Magyar Szó, 1969. június (26. évfolyam, 148-177. szám)

1969-06-01 / 148. szám

2. oldal Kizárások a csehszlovák pártvezetőségbőn Prágából jelenti a T­iutis. AFP. Gustav Husák, a CSKP KB első titkára,­­egy prágai gyár pártaktívája előtt mon­dott beszédében, kijelentette, hogy a pártvezetőségből ki­zárták a KB mindazon tag­jait, akik a parlamentben a szovjet csapatok csehszlo­vákiai állom­áso­zásáról szóló szerződés ellen szavaztak, vagy bármilyen más módon megszegték a pártfegyelmet A kizártak között van Óta Sík akadémikus, a csehszlo­vák­ kormány egykori al­­elnöke, és dr. František Briegel, aki az augusztusi beavatkozás idején a Cseh­szlovák Nemzeti Front el­nöke volt. Husákon kívül Ludvík Svoboda köztársasági elnök is beszédet mondott a gyű­lésen. A CSKP KB kétnapos ülésezése egyébként pénte­ken este véget ért, az ülé­sen hozott határozatokat és Husák beszámolóját, vala­mint a felszólalásokat azon­ban csak a jövő héten te­szik közzé. " Az USA nem adja ki Sejnát Prágából jelenti az AFP" Az amerikai külügymi­nisztérium közölte Cseh­szlovákia­ washingtoni nagy­követével, hogy véglegesen visszautasították Prágának Sejna tábornok kiadatására vonatkozó kérelmét. Az Obrana iAidu, a cseh­szlovák hadsereg lapja, ez­zel kapcsolatban leszögezi, hogy Senna értékes zsák­mány volt az amerikai hír­szerző szolgálat számára, ugyanis tudomása volt mindarról, ami a csehszlo­vák véderőminisztérium­­ban történt, mert semmit sem titkoltak előle. MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1969. június 1. A Hold meghódítása és a szovjet—amerikai csúcstalálkozó A Mars-vállalkozás 70 nu­liáns dolárba kerülne New Yorkból jelen ki Thomas Stafford, Eugene Cemnan és John Young űr­hajósok, az Apollo—10 le­génysége, részletesen be­számoltak már világűri él­ményeikről, észrevételeikről, benyomásaikról, továbbá hosszú beszélgetést folytattak Neil Armstrong, Michel Col­lins és Edwin Aldrin piló­tákkal, az Apollo—11 utasai­val, akik a tervek szerint július 20-án indulnak el, hogy meghódítsák a Holdat. Az amerikai űrkutatási in­tézet szakemberei átvizsgál­ták a Hold felszínéről készí­tett rendkívül jó minőségű felvételeket, és kiértékelték az Apollo—10 útjának min­den mozzanatát, mert ettől függ, hogy útnak indítják-e az Apollo—11-et. Megállapí­tották, hogy a műszerek több ízben felmondták a szolgá­latot, például amikor az anyahajó a Holdtól 112 kilo­méterre keringett, és amikor a komphajó legközelebbi szomszédunk felszínétől 15 kilométeres távolságban fel­vételezte a Nyugalom-tenge­rét, többször megszakadt az összeköttetés a két hajó kö­zött. A hibákat mielőbb ki kell küszöbölni. Stafford és Cemnan a komphajóból színes felvétele­ket készített a Hold felszí­néről, s a felvételeken jól láthatók a mély árkok, sza­kadékok, a kiszáradt folyó­medrek és a mélyedések. A fényképek szerint a Nyuga­lom-tengere a legmegfele­lőbb terület a leszállásra, mert szinte tükörsima. A szakemberek azonban most azt vizsgálják, hogy a kö­reiben vannak-e olyan anya­gok, amelyek a leereszke­dés pillanatában zavartatják a radart. A NASA közölte, hogy el­halasztja az Apollo—11 útját, ha a legkisebb rendellenes­séget is tapasztalják. A becs­lések szerint a legutóbbi