válik. Rodié igazgató a gyár távlatát a termelés szakosításában látja, egészen apró csavarfajták gyártásában. A piackutatás ugyanis azt mutatja, hogy ezekre vevőt találhatnak, nemcsak Európa nyugati országaiban, hanem Amerikában és Ázsiában is. Sajnos a mostani gépállománnyal a szakosítás megvalósíthatatlan. Legnagyobb része ugyanis még 1930-ból való és nyilvánvaló, hogy ezeken a gépeken nem lehet a kívánt minőséget és produktivitást elérni. Minthogy új gyár építéséről le kell mondania a munkaszervezetnek, mert nincs rá pénze, most minden igyekezete arra irányul, hogy kölcsönt szerezzen a gépállományok felújítására. Eddig 30 gépgyártól kaptak ajánlatot, de a vállalat vezetősége legjobban a Nemzetközi Bank hitelére számít, mert az kedvezőbb feltételekkel ad kölcsönt, mint a többiek. Rodié igazgató külön kitért azokra a nehézségekre, amelyeket a mostani gazdasági rendszer okoz ezen a téren. A Drappin olyan gépeket szándékozik vásárolni, amelyeket az országban senki sem gyárt, s a közeljövőben sem fog gyártani, mégis az ilyen behozatali gépekre is 35 százalékos behozatali vámot kell fizetniük. Óriási, és gazdasági szempontból indokolatlan teher ez. A külföldi kölcsönt devizában kell törleszteni, devizát pedig csak a kivitel növelésével szerezhetnek. Mindenre számítanak a gyárban. Tudják, hogy nem lesz könynyű világpiaci áron termelni és kiszállítani, mert most leginkább veszteséggel adják el az árut külföldön. Más kiút nincs. Vagy korszerűsítenek és felveszik a harcot a létért, vagy lassan tönkremennek. A gyárban ezért jól felkészülnek a várható korszerűsítésre. Ha a hitelt jóváhagyják, legjobb szakembereiket kiküldik külföldre gyakorlatra, s a gépek megérkezése után ezeket állítják a gépek mellé. Számítanak arra is, hogy ezeknek jóval nagyobb személyi jövedelmet kell biztosítaniuk, mint amennyit most keresnek, de megadják nekik azzal a föl-' tétellel, hogy a termelési tervet a tervezett pénzügyi eredményekkel együtt megvalósítják. A vállalat szakkáderének már ma is az a véleménye, hogy mindenkinek magának kell megkeresnie a jövedelmét, és nem helyes az, hogy egyes osztályok automatikusan részesülnek a vállalat jövedelméből. Ez az elv ha nehezen is, utat kezd törni magának a munkaszervezetben. A Drapániban ugyanis már évek óta kimondták, és a munkástanács határozatot is hozott arról, hogy a gazdálkodási egységek között jövedelemátömlesztés nem lehet, mégsem sikerült ezt az elvet és határozatot éveken át valóra váltani. Most azonban a szakembereket, a mérnököket és a technikusokat a közvetlen termelésbe küldték, úgyhogy a munkaszervezésben érezhetőbbé válik a szakirányítás, tehát a gazdasági logika is utat tör magának a demagógiával terhelt környezetben. A szakkáder átcsoportosításával együtt a felelősség is arányosabban oszlik meg. Nagy előnye a munkaszervezetnek, hogy a vállalat szakkádere a nagy nehézségek és aránylag alacsony keresetek ellenére is kitartott. Tavaly még a 60 000 dináros átlagkeresetet sem tudták elérni, az idén már majdnem 80 000-re számítanak. V. M. Összeállították Fehér Nándor és társainak bűnlajstromát Rövidesen kitűzik a főtárgyalást A szabadkai kerületi közvádló, miután befejeződött a vizsgálat, elkészítette a vádiratot Fehér Nándornak, a szabadkai belügyi osztály volt közlekedési előadójának és társainak bűnperében. A közvádló a két hónappal ezelőtt Bécsből behozott gépkocsikkal kapcsolatos visszaélések ügyében Fehér Nándoron kívül Lovas Antal 30 éves szabadkai gépkocsiszerelőt és Malija Nesvecko magánfuvarost is vád alá helyezi. A vád szerint Fehér Nándor visszaélt hivatalos helyzetével, vesztegetési pénzt fogadott el, ezenkívül okiratokat hamisított és hivatalos iratokat megsemmisített. Lovas Antal a megvesztegetésen kívül engedély nélkül gépkocsikereskedéssel foglalkozott, és 1 329 000 régi dinár jogtalan anyagi haszonra tett szert. Matija Nesvečko pedig ugyancsak Fehér Nándor segítségével egy külföldön regisztrált gépkocsit a saját nevére íratott, anélkül, hogy a vámilletéket és a szövetségi forgalmi adót kifizette volna. A vádirat szerint Lovas Antal két évvel ezelőtt jutott szorosabb kapcsolatba Fehér Nándorral. Évente többször cserélt ugyanis gépkocsit, és ilyenkor Fehér Nándor