Magyar Szó, 1971. május (28. évfolyam, 118-147. szám)

1971-05-08 / 124. szám

I Magyar Szó шааааШвџаааашвшвавввтавввааавававатааавввааатшавтаавааачаааааааааштаааааааџвататлтаттшв атввваааавтааавараавтававвааааавааававввваааапваваааааашаааашлааааашаашшшџлваавва&патаа тввааева «пкоаава eaSiSaoe «aaaaaš XXVIII. évf. 124. (8597.) sz. "bIsbcSS Szombat, 1971. május 8. aeSuSí* • ■(•BIB * aaнбa «е . e a а о* 9 ■ ■Нв9ааамаавваввава9ввв«а1ннваавввв*каивева«аадвв||а11ш1в|)в9|вд!)8 «аама-Јмас« аавававввеввев валааааааааааваасаввввсааава'|вNoааабввваааввааааааавпаааавев«а«ааав»аааааеааавваеаагваав I v ARA 8(1 PARA I Tito fogadta Szarajevó küldöttségét Tito elnök tegnap délelőtt fogadta Szarajevó Džemal Muminagio városelnök ve­zette küldöttségét. A városelnök a lakosság nevében kifejezte örömét, hogy Tito épp most, az ön­­igazgatási kongresszus ide­jén tisztelte meg jelenlétével a várost. Tito szívélyes beszélgetést folytatott vendégeivel. Szó volt azokról az erőfeszíté­sekről is, amelyeket a vá­ros tett azért, hogy minden feltételt megteremtsen az önigazgatási kongresszus si­keres munkájához és ahhoz, hogy vendégeik minél kel­lemesebben érezzék magu­kat. A küldöttség tagjai átad­ták Titónak Behaudin Sel­­manovic ismert szarajevói képzőművész festményét. A fogadáson jelen volt Džemal Bijedic Bosznia- Hercegovina képviselőházá­nak elnöke, Branko Miku­lic, a BHKSZ KB elnöke és Dragutin Kosovac, a köz­társaság végrehajtó tanácsá­nak elnöke. SCHUMANN: Nem lehetetlen a megegyezés Berlinről Befejeződött a francia külügyminiszter szovjetunióbeli látogatása , Brezsnyev is fogadta Maurice Schumann francia külügyminiszter kö­zölte, hogy jelenleg már nem lehetetlenség megálla­podni Berlin kérdésében. Erről hosszan elbeszélgetett szovjet vendéglátójával, Koszigin miniszterelnökkel és Gromiko külügyminiszterrel. A francia külügyminiszter elmondta, hogy Moszkvában nem tárgyalásokat folytat, hanem véleményt cserél azoknak a megállapodások­nak alapján, amelyeket Pom­pidou francia köztársasági elnök kötött tavalyi moszk­vai látogatásakor. Schu­mann megjegyezte, hogy Nyugat-Berlin szuverenitá­sa nemcsak Franciaország­tól, hanem a másik három nyugati hatalomtól is függ. Maurice Schumann moszk­vai megbeszéléseit figyelem­re méltóaknak minősítette, s külön kiemelte Gromikó­­val négyszemközt folytatott megbeszélésének jelentősé­gét. A francia külügyminisz­ter mintegy 10 óra hosszat beszélgetett Gromikóval. Nem valószínű, hogy Schumann moszkvai látoga­tását egy újabb nyugat-ber­lini négyes értekezlet össze­hívása követi, m­só­a a kül­ügyminiszteri szintű konfe­rencia lehetőségét nem zár­ják ki. Az európai biztonsági ér­­tekezlettel kapcsolatban Schumann kijelentette, hogy hazája ellenez mindenféle előfeltételt a konferencia megtartásával kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy szo­ros kapcsolat van a nyugat­berlini kérdés megoldása és a szovjet—nyugatnémet egyezmény becikkelyezése között. A francia külügyminiszter Gromikóval és Kosziginnal folytatott megbeszélésein vé­leményt cserélt a vietnami, a közel-keleti helyzetről, a leszerelésről és a két ország együttműködéséről. Maurice Schumannt láto­gatásának befejeztével fo­gadta Leonyid Brezsnyev, a Szovjet KP Központi