Magyar Szó, 1971. május (28. évfolyam, 118-147. szám)
1971-05-04 / 120. szám
Kedd, 1971. május 4. Szarajevó felkészült Holnap kezdődik az önigazgatási kongresszus Május 5-én délután 4 órakor 3000 küldött jelenlétében kezdi el munkáját a II. önigazgatási kongresszus. A Skenderija impozáns épülete már készen várja a delegátusokat, illetve a hazai és külföldi vendégeket. A nagy teremben felállított díszemelvényt Halid Muhasilovic és Tihomir Straus műépítészek tervezték. A díszemelvény fölött hatalmas táblán az alábbi felirat látható: 1950—1970, Jugoszlávia dolgozóinak II. önigazgatási kongresszusa. A díszemelvény mögötti falat Marx, Engels, Lenin és Tito nagyméretű képei díszítik. A Skenderija előcsarnokában kiállítást rendeznek A jugoszláviai önigazgatás 20 éve címmel, amelyen bemutatják önigazgatási szocializmusunk fejlődésének útját, az első törvénytől egészen napjainkig. A városban nagyszabású előkészületek folynak a vendégek fogadására. Csinosítják, szépítik az utcákat, a város központjában és a Skenderija felé vezető útvonalon több mint 400 pannót, táblát, képet helyeztek el. A város utcáit sok ezer plakát és zászló díszíti. Megérkeztek a kongresszus első vendégei A kongresszus első vendégei már vasárnap megérkeztek Szarajevóba: technikusok, a műszaki segédszemélyzet és köztük néhány delegátus. A műszakiak számára a kongresszus már tulajdonképpen megkezdődött, rengeteg a munkájuk, hiszen azt a feladatuk, hogy gondoskodjanak a műszaki berendezések hibátlan működéséről, és ezzel megkönnyítsék a kongresszus munkáját. Tegnap délig körülbelül kétszáz vendég érkezett a Miljavka menti városba. A kongresszusi delegátusok többsége a mai nap folyamán érkezik Szarajevóba. Különvonaton utaznak a vajdasági küldöttek Szarajevóba Különvonaton indulnak Újvidékről Szarajevóba az önigazgatási kongresszus küldöttei. A vonat útközben Stara Pazován, Rumán és Mitrovicán is felveszi az otttani küldöttek csoportjait. Vajdaságot a második önigazgatási kongresszuson csaknem 200 delegátus fogja képviselni. A vajdasági küldöttek csoportjában 107 szerb, 45 magyar, 17 horvát, 7 crnagorac, 8 szlovák, 7 román és 6 ruszin nemzetiségű dolgozó van, foglalkozásra nézve pedig 64 munkás, 28 mérnök és technikus, több mint 20 agronómus, állatorvos és közgazdász. Többségük életkora 45 év alatt van. A nőket 28 vajdasági asszony képviseli. Djordje Cvetkovic tartományi szakszervezeti titkár a Tanjug munkatársának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a vajdasági küldöttek különösen az utóbbi napokban rendkívül élénk tevékenységet fejtettek ki. A határozatok tervezetének megvitatásában több mint 150 delegátus vett részt. A kongresszusi határozatok nyilvános vitája már megkezdődött, a küldöttek és a dolgozók tömeges eszmecserét folytattak az önigazgatás számos problémájáról, gazdaságpolitikánk problémáiról, a mezőgazdaság és a magántermelők helyzetéről, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztéséről stb. ELMARADTAK A HAGYOMÁNYOS MÁJUS ELSEJI KIRÁNDULÁSOK SZLOVÉNIÁBAN A májusi ünnepek alatt Szlovéniában szokatlanul hűvös, esős idő uralkodott. Emiatt elmaradtak a hagyományos kirándulások. A köztársasági közlekedési titkárság jelentése szerint Szlovéniában a közúti forgalom is jóval ritkább volt, mint más években, úgyhogy alig történt közlekedési baleset. A forgalom nagyobb mértékben csak hétfőn délután emelkedett, amikor a mindenre elszánt kirándulók visszatértek a hegyekből, a tengerről vagy Ausztriából és Olaszországból. A fernettei határállomáson tegnap reggel az Olaszországba irányuló forgalmat három oszlopban kellett lebonyolítani, a délután folyamán pedig körülbelül 40 000 jugoszláv polgár lépte át a