Magyar Szó, 1968. június (25. évfolyam, 149-178. szám)

1968-06-01 / 149. szám

Szombat, 1968. június 1. MAGYAR SZÓ Nagy felhozatal, dús választék Megjelent a zöldbab a piacon - Városonként igen eltérő árak - Drága a vetemény és a gyümölcs Nagy felhozatal, növekvő kínálat jellemzi a zöldség- és gyümölcspiacokat szerte az országban. Az egy hét előtti eső s az ezt követő szép, meleg idő meggyorsí­totta a kerti vetemény és a korai gyümölcs beérését, úgyhogy a nagyobb kínálat következtében az árak is estek. Mindamellett tovább­ra is magasnak mondhatók. A piaci­ szakértők szerint nem is csökkennek a tava­lyi alacsony szintre, hiszen az idén kisebb területet ve­zettek be főzelékfélével, s az aszály is jelentősen csök­kentette a termést. Sokak szerint ezen a nyáron meg­gazdagodnak azok a terme­lők, akik öntözik a kerti ve­tem­ényt, földjükön a ter­més nem csökken, s az aránylag magas árak révén tetemes haszonra tesznek szert. Megállapítható, hogy a piacok ellátottsága kizárólag a magántermelőktől függ, ők meg egyes városok pia­cain a kofák irányítják az árakat is. Újvidéken és még néhány városban a kofák, s a viszonteladók tartják kezük­ben a piacot. A növekvő felhozatal ellenére aránylag magas árat kérnek a ter­ményekért. A kereskedelmi felügyelőség nem sokat te­het ellenük, csak nagy­­mennyiségű vetemény piac­ra dobásával lehetne letör­ni áraikat, viszont olyan nagytermelő nem akad, aki felvehetné velük a versenyt Tudniillik néhány nagygaz­daság kivételével a mező­­gazdasági szervezetek nem­igen termesztenek zöldség­félét. A zöldségpiacon mind­inkább az újkrumpli, a gyü­mölcspiacon a cseresznye és a meggy uralkodik. A spe­nót és a földieper lassan el­tűnik a pultokról, s tavalyi burgonyát, zöldséget és vöröshagymát is szinte csak mutatóban lehet látni. Szkopjéban és Belgrádban megjelent a zöldbab is, de még borsos az ára, 10—12 dinárért kínálják kilóját, azonban akad rá vevő így is. Az újkrumpli, mint már említettük ellepte a piaco­kat. A magántermelők na­gyobb választékban kínálják, minősége is jobb, mint az üzletekben levőknek. Belg­rádban 2—4, Ljubljanában 1,50—4,10, Szkopjéban 2—3 dinárba kerül kilója. A ten­gerparti városokban 5 dinárt is elkérnek érte. Aratnak a vajdasági bor­sótermelők. Az eső meg­mentette a termést, úgy­hogy borsójuk a horvát, a szlovén és a tengerparti vá­rosokba is eljutott. Míg Új­vidéken 1,50—2 dinárért kapható, a fővárosban elér­te a 3—3,50, esetenként a 4 dináros árat is, Szkopjéban 3, Ljubljanában 3,50—4 di­nárért kínálták. Spenótot keveset kínáltak, de a ke­reslet is csekély. Szkopjéban a legolcsóbb, egy dinárba kerül, más városokban 2—3 dinárt is elkérnek érte. Mind több káposztát hoz­nak a piacra, a hercegovi­nai és tengerparti termelők után a vajdasági és mace­dóniai földművesek is na­gyobb mennyiségben árul­ják. A nagyobb kínálat ha­tása különösen Újvidéken, Belgrádban és Szkopjéban érezhető, kilóját 1—2 diná­rért adják, Ljubljanában már jóval drágább, 3,50 di­nárba kerül. A nagyobb városokban kielégítő a felhozatal karfi­olból, salátából, zöldségből, hónapos retekből, zöldhagy­mából, zöldpaprikából és kelkáposztából is. A karfiol elég drága 5—7 dinár kilója, a kel is tartja a 2,50—3,50 dináros árat. A saláta, idényutóra való tekintettel valamivel drágább, Újvidé­ken