Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-01 / 271. szám
2. oldal | I 1 A Szovjetunió kevesebbet költ űrkutatásra | mint az USA | Pjotr Kapica, ismert Kapica elmondotta, hogy | I szovjet tudós, a Harvard a Szovjetunió elsősorban a I Egyetemen tartott előadó- tudományos képzésnek | 1 sálit kijelentette, hogy a szentel nagy figyelmet, és | I Szovjetunió egytizedét hogy a szovjet kormány — ■ költi a világűrkutatásra an- csakúgy mint az amerikai | •nak az összegnek, amelyet — a nemzeti jövedelem 3,5 , s az Egyesült Államok fél százalékát költi a tudomásít erre a célra, nyolcra. | MAGYAR SZÓ Vita a nemzetiségekről Csehszlovákiában Kölcsönvett tudósításunk Olvasóink eddig vajmi keveset tudtak meg arról a tudományos ■értekezletről, amelyet még májusban tartottak meg Moravany nad Váhom-ban. Márpedig ezen a maga nemében Csehszlovákiában eddig egyedülálló konferencián a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét és annak várható alakulását tárgyalták meg. Juraj Zvara a Nova Mysl 7. számában megjelent írásában leszögezi, hogy az értekezlet légköre valóban internacionalista volt és áthatotta a közösségi szellem. Az eszmecsere tárgyszerűségének javára vált, hogy az alapvető fontosságú anyagokat, a részvevők sokszorosítva előre megkapták. Így figyelmüket a lényegre összpontosíthatták. Cikkéből kitűnik, hogy nagyon széles volt a megvitatott — és tegyük hozzá — sarkalatos jellegű kérdések palettája. A többi között szó esett arról is, hogy melyik fogalom alkalmazása a leghelyesebb: ^nemzetiségi csoport, nemzetiség''vagy kisebbség. A cikkíró maga a~~sfeg` ' találóbb és legmegfelelőbb fogalomnak a nemzetiségi kisebbséget tartja, de hangsúlyozza: „Általában leszögezték, hogy alapvető kérdés ennek a kategóriának a tartalma, míg az elnevezésnek kisebb jelentősége van.” Szóba kerültek továbbá a kisebbség ún. kollektív jogai is. (A közelmúltban — még az alkotmány is —, a kisebbségekkel kapcsolatban , csak individuális jogokról beszéltek.) A konferencián, is bírálat érte a „kollektív jog” fogalmát, abból a tételből kiindulván, hogy jogi szempontból az állam polgárainak csak egyéni jogaik vannak. ■: E felfogás értelmében a nemzetiségekről szóló alkotmányo 11 törvény nem a „kollektív jogokat” szentesítette, hanem1 jogilag megalapozta a nem- zetiségi kisebbségek jogainak kollektív reprezentálását, bi- zonyos szerviek létrehozásá- nak jogát és bizonyos ön- igazgatást. A vita gyújtópontjába ke rült a kisebbségek reprezentációinak kérdése is. Milyen 11 legyen a formája? Erre a kérdésre, bár más megolő idások is szóba kerültek, két válasz hangzott el. Az egyik, hogy létesüljön ún. állampolitikai reprezen- táció, amely lényegében a Szlovák Nemzeti Tanács, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szövetségi Gyűlés és a vegyes- lakta területeken a nemzeti bizottságok nemzetiségi kép- viselőiből tevődne össze. En-nél a megoldásnál a vegyes- r lakta területen kombinált — adminisztratív és nemzetisé- gi — önigazgatás működne egymás mellett, ami megfelelne az egyes községekben „kisebbségi helyzetben” levő többségi nemzetek tagjainak is A másik elképzelés, hogy jöjjön létre a kisebbségek ún. társadalompolitikai rep- rezentációja, a törvény alap-ján megválasztott szövetsé- gek vagy