Bizott­ságának főtitkára is. I. INTÉZET ‘Ј Az első forduló nyereménytárgyai (A 6. oldalon) Az infláció a munkás­­osztály legnagyobb ellensége Mitja Ribičič felszólalása az önigazgatási kongresszus bizottsági ülésén Magunkénak tekintjük a JKSZ Elnökségének határozatait Kitartóan követjük a szocialista, demokratikus módon elfogadott irányvonalat Marko Nikezić felszólalása a községi párttitkárok tanácskozásán A Szerb KSZ KB-nak a községi párttitkárok­kal szervezett tanácskozásán — amelyen a JKSZ Elnökségének 17. ülésén kiadott határozatok végre­hajtásáról volt szó — Marko Nikezié is felszólalt. Egyebek közt a következőket mondta: — A JKSZ Elnökségének határozatait a magunkénak tekintjük. Közreműködtünk meghozatalukban, s úgy ér­zem, bele is vittük az ugyanennek a központi bi­zottságának április 21-i és 22-i ülésén kifejtett állás­pontjait. Eszerint az elnök­ség határozatai magukban foglalják a Szerb KSZ mun­kájának eredményeit is. Az Elnökség határozatai természetesen nem lehet­nek teljes mértékben azo­nosak minden köztársasági pártszervezet álláspontjá­val. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak azt tartalmazzák, ami mindnyájunkra nézve közös érdekű, ami elenged­hetetlenül szükséges a to­vábbi közös akcióhoz. Vilá­gos az is, hogy ha a kü­lönbségek olyanok volná­nak, hogy a Kommunista Szövetség egyes részeit szembefordítanák a többivel, nem jutnánk előre, hanem megfeneklenénk egy hely­ben. Szemmel látható, hogy ez nem vonatkozik az Elnök­ség 17. ülésének munkájá­ra, mert, mint látták, a fő politikai kérdésekben teljes egyetértés alakult ki, külö­nösen ami a nacionalizmus elleni harc helyét illeti az ország kommunistáinak munkájában és felfogásá­ban. Eszerint nem aszerint kell vizsgálgatni a ha­tározatokat, hogy meny­nyiben egyeznek meg a Szerb Kommunista Szö­vetség álláspontjával, vagy miben különböz­nek tőle, s kinek az álláspontjából mennyi kapott helyet bennük. Véleményem szerint nem kell beleakaszkodni egy kér­désbe sem, függetlenül at­tól, hogy mi a jelentősége akár az SZDSZ-re, akár ennek egyes szervezeteire­­ nézve, s nem kell pusztán­­ arra korlátozni a dolgot, hogy az illető kérdésre eléggé kifejezett-e a vá­lasz. Aki mégis így jár el, megnehezíti a JKSZ és az SZKSZ közös irány­vonalának építését. Azt kell tehát nézni, hogy a határozatokból mint egészből mi következik további munkánkra nézve. Egészében tekintve ki is alakult a további cselekvés iránya, és az SZKSZ vala­mennyi szervezetének el is kell fogadnia és alkalmaz­nia. Amit Tito és Kardelj mondott a szarajevói kong­resszuson, az első lépésnek tekinthető e vonal megvaló­sításában, mert bőven van benne indítvány arra vo­natkozólag, hogyan kapcsol­juk össze dokumentumaink szellemét­ a folyó munkával. Világos előttünk, hogy magunknak kell rendeznünk mindazt, aminek rendezését tegnap még mástól követel­(Folytatása a 7. oldalon) ШШ. —wk­­ J. Marko Nikezié Kihajóztak a spliti­­ kikötőből a francia hadihajók Splitből jelenti a Tanjug. Négynapos nemhivatalos baráti látogatás után pén­teken reggel elhagyták a spliti kikötőt a francia ha­dihajók, amelyek fölött Francois Flohic fregattkapi­tány parancsnokolt. A Jeanne d’Arc helikop­­teranyahajó és a Scoelcher romboló tisztjei és matrózai