Magyar Szó, 1969. március (26. évfolyam, 58-88. szám)

1969-03-01 / 58. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ Szombat, 1969. márc. 1. A határozati javaslatok sok éseti könlésre adnak választ (Folytatás az 1. oldalról) megszövegezésében ezt figyelembe veszik. Svetonar Vukmannovic az első felszólaló szerint a kongresszusi határozatnak alaposan ki kell értékelnie az önigazgatás jelenlegi fejlettségifokát, s a kongresszusnak világos és határozott álláspontot kell elfogadnia az önigazgatási viszonyok tökéletesítéséről. A vállalati önigazgatási viszonyok összessége, a gazdálkodási egységek helyének és helyzetének meghatározása, az egy vállalaton belüli termelési és egyéb viszonyok kapcsolata is e kérdéscsoportba tartozik. Az eddiginél sokkal tüzetesebb elemzést igényel, hogy az önigazgatási elvek milyen mértékben járultak hozzá a modern vállalatvezetés és az önigazgatás közötti ellentmondások feloldásához, s mit kell tenni, hogy biztosítsuk a korszerű vezetést, ugyanakkor meggátoljuk, hogy a közvetlen termelőtől elidegenítsék a munkatöbbletet. Törekednünk kell arra is, hogy érvényre juttassuk a gazdasági törvényszerűségeket, egyúttal azonban megteremtsük a feltételeket arra, hogy a társadalom elejét vehesse e törvényszerűségek káros vonatkozásainak. Vukmanovic a továbbiakban az egészségügy, a nyugdíjbiztosítás és a községfejlesztés megoldatlan kérdéseit taglalta, s ennek menetében megállapította, hogy a visszásságok vontatott kiküszöbölése tápot adott a bürokratikus irányzatoknak, amelyek arra törekszenek, hogy megkövesítsék a régi állapotot. Ezek ellen nem adminisztratív intézkedésekkel kell harcolnunk — nem is sokat érnénk el velük —, hanem az önigazgatási rendszer torzulásainak elhárításával. Srecko Bijelc javasolta a bizottságnak, hogy rövidítse meg a határozat előszavát, és hagyja ki az álláspontokra vonatkozó magyarázatot. Indítványozta továbbá a határozat egyes részeinek szabatosabb, pontosabb megfogalmazását, mindenekelőtt annak a szakasznak az átdolgozását, amely társadalmunk önigazgatási alapjának állapotáról és a termelők helyzetéről szól Az önigazgatás anyagi alapja egy ideig szépen erősödött — mondta Bijelic —, az utóbbi időben azonban pangás állt be. A munkaszervezetek kisebb arányban részesülnek a nettó termékből, és a munkatöbbletből. Megállapítását adatokkal is alátámasztota, majd kijelentette: " Mindez arra mutat, hogy a bankok, a külkereskedelem, a különféle Intézetek még mindig sok pénzt idegenítenek el az önigazgatási bázistól, gazdasági hatalomhoz jutottak, s a gazdaság egyáltalán nem, vagy pedig aliig-alig tud hatást gyakorolni rájuk. Bijekc ezután a gazdaság túlzott eladósodásáról, valamint a devizarendszer fogyatékosságairól beszélt. Végül kitért külföldi gazdasági kapcsolatainkra, országunk külföldi tartozásaira, a devizaelosztási és ráfordítási rendszer fogyatékosságaira és egyéb gazdasági vonatkozású kérdésekre. Anton Bole a monopóliummal és következményeivel foglalkozott. Véleménye szerint a kommunistáknak nem annyira a monopolhelyzet következményei, hanem a monopólium létrejötte ellen kell küzdeniük, akár törvényes rendelkezések kieszközlésével, akár gazdasági beavatkozás indítványozásával. A JKSZ harca az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, a békéért és a szocializmusért című határozati javaslatot Nijaz Dizdarevic ismertette. Közölte, hogy a dokumentumban foglalt értékelések és álláspontok a JKSZ eddigi politikáján alapulnak, s a gyakorlat bizonyságot tett helytállóságukról. A Kommunista Szövetség — főképp a JKSZ KB IV. ülése után — igen sokat foglalkozott a nemzetközi kérdésekkel, részint mert átszervezése megkövetelte, részint mert ebben az időszerban megannyi válság nehezedett e világra, tehát világos és határozott állástkellett foglalni igen sok nemzetközi kérdésben. Mivel a