Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)

1969-11-01 / 302. szám

Szombat, 1369. nov. 1. Mai körmunntálatig Algéria ünnepel LGÉRIA népe november elsején ünnepli füg­getlensége évfordulóját. Tizenöt évvel ezelőtt 1334. november elsején a Nemzeti Felszabadu­lási Front (FLN) vezetésével megkezdődött az ország népének szabadságharca a francia gyarmatosítók el­len. Az elkeseredett küzdelem hét évig elhúzódott, 1362 tavaszán azonban a franciák 132 évig tartó ura­lom után kénytelenek voltak távozni az országból. A harcok megszűntével a független ország fiatal vezetőire további nagy feladatok és megpróbáltatások vártak. Meg kellett őrizni a csaták viharában szüle­tett összefogást, a forradalom vezetőinek az ország­építés felelősségteljes feladatait kellett teljesíteniük. Kezdetben súlyos véleménykülönbségek és ellentétek merültek fel közöttük és sok személyi változás után Bumedicn ezredes került az ország élére. Algéria kezdettől fogva a szocializmus mellett fog­lalt állást. Az ország vezetői és népei úgy érzik, hogy csak a szocialista rendszer oldhatja meg gazdasági és társadalmi problémáikat, és kizárólag szocialista épí­­tőmunkával fejleszthetik leggyorsabban és leghatéko­nyabban gazdaságukat és a társadalmi viszonyokat. Ennek alapján eredményes gazdaságfejlesztés és építő­­munka folyik Algériában. A tízmillió lakosú, nagy kiterjedésű országnak ke­csegtető fejlődési lehetőségei vannak. Kitűnő minő­ségű vasérce, kőolaja és földgáza van (évente 50 millió tonna kőolajat hoznak felszínre), a Földközi­­tenger partvidékén erősen fejlődik a mezőgazdaság, különösen a bortermelés. Az országnak 40 000 kilo­méter aszfaltútja, 120 nagy repülőtere, 8 nagyobb kikötője van. Különösen a kőolaj- és földgáztermelés hoz évről évre nagyobb hasznot. Az ország vezetői a kiegyen­súlyozott költségvetéssel a jövőt alapozzák meg. Sok pénzt fordítanak beruházásokra, az idén például 1,23 milliárd dollárt irányoztak elő erre a célra. Az ösz­­szeg felét a kőolajipar fejlesztésére fordítják, 25 szá­zalékát az acél- és gépipar kapja, 5 százalékát a köny­­nyűipar, 20 százalékot pedig a közoktatásra, kórhá­zakra, útépítésre, a mezőgazdaság korszerűsítésére stb. költik. Külföldi kölcsönökre, hitelre nincs szük­ségük. Az ország óriási előnye, hogy teljesen sajátjának vallhatja a jól jövedelmező kőolajipart, nem kell te­hát osztoznia külföldi részvénytársaságokkal. Államo­sították az ipart, a külkereskedelmet, de a belkeres­kedelem és a föld egy része még magánkezekben van. Algéria egyik legnagyobb erénye, hogy önálló és független politikát folytat. Mindenkivel igyekszik fenn­tartani kapcsolatait. Tekintettel földrajzi, stratégiai és gazdasági jelentőségére, szinte állandó külső nyomás­nak van kitéve, s valóban nagy gondot kell fordí­tania a súlyos áldozatok árán kivívott függetlenség megőrzésére. Hazánk népei kezdettől fogva rokonszenvvel és fi­gyelemmel kísérik Algéria fejlődését, hiszen mindkét ország nagy áldozatok árán, saját erejéből harcolta ki szabadságát és függetlenségét. A két ország kapcsola­tainak minden bizonnyal újabb lendületet ad Tito el­nök jövő héten esedékes algériai látogatása. T. L. A Zárt ajtók mögött folytatják a párizsi tárgyalásokat? Nixon hétfői beszéde után világosabb lesz a helyzet Párizsból jelenti a Tanjug­ 1 megalakításába, amely a je-A vietnami béketárgyalások 40. értekezlete után len­ed saigoni bábkormányt a tárgyaló felek a jelek szerint