például egy fej 20—70 parába kerül. Kapható már tölteni való tök is, ára vá­rosonként igen eltérő, kilója 4—6 dinár. Belgrádban és Ljubljanában sok behozata­lt, Szkopjéban és Macedónia többi városában hazai para­­­­dicsom kapható. Ára 6—12­­ dinár között váltakozik. A gyümölcsnek nem ártott a száraz meleg idő, ellenke­zőleg egy héttel előbb beért­­ a földieper és a meggy is. Jól megszedték magukat is azok az élelmes szerbiai­­ földieper-termelők akik nem restelltek Ljubljanába utaz­­­ni árujukkal. Míg ugyanis Belgrádban, Szkopjéban és Újvidéken 2—4 dinárért kelt el, Ljubljanában és több szlovéniai meg tengerparti városban, 6—8 dinárt is kaptak érte, sőt Splitben 10 dinárt is. A kereslet fokozatosan emelkedik, a kínálat viszont csökken, úgyhogy lassú drágulásra lehet számítani. A korai cseresznyéből mind kisebb a felhozatal,­­ több a befőttnek való ro- f pogós cseresznye, ára elég magas, 2,50—4 dinár. Meg e­­gyet már 2,50 dinárért is lehet venni, bár a szebbje 3—4 dinárba kerül. Behoza­tali almából igen nagy a kínálat, a kereskedelmi vál­lalatok, az egyéb gyümölcs kínálat miatt kénytelenek voltak leengedni az árát, most 3,50—4 dinárért árusít­ják, csak Ljubljanában nem olcsóbb még mindig 4,50—5 dinár. Déligyümölcsből is ki­elégítő a kínálat, ismét kap­ható citrom, továbbá má­sodosztályú narancs, vala­mint banán és ananász is. A zöldségpiacon nagyobb újkrumpli-, zöldborsó-, ká­poszta- és salátafelhozatal várható, több lesz a zöld­bab is, ennélfogva áruk is lassan lemorzsolódik. A bur­gonyát és a káposztát kivé­ve azonban nagyobb árcsök­kenést nem remélhetünk. S. Z. Kiadós eső V­ajdaságban Zomborban hullott a legtöbb — Megmenti a vetést — A búzaszemek jobban kiteljenek A hónap utolsó napján érkezett az aranyat érő, csendes májusi eső, jól meg­áztatta a szomjas földet. Utoljára több mint egy he­te hullott néhány milliméter csapadék Vajdaságban, Új­vidék és környéke, továbbá Szerémség akkor sem ka­pott belőle. A hőmérséklet viszont igen magas volt, ezen a tájon napközben el­érte a 28 fokot, s a Duna völgyében, Dél-Bánátban és Dél-Bácskában erős kősava fújt. Csütörtökön kisebb-na­­gyobb, inkább helyi jellegű záporok pásztáztak végig tartományunkon, az esti órákban pedig megérkeztek az annyira áhított esőfelhők. A péterváradi meteorológiai állomás ügyeletese közölte, hogy tegnap reggel 7 óráig Zomborban 15, Mitrovicán 11, Újvidéken 10, Rimski Šančevin, Verbászon és Pa­íicson 9, Zrenjaninban 7, Versecen és Kikindán 5 mm csapadék hullott. Dél­előtt ismét eleredt az eső, kisebb megszakításokkal egész nap esett. A hőmér­séklet az előző napihoz ké­pest 2—3 fokkal csökkent nem haladta meg a 20 fo­kot. A meteorológiai előre­jelző szolgálat mára is esős időt, délutánra zivatarokat jósol. Már a múlt heti csapadék is sokat használt a vetésnek, elsősorban a kapásnövé­nyeknek, a kukoricának és a cukorrépának. A tavaszi szántásba vetett tengeri még csak most kelt ki, a mély­szántott földben levő vi­szont alig érezte meg a szá­razságot. Az esőzés után fej­­trágyázni kell a vetést, hogy a növények megerősödjenek, és növekedésük meggyor­suljon. A hosszan tartó aszályt leginkább a búza sínylette meg. Egyre-másra látnak napvilágot a különböző ter­mésbecslések. Egymástól igen eltérő adatokat közöl­nek, országos