határt hazafelé jövet, az Olaszországban töltött háromnapos ünnep után. A bledi és bohinji szállodák a kedvezőtlen időjárás ellenére is elégedettek. Bledben több mint 3000 szállóvendég volt, nemcsak Szlovéniából és az ország más vidékeiről, hanem Olaszországból is. A vogeli sítelepeket még mindig 130 centiméteres hó borítja, és ezért a bohinji és a vogeli szállodákban már két hónappal ezelőtt minden hely le volt foglalva május három első napjára. A szlovéniai tengerparton a jelentések szerint főként hazai vendégek üdültek. Lezárják az újvidéki betonhidat? TÍZ éve engedély nélkül van forgalomban A Duna veszélyezteti a Mol biztonságát Lassan tíz éve lesz már, hogy átadták a forgalomnak az újvidéki betonhidat (amelynek azóta sem találtunk nevet, és még mindig új hídnak tituláljuk, noha már elég megviselt állapotban van), de a tartományi gazdasági titkárság szerint hivatalos üzemeltetési engedélyt még mindig nem adtak ki számára. Ezért valószínű, hogy az üzemeltetés kérdése bírósági eljárás tárgya lesz. A tartományi gazdasági titkárság szerint a hidat teljesen használható állapotba kell hozni, mert különben könnnyen megtörténik, hogy lezárják a közlekedés elöl. Annak idején sokat cikkeztek erről a hídról, amely a szakértők megállapítása szerint a legnagyobb merevített betonhíd egész Európában. Tervezője, Branko Ziecelj mérnök számos hazai és külföldi elismerést is kapott érte. Valósággal érthetetlen, hogy a Duna egykori gyöngyszemének használatára még mindig nem adtak ki hivatalos engedélyt. A felelősség ezért az egykori beruházót, az újvidéki vasúti vállalatot terheli, de felelőssége most már a belgrádi vasúti szállítóvállalatra, valamint a Mostogradnja kivitelező vállalatra szólít át. Az illetékes hatóság, azaz a szerb végrehajtó tanács műszaki ellenőrző és átvételi bizottsága csak abban az esetben hajlandó forgalmi engedélyt adni a hídnak, ha elhárítanak bizonyos fogyatékosságokat. Ez azóta se történt meg, sőt 1965-ben a nagy dunai árvíz megrongálta a híd följáróit is. A belgrádi ЈижмАв^ Demare kutatóintézet megállapította, hogy a híd dunai tartópillére körül a víz eróziós ereje a jelenlegi meder alatt még 9 méterre is érezhető, és ha nem tesznek megfelelő intézkedéseket ennek elhárítására, veszélybe kerülhet a híd szilárdsága, a közlekedés biztonsága. Az illetékes tartományi szervek felszólították a belgrádi vasútigazgatóságot, hogy 1970. április 15-éig hárítsák el a fenti és egyéb fogyatékosságokat, és a hidat minden vonatkozásban tegyék alkalmassá a közúti és vasúti forgalom számára. A belgrádi vasútigazgatóság azonban értesítette a tartományi gazdasági titkárságot, hogy az említett munkálatokon kívül műszaki szempontból is meg kell vizsgálni a híd szilárdságát, s ezért április közepéig •nem készülhet el yo ■láu .... . . ! Alkotmányoaa Meg kell gyorsítani a Vajdasági Nemzeti Bank megalakításának előkészületeit A JDNSZSZ tartományi választmányának gazdasági és mezőgazdasági-falusi szakosztályának együttes ülésén a felszólalók teljes mértékben támogatták a hitel- és pénzrendszer átalakítására irányuló alkotmánymódosító javaslatokat. Az ülés részvevőinek többsége a bankokat és pénzintézeteket az egyesült gazdaság mechanizmusának, nem pedig szolgáltató intézményének tekinti. Nagy hiba lenne, ha a bankokat a gazdasági élet fölé helyeznénk — mondták a felszólalók, hangsúlyozva, hogy szakadatlanul fejleszteni kell a pénzintézetek önigazgatási tevékenységét, hogy az érdekeltek nagyobb befolyást gyakorolhassanak a bankokra. Egyes felszólalók szerint Vajdaság területén nagyobb pénzintézeteket kell kialakítani, meg kell gyorsítani a tartományi nemzeti bank megalakításának előkészületeit. Mások