kommunistáiknak a nemzetközi viszonyokra vonatkozó felismeréseit részletesen ismerteti a JKSZ KB jelentése és néhány más dokumentum is, a határozati javaslatot kidolgozó bizottság csak rövid megállapításokra szorítkozott, nem bocsátkozott akonkrétkérdéseikbe. Abból indult ki, hogy a világ dolgozóinak haszva a gazdasági és politikai emancipációért szorosan összefügg a békeharccal. E küzdelemben a Kommunista Szövetség szoros kapcsolatokat teremtett e világ haladó erőivel. Ennélfogva a határozati javaslatt főképp az el nem kötelezettségre, a tömbrendszerre, a fejletlen országok fejlődésére stb. vonatkozólag tartalmaz álláspontokat. A vitában ezúttal is Svetozar Vukmanovic kért szót elsőnek. Véleménye szerint a határozati javaslatnak részletesebben kellene foglalkoznia az egyes országok politikájára gyakorolt külső gazdasági nyomás különféle formáival. Hasonlóképpen ki kellene elemezni a világban észlelhető jelenségeket, viszonyokat is, hogy fényt derítsünk arra, milyen körülmények között harcol a JKSZ és Jugoszlávia a békéért és az egyenjogú viszornyekért. Vukmanovic kitért e nemzetközi munkásmozgalomban kialakult viszonyokra és a szocialista országokban megnyilvánuló jelenségekre is. Felszólalása után a Központi Bizottság ezt a határozatotis elfogadta, azzal, hogy a szerkesztő bizottság tekintetbe veszi e vitáiban elhangzott indítványokat. A JKSZ továbbfejlődésének eszmei-politikai alapjáról szóló határozatot Miroslav Pečujlić indokolta meg. Főképp a közvita eredményeit ismertette. Megállapította, hogy a Kommunista Szövetség tagsága egyetért a határozatban lefektetett elvekkel, és a vitában tanúsított nagy érdeklődése azt igazolja, hogy a tagoknak egyre nagyobb a befolyásuk a JKSZ alapelveinek és irányvonalának kialakítására. A JKSZ statútumtervezetéről folytatott közvita eredményeiről Mitija Ribiéró számolt be. Külön ismertette a statútumtervezetben, a vita után eszközölt módosításokat és kiegészítéseiket. Az egyik legfontosabb kiegészítés ez, hogy a nagyobb munkaszervezetekben dolgozó kommunisták közvetlenül jelölhetnek a vezető pártfórumokba, mert ezáltal a közvetlen termelők könnyebben bejuthatnak a vezetőségekbe. Edvard Kairdenj javaslatára a Központi Bizottság azt a módosítást is elfogadta, hogy a Kommunista Szövetség vezető szerveinek tagjait közvetlenül a szervezet és válasszák, s aközségi választmány csak igazolja megválasztásukat. A JKSZ KB VIII. és IX. kongresszus közötti munkájáról szóló jelentés megindokolása közben Sztevtop Milosztevlevszki javasolta, hogy a dokumentumot egészítsék ki a JKSZ KB valamennyi határozatával és a Kommunista Szövetség VIII. kongresszus utáni fejlődését szemléltető statiszitikai adatokkal. A IX. kongresszus ügyrendi szabályzatával kapcsolatban Svetozair Vujkmanovic föltette a kérdést, miért nyilvános szavazással kell megválasztani a JKSZ új szerveinek tagjait. Véleménye szerint a szavazás titkos is lehetne. Marijam Csetlkovic tájékoztatta a Központi Bizottságot, hogy az ügyrendi szabályzati javaslat szerint a kongresszus plenáris üléseken és hat bizottságban fog dolgozni, a végrehajtó bizottság azonban javasolja, hogy e fejlesztési bizottságon kívül külön statútumügyi bizottság is alakuljon. A javaslatot a Központi Bizottság elfogadta. Vukmanovic kérdésére Cvetkovcic közölte, hogy a IX. kongresszusnak voltaképpen csak igazolnia kell a köztársasági kongresszusokon és a tartományi értekezleteken jelölt vezetőségi tagok megválasztását, tehát a kongresszusi szavazás nyilvános is lehet. Czvelikoviszki javaslatára a Központi Bizottság úgy döntött, hogy ez ügyrendi szabályzatban nem korlátozza a bizottsági üléseken való felszólalások idejét, hanem ennek megállapítását a bizottságokra bízza. Végül a Központi Bizottság kisebb módosításokkal elfogadta a JKSZ KB jubileumi kiáltványát, majd — miután Edvard