vál­lalkozás sikeres volt és a fölmerült kisebb problémá­kat rövid időn belül megold­hatják. Egyes hírek szerint elna­polhatja a Hold meghódítá­sát az amerikai—szovjet csúcstalálkozó megtartásának időpontja, de az űrhajó ki­lövése és az értekezlet dá­tuma egybeesik. Moszkvában állítólag utaltak arra, hogy a csúcstalálkozót az Apol­lo—11 útja előtt kell meg­tartani. Az amerikai űrkutatási hi­vatal szakemberei hangsú­lyozták, hogy a Holdra való leereszkedés csupán ugró­deszka a Mars meghódítása felé. Közölték, hogy útraké­­szen áll a Viking nevű le­génység nélküli űrhajó, amely a közeljövőben indul el a Mars felé. A NASA sze­rint nem lehetetlen, hogy az űrhajósok a nyolcvanas években leereszkednek a Mars­­felszínére. Hírek sze­rint a távoli cél hangsúlyo­zása arra szolgál, hogy Ri­chard Nixon elnököt meg­győzzék: hagyja jóvá a jövő évtized űrkutatási program­jához szükséges horribilis összeget. Nixon az ősszel hoz végle­ges döntést a további űrku­tatási programról. Becslések szerint a Mars-vállalkozás 70 milliárd dollárt emészte­ne föl, háromszor annyit, mint a Hold meghódítása. Ma választ Franciaország (Folytatás az 1. oldalról)­­ ellenzéket, hogy ha Poirer győz, a jobboldal foglya lesz, mert csak annak segít­ségével győzhet. Dudás azzal riasztgatja a választópolgárokat, hogy ve­szélybe kerül a demokrácia, ha a baloldal képviselője nem­­lesz ott a második for­dulóiban, hisz a Pompidou— Pother párharc csak komé­dia. Deffenne gazdasági és pénzügyi válság­gal rémiszt­geti a franciákéit, azt állít­va, hogy csa­k ő ismeri a ki­utat Rocheurd és Kiwhne megelégszik az égés® rend­szer kárhoztatássávv­al. Du­ca­­tel pedig minden lehetséges bajt felsorol, csak éppen azt nem mondja meg, mit csi­nálna ő. A számba lőhető meglepetések­ ra elnökjelölteik péntek esti zárószava a fenti ijeszt­getéseken kívül nagyon ke­veset tartalmazott, legfel­jebb még a jelszavaikat fog­lalták össze. Pompidou: „Építsük együtt az újjáala­kított nemzeti közösséget.” Poteer: „Meg kell teremte­nünk az igazi demokráciáit.” Duclos: „A baloldal jelöltje én vagyok.” Defterre: „Vá­lasszátok a jövőt.” Rothaird: „Arra a sikerre készülünk amelyet én már közeli­nek érzek.” Emm­­ne: „Ezt a­­kam­pányt mi nyertük meg.” Duca­tel: „Ne szálasszátlak el ezt az alkalmast.” A vasárnapi választások kimenetelét tehát tulajdon­­képpen ez dönti el, mitől félnek jobban a franciáik. A kö­­véleményi kut­atás leg­újabb adatok szerint Pompi­dou a szavazatok 40 száza­lékára számíthat, Pohár 31, Dudlos 17 (újabb egyszáza­lékos előretörés), Defterre 7, Rocha­rd 3, Krivine 1 és Duca­tel a szavazatok 1 szá­zalékát kapja. Persze a dön­tés csak vasárnap születik meg, de majdnem biztosra vehető, hogy az első forduló­ban Pompidou és Faber győz, ők szereznek jogot a második fordulóban való részvéteikre. Nem szabad azonban ki­zárni a meglepetést abban az esetben, ha egy-egy jelölt választói nagyobb százalék­ban maradnak tá­voll a sza­vazástól. (Párizsban már na­pok óta gyakran esik és a stratégák azt számítgatják, hogy ennek következtében kevesebben vagy többen ma­radnak távol az urnáktól, kinek lesz ez jó és Isinek nem.) De meglepetést okoz­hatnak azok is, akik az utol­só percben foghatnak