Magyar Szó, 1971. november (28. évfolyam, 301-328. szám)
1971-11-01 / 301. szám
2. oldal Tito elnök (a képen Louis Welch houstoni polgármester társaságában) felpróbált egy texasi kalapot. Munkanélküliség fenyegeti Nagy-Britanniát — állítják a laburisták Londonból jelenti a Tanjug. Az angol parlament döntése az Európai Közös Piachoz való csatlakozásról még mindig élénken foglalkoztatja az angol újságok és a rádió kommentátorait. A Times ismerteti Wilsonnak, az ellenzéki laburista párt vezetőjének a kormány elleni bírálatait. Wilson kijelentette, hogy Nagy-Britanniát a munkanélküliség fenyegeti. Mégis lesz atomrobbantás Alaszkán Washingtonból jelenti a Reuter: Az amerikai atomerő bizottság szóvivője közölte, hogy november 5-én Alaszkán végrehajtják az eddigi legerősebb amerikai föld alatti atomrobbantást. Nixon elnök beleegyezését adta a kísérleti robbantás végrehajtásába, annak ellenére, hogy Kanada és Japán hivatalosan is tiltakozott emiatt. A robbantást 1600 méterre a föld felszíne alatt hajtják végre. A kísérleti robbantással kapcsolatban a svéd kormány is „mélységes aggodalmának” adott kifejezést. Amerika önmaga felé fordul A megfigyelők aggasztónak tartják, hogy a szenátus elutasította a külföldi segélyprogramot Washingtonból jelenti az AFP. A szenátus elutasító válasza a külföldi segélyprogrammal kapcsolatban — a megfigyelők véleménye szerint — újabb jele az amerikai elszigeteltségnek, amely épp olyan ütemben erősödik az USA-ban, mint amilyen tempóban új viszonyok alakulnak ki a világban. A péntek este megtartott szavazáson nemcsak az ellenzéki republikánusok, hanem még a liberálisok is a segélyprogram ellen szavaztak, amelynek keretében egy negyed évszázadon át évente 143 milliárd dollárt juttattak volna a külföldnek. A szenátus döntését azzal magyarázzák, hogy az USA aggódik Japán és Nyugat-Európa gazdasági hatalmának erősödése miatt, és így a kongresszusban megerősödött azoknak a tábora, akik úgy vélik, hogy az USA-nak meg kell védenie magát a külfölddel szemben, vagyis hogy inkább saját problémái felé kell fordulnia. Meglepetést keltett, hogy még a liberálisnak ismert amerikai politikusok is, mint Mike Mansfield, Franck Church, Mark Hatfield és mások is az idén a külföldi segélyprogram törvénytervezete ellen szavaztak. — A külföldi segély kétharmad részét sokkal jobban felhasználhatjuk saját polgáraink megsegítésére — jelentette ki PeM szenátor. Az USA-ban mind jobban terjed az a meggyőződés, hogy az ország már nem játszhatja a világrendőr és a világbankár szerepét, mert ezzel, a várakozásokkal ellentétben, egyre gyöngül ereje. Még akkor is, ha a szenátus másodszorra elfogadja a külföldi segélyek programját, az egész huzavonát úgy magyarázhatjuk, mint az „amerikai impérium” hatalmának csökkenését. Koszigin hazautazott Moszkvából jelenti a TASZSZ: Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök vasárnap hazautazott Moszkvába. Mint ismeretes, az elmúlt napokban Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök meghívására hivatalos látogatást tett Kanadában, majd ellátogatott Kubára is. Izrael elutasítja Jarring közvetítését Az izraeli kormányhoz közel álló körök szerint nincs kilátás arra, hogy Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja újabb közvetítő szerepet vállalhat a Közel-Keleten. Jeruzsálemben biztosra veszik, hogy az izraeli kormány elutasítja azt a javaslatot, amelyet ebben az értelemben Leonyid Brezsnyev a Szovjet KP főtitkára és Georges Pompidou francia köztársasági elnök tett. Brezsnyev és Pompidou a tárgyalások után kiadott közös közleményben kívánatosnak mondja a Jarring-misszió felújítását. Az AP jelentette, hogy Izrael megkapta U Thant ENSZ főtitkár üzenetét, amelyben