Magyar Szó, 1971. május (28. évfolyam, 118-147. szám)

1971-05-08 / 124. szám

2. oldal ötvenéves a Román Kommunista Párt Tiszteletben kell tartani az önálló bel- és külpolitika jogát Ceausescu cikke a Pravdában és nyilatkozata a norvég televíziónak Moszkvából jelenti a Tanjug: Tovább kell erősíteni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, a proletár interna­cionalizmust, az egyenjogúság és az önálló bel- és külpolitikára való jog tiszteletben tartásának alap­jait. Többek között ez áll Ni­­colae Ceausescunak a Ro­mán Kommunista Párt 50. évfordulója alkalmából a moszkvai Pravdában kö­zölt cikkében. Ceausescu szerint a ro­mán külpolitika középpont­jában a szocialista orszá­gokkal — a KGST és a Varsói Szerződés tagálla­maival — való barátság, együttműködés és szövetség áll. A szocialista országok egymás közti viszonyának ösztönöznie kell minden szocialista nemzet gyorsabb ütemű fejlődését, minden szabad és szuverén szoci­alista állam fejlődését és erősödését. Románia fontosnak tartja az együttműködést a világ minden országával — társa­dalmi rendszerükre való te­kintet nélkül. Ezeket a vi­szonyokat Románia a nem­zeti függetlenség, a szuve­renitás és a be nem avatko­zás elveire építi. A Román Kommunista Párt évfordulója alkalmából a Szovjetunióban is több ünnepséget tartottak, a la­pok több cikket közöltek. A Krasznaja Zvezda, a szov­jet véderőminisztérium lap­ja, azt írja, hogy Románia és a többi szocialista ország kapcsolatainak­­ fejlesztésé­ben fontos hely illeti meg a tavaly aláírt szovjet—ro­mán barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segély­nyújtási egyezményt. A Mezsdunarodnaja Zsizny című folyóirat ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az egyezményben Románia kötelezettséget vállalt, hogy erősíteni fogja a szocialista országok egységét és be­tartja a Varsói Szerződés minden megállapodását. A Szovjetunió és Románia ki­fejezték készségüket, hogy minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel — katonai esz­közökkel is — egymás se­gítségére sietnek, ha bárme­lyiküket támadás éri. Az utóbbi időben egyre fokozódik az imperializmus agresszivitása — írja a Mezsdunarodnaja Zsizny, éppen ezért különös fontos­ságú a szocialista országok egysége. Nicolae Ceausescu inter­jút adott a norvég televízi­ónak is. Hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanács határo­zatának szellemében szaka­datlanul munkálkodni kell a közel-keleti válság meg­oldásán. A kérdésre politi­kai megoldást kell találni. Ceausescu szerint a kis európai országoknak eré­lyesen küzdeniük kell, hogy Izraelt reálisabb politikára bírják. A román párt főtitkára szerint kedvezően alakulnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészületei. Mivel már így is késedelem állt be, le kel­lene mondani a feltételek szabásáról, ami például Berlin kérdésével kapcso­latban tapasztalható. Ceau­sescu szerint haladéktala­nul össze kell hívni az ér­dekelt országok előkészítő tanácskozását. Brandt nyugatnémet kancellár politikája arra irányul, hogy megoldja az NSZK és a szocialista or­szágok közötti problémákat. Hasznos a Lengyelországgal és a Szovjetunióval megkö­tött egyezmény is. A Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya csakis ilyen po­litikával járulhat hozzá Európa békéjéhez és bizton­ságához. * új kitüntetések az évforduló alkalmából Bukarestből jelenti a Tanjug. A Román SZK Államta­nácsa a párt 50. évfordulója alkalmából bevezette a Ro­mán Szocialista Köztársaság hőse címet