titkos megbeszélése­ váltja föl. Ha Nixon erre­két kezdenek, Cabot Lodge amerikai küldött javas- nem hajlandó — figyelmez­­tata, hogy a megbeszéléseket zárt ajtók mögött foly­t elnek az észak-vietnamiak lassák, nem járt sikerrel, ez azonban nem jelenti­­ és a dél-vietnami partizá­­nzt, hogy Nixon elnök november 3-i beszéde után nek­i, az USA további vé­nem változik meg a párizsi tárgyalások formája, reségeik­et szenved a dél- Amerikai források szerint nincs kizárva, hogy a Vietnamod fronton, és rá ha­­legközelebbi összejövetelt már zárt ajtók mögött vut a felelősség a béketár­­tartják, gyalusak kudarcáért. A béketárgyalások mind­eddig kudarcot vallottak, és szinte semmi értelme, hogy a megbeszéléseket, ilyen for­mában folytassák. Jól pél­dázza ezt a két legutóbbi értekezlet. Cabot Lodge nem mondta el beszédét, hogy ez­zel kényszerítse a vietnami hazafiak küldöttségeit, fo­gadják el a titkos megbeszé­lésekre vonatkozó amerikai javaslatot. A vietnamiak csak úgy hajlandóak zárt aj­tók mögött tanácskozni, ha az amerikaiak­­közvetlenül a vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány küldöttsé­gével tárgyalnak. Xuan Thuy, az észak­vietnami delegáció veze­tője, azt tanácsolta Ca­bot Lodge-nak, hogy mi­előbb kezdjen megbeszé­lést a partizánok képvi­selőivel. Kevés azonban a kilátás arra, hogy az amerikaiak elfogadják a javaslatot. Az USA szí­vesebben tárgyalna Észak-Vietnammal, amit talán a partizánok sem elleneznének. A béketárgyalásaik formá­ja nagymértékbe­n függ Nixon elnök november 3-i­­ beszédéitől. A vietnami­­ hazafiak küldöttségei azt várják, hogy Nixon bejelent­se az amerikai csapatok né­­­­hány hónapon belüli kivo­nását Dél-Vietnamból, és­­ hogy beleegyezzen e­gy ideig­lenes koalíciós kormány Dél-Vietnamba és megks­írozzák a f­lbörtönzött nőket Anne Kerr angol parla­menti képviselőnő az alsó­­házban bejelentette, hogy a dél-vietnami fogházak­ban kegyetlenül kínozzák a politikai okok miatt őri­zetbe vett nőket. Felszóla­lását egy levélre alapozta, amelyet egy saigoni bör­tönből juttattak el hozzá, ahol 1400 nőt tartanak fog­va. A levél tartalmának is­mertetése során Anne Kerr elmondta, hogy sok nő belehal a kínzásokba. (Reuter) MAGYAR SZÓ Áthidaló megoldás készül Libanonban Hosszadalmas tárgyalások küszöbén Bejrútból jelenti a Tanjug. Jóllehet csütörtökön újabb csatározások folytak a libanoni katonaság és Palesztinai ellenállók közt, mégis remélhető a válság kompromisszumos rendezése. A Busatana tábornok ve­zette libanoni küldöttség be­fejezte tanácskozását Kairó­ban az egyiptomi­ kormány képviselőivel. A megbeszélés tulajdonképpen csak beve­zető szakasza volt a további bonyolult és valószínűleg hosszadalmas tárgyalásoknak. A libanoni küldöttség írás­beli javaslatot tett a palesz­tinai kézmimiaindék és a Liba­non 1". hatóságiak együttműkö­désének rendezésére. Az indítványt eljuttatták a palasztinaiak vezetőihez is. Most a palesztinaiak kül­döttségét várják Kairóba, hogy­­ismertessé­k javaslatai­kat és követeléseiket, s csak ezután ül össze a libanoni és a Palesztinai küldöttség. Nagy figyelmet keltett az iraki kormány közve­títési szándéka. Amas tá­bornok, iraki miniszter­elnök, belügyminiszter pénteken Kairóból Bej A­tat­ba utazott, s a libanoni politikusokkal tárgyalt. Időközben megváltozott az iraki propaganda gépezet hangneme is. A válság kez­detén az iraki kormány­ eré­lyesen elítélte a libanoni ha­tóságok eljárását. Amas