kéri, hogy tegyék lehetővé egy ENSZ bizottság jeruzsálemi látogatását, hogy a helyszínen győződjenek meg a város izraeliesítésével kapcsolatos arab vádak helytállóságáról. A hírt az izraeli rádió közölte, s ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a kormány valószínűleg nem engedélyezi az ENSZ-bizottság beutazását. Abba Eban izraeli külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia csatlakozása a Közös Piachoz hátráltatja majd Izrael kapcsolatainak fejlődését e gazdasági szervezettel. Szádat visszatért Kairóba Anvar el Szadat egyiptomi elnök szombaton este, befejezve négynapos líbiai látogatását, visszatért Kairóba. A hírt a Reuter hírügynökség jelentette. Az egyiptomi elnök hamarosan találkozik Hafez el Asszad Szíriai köztársasági elnökkel. ötnapos látogatásra Kairóba érkezett Norman Anderson, az amerikai külügyminisztérium közel-keleti osztályának helyettes vezetője. Az Al Ahram tudósítása szerint az amerikaidiplomata ellátogat több közel-keleti országba. Elutazott az egyiptomi fővárosból Heinz Hoffman, az NDK véderőminisztere. Egy hetet töltött Egyiptomban és megbeszéléseket folytatott a két ország polgári légiforgalmi együttműködéséről. MAGYAR SZÓ Hétfő, 1971. november 1. Nagyobb egységet és szolidaritást Vratuša felszólalása a hetvenhetes csoport értekezletén Limából jelenti a Tanjug. Dr. Anton Vratuša, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja a fejlődő országok úgynevezett hetvenhetes csoportjának limai értekezletén síkraszállt ezen országok nagyobb egységéért és szolidaritásáért, hogy sikeresebben szerezzenek érvényt érdekeiknek. Vratuša szükségesnek mondotta a fokozottabb együttműködést, a fejlődő országok akcióegységét az UNCTAD konferenciáján. Véleménye szerint csak így lehet eredményt elérni azokban a törekvésekben, hogy áthidalják a szakadékot a fejlett és a fejletlen országok között. A limai értekezleten a fejlődő országok nagyfokú nézetazonosságról tettek tanúságot a mai világ legégetőbb problémáit illetően. Egységes álláspontra helyezkedtek a fejlett országok iránti állásponttal kapcsolatban, és követelték, hogy a fejlődő országok határozottabban álljanak ki közös céljaik érdekében. Az értekezlet a héten tovább folytatja munkáját Dr. Anton Vlatuáa tevékenyen részt vesz e munkában, és limai tartózkodását arra is felhasználja, hogy találkozzon sok államférfival, akik szintén részt vesznek a hetvenhetes csoport értekezletén. Vratuša találkozott Codomiro Almeida chilei külügyminiszterrel, és Adam Malikkal, az ENSZ Közgyűlésének elnökével, aki a perui kormány meghívására vesz részt az értekezleten, Limában kiábrándulást keltett, hogy az amerikai szenátus elutasította a külföldi segélyprogram törvénytervezetének elfogadását. Egyes latin-amerikai országok küldöttségei úgy ítélték meg, hogy az USA ily módon torolja meg, hogy az ENSZ Közgyűlésén a küldöttségek többsége a Kínai Népköztársaság felvételére szavazott. A Fülöp-szigetek képviselője bejelentette, kérni fogja a hetvenhetes csoporttól, hogy rendkívüli ülésen vitassa meg az amerikai szenátus döntésének következményeit. BEIKTATTÁK THIEUT Saigonból jelenti a Reu■ter. Nguyen Van Thieu délvietnami elnököt vasárnap ismét beiktatták az elnöki tisztségbe. A megbízatás négy évig tart. A 48 éves saigoni tábornok egyetlen jelöltje volt a szeptember elején lebonyolított elnökválasztásoknak. Beiktatása után Thieu háromnapos javaslatot terjesztett elő, amely, véleménye szerint, megteremti az alapot a Dél-Vietnam és Észak- Vietnam közötti békéhez. A javaslat előirányozza a gazdasági együttműködés, a postaforgalom helyreállítását és a rokonlátogatások felújítását az ország két része között. Brezsnyev és Honecker megbeszélései