megtekintették a város és a környék nevezetességeit és ellátogattak a divaljei ten­gerészeti akadémiára. Jugoszláv—román kishatárforgalmi egyezmény Teodosije Glišić, a szövet­ségi külkereskedelmi titká helyettese és Ion Stojan, román külkereskedelmi mi­niszter helyettese. Belgrád­ban megvitatták az idei ju­goszláv—román áruforgalom alakulását és az idei évr szóló kereskedelmi­ egyez­mény megvalósításának üte­mét. Teodosije Glišić és Ion Stojan egyezményt írtak alá a kishatárforgalmi kereske­delemről, amely jelentősen felülmúlja a tavalyi mint­egy félmillió dollárnyi ér­téket. 'гч T"T ' ^ r !гтчтт AZ ÖN PÉNZTAROSA a ljubljanska banka újvidéki képviselete, valamint a Vajdaság és Szlavónia területén levő kirendeltségei. A bank 24 fordulóval tárgysorsjátékot szervez 1555 SZÉP NYEREMÉNY kerül ősszel, november 15-én kisorsolásra. Kísérje figyelemmel a Belgrádi Rádió szerdai Večernja revija želja adásait, hogy felelhessen a Ljubljanska Bankával kapcsolatos kérdéseinkre. A helyes választ adókat megjutalmazzuk. Az önigazgatási kong­resszus ■ II. számú bizottsá­gának tegnapi ülésén Mitja Ribičič, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke is felszólalt. Megállapította, hogy célunk nemcsak az, hogy megfékezzük az inflá­ció tüzét, hanem teljesen el kell fojtanunk a fészkét is, amelyből már egy évtizede folyton újabb és újabb lángnyelvek csapnak ki. Vé­leménye szerint ez a rendkí­vül bonyolult és felelősség­­teljes feladat széles körű társadalmi megmozdulást igényel, ezenkívül szüksé­gessé teszi a fő gazdálkodá­si feltételek módosítását is. Miután megállapította, hogy sok területen a törek­vések nincsenek összhang­ban az idei évre elfogadott gazdasági politikával és a megszilárdítási programmal, bejelentette, hogy a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács ezért már májusban értéke­lést ad a Szövetségi Képvi­selőháznak a gazdaságpoli­­tikai határozat végrehajtá­sának menetéről, valamint több pótintézkedést javasol. Hangsúlyozta, hogy ha egész társadalmunk nem igyekszik a gazda­ságpolitikai következe­tes végrehajtásával út­ját állni az ösztönösség-­­­nek, az idei évre kitű­zött célok közül nem egy kérdésessé válhat. A gazdálkodás mennyisé­gi eredményei nem kedve­zőtlenek ugyan, mert az ipari termelés és a foglal­koztatás növekedése nem lebecsülendő eredmény, sőt , áprilisban már érezhető volt a megszilárdítási intéz­­­­kedések kezdeti hatása is, de aggasztó, hogy minőségi romlás következett be a gazdasági helyzetben. Elsősor­ban is szakadatlanul emel­kednek az árak, növekszik a fizetési mérleg hiánya, és az egész gazdálkodás ered­ményessége­­ csökken. De ennél is súlyosabb bizonyos társadalmi erők magatartá­sa a megszilárdítási prog­ram iránt. Szigorú megtor­ló intézkedéseket kell tehát foganatosítanunk azok el­len, akik akár közvetlenül, s akár közvetve hátráltatják a stabilizációs intézkedések végrehajtását. Ezzel kapcso­latban Ribičič megállapí­totta, hogy a munkaszerve­zeti, érdekközösségi és tár­sadalmi-politikai közösség­beli önigazgatási erők elég­telen munkája megkönnyíti a dolgát azoknak a ténye­zőknek, amelyek az önigaz­gatás érvényesülésének és a gazdaság megszilárdításá­nak megakadályozásán mes­terkednek. (Folytatása a 6. oldalon)

Next