kisebbségi tané- csek közvetítésével, amelyek a Nemzeti Fronthoz tartoznának és annak keretén belül juttatnák kifejezésre a nemzetiségi érdekeket és szükségleteket. J. Zvara cikkében soron levő feladatként jelöli meg különben a nemzetiségi alapelvek törvénybe iktatását és ezáltal a többség és a kisebbség érdekeinek, az utóbbi jogainak pontos körvonalazását. „Különben — hangsúlyozza ebben a részben — a nemzetiségi kisebbség gyakorlatilag védtelen lenne a többség részéről szüntelenül érvényre jutható majorizálással szemben és nem nyílna alkalma arra, hogy képviselői közvetítésével részt vegyen sajátos kisebbségi ügyeinek igazgatásában.” Érdekes az is, amit a kisebbségek nemzetiségi tudatáról ír a cikk szerzője. Véleménye szerint a magyar és a lengyel kisebbség esetében ez a nemzetiségi tudat nemcsak az anyanemzet, hanem a szlovák és cseh nemzet tudatánál is erősebb. Ennek magyarázatát is megad-ja: „... a kisebbség szüntelenül önvédelemben és végbemenő asszimilációs folyamatok megakadályozására törekedve, az etnikai együvétartozásnak gyakran erősebb tudatát alakítja ki, mint maga a nemzet. Ezt mi »többségiek« néha, a probléma kellő ismerete híján agresszivitásnak, támadó szellemnek, túlérzékenységnek vagy nacionalizmusnak minősítjük”. (Új Szó) Kering a háromszázaink Kozmosz Népes, szorgalmas égi család A szibériai új kozmodrom az egyik szovjet kozmodromból e napokban felbocsátották a háromszázatok Kozimosz-holdat. Az űrhajózás 12 évestörténetének páratlan jubileuma ez: hat és fél esztendő alatt — az 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program alapján — ebben a sorozatban került a világűrben az összes űrobjektum több mint egyharmada. ÁTLAG NEGYVEN Ha végigolvassuk az űrhajózás krónikáját,, érdekes "adatokra bukkanhatunk. Kezdetben, amikor az asztronautikára és a rokontudományaikra csak kisebb feladatok hárultak, kevesebb Kozmosz-holdat indítottak útnak: évente 1—2 tucatot. A századik 1965. december 17- én repült fel a világűrbe, a „család” 250 tagja 1968. október 31-én kezdte meg keringését. A Kozmosz-holdak számának alakulása pontosan tükrözi az űrhajózás fejlődését. A múlt évben körülbelül 60 Kozmoszt lőttek föl. Mindenesetre a sorozat „alapítása” óta évi 40-as átlaggal számolhatunk — feltétlenül elismerésre méltó teljesítmény. Az első Kozmosz -holdak az 1958. évi Szputnyik 3.típusra hasonlítottak. S ebben is jelentős a fejlődés: egy mai, több tonnás kozmoszhold legalább tízszer annyi mérőműszert tartalmaz, mint a valaha kozmikus laboratóriumnak nevezett 1327 kilós Szputnyik 3. ÉGI MECHANIKA A világ első kozmodromját — űrhajókilövő-állomását — az Aral-tótól északkeletre, Bajkonur közelében építették fel. Minden kozmodrom földrajzi szélessége — égimechanikai okokból — megszabja a felbocsá tatt mesterséges égitest le jhetséges pályáit, elsősorban a pálya hajlásszögét az Egyenlítőhöz viszonyítva. Az első szputnyiikok és Kozmosz-holdak pályáinak hajlásszöge az Egyenlítőhöz képest 65 fok volt, vagyis az ilyen pályájú mesterséges holdak az Egyenlítőtől északra és délre a 65. szélességi fokig végezhetnek . .légköri kutatómunkát. Az űrhajózás bővülő programja , és a sarkvidéki jégrétegek feletti térségkutatása új, északi kozmodrom tervezését tette szükségessé. Ezt nem messze