viszonylatban például a legalacsonyabb és a legmagasabb­­ termésbecs­lés közötti különbség csak­nem 200 000 tonnát tesz ki. Az aszálykár nagysága vi­dékenként és parcellánként változik. A szlavóniai mező­­gazdasági szervezetek — úgy mondják — elérik a ter­vezett termésátlagot, az a vidék ugyanis több esőt ka­pott mint Vajdaság. A szta­­pári társastermelők mind­össze 10 százalékos hozam­­csökkenésre számítanak, a kiváló agrotechnika hatása meglátszik a vetésükön. A kanizsai kommunában átlag 30—40 százalékkal lesz ki­sebb a termés, de a gyen­gébb földekről 40—60 szá­zalékkal kevesebb kenyér­­gabonát takarítanak be a tervezettnél. A nagy meleg hatására előbb érik a gabo­na, két hét múlva aratják az árpát, utána mindjárt a búzát is. Észak-Bánátban is kevesebb terem mint tavaly, a hozamcsökkenést 30 száza­lékra becsüli. Majd mindenütt azt mond­ják, hogy a búza a szoká­sosnál előbb beérik. A búza már elvirágzott, a kalászok­ban megindult a szemképző­dés. Éppen jókor jött az eső, hiszen ha a búzaszemek job­ban kitellenek, a termés mennyisége növekszik, a szem minősége jobb lesz. Megjutalmazott újságírók A Ifjúsági Szövetség vaj­dasági tartományi vezetősé­ge pályázatot hirdetett olyan újságcikkek és ripor­tok megírására, melyek té­mája a fiatalság. Jovan Vilovac, Véber La­jos és Varga József, a bí­ráló bizottság tagjai a be­futott 60 pályamű és né­hány fényképfelvétel közül az alábbiakat díjazták: 800 dináros jutalmat ka­pott Svetozar Kisié, a Po­litika munkatársa, a „Sino­­vi kubikaša hoce u Parti­­ju” és „Mladi izmedu nji­­ve i grada” című cikkeiért. Deák Ferenc, a Képes Ifjúság riportere 500 dinárt kapott: „A gyémántszemű kubikos” című művéért, Keresztényi József pedig a­ „Szabadulás a pokolból” cí­mű tárcájáért. A 300 dináros díjat Ljuje Lazar Boljanovié érdemel te ki a „Studenti su mak­­simalno optereéeni” és az „Akademski gradjani Novog Sada u štalama Marije Te­­rezije” című, az Indexben megjelent cikkeiért. 300—300 dinárt kapott még Vujica Tud­é, a Zre­­njanin c. lap, valamint Mir­­nics Zsuzsa, a Képes Ifjú­ság munkatársa a fiatalok életéről írt cikksorozatáért. Elosztották a behozatalra előirányzott valuta­összeget A Szövetségi Gazdasági Kamara kereskedelmi taná­csa elosztotta a behozatalra előirányzott idei valutaösz­­szeget. Külkereskedelmi vállalataink húszmillió dol­lárnak megfelelő szilárd valutát és 95 millió klíring­­dollárt kaptak. Az összeg 28 százalékán textilárut vesz­nek, 14—14 százalékán fém­árut, elektroakusztikai és elektromos termékeket, 7 százalékán ásványi anyagot, műanyag- és gumiterméke­ket vásárolnak, ugyancsak 7 százalékán vegyi termé­keket, illatszer- és kozme­tikai termékeket. Az összeg 12 százalékát rövidárura, di­vatékszerre, bazárárura és játékszerre fordítják. A lis­tán olyan árucikkek is sze­repelnek, amelyeknek beho­zataláról sok vita folyt. Pél­dául százezer-százezer dol­lár értékben hoznak be vi­rágot és nyelvlecke-lemeze­ket. Az idén több mint 300 szervezet nyújtotta be kérel­mét, hogy részt vehessen a behozatalban. A jelentkezők száma megkétszereződött, mert az előírások szerint a külkereskedelmi vállalatok, valamint a termelők is részt vehetnek benne. 