Kardeij megállapította, hogy a Központi Bizottság, az Elnökség és a Végrehajtó Bizottság az eltelt időszakban sikeresen végezte feladatát — befejezte utolsó, kongresszuselőtti ülését. Crvenkovszki ismerteti az egyik kongresszusi határozati javaslatot Hazánkat is elérte a Hong Kong-i náthaláz •A Szövetségi Egészségvédelmi Intézet járványügyi osztályának és a belgrádi szérumkutató intézetnek leletei szerint hazánkba is eljutott a Hong Kong-i náthaláz. Egyelőre nem sokan betegedtek meg tőle, a szakemberek azonban tanácsolják, hogy — mivel még van idő rá — lehetőleg mindenki oltassa be magát legalább egy adag vakcinával. Különösebb aggodalomra nincs ok, mert a Hong Kong-i náthaláz könnyebb lefolyású, várható azonban, hogy tömegesebb megbetegedést okoz, mint az etőző évek náthalázjárványai. Öt évtized a forradalom útján A Központi Bizottság kiáltványa a JKSZ 50.évfordulója alkalmából (Folytatás a 1 1. oldalról) bebörtönzés és a gyilkosságok nem tudták megtörni a jugoszláv kommunisták harci szellemét. E nemzedékekből nőtt ki Tito elvtárs, a forradalom vezére. A Jugoszláv Kommunista Párt főtitkári tisztségében — hála forradalmi bátorságának és a munkás- és népérdekek ismeretének — Tito elvtárs rendezte a párt sorait, és olyan akciókba indította a kommunistákat, amelyek révén szoros kötelék alakult ki a Párt és a dolgozók legszélesebb rétegei között. Ezek az akciók eredményezték azt is, hogy megerősödött és tömegesedett a szakszervezet, népes forradalmi ifjúsági mozgalom alakult ki, és más haladó szervezetek jöttek létre. E mozgalom tömeges jellege a régi Jugoszlávia összeroppanásának és megszállásának sorsdöntő napjaiban bizonyult be. Megkezdődött népeink felséges népfelszabadító és forradalmi harca. A megszállók és a hazaárulók ellen vívott négyéves szabadságharc — amellyel jelentős hozzájárulásunkat adtuk a második világháborúban a fasizmus felett aratott győzelemhez — lerombolta a régi kapitalista rendet. Létrejött a dolgozó nép uralma, vezető szerephez jutott a munkásosztály, rendeződött a szocialista forradalom legfőbb kérdése. A kiáltvány a továbbiakban megállapítja: A Jugoszláv kommunistákat működésük során mindig az Internacionalizmus elve vezérelte. Már az októberi forradalomban több ezer Jugoszláv vett részt, közülük sokan elestek. A szocialista Jugoszlávia megteremtéséig eltelt negyed évszázad alatt tíz és tízezer kommunista vesztette életét a régi Jugoszlávia börtöneiben, az osztályellenség elleni harcban, Spanyolországban, a fasiszta börtönökben és gyűjtőtáborokban, az európai népek antifasiszta és szabadságharcában, ezenkívül több százezer jugoszláv áldozta életét a szabadságért és a szocializmusért. Azsij Jugoszlávia létrejötte óta eltelt nem egész negyed évszázad alatt a dolgozók a Kommunista Szövetség vezetésével újjáépítették az országot. Új városok és falvak keletkeztek, a gyárak ezrei nőttek ki a földből, a mezőgazdaság korszerűvé fejlődött, megannyi iskola, kulturális és tudományos intézmény, kórház, több ezer kilométer hosszú út és vasút épült. A jugoszláv kommunisták annak a marxi eszmének alapján, hogy a munkásosztálynak magának kell felszabadítania magát, megkezdték az önigazgatás fejlesztését és megindították az állam elhalásának folyamatát. Az új körülmények között a Jugoszláv Kommunista Párt megváltoztatta nevét, Jugoszláv Kommunista Szövetség lett belőle. Megkezdődik a jugoszláv kommunisták szervezetének forradalmi átalakulása egy új típusú élszervezetté. Jugoszlávia munkásosztálya és népei a Kommunista Szövetség vezetésével minden sztálinista és egyéb nyomás ellenére, következetesen haladnak a szocialista fejlődés útján. A Jugoszláv Kommunista Szövetség minden népnek azon jogaiért való harcával, hogy országa sajátosságainak és munkásosztálya érdekeinek megfelelően önállóan határozza meg szocialista fejlődésének útját