Arhangelszketől, Pleszeak közelében építették fel. Innen több tucat, speciális rendeltetésű Kozmosz-holdat indítottak 70—90 fok közötti hajlásszögű pályára. AZ ÉJSZAKAI SUGÁRZÁS A sorozatban sok felhőfényt képező, meteorológiai rendeltetésű mesterséges holdat bocsátottak fel, a Meteor-rendszert. Egy-egy ilyen mesterséges hold 12— 13 keringés alatt az egész Földet „látja”, tehát a teljes felhőzetet térképezheti. Különösen érdekesek a keringésről-keringésre mutatkozó eltérések, különbségek. A meteorológiai világközpontokban televízión sugárzott fotókat azonnal értékelők. Legveszélyesebbek a spiralis-kulis formájú felhőörvények, amelyeknek központjában többnyire hunikének, tájfunok keletkeznek. Ilyenkor a veszélyeztetett körzetben riadót rendelnek el. A Kozmosz-sorozat keretében bocsátottak fel először olyan mesterséges holdakat, amelyek a Föld égboltságiak ■titokzatos éjszakai ' sugárzását kutatták. (A holdhalan éjszakán sincs koromsötét, a mérhető világos férg több, mint amit a csillagok árasztanak a Föld felé.) Ezek a kísérletek még nem fejeződtekbe, de máris valószínű, hogy annak az angol elméletnek van igaza, amely szerint a rejtélyes égsugárzást a légkör oxigénatomjainak úgynevezett rekombinációs folyamata okozza. Az erős napsugárzás „tetépi” egyes oxigénatomok erds trónjait, de jön az éjszaka, s az atom viszszaiszerzi elvesztett elektronját, miközben parányi mennyiségű fényt bocsát ki. A Kozmosz-sorozatból csupán néhány adatot, érdekességet említettünk. Bizonyos: az űrhajózás történetének ilyen népes, fontos és szorgalmas mesterséges heldcsaládja még nem volt. T/WfRATf [..........■.....««.iiiiiMiiimiiiimiMiilimilillltlIi HOUSTON. — Az Apollo—11 amerikai űrhajó legénysége, világkörüli útra indult. Armstrong, Aldrin és Collins 22 országot látogatnak meg. Október 18-án — mint ismeretes — hazánkba érkeznek. (AFP) BUDAPEST. — Hétfőn este 63 éves korában szívszélhűdésben elhunyt Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja, Kádár János egyik legközelebbi munkatársa. (Tanjug) KAMPALA. — Az ugandai kormány szóvivője közölte, hogy anyagi támogatásban részesítik a földművesszövetkezeteket, és gondoskodnak a termés értékesítéséről. (TASZSZ) SANTIAGO. — Luis Siles Salinas volt bolíviai elnök menedékjogot kapott Chilében. Salinas a Bolíviában végrehajtott puccs elől menekült Chilébe. (AFP) TOKIO. — A japán külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki a legutóbbi kínai atomkísérlet miatt, és felszólította a pekingi kormányt, hogy hagyjon fel a robbantásokkal. (Reuter) WASHINGTON. — Az amerikai külügyminisztérium bocsánatot kért a líbiai kormánytól amiatt, hogy az ország területén levő amerikai támaszpontokról titokban külföldre csempésztek embe Ireket. (AP) BÉCS. — A Nemzetközi Atomerő Bizottság főtitkárává ismét Alvard Eklund svéd tudóst választották. Eklund : most tölti be harmadszor ezt a tisztséget. (Reuter) SZÓFIA. — Kimon Georgijev, a bolgár Nemzetgyűlés elnökségének tagja. 