segített rajta. Lovas ezért több ízben kisebb-nagyobb összegeket kölcsönzött neki, mire Fehér Nándornak megnőtt az étvágya, és még több pénzt akart szerezni. Megegyeztek, hogy Lovas Bécsben gépkocsikat vásárol, és ezeket a közlekedési előadó által kiadott okmányok segítségével behozza az országba oly módon, hogy ne kelljen vámilletéket és forgalmi adót fizetni. E célból Fehér Nándor egy-egy rendszámtáblát és olyan szabályos pecséttel és aláírással ellátott félig kitöltött űrlapot adott át neki, amelybe később Lovas Antal a Bécsben vásárolt autók műszaki adatait saját kezűig írta be, azzal a titkos vegyösszetételű tintával, amelyet a belügyi titkárságon használnak. Lovas Antal 1987 tavaszán három Opel Olimpia és egy Opel Rekord gépkocsit hozott be Bécsből, és azt később ugyancsak Fehér Nándor segítségével eladta Huszár László, Balog István, Szakács Pál és Radomir Bastina szabadkai lakosoknak, és átíratta a nevükre anélkül, hogy a kötelező illetékeket befizették volna. Ily módon 4 582 752 dinár kárt okoztak a közösségnek. A gépkocsiszerelő ezenkívül saját szakállára is dolgozott, és a Bécsben vásárolt gépkocsik forgalmából, amelyeket Vida Mihály, Urbán János, Tercsics Tibor és Kovács Istvánnak adott el, 1 325 000 dinár jogtalan haszonra tett szert. Fehér Nándort és bűntársait június második felében fogják felelősségre vonni. (H) Erélyes akció az elemi iskolai oktatás feljavításáért Minél erőteljesebb akciót indít az elemi iskolai oktatás javítása és az írástudatlanság megszüntetése érdekében. A köztársaság területén élő iskolaköteles gyermekek közül több mint 180 ezren nem járnak iskolába, az írástudatlanok és a félig írástudók száma pedig ennél is jóval nagyobb. A tanács javasolja, hogy a munkaszervezetek nagyobb részt vállaljanak az írástudatlanság megszüntetésének pénzeléséből, ezenkívül javasolja a tanköteles kor 17 évig való meghosszabbítását, az iskolaköteles és írástudatlan személyek nyilvántartásba vételét stb. A köztársasági szkupstina közoktatási-művelődési tanácsa tegnapi ülésén elhatározta, hogy minden eddig Felmentik az iskolákat a szövetségi forgalmi adó fizetése alól A Szövetségi Szkupstina Közoktatási-Művelődési Tanácsának közoktatási bizottsága teljes mértékben támogatja a köztársasági szkupstina közoktatási-művelődési tanácsának azt a javaslatát, hogy a képviselőház mentse föl az iskolákat, diákkonyhákat és diáknyaralókat a tanszerek, szemléltető eszközök, iskolai berendezés és egyéb iskolai kellékek szövetségi forgalmi adójának fizetése alól. A köztársasági és a községi forgalmi adót már régóta nem kell fizetniük. Sztrájk a Niš-ekspresben A vállalat 150 dolgozója félreértésből megszüntette a munkát A niši közúti szállítóvállalat Niš-ekspres nevű gazdálkodási egységének mintegy 150 dolgozója tegnapra virradó éjszaka megszüntette a munkát, és tegnap délelőtt tiltakozó menetet szervezett a város utcáin. Úgy értesültek ugyanis, hogy míg a vállalat többi dolgozója már hónapok óta 200 dináros minimális személyi jövedelmet kap, a javítóműhely és a városi forgalmat lebonyolító részleg dolgozói ebben a hónapban teljesítmény szerinti (130—150 százalékos) fizetést kapnak. Ezenkívül amiatt is tiltakoztak, hogy az újonnan megválasztott munkástanács ismét alkalmazta azokat a személyeket, akik — véleményük szerint — hibásak a vállalatban előállt helyzetért, sőt azokat is, akiket a bíróság elítélt a vállalat volt vezérigazgatója ellen elkövetett támadás miatt. Száz sztrájkoló elhatározta, hogy személyesen felkeresi az SZKSZ Központi Bizottságát, a köztársasági végrehajtó tanácsot és az illetékes köztársasági tisztviselőket, hogy tájékoztassák őket a munkamegszüntetés okáról. A város társadalmi és politikai szervezetének vezetői tegnap reggel azonnal öszszeültek, hogy kivizsgálják a sztrájkolók követelései, és megállapították, hogy a munkabeszüntetést tájékozatlanság okozta. Szó sincs arról, hogy a vállalat egyes részlegeinek alkalmazottai teljes egészében megkapják keresetüket. Többi követelésükről pedig már hosszabb ideje tárgyalnak az illetékesek. A vállalat niši alkalmazottaival együtt a Nišekspres más városokban dolgozó alkalmazottai is megszüntették a munkát. Tegnap délelőtt fél 11-ig egy autóbusz sem indult