offlést. Tulajdonképpen kétfajta meglepetés lehetséges. Az egyik az, hogy Pompidou győz már az első fordulóban — vagyis megszerzi a szava­zatok több mint 50 százalé­kát —, ha a franciákban a bizonytalanságtól való féle­lem kerekedik felül, és any­­nyira bánkódnak De Gaulle lemondása miatt, hogy min­denáron mentik a gauffle­­izroust. A másik meglepe­tés az lehet, hogy nem Po­­her lesz a második. Ez vi­szont ak­kor következik be, de ez a félelem kerekedik felül, hogy minden marad a régiben, menjen tehát to­vább Duclos, csak változzon már a De Gaulle álltal te­remtett helyzet. A pillanatnyi helyzetből ítélve, egyik meglepetés sem következik be. Akkora az ál­talános nyugtalanság és ta­nácstalanság, hogy a válasz­­tóp­dgárok többsége nem fog fel­állást sem a radikáns változás, sem a „maradjon minden a régiben” mefflefdt. BÁLINT István A régi és az új ötvözete BUKARESTI KÖRSÉTA Külföldön az embernek, legalábbis utazása kezdetén, igen gyakran támad olyan érzése, mintha mindennap vasárnap volna, ő ugyanis nyugodtan szemlélődik, bá­mészkodik, s enyhe csodál­kozással fogadja, hogy a vá­rosban, ahova épp megérke­zett, az emberek sietősen mennek dolguk után, híre­­hamva sincs annak az ünnepi hangulatnak, amely őbenne é. Ez persze nem zavarja különösképpen az idegent, s még el sem helyezkedett a szállóban, máris nyakába ve­szi a várost. Bukarestbe érkezve ez tör­tént velünk is, s már az első lépésnél beleestünk abba a hibába, amely hazánk fiait úgyszólván sehol sem került el: lépten-nyomon, ott-tar­­tózkodásunk végéig, mind­untalan a Bukarest és Belg­­rád közötti hasonlóságot ku­tattuk és — természetesen — „felfedeztük” a különbsége­ket is. Már amire egy-két nap alatt erőnkből futot­ta... Persze tudtuk mi mindany­­nyian, hogy egy városnak, pláne egy fővárosnak, igazi arcát csak több év alatt le­het — ha egyáltalán lehet — megismerni, s akkor is csak az ott élő emberek által, nem pedig a kirakatokból, az utcák forgatagából és a régi meg az új épületek keltette benyomásokból. Ez azonban mégsem gátolt meg bennün­ket abban, hogy azonnal kimondjuk: nálunk sokkal nagyobb a forgalom, több az autó, jobban öltöznek az emberek. Aztán elszégyelltük ma­gunkat, hogy alapos ismere­tek híján ilyen közönséges és a lehető legfelületesebb hasonlítgatásokba kezdtünk, s a bőséges és ízletes ebéd­nél már a bocsánatkérés hangján szólalt meg az egyik kolléga: — Lám, a románok ugyanúgy szeretnek sokat és jót enni, mint mi, s úgy lát­szik ehhez az élvezethez ol­csóbban is jutnak hozzá. Kis Párizs A kutyafuttában végzett városnézésbe persze gyorsan belefárad az ember, s a cél­talan szemlélődés nemhogy közelebb hozta­­volna, hanem még inkább távolította tő­lünk az ismeretlen várost. Emellett még ez a pár óra sem vot elegendő, hogy leg­alább néhány nevezetességet megtekintsünk, úgyhogy a ro­mániai kollégákhoz fordul­tunk segítségért és útbaigazí­tásért. Néhány szó aztán elég is volt ahhoz, hogy kiábrán­dítsa azokat, akik még min­dig Belgrád és Bukarest ha­sonlóságát kutatták. — Bukarest a kertek és a parkok városa, Kis Párizsnak is szokták nevezni. Az ötszáz éves város eredetileg szűk, zegzugos utcahálózatú köz­pontjában a városrendezők széles sugárutakat, igazi boulevard-okat