tá­bornok, miután Kairóban és Triipoliban járt, a válság tár­­gyi ülésos rendezésének lehe­tőségeiről beszélt. A fordu­latot összefüggésbe hozzák az iraki—szíriai viszonnyal, valamint Szíriának a liba­noni válságban elfoglalt ál­láspontjával. A libanoni ás a palasztírnai álláspontok és követelések még mindig nagyon messze állnak egymástól, a tárgya­lások tehát csak nehézkesen haladhatnak előre. Időközben a komman­dóik igyekeznek elfoglalni a Szíriából Dél-Libanon­­ba vezető útvonalat. Szá­mukra az út létfontossá­gú, mert télen csak ezen az úton tarthatják fönn az összeköttetést libanoni támaszpontjaikkal. A li­banoni hadsereg termé­szetesen igyekszik meg­akadályozni szándékukat. A csütörtöki több órás harcokban tüzérségi üte­gek és repülőgépek is részt vettek. A helyzet mindenképpen bonyolult és érzékeny. Kai­ró közvetítő szerepe sem könnyű. Nem zárkózhat el a területi sérthetetlen­ségről és belső biztonságról szóló li­banoni követi órának előtt, vi­szont nem tagadhatja a kém­maradók követeléseinek jo­gosságát. Az EAK mellett miéig Irak, Líbia és Kuwait hajlandó közvetíteni. Kézre kerültek a rómsi emb­errab­lók Október 21-én elrabol­ták Itato Bonani olasz nagybirtokos 22 éves fiát. Az emberrablók 350 mil­lió lírás váltságdíjat kö­veteltek. A szülők kezdet­ben rossz tréfának vették a dolgot, és csak később értesítették a rendőrséget. Ott azonban meggyőzték őket, hogy sajnos, ember­rablások nemcsak Szicília és Szardínia szigetén tör­ténnek, hanem más olasz városokban is. Az emberrablók annyira vakmerőek voltak, hogy telefonon felhívták Ilalo Bonanit, és részletesen el­magyarázták, hogyan jut­tathatja el hozzájuk a, ■pénzt. A furfangos föld­birtokos megismételtette a banditákkal az útbaigazí­tást, s közben a rendőrök­nek sikerült kinyomozniuk, honnan telefonálnak. Vé­letlen szerencse, hogy ép­pen akkor cirkált egy rendőrjárőr a külvárosi presszó közelében, ahonnan az emberrablók föltárcsáz­ták a milliomost, s a tele­fonálót sikerült elcsípni. Társa az asztalnál az étla­pot tanulmányozta. A banditák beismerő val­lomást tettek, és elárulták a milliomos fiát őrző har­madik cinkosuk tartózko­dási helyét is. A harmadik bandita Ró­mától mintegy ISO kilomé­ternyire Firenze közelében, egy viskóban őrizte a fia­talembert. Mire azonban a rendőrök odaértek, hűlt helyüket találták. Széles körű hajsza indult, amely­ben ötszáz rendőr, sok rendőrkutya és néhány he­likopter is részt vett. A nyomozásról az olasz tévé is beszámolt. Végül is, kilencnapi nyo­mozás után, megtalálták a menekülő banditát és a milliomos fiát. Az ember­­rablók szardíniaiak és „sze­rencsét próbálni” utaztak fel Rómába. A jugoszláv zeneszerzők tiltakozása Theodorikisz letartóztatása miatt A Jugoszláv Zeneszerzők Szövetsége levelet intézett Görögország belgrádi nagy­követségéhez, amelyben eré­lyesen ti­l­t Hikcailk Mirkiisz Theodicimki­sz, a­z is­mert gö­rög zeneszerző, hazafi újbóli letartóztatása miatt. „Jugoszlávia zeneszerzőit mélyen megrendítette a hi­hetetlen hír, hogy ismét le­­t­artóztatták Theodorakiszt, az eminens és fáradhatatlan szabadságharcost, a görög nép demokratikus és emberi jogainak védelmezőjét — áll többek között a levélben. — Kötelességünknek tartjuk, hogy a legerélyesebben til­takozzunk az ilyen eljárás miatt egy nagy emberrel és művésszel szemben.” 