87 éves korában elhunyt. Kimon Ge Iorgijev volt az elnöke a háb ború után megalakuló első bolgár kormánynak. (TASZSZ) (AFP). Szerda, 1969. október 1. Hétfőn — mint már jelentettük —, megkezdődött a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank évi értekezlete. Nagy figyelmet keltett Robert McNamara volt amerikai hadügyminiszternek, a szervezet jelenlegi vezetőségi tagjának beszámolója a fejlődő országok helyzetéről és anyagi szükségleteiről | | шшнпшon | |ПП1ПНПН1М1МНШ|1Н1|11111Ш11111111Ш1111НМ|||||||111И1П1 TÖRTÉNELMI RITKASÁG Luxor közelében a régészek első ízben bukkantak a fáraók korából három olyan vízmedencére, amelyben hajdan krokodilusokat tenyésztettek. A téglával és kővel burkolt víztárolókat időszámításunk előtt 1500 körül építették. Az egyik medencéből egy embertörzsű és krokodilusfejű egyiptomi istennő alabástrom szobra került elő. Az óegyiptomiak a három medencét összekötötték, a krokodilusok tehát átúszhattak egyikből a másikba. A medencék egy részét kőlappal fedték be. A papok elmozdították a bronzkerekeken forgó kőlapot, úgy etették a krokodilusokat. Az ősi Egyiptomban azt hitték, hogy a krokodilusban az országot tápláló Nílus lelke ölt testet, s a krokodilus jólöltet meg békét hoz a népnek. MOZAMBIKI MAUGLI A Lowrenco Marquis-i egyetem szociológusainak és pszichológusainak egy csoportja egy „majomember” vizsgálatával foglalkozik. Egy afrikai kisdedet több hetes korában majmok ragadtak el. A gyermek már 15 éves volt, amikor törzsének vadászai rátaláltak, de a fiú elkeseredett ellenállást tanúsított. A mozambiki Maugli sokáig nem tudott alkalmazkodni az emberi környezethez. Nem tudott tagoltan beszélni, csupán artikulátlan hangokat hallatott. A fiatalember most húszéves, évek múltán megszokta az embereket, de szellemileg elmaradt. Ideje nagy részét azzal tölti, hogy törzsének falvai között bolyong. OTTAVIANI BÍBOROS KIROHANÁSA Ottaviani bíboros egy olasz folyóiratnak adott nyilatkozatában éles támadást intéz az egyház baloldali erői ellen. A 79 éves főpap egyik vezéregyénisége a Vatikán jobbszárnyának. Annak idején szembehelyezkedett XXIII. János pápa reformtörekvéseivel, és emiatt azóta is bizonyos mértékben kegyvesztett. Ottaviani most szenvedélyesen ostorozza a katolikus reformistákat. Azzal vádolja őket, hogy készek akár nyomban elhagyni az egyházat. Az agg főpap kirohanásait még a katolikus körökben is megütközéssel fogadták és többen máris vitatják megállapításait. KIZSUPPOLTÁK A HÁZFOGLALÓ HIPPIKET A londoni rendőrség éjszakai, rajtaütésszerű támadást indított egy iskolaépület ellen, amelyet mintegy 200 hippi tartott megszállva. A tűzoltólétrákkal felszerelt rendőrök ez éj leple alatt a szomszédos házak tetejéről és az emeleti ablakokon át hatoltak be az épületbe, és mint a vállalkozást irányító rendőr elmondotta , „harc nélkül” foglalták el. A környék lakói az egészből csak annyit hallottak, hogy a hippik az éjszaka a „Nem megyünk innen el” kezdetű dalt énekelték. A kilakoltatás másfél órát vett igénybe, és a Scotland Yard szempontjából teljes sikerrel végződött. Hatvanhét hippit rendőrautókba tereltek, a többiek — hónuk alatt hálózsákjaikkal — elszelelteka helyszínről, hogy újabb szálláshely után nézzenek. A visszafoglalt épület helyiségeit a benyomuló rendőrök rettenetes állapotban találták. — Szemét, romhalmaz, leszakított ajtók fogadtak bennünket — mondotta egyikük. A „jogtalan lakásfoglalók londoni szövetsége” — amely tevékenységével a magas lakbérek ellen kíván tiltakozni — szigorúan elhatárolta magát a hippik „honfoglalásaitól”.