3. oldal Nacionalizmus szítása és gyanakváskeltés fiz SZKSZ Központi Bizottságának határozata A Szerb Kommunista Szö­­­vetség Központi Bizottsága elhatárolja magát azoktól аг álláspontoktól, amelyeket Dobrica Cosic és Jovan Mar­janovic elvtársak, a Közpon­ti Bizottság tagjai, kifejtet­tek a Központi Bizottság XIV. ülésén, a Szerb Kom­munista Szövetség nemzeti­ségi politikával kapcsolatos feladatainak megvitatása során. Az említett elvtársaknak, különösen pedig Cosic elv­társnak politikai állásfogla­lása alapjában ellenkezik a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség nemzetiségi politiká­jának programelveivel és pozitív eredményeivel, meg­hazudtolja azt az erőfeszí-­ítést, amelyet Szerbia kom­munistái tesznek a brioni plénum és az SZKSZ KB VI. ülése között megnyilvá­nult következetlenségek, fo­gyatékosságok és eltorzulá­­­sok kiküszöböléséért. Társadalmi fejlődésünk jelen szakaszában, amikor a Kommunista Szö­vetség önmaga megreformálásáért küzd, és megoldást keres gazdasági fejlődésünk és gazdasági viszonyaink össze­tett problémáira, és amikor mindent megtesz az önigaz­gatásnak és a politikai vi­szonyok demokratizálásának fejlesztéséért, az említett elvtársaknak a vitában ki­fejtett álláspontjai naciona­­­lizmust szítanak, gyanak­vást keltenek, és a Kommu­nista Szövetség egységének megbontására vezetnek A Központi Bizottság eré­lyesen elítéli az autonóm tartományokban, különös­képpen a kosovo-metohijai autonóm tartományban élő kommunisták rágalmazását. Hasonlóképpen erélyesen el­marasztalja a más szocialis­ta köztársaságokban élő kommunisták sértegetését. Cosic és Marjanovic elv­társak politikai felelősségét fokozza, hogy mindketten hosszú évek óta tagjai a Kommunista Szövetségnek és az SZKSZ Központi Bi­zottságának, és hogy állás­­foglalásuk ellenkezik közéle­ti tekintélyükkel és forra­dalmi munkásságukkal. Ivó Andrić Nišben Ivó Andric író és Milojko Drulovic, a Politika kiadó­­vállalat igazgatója „ a könyv és a fiatalság” mozgalom keretében, csütörtökön be­szélgetést folytatott a niši egyetem hallgatóival a kia­dóvállalat politikájáról. A neves író hosszan elbeszél­getett a város fiatal kultúr­­munkásaival. A testvériség-egység karavánja Szlovéniában A testvériség-egység kara­ván, több mint 400 polgár Szerbia 20 községéből, pén­teken megérkezett Szlové­niába, baráti látogatásra. A szerbiai vendégeket Rogaška Slatinában fogadták Mari­­bor, Celje, Ptuj, Vesenje, Slovenska Bistrica és mác város képviselői. A kapcso­lat és barátság a népfelsza­badító harcok folyamán jött létre, amikor a megszállók több ezer szlovén nazafit kiűztek hazájukból, s ezek Szerbiában leltek új otthon­ra. Állategészségügyi zűrzavar Szabadkán Mind működési helyük szerint,, mind pedig szerve­zeti hovatartozásuk szerint olyan összevissza dolgoznak az állatorvosok Szabadkán, hogy még ismertetni is ne­héz. A legnagyobb szervezet — tizennégy állatorvossal — a Peščara állatorvosi rendelő, amely nemrég függetlenítet­te magát a hasonló nevű földművesszövetkezettől. Az önállósítás sajnos nem történt fájdalommentesen, mert a szövetkezet igazgató­ja ellenezte kiválásukat. Ugyanis az volt a terve, hogy minden üzemrészlegbe egy állatorvost helyezzen a szövetkezet érdekeinek­ kép­viselésére. Részben ezért, de több más okból is óhaj­tottak különválni az állat­orvosok, és sikerült is ön­állósítani magukat, de a