és a Szocializ­mus győzelme érdemrendet. Nicolae Ceausescut, a Ro­mán KP főtitkárát, az Ál­lamtanács elnökét mindkét kitüntetésben részesítették. A Szocializmus győzelme érdemrenddel tüntették ki Gheorghe Maurert, Emil Bodnarast, Stefan Vojtecot és más magas rangú szemé­lyiséget, köztük Chivu Stoi­­cát, a Román Államtanács egykori elnökét. Bukarest MAGYAR SZÓ Szombat, 1971. május 8. ­új alkotmány Bulgáriában Államtanács alakul • Alkotmányba foglalják a KP vezető szerepét és a Szovjetunióval való barátságot Szófiából jelenti a Tanjug. A Bolgár Nemzetgyűlés pénteki ülésén Todor Zsivkov, az alkotmány­bizottság elnöke, megindokolta az új alkotmány tervezetét. Az új alkotmány, amelyet néhány héttel ezelőtt közvi­tára bocsátottak, kimondja a Kommunista Párt vezető szerepét, Bulgáriának a nem­zetközi szocialista közösség­hez való tartozását, a Szov­jetunióval kötött barátság és együttműködés erősítését. Előirányozza az államigazga­tás szervezetének és tevé­kenységének javítását, és ki­mondja, hogy az állam — feladatainak teljesítése köz­ben — mindinkább a társa­dalmi szervezetekre támasz­kodik. Az új alkotmány új szer­vet, az államtanácsot irá­nyozza elő, amelynek több joga és nagyobb illetékes­ségi köre lesz, mint a nem­zetgyűlés eddigi elnökségé­nek. Az államtanács egye­síti magában az állam tör­vényhozó és végrehajtó funkcióját, ellenőrzi a kor­mány és a többi szerv mun­káját, és képviseli az orszá­got nemzetközi ügyekben. A nemzetgyűlés népszava­zást ír ki, s ezt az új par­lamenti választások előtt megtartják. Sztálin rehabilitálásá­nak újabb formája Moszkvából jelenti a Tan­jug. Valótlanok egyes történel­mi művek íróinak állításai, amelyek szerint a Szovjet­unió nem volt felkészülve a második világháborúra — ez áll a Szovjet Kommunista Párt története ötödik köte­téről is beszámolóban, ame­lyet a Krasznaja Zvezda, a szovjet véderőminisztérium lapja közölt n­égy évvel a könyv megjelenéses után. A folyóirat szerint a má­sodik világháború első sza­kaszának értékelésével kap­csolatban­­több fogyatékosság tapasztalható. Több szerző figyelmen kívül hagyja azo­kat a politikai, katonai és gazdasági intézkedéseket, amelyekkel a szovjet párt fölkészült a háborúra. A bírálat nem Zsukov, Szemenko, Bagramjan és más hadvezérek emlékiratai­ra vonatkozik, hanem­­ a szov­jet történelemírás korábbi­­ korszakára, amely a szemé- l­­yi kultusz elleni harc né­ven ismeretes. Annak ide­jén — kiváltképpen a Szov­­­jet KP XXII. kongresszusán — kemény bírálatok hang­zottak el a második világ­háborúra való előkészületek­ről, különösen hevesen bí­rálták Sztálint, a főparancs-­­ nokot. ÖOOOOOOOOOOOOOOOOQt X)OrtXX*XX*)nnnniX*XX)pnnoOnr»>>»«***XXXMXWAAAAWVVVVVVVWVvvvvvv4 HALDOKLÓ NEW YORK (2) Hazaérve a dolgozó meglepetten állapítja meg, hogy szőrén-szálán eltűnt a tévé, a telefon, az írógép, a magnó . .. Riadóztatja a rendőrséget, de a rendőrök is hidegvérű fickók, és nem rendíti meg őket a sajná­latos eset. Ugyan, kérem, hisz nem ön az első!