el Niából. Kevesebb pénz jut vasutak, utak és hidak építésére A Jugoszláv Beruházási Bank az idén 489,4 millió új dinárt fordít az ország beruházási programjában szereplő vasutak, utak és hidak építésére. A munkálatok azonban meglehetősen vontatottan haladnak, mert az állam pénzügyi nehézségek miatt, tavaly az utak építésére előirányzott öszszegnek, csaknem egyharmadával adós maradt. Ezt állapította meg a Jugoszláv Beruházási Bank végrehajtó bizottsága, tegnapi ülésén. A végrehajtó bizottság ezenkívül támogatja a bankokról szóló törvény olyan irányú módosítását, hogy a bankok a jövőben fiókintézeteket nyithassanak külföldön, és tőkéjüket külföldi vállalatokba is befektethessék. Jugoszláv orvosok Svédországban A Szövetségi Munkaközvetítő Intézet és a svéd egészségügyi minisztérium képviselői a minap tárgyalásokat folytattak Belgrádban harminc jugoszláv orvos egyéves svédországi szakképesítésének lehetőségéről, és elvben megegyeztek abban, hogy orvosaink az év végén utaznak Svédországba. Ezek olyanok Dajkamese az, hogy a nagyapák úgy odavannak az unokájukért. Laci tudta ezt legjobban, mert hiába kért télen cukorkára, nyáron fagylaltra a nagyapától, nem ugrott ki annak a bukszája, hogy kielégítse az unoka párgarasos kívánságát. A cukorkát azzal ütötte el, hogy elromlik tőle a foga, a fagylaltnál meg dühösen kijelentette: — Nem vagyok bolond pízt adni, hogy betegséget vegyél magadnak! Mit tegyen a gyermek, aki annyira igényes, és a tetejébe már el-elszív néhány cigarettát is. Nem annyira az élvezet hajtja erre, mint inkább a hencegés a többiek előtt. Az öregek jelenlétében persze esze ágában sem volt rágyújtani, részben a jólneveltség tiltotta ettől, részben pedig az aggály, hogy szájába verik a Drinát. Mert azt szívta, attól nem fuldoklott sokáig, és közben még szólhatott is egy-két rövid szót, hogy tekintélyét megőrizze. Az anyagiak beszerzése érdekében aztán ceruzát vétetett nagyapóval, de az elsőt hamar ellopták tőle, a másikra meg rálépett az a mélák Lüki, és szétroppintotta. — Vegyél ácsceruzát és kösd madzagra, mint a bicskát! — kiabált mérgesen az öreg, és ebből nem engedett, hiába magyarázta Laci, hogy ilyesmi nincs az iskolában. Meg kellett vennie, és hosszú cukorspárgán viselte szegény, de persze csak akkor, ha kunyerálóban járt a nagyszülőknél. A ceruzáknak tehát lőttek. Nem baj, irka is van még a világon, és abból is sok kellett mert hol a tinta dőlt rá, hol egy-kettőre teli lett. Egy százoldalasnak az árával azt hitte az öreg, hogy lerázta magáról Lacit, másnap azonban kétszáz dinárt kellett itatós papírra. Az öreg megmakacsodott, Laci rimánkodott, végre nagyanyó, akinek kevés szava volt a házban, megszólalt: — Mért nem adsz neki? Mi az a kétszáz dinár? Van mit aprítanunk a tejbe... — Van! De az nem itatós! — hördült fel apó, és nem adott. Másnap a könyvekre tért át László. Az öreg becsülte a tudományt, meg jó tanuló is volt a gyerek, noha a bizonyítványában hemzsegtek a hármasra hajadzó ötösök. Közelgett az iskolaév vége, és mikor Laci az osztálykönyvet akarta megvetetni az öreg palóccal, elhangzott az ámen: — Nem veszem meg! így is több könyved van ma, mint a papunknak! Vegyen anyád! Az anyrja? Miből? Nekik nem volt mit a tejbe aprítani, vagy jóformán csak anynyijuk. Kiült László a kerti eperfa alá, és a ragyogó napsütésben borúsan nézte az udvaron kaparászó tyúkokat. Félszáznyi kendermagosa volt az öregnek, s rengeteget tojtak. Kiballagott közéjük, őgyelgett kis ideig, benézett az istállóba, fészerbe, aztán bement, megitta a csészetejet és elköszönt. Elköszönt másnap is, harmadnap is, és nem kért pénzt semmire. Negyednapon, mielőtt elment, nagyapó barátságosan körülveregette az ingét, zsebeit. — Egészen meghíztál! — mondta, majd tétován nézett maga elé. Laci nem tétovázott. Mikor kiért az utcára, odament a falhoz, leszedte az aznap odarakott tojásokat és megrakta velük az ingét, zsebeit. Másnap, mikor az udvarba akart menni, a nagyapja éppen jött ki az istállóból. Barátságosan fogadta a köszöntését, és furcsán, melegen , mosolygósan mondta: — Laci, eztán mindennap kapsz fagylaltra valót az öreganyádtól, de te többet ne gyere az udvarba, mert akkor nem tojnak a tyúkok. Mert ezek olyanok. BENCZ Mihály