és formált, maga is hozzájárul a nemzetközi munkásmozgalom egyenjogú viszonyaiért és haladó fejlődéséért folyó harchoz. A szocialista Jugoszlávia — a második világháborúban és a szocializmus építésének időszakában folytatott szabadságharcával és függetlenségi harcával, imperialistaellenes és tömbön kívüli politikájával, a békés és aktív koegzisztencia, valamint az egyenjogú nemzetközi együttműködés szorgalmazásával, főképp pedig az emberséges önigazgatási szocializmusért tett erőfeszítéseivel — nagy tekintélyt szerzett a szocializmus és a béke eszméjének a világban, és hozzájárult ezeknek az eszméknek terjedéséhez. Országunk népeinek és nemzetiségeinek kommunistái, munkásosztálya és dolgozói a gazdasági és társadalmi reformért, tehát forradalmuk fejlesztéséért vívott harcuk napjaiban ünnepük a JKSZ 50. évfordulóját. E napok mindannyiunknak — minden munkásnak, földművesnek, értelmiséginek és fiatalnak — kötelességéül róják, hogy: • még inkább fejlesszük szocialista közösségünk termelőképességét, s ezáltal emeljük anyagi jólétünket, meggyorsítsuk kulturális előrehaladásunkat; • az önigazgatás és a munka szerinti szocialista elosztás következetes fejlődésével megszüntessünk minden bürokratikus közvetítést a dolgozók és munkájuk gyümölcse között, s pusztán a munkától tegyük függővé minden ember anyagi és szociális helyzetét; © erősítsük népeink és nemzetiségeink egyenjogúságát, testvériségét és egységét, hogy szabadon és sokoldalúan fejlödhes© következetesen tökéletesítsük a közvetlen szocialista demokrácia minden formáját; Q alapvető társadalmi viszonyunknak, az önigazgatásnak tökéletesítésével megteremtsük az egész társadalom önigazgató szervezetét; erősítsük népeink és nemzetiségeink erkölcsi és politikai egységét az önigazgató szocialista társadalom fejlesztéséért, valamint a jugoszláv közösségnek és területi integritásának megvédéséért folytatott küzdelemben; ф az embertelenséggel és háborús veszélyekkel terhes világhelyzetben továbbra is állhatatosan és következetesen küzdjünk minden nép nemzeti szabadságáért és egyenjogúságáért, minden viszály békés rendezéséért, és azért, hogy a haladó erők egyesüljenek a béke és a szocializmus győzelméért, valamint az imperializmus a hegemónia, az erőpolitika és a leigázás ellen folyó harcban, még inkább az embert tegyük a szocializmus legfőbb értékévé és értelmévé. E feladatai teljesítése céljából a Kommunista Szövetségnek még inkább a fiatal nemzedékre kell támaszkodnia. E tekintetben a JKSZ IX. kongresszusa rendkívül nagy jelentőségű. Eddigi fejlődésünk és a köztársasági kongresszusok alapján ki kell dolgoznia a Jugoszláv Kommunista Szövetségnek és a szocialista társadalom valamennyi haladó erőinek politikáját forradalmi fejlődésünk következő időszakára vonatkozólag. JUGOSZLÁVIA KOMMUNISTÁI Az eltelt fél évszázad alatt a Jugoszláv Kommunista Szövetség nagy tekintélyre tett szert a szocializmus győzelméért vívott harcával, az e harcban elért eredményeivel, továbbá forradalmi következetességével és elvszerűségével. Tekintélye és egész forradalmi műve arra kötelezi a kommunistákat, hogy szocialista forradalmunk új szakaszában ugyanolyan bátorságot, energiát és odaadást tanúsítsanak a munkásosztály történelmi érdekei iránt, amilyet a jugoszláv kommunisták előző nemzedékei tanúsítottak a forradalmi harc eltelt időszakaiban. JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓI A JKSZ ötvenedik évfordulója alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk népeink forradalmi múltjáról és történelmének dicső napjairól. Az évforduló egyben erőteljes serkentést is ad további forradalmi tevékenységünknek, és arra ösztönzi országunk minden dolgozóját, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség és Tito elvtárs vezetésével tovább küzdjön az önigazgató szocialista társadalom építéséért.