hangsúlyozták, hogy nem volna célszerű, ha a Jugoszláv Nemzeti Banknak kilenc kormányzója lenne, hanem a meglevő kormányzó mellé ki kell nevezni a köztársaságok és a tartományok nemzeti bankjainak vezérigazgatóit. MAGYAR SZÓ Az Egészségügy! Vágtz a választ áisből kapott jelentés szerint a dimitrovgradi határállomás egészségügyi felügyelője táviratilag kérte a Genfben székelő egészségügyi világszervezetet, hogy erősítse vagy cáfolja meg az isztambuli kolera hírét. Hivatalos jelentés nélkül ugyanis a határállomás egészségügyi szervei nem foganatosíthatnák megfelelő óvóintézkedéseiket. A kolera jelentkezésének első hírére Gradinában és Dimitrovgradban egészségügyi rendszabályokat foganatosítottak a kelet felől hazánkba érkező utasok ellenőrzésére. Ha az egészségügyi világszervezet a mai nap folyamán megerősíti a kolera jelentkezésének hírét, akkor a Törökország felől Jugoszláviába érkező utasokat kivétel nélkül egészségügyi vesztegzár alá helyezik, és csak abban az esetben engedik meg nekik az átutazást, ha a nemzetközi oltási bizonyítványuk van. Megfelelő elői vigyázatossági rendszabályokat alkalmaznak a pillanatnyilag Törökországban tartózkodó vagy azon átutazó jugoszláv állampolgárokkal szemben is. A szövetségi egészségügyi felügyelő a kolerajárvány hírével kapcsolatban megkereste Bulgária illetékes egészségügyi szerveit is, de a háromnapos májusi ünnep miatt tőlük sem kapott még választ. . .Új nevezettel várják Van-e kolera Isztambulban? Szigorú egészségügyi rendszabályok Gradinában és Dimitrovgradban Próbaidőn a csekkszámla A mai napiig 25 bankunk 242 000 csekk-könyvet rendelt a pénzverő intézettől, összesen 7,8 millió csekkel. Ha feltételezzük, hogy egyegy csekk 300 dinárra fog szólni, hamarosan mintegy 240 000 polgárunknak lesz csekkszámlája és ezeken öszszesen 2,3 milliárd dinár. A bankoknak persze nem az az érdekük, hogy minél több csekkszámlát nyissanak, hanem, hogy olyan ügyfeleket szerezzenek, akik nem fognak visszaélni bizalmukkal. Két hónap alatt, amióta a csekkel való fizetés megkezdődött, a pénzintézetek közötti megegyezéssel erre kötelezett 38 bank közül, 14 megnyitotta a csekkszámlákat, s fiókvállalataival közösen (összesen 58 bankegység) értesítette a Társadalmi Könyvviteli Szolgálatot, hogy a munka- és egyéb szervezetek a jövőben elfogadhatják a csekkeket az ő terhükre. Hogy a csekkek fedezet nélkül ne maradjanak, ha a bankok közül bármelyik fizetésképtelenné válna, a szövetség közös kockázati alapot teremtett, amelybe a mai napig 11 bank befizette hozzájárulását. A készpénzforgalom növelése A bankok természetesen nem emberbaráti indítékokból nyitották meg a csekkszámlákat, hanem azért, hogy minél többet begyűjtsenek a pénztárcákban és zsebekben heverő bankjegyekből. Az általános pénzhiányban ugyanis ez a több mint kétmilliárd dinár éppen kapóra jön, hogy betömhessék a hitelezők száját. A Jugoszláv Egyesült Bank számítása szerint, ha a csekkszámlák valóban polgárjogot nyernek, a készpénzforgalom sokkal jobban megnövekedik, mint ahogy az elsődlegesbecslések mutatták. A polgárok kezében ugyanis óriási mennyiségű pénz fordult meg. 1970-ben a polgárok kis híján százmilliárd dinár értékű árut vásároltak, illetve ennyit költöttek szolgáltatásokra, kultúrára, szórakozásra, adóra stb., havonta tehát mintegy nyolcmiilliárd dinárt. Ez a pénzt azonban hosszabbrövidebb ideig elakad, s ezért szükséges, hogy a csekk számlák útján mielőtt forgalomba kerüljön. A polgároknál őrzött pénz begyűjtésével a bankok hitelkerete alaposan megnövekszik, s ebből nem csupán a pénzintézeteknek, hanem a vállalatoknak, s végső soron a polgároknak is hasznuk származik. Meg nem értés és konzervativizmus Mindennek