vágtak, s ezek meg a diadalkapu va­lóban párizsias küllemet ad­nak a városnak. S ami igaz, az igaz, Buka­rest nagyon szép város. A belső negyedben egymást érik a nagyvárosias középü­letek, az egykori paloták. A második világháború előtt azonban a belváros éles el­lentétet képezett az elhanya­golt külvárosokkal szemben, ahol gondozatlan viskókba és roskadozó házikókba szorult a szegénység. Ma már a kül­városokra rá sem lehet is­merni: új lakóépületek, köz­épületek, parkok és városne­gyedek épültek. A városké­pet megváltoztatták a szo­ciális és kulturális intézmé­nyek új épületei is, például a Scinteia grandiózus sajtó­palotája, ahol többek között helyet kaptak a Bukarestben megjelenő magyar lapok szer­kesztőségei is, s nagyon szép az új operaház épülete is. Új Nemzeti Színház és hatalmas szálloda A románok méltán büsz­kék egyre alakuló, egyre sz­é­pülő fővárosukra, s lelkese­déssel szólnak arról, ami még majd ezután lesz, a közel­jövőben épül meg. Bukarest legforgalmasabb közlekedési gócpontján — a Balcescu a Republicii sugárutak ke­reszteződésénél — ugyanis nagyszabású építkezés folyik. Négy és fél hektáros telken épül az új Nemzeti Színház, mellette pedig az ország leg­nagyobb szállója, a 23 emele­tes Intercontinental. Íme egy hasonlatosság azoknak, akik mindenütt ezt keresik. Belgrádban is befejezés előtt áll a Jugoslávia nagyszálló. A bukaresti azonban, igaz csak 1970 végére készül el, de alighanem lepipálja belg­rádi testvérpárját. Az Inter­continental 85 méter magas lesz, s 888 vendéget fogad be, akik fél tucat vendéglő és étterem között válogat­hatnak. A szálló második emeletét utazási irodák és légiforgalmi vállalatok, meg jegyirodák foglalják majd el és ugyanitt, egy helyen meg­találhatja a vendég az or­vosi rendelőt, a kozmetikai szalont, a virágüzletet és a népművészeti boltot is. Szem­mel láthatóan mindez az át­utazó idegenforgalom számá­ra készül, amit mi — úgy látszik — még nem tartunk ennyire becsben. Arról nem is beszélve, hogy az Inter­continental alatt kétszintes, 950 személygépkocsi befoga­dására alkalmas parkolóhely épül, s ennek hallatán a belgrádi kollégák irigykedve sóhajtottak fel. Szóljunk végül még egy nagyszabású tervről: a ro­mán főváros központjában, hogy megkönnyítsék a közle­kedést, kelet-nyugat irány­ban a következő években föld alatti autóutakat építe­nek, később pedig ez alatt megépítik az egymást keresz­tező két fő metróvonalat is. KORPA Béla ј|Г'—.............................................. T/tvrK/ITI JELCMNTÉSEK II.............•••••■«•••■•■MlliMilillllllllllllllllllltlIIll ISZTAMBUL. — Cevdet Sunay török köztársasági elnök pénteken aláírta a szerződést, amelynek értel­mében 30 000 török szárma­zású bolgár állampolgár Törökországban telepedhet le. (Reuter) TOKIO. — Szombaton reg­gel 1500 japán egyetemi hallgató tüntetett a tokiói repülőtéren, amikor Kiicsi Aicsi külügyminiszter Wa­shingtonba utazott. A rend­őrség könnyfakasztó gráná­tokkal oszlatta szét a töme­get, több órás diákot letar­tóztattak. (Reuter) BUENOS AIRES. — Gil­­lermo Borda argentin bel­ügyminiszter kijelentette, hogy a cordobai zavargáso­kat, amelyekben hat mun­kás meghalt, külföldről szí­tották. Egyúttal azzal