­­ A biztosító szó nélkül fizet, a dolgozó megkönnyebbült sóhajjal helyet foglal az új tévé­készülék előtt, bekapcsolja, de nem igen figyelhet a műsorra, mert az utcán éppen tüntetők vonulnak éktelen lármá­val.” El innen ! Pete Hamill, a New York Post című lap rovatvezetője néhány évvel ezelőtt azt ál­lította, nem is alaptalanul, hogy a New York-iak kedvenc beszédtémája a munká­juk, lakásproblémájuk, szerelmi ügyeik. —­­Ma viszont —, állítja Hamill — a legidő­szerűbb kérdés a szökés a városból. „A város sok ember számára már nem is él, holott nem is olyan régen még elvi­selhetetlen lett volna számukra a gondolat, hogy valaha is távozniuk kell onnan, hi­szen együtt lélegeztek a várossal, ez volt a helyük a Nap alatt. Ma egyre többen la­tolgatják, érdemes-e ebben a haldokló méhkasban élni” — írja Hamill, majd hoz­záfűzi: — Gazdagok, szegények egyaránt szökni szeretnének, de a szegények nem me­hetnek, sőt egyre többen érkeznek.” Nagyon sokan osztják a fenti véleményt. Az ember nem tervezhet, szabad idejével nem rendelkezik, mint ahogyan önmagá­val sem. A zűrzavar nagy: a boltos nem szállítja le a megrendelt árut, a taxisofőr nem áll meg éjjel a hívásra, gyakran­ nap­pal sem, a szemét halmozódik, a bűnözés növekszik ... Idegesítő, nem? A hanyatlás jelei egyre láthatóbbak. A város költségvetése 1968-ban 80 százalék­­■ ka­l növekedett az 1964. évihez viszonyítva, de talány, hogy hová tűnik el ez a sok­­ pénz,____. A munkások béremelési követeléseinek senki sem tesz eleget, a gazdasági és szo­ciális reformok csak ígéret, a sztrájkhul­lámok alapjaiban rázkódtatják meg a gaz­daságot é s a bajok megszüntetése ember­­fölötti feladatnak látszik. John W. Lindsay, New York polgármes­tere, 1965-ben székfoglaló beszédében kije­lentette: — A városatyák maguk sem tud­ják, mit kellene tenniük. Félő, hogy ma sem tudják. — Két hétig kutattam, ki az illetékes az utcai szemét eltakarításában — mesélte Barry Gottehrer, a polgármester közeli munkatársa. — Végül rábukkantam, a sok hulladék azonban továbbra is megszokott helyén díszeleg. Háború dúlt? New York sohasem volt a tisztaság min­taképe, ma azonban visszataszítóan pisz­kos. A szeméthalmok napról napra növek­szenek. Természetesen nem minden ne­gyedben, a felső tízezer és a tehetősebbek városrészeiben nem merül föl ez a prob­léma olyan aggasztó formában, mint a nyomortelepeken, a négernegyedben, a nincstelenek hajléka körül. De hát a kivé­tel nem nyugtathat meg. A New York-i utcákon 2000—3000 gép­kocsironcs rozsdásodik, senki sem szállít­ja el őket, mert nem fizetődik ki. A város­ban ritkaságszámba megy a szemétláda: a köztisztasági vállalat kimutatása szerint 70 000 újonnan vásárolt kanna kétharma­da a felállítást követő napon eltűnt. A házak többségén omladozik a vakolat, senki sem javít, senki sem tataroz. A lakók egyszerűen kilódítják a hulladékot az ab­lakon, ki törődik vele? Mivel a köztisztasági vállalat alkalma­zottai nem győzik a munkát, a lakók sok­helyütt saját költségükre szeméttisztító brigádokat állítottak föl, de mindez kevés­nek bizonyult. _%_ (Folytatjuk) Garázsóriás épül Csepelen Kocsimosó, szerviz, irodaház — Ipari televízió a diszpécserszobában Óriási gépkocsitároló épül Csepelen. A következő évek­ben megszüntetik a Belkeres­kedelmi Szállítási Vállalat több fővárosi telepét, ezért a vállalat vezetői új, közpon­ti telephely építését határoz­ták el. A VOLÁN és a Szö­vetkezeti Szállítási Vállalat is társult a vállalkozáshoz, s a Csepel-sziget északi csücs­kében, a Francia-öböl mel­lett, 24 holdas területen ne­­gyedmilliárd forintért fölépí­tik Magyarország legkorsze­rűbb , 1500 teherautó táro­lására, javítására alkalmas , nyitott garázsát. A tervek szerint a 4000 négyzetméter alapterületű ja­vítócsarnokban gépkocsimo­só, szervizállomás, karbantar­tó üzem, kiszolgáló műhe­lyek és a gépkocsivezetők öl­tözői, mosdói kapnak helyet. Ötszintes irodaház is épül, hamarosan kész lesz a csil­laggarázst” a Szabadkikötő úttal összekötő kétsávos be­kötő út valamint az út mel­letti