ismeretében állíthatjuk: a bankok joggal haragszanak a kereskedelemre, pontosabban az egyes áruházakra, amelyek ellenszenvvel fogadták a fizetésnek ezt a módját. Ilyen kirívó esetre Szarajevóban, Belgrádban és még néhány nagyobb városban is akad példa. Az effajta fellépés mindennek nevezhető, csak éppen üzletinek nem — mondják a Jugoszláv Egyesült Bankban. — Hiszen végső soron ebből a vállalatoknak származik káruk, mert kénytelenek visszautasítani vevőiket. Az áruházak azzal védekeznek, hogy a csekkek jóval több munkát adnak nekik (noha a bankok az ellenkezőjét állítják, hiszen ily módon mentesülnek a pénzszámlálástól), valójában azonban azt szeretnék, ha minéltöbb készpénz heverne a pénztárban. Megtörténhet ugyanis, mondják, hogy a napi bevételből kell kifizetni a személyi jövedelmet Amit a vállalatok és polgárok nem tudnak Sem a kereskedelem,sem a polgárok nincsenek kellőképpen informálva a csekkel történő fizetés módjáról és előnyeiről. Sokan nem tudják ugyanis, hogy a csekk készpénzértékű, azonnal beválható. Mihelyt a munkaszervezet átadja a meghagyást a Társadalmi Könyvviteli Szolgálatnak, a csekk alapján a megjelölt pénzösszeg még aznap megérkezik folyószámlájára, attól függetlenül, hogy a banknak, amelyben a csekkszámla van, mennyi a pénze. Ha folyószámlája zárolva van, a kifizetés a közös alapból történik. A bankok ezenkívül kiegyenlítik a polgárok számláit (lakbér, közszolgálatok stb.), s hátralék esetén a közszolgálatok nem a polgárokat, hanem a bankot sürgetik a számlák kifizetésére. Egyébként az ország valamennyi kereskedelmi bankja beváltja a csekkeket, nem csupán azok, amelyek az egyezményt aláírták. A csekkek bármikor becserélhetők készpénzre. S végeredményben a csekkek biztonságot is jelentenek tulajdonosuk számára: nem ruházhatók át más személyre, tehát tulajdonosuknak nem kell attól tartania, hogy valaki meglophatja őket. Mindezek nem megvetendő előnyök. A polgárok érdeklődnek is a csekkszámlák iránt, a legnagyobb akadályt tehát a kereskedelem jelenti. A csekkel való fizetés most van próbaidőn. ._! A bíróság ma dönt a Student betiltásáról Spasoje Milošev belgrádi ügyész négy nappal ezelőtt ideiglenesen megtiltotta a Student című lap április 30-i rendkívüli számának a terjesztését. Ebben az ügyben a belgrádi kerületi bíróság háromtagú tanácsa a mai nap folyamán hoz határozatot: vagy véglegesen betiltja, vagy pedig engedélyezi a lap terjesztését. Rendkívüli számában a Student gyorsírói feljegyzéseket hozott a belgrádi egyetemi szövetség legutóbbi közgyűléséről. A kerületi ügyész ideiglenes betiltó végzése szerint a lap egyes cikkei tévesen és célzatosan állítják be az ország mostani politikai és gazdasági helyzetét, törvénytelen eljárásokkal gyanúsítják egyes vezető politikai fórumainkat és felelős funkcionáriusainkat. Határrendezés Vajdaságban Két és fél millió parcellán gazdálkodnak a magántermelők Néhány éven belül megváltozik Vajdaság képe. A keskeny földszalagok, a nadrágszíj-parcellák helyett nagyobb komplexumokat alakítanak ki. A szakértők szerint Vajdaság területén a magánkézben levő 1 136 000 hektár föld több mint 2,5 millió parcellára oszlik. A tagosítás, a birtok- és határrendezés nagy munkáját évente százezer hektárnyi területen végzik el. A felaprózott földek egyesítése lehehetőséget nyújt majd a korszerű megmunkálásra, a mezőgazdasági gépek kedvezőbb kiaknázására, a termelékenység növelésére. A határrendezés munkájára már csak a nyilvántartás, a kataszter rendezése szempontjából is szükség van. A telekkönyvek ugyanis még a múlt században készültek, s a földek nyitvántartása sem volt teljesen kielégítő, ezpedig sok vitára, félreértésre adott okot. . 5. oldal