vádol­ta a szélsőséges elemeket, hogy meg akarták buktatni a kormányt. (AFP) RAWALPINDI. — Alek­­szej Koszigin szovjet minisz­terelnök szombaton reggel, Jahja Khan pakisztáni köz­­társasági elnökkel folytatott tanácskozásának befejezté­vel, visszatért Moszkvába. JÁP­ BAGDADI — Haszel al Bakr tábornok, iraki elnök, szombaton tárgyalt Moneim­ Rifai jordániai miniszterel­nökkel. A megbeszélésekről nem adtak ki hivatalos közleményt. (AFP) Rockefeller az Andok tűzhányójába ütközött — írja egy brazil újság Rio de Janeiróból jelent­ a Tanjug. „Rockefeller az Andok tűz­hányójába ütközött” — írja az O Globo című tekintélyes brazil újság szombati szá­mában. A lap összegezi az USA képviselőjének latin­­amerikai körútjával kapcso­latban kitört véres összecsa­pásokat. Nem teljes jelentéseik sze­rint a zavargásokban eddig legalább húsz ember vesztet­te életét és több száz meg­sebesült. Rockefeller — mint ismeretes — Nixon elnök külön megbízottjaként há­rom héttel ezelőtt latra-ame­rikai körútra indult, hogy a helyszínen megismerkedjen a földrész országainak prob­lémáival és a félteke egy­sége megszilárdításának le­hetőségeivel. Quitóban Ecua­dor fővárosában heves tün­tetéssel fogadták , gépko­csijának két ízben is meg kellett állnia, nehogy a fel­­hevül tüntetők megkövez­zék? Rockefeller eddig kilenc országban járt s ötben tün­tettek ellene­. Bolíviában és Venezuelá­ban pénteken este a gárda­­,egységeket kellett mozgósí­tani a zavargások megféke­zésére. Kolumbiában még pénteken este is zavargások voltak, noha Nixon küldötte kedden járt ott. A zavargások aggodalmat keltettek Washingtonban, annál is inkább, mert a la­tin-amerikai országok sajtó­ja a sorok között annak a véleményének ad kifejezést, hogy a tüntetéseket nem a kommunisták maroknyi cso­portjának kell tulajdonítani, hanem a latin-amerikai or­szágokban uralkodó helyzetet és hangulatot juttatják kife­jezésre. ——" A nagyhatalmak a közel-keleti határok kiigazítását­ indítványozzák New Yorkból jelenti az AFP. Jól értesült hörök szerint a négy nagyhatalom ENSZ- képviselői valószínűleg már június végén javaslatokat továbbítanak Gumniar Jarring ENSZ-megbízotthoz a közel­kel­eti válság megoldására. Többek között indítványozni fogják a határok kiigazítását Úgy hírlik, hogy a nagy­hatalmak képviselői megbe­széléseket folytatnak egy közös közlemény szövegéről, amelyben ismertetik kéthó­napos tárgyalásaik eredmé­nyeit Robbanás egy kőolajvezetéken Az izraeli hadsereg szóvi­vője közölte, hogy robbanás történt a Szaúd-Arábia és a libanoni Szidon kikötő kö­zötti olajvezetéken. A szóvivő nem közölte: műszaki hiba okozta-e a rob­banást, vagy pedig szabo­tázs. Franciaország ismét szállít hadianyagot Izraelnek? Marcel Dassault francia repülőgépgyáros a párizsi nemzetközi repülőgépipari kiállításon megtartott sajtó­­értekezletén kijelentette: — Reméli, hogy hamarosan megszüntetik a tilalmat, amelynek értelmében Fran­ciaország nem szállíthat re­pülőgépeket Izraelnek. — Szilárdan meg vagyok győződve róla, hogy közvet­lenül az elnökválasztások után felfüggesztik a tilal­­m­at. Hozzáfűzte: annak sincs akadálya, hogy Mirage típu­sú repülőgépeket adjanak el Iraknak vagy valamelyik másik­­arab országnak.

Next