szö­vetkezet megtorlásul bíró­­ságilag kérte a rendelő ki­lakoltatását abból a házból, amely jelenleg a szövetke­zeté. Az önálló rendelő egyik nagy problémája most, hogy valahol helyet kapjon. De nemcsak a kilakolta­tással torolja meg a szövet­kezet a rendelő kiválását, hanem azzal is, hogy fel­vett négy állatorvost (akik közül némelyik eddig ma­gánállatorvosként működött), és ezek most versenytársai lettek a rendelő állatorvo­sainak. A versengés odáig fajult, hogy Sándorban, ahol az önállósult állatorvosok tart­ják tovább a szolgálatot, a­­ rendelő előtt, az utcán ren­­­­del egy szövetkezeti állator­vos is. Halássza a páciense­ket. A szövetkezet­­és az önálló rendelő állatorvosai mellett a harmadik szervezet, az állategészségügyi központ négy állatorvossal, szintén beadta kérvényét, hogy en­gedélyezzék számára is a terepi munkát. Tudniillik a központnak ahhoz nincs elég szakembere, hogy valóban központja legyen az állat­­egészségügynek, ezenkívül mint a mesterséges termé­kenyítés központja is, csak tengődik, mert még Veru­­šićra is Újvidékről szállít­ják a magot, nem pedig a szabadkai központból. Jelenleg tehát csak négy állatorvos dolgozik a hábo­rú után épített, korszerűen berendezett, szép nagy épü­letben, a Palicsi úton. S hogy ne álljanak üresen az épületek, egy részét kiadták raktárnak, így most ládák, gumiab­roncsok tömege székel ez állategészségügyi központ­ban, viszont az önálló ren­delő tizennégy állatorvosá­nak nincs hol meghúznia magát. A szövetkezet épüle­teiből menniük kell, az ál­lategészségügyi központ pe­dig nem akarja befogadni őket. Tehát jelenleg háromféle állatorvosi szervezet verseng egymással Szabadka terüle­tén. A helyzetet még az is tarkítja, hogy Palicson és Kedniken is működik egy egy önálló rendelő. Mi több, olyan hírek is keringnek, hogy az Agrokombinatnak is szándékában van állator­vosainak munkáját kiter­jeszteni a városra. A szabadkai kuszált hely­zet a különböző gazdasági érdekeknek és feltehetően személyi érdekeknek is a következménye. A helyzet kuszáltsága tökéletesen el­lenkezik az állatorvosok ta­valyi kongresszusának hatá­rozatával, miszerint integ­rálni kell az állategészség­ügyi szolgálatot, hogy egy­séges, erős szervezetben hat­hatósan végezhesse felada­tát. Az önálló állatorvosi ren­delő hajlandó is integrálód­ni, és valószínűleg a közel­jövőben egyesül vele, vagy beolvad hozzájuk a palicsi és a žeđniki rendelő. Ezzel szemben az állategészség­ügyi központ nem óhajt egyesülni, pedig éppen az lenne a legfontosabb, hogy a Palicsi úti épületekben ne gumiabroncsok legyenek el­raktározva, amikor az na­gyon megfelelne az integrált állategészségügyi szolgálat székhelyének. A város se­gíthetne a probléma megol­­dásában, annál is inkább, mert a központ alapítója maga a város. Egy bizottság foglalkozik is már a kérdéssel, és valószí­nűleg június 4-én vélemé­nyezi az állategészségügyi szolgálat helyzetét. Véleményük, határozatuk irányadóan fontos lesz, mert jelenleg Vajdaság-szerte megnyilvánul az állategész­ségügyi szolgálat integrációs törekvése. És nem kevésbé fontos éppen Szabadkán mielőbb rendet teremteni, mert Sza­badka nemcsak Vaj­aság állattenyésztőinek egyik erős központja, hanem határvá­ros is, ahol még egy nagy exportvágóhíd is működik. MIAVECZ M.

Next