3. oldal Olaszországban nagyobb szigorral lépek fel a sztrájkolók ellen Mariamno Rumor olasz miniszterelnök a belügymi­niszterrel, az igazságügymi­niszterrel és a rendőrfőnö­kökkel tárgyalt az utóbbi hetek zavargásairól. A meg­beszélésekről rövid közle­ményt adtak ki, a beava­tottak azonban úgy értesül­tek, hogy a miniszterelnök hangsúlyozta: a tüntetők megbontották a törvényes rendet. Rumor kilátásba he­lyezte, hogy a jövőben szi­gorúbban járnak el a zavar­gókkal szemben. Legutóbb, mint isme­retes, sárban voltak ki­lengések. A fasiszta és a baloldali szervezetek kép­viselői csaptak össze. A kormány elítélte a tün­tetőket, mert szembeszáll­­nak a karhatalommal. A szakszervezetek és az olasz munkások többsége ugyancsak helyteleníti a szélsőséges szervezetek módszereit. Olaszországban azonban olyan hangok is hallatsza­nak, hogy a Kumor-kormány halasztgatja a munkások kö­veteléseinek teljesítését, s ehelyett a rendfenntartásra fordítja minden gondját. A szociális helyzet javítása ki­küszöbölné azokat az okokat, amelyek a jelenlegi feszült helyzethez vezettek. Tizenhat áldozata van a Fülöp­-Szigeti választási imn­járatnak A Fülöp-szigeti választási­­ hadjáratot zavargások, rend­­­­bontások tarkítják. A par­­l­­amenti választásokat no­vember 11-én tartják, ennek­­dacára a kampány már jú­­l­­iiusban elkezdődött. Eddig tizenhat ember­­veszítette életét a zavargá­saikban. A Szovjetunió minden támogatást megad az arab országoknak Az izraeli politika nagy veszélyt jelent Közel-Kelet népei számára — hangsúlyozta a szovjet kormány szóvivője Leonyid Zamjatin, a szovjet külügyminisztérium szóvivője, pénteki sajtóértekezletén kijelentette, hogy a­ moszkvai kormány továbbra is minden támogatást megad az arab országoknak, amelyek nemzeti füg­getlenségükért harcolnak Izrael és imperialista véd­nökei ellen. Ha a szóvivő­­ komoly ve­szélyt jelent a Közel-Kelet népei, elsősorban maga ez izraeli nép számára is. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szorgalmazza mindazon tárgyalások foly­tatását, amelyeket a kö­zel-keleti problémával kap­csolatban kezdtek, bele­értve a négyhatalmi tár­gyalásokat is, annak re­ményében, hogy a tanács­kozások meggyorsítják az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolását. Az új nyugatnémet kor­­­­mány programjával­­kapcso­lat­ban Zalm­atin a­zt mondta, hogy a legnagyobb figyelmet érdemli, különösen e­z a ré­páé, amelly az atcimsorompó­­cigyiezervény aláírását sejteti. Ugyancsak elismerőleg szólt a bonni­­kormány azon beje­lentéséről s:i3, hogy hajlandó részt venni ez összeurópai biztonsági értekezlet élőikén születésiben. A pekingi tárgyalásokat il­letően Zamjatin emlékezte­tett a­rra, amit Brezsnyev mondott­­a napokban tartott szovjet—csehszlovák barátsá­gi­ gyűlésen: — Szeretnénk, ha a tárgyalások kedvező irányt vennének, ehhez azon­ban a másik fél jóakaratára is szükség van. — A tárgyalások külön­ben is még csak most kez­dődtek és nehéz bármiféle értékelést adni róluk — mon­dotta a szovjet külügymi­­niszztérium saj­tóosztály­áinak vezetője. A legújabb libanoni ese­mény aktal foglalkozva, Zaim jetlim kijelentette, hogy egyes körök entnlfaktorait próbálják megbontani az arab államok ás népeik egységét, hogy el­térítséti figyelmüiket létfon­tosságú problémáikról. — Izrael politikája — mondata A Tito elnök vendégeként hazánkban tartózkodó Bernard holland herceg (jobbra) pénteken átadta Mišo Faviccedének, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének 86 206,90 dináros adományát a banjalukai földrengés áldozatai számára

Next