gyorsítósáv is. Az idén 40 000 négyzetmé­ter területet betonoznak s előregyártott elemekből meg­kezdik a javítócsarnok épí­tését. Az óriásgarázst előrelátha­tóan 1973 közepén adják át az építők. A tréfálkozó De Gaulle De Gaulle francia köz­­társasági elnöknek rendkí­vüli humorérzéke volt. André Malraux legutóbb megjelent könyve nyomán az olvasók is megismer­kedhetnek néhány De Gaulle-ról szóló anekdo­tával. De Gaulle egy alkalom­mal szemüveg nélkül je­lent meg a nyilvánosság előtt és miközben óriási tömeg vette körül, egy is­meretlennel fogott kezet. — Jó napot, tisztelendő úr — mondta. — Azt hiszem, téved tábornok úr — mondta az ismeretlen — én az ön egyik gorillája vagyok. — De Gaulle azon nyomban feltalálta magát, és ezt felelte: — Ó, hát akkor jó napot, gorilla úr. Vagy egy másik anekdo­ta: Brigitte Bardot furcsa, egyenruhára emlékeztető öltözékben jelent meg az Elysée palotában rende­zett fogadáson. De Gaulle tábornok a következő sza­vakkal fogadta: — Hát nem furcsa, madame, ön egyenruhában van, én pe­dig civilben. Íme, hogyan vélekedett a köztársasági elnök Jacqueline Kennedyről. Malraux egy beszélgetés alkalmával fejére olvasta De Gaulle-nak egy koráb­bi kijelentését: — Kenne­dy halála után Jacqueline­­ból bizonyára filmcsil­lag lesz és valamelyik arab sejk hitveseként feje­zi be pályafutását. De Gaulle a következő szavak­kal vágott vissza M­­al­­raux-nak: "— Valóban ezt mondtam? Tulajdonképpen azt reméltem, hogy Sartre­­hoz vagy önhöz megy fe­leségül! amelynek földszintjét forga­lomirányító és URH-központ foglalja majd el. A diszpé­cserszobából ipari televízió­val lehet áttekinteni a ha­talmas területet. A kivitelező 31. Állami Építőipari Vállalat és az Üt­és Vasútépítő Vállalat dol­gozói másfél éve kezdték meg a munkát. Tavaly elké ■szültek a földmun­kátókal . Nixon menti a Lockheedet Washingtonból jelenti az AP: Nixon amerikai elnök 250 millió dollár kölcsön jóvá­hagyását kéri a kongresszus­tól a Lockheed cég megmen­tésére. A Lockheed anyagi nehéz­ségeit a Tristar típusú óriás­gép okozta, az építés költsé­gei óriási összegeket emész­tettek fel, s a nehézségeket fokozta, hogy a gép motor­ját gyártó angol Rolls-Royce vállalat csődbe került. John Connelly pénzügymi­niszter közölte, hogy a ban­kok, amelyek korábban mint­egy 450 millió dollár hitelt hagytak jóvá a Lockheed számára, a kongresszus sza­vatossága nélkül többé egy dollárt sem hajlandók folyó­sítani. Bízik benne, hogy a kongresszus hozzájárul a vál­lalat mentéséhez, csődje­­ugyanis komoly következmé­nyekkel járna az egész ame­rikai gazdaságra. A Felkelés Szikláján ül össze a zambiai pártkongresszus Kaunda beszéde a pártaktivisták előtt Lusakából jelenti a Tan­­jlg: — Zambiának békére van szüksége, hogy az eljövendő nemzedékekre az embersze­­retetre alapozott szilárd tár­sadalmait hagyhasson örökbe — jelentette ki Kenneth Kaunda elnök a hatezer párt­aktivista megérkezése alkal­mából. A Mulungushi falu melletti Felkelés Szikláján tartották meg tíz évvel ez­előtt a zambiai párt alapító kongresszusát, s ma ugyan­itt kezdődik a párt hatodik kongresszusa. Kaunda elnök, a párt ve­zetője hangoztatta,­­ hogy Zambia csupán akkor szá­míthat eredményekre, ha a népe összefog. Felszólította a kongresszusi küldötteket, hogy újítsák meg az egység szellemét, amelyet a függet­lenségi harc napjaiban te­remtettek meg. A kongresszus öt napig tart, részvevői megvitatják a következő ötéves terv fel­adatait és a párt új statútu­mát, és megválasztják az új vezetőséget.

Next