Berlinből jelenti a Tanjug. Leonyid Brezsnyev, a Szovjet KP főtitkára szombaton délután, röviddel Berlinbe való megérkezése után, megkezdte megbeszéléseit Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egységpárt első titkárával. A megbeszéléseken a Szovjetunió és az NDK más funkcionáriusai is részt vettek. Hivatalos források szerint véleményt cseréltek a két ország egymás közti kapcsolatairól és számos időszerű nemzetközi problémáról, köztük az európai biztonságról. E források szerint a tárgyalások légköre szívélyes és baráti volt. New York — inkább Európa, mint Amerika Amerikai útijegyzetek Magam sem tudom, hogy miért azonosítják New Yorkot az Egyesült Államokkal. Amikor a hatalmas Boeing áttörte magát a felhők sűrű rétegein — az Atlanti-óceán nyugati partja fölött, szüntelenül felhős az ég —, az volt az érzésem, hogy egy tapodtat sem távolodtam Európától. Mintha gépünk a londoni légikikötőbe érkezett volna. Ugyanaz a párával telt levegő, a külvárosok mögött kezdődő, távolba nyúló termőföldek, a békés tanyák, Brooks pirostéglás épületei, a parkolóhelyeken a gépkocsik ezrei__a különbség csak az, hogy Manhattan, a betonrengeteg az égnek szökken és uralkodik a békés kép fölött. Ez az érzés a mai napig bennem él. Valószínűleg azért véltem fölfedezni a megdöbbentő hasonlóságot Európa és Amerika között, mert New York, ez a világváros, hasonló módon fejlődött, mint az európai városok, azzal a különbséggel, hogy ugrásszerűen gyarapodott, igyekezett hatalmas arányaival, európaiasságával, túltenni az óvilágon is. New York ma a megtorpant fejlődés városa. A város szívében élénk építékezés folyik ugyan, de legfeljebb annyi változik, hogy a húsz emeletes felhőkarcolók helyett, a jövőben harmincemeletes épületek szökkennek a felhők felé. A ragyogó metropolis fényét csak egy dolog homályosítja el: Harlem. A Central Park északi peremén, vadonatúj épületek tőszomszédságában, piszkosan, kormosan áll ez a nyomornegyed, az újságírók kimeríthetetlen témaforrásai, a politikusok választási hadjáratának egyik örök ígérete, ahol az építők helyett éjszaka a rendőrkocsik szirénája vijjog, géppisztolyok kattognak, folyik a vadászat a fekete párducokra. Mindenképpen bizonytalanság keríti hatalmába a látogatót, ha már útrakelése előtt felhívják a figyelmét, hogy New Yorkban este 8 óra után ne sétáljon az utcán és 20 dollárnál több sosem legyen pénztárcájában. A CENTRAL PARKTÓL nyugatra, egy egyébként nyugodalmas lakónegyedben áll a Fejlődéstörténeti Múzeum impozáns épülete. A londoni múzeum mellett, ez az intézmény őrzi a világ leggazdagabb anyagtárát arról, hogy mi történt bolygónkon a paleozoikumtól napjainkig. A látogató, aki megszokta, hogy az európai múzeumokban minden kiállított tárgy magában, külön áll, meglepődik, mert a New York-i múzeumban kölcsönös összefüggésbe hozták egy-egy korszak jellegzetességeit. A növények, az állatok, atáj élethű bemutatására, egy-egy korszak szemléltetésére hatalmas termek szolgálnak. A látogatónak az a benyomása, hogy a korszak, amely szemei elé került, , néhány pillanattal előbb dermegt kővé, de csak egy percre, hogy aztán ismét életre keljen és folytassa életét, úgy, mint néhány millió évvel ezelőtt. A múzeum vezetőségei természetesen elsősorban az amerikai fejlődéstörténettel foglalkoztak: nem kell az embernek Coloradóba utaznia, hogy megismerje azt a tájat, Coloradót behozták a múzeumba. A látogató megcsodálhatja az amerikai indiánok múzeumát. Itt még az is meglepődik, akinek tudomása van róla, hogyan preparálták a megölt ellenség fejét, hogyan zsugorították kókuszdió nagyságúra. A gazdagon berendezett csarnokok olyan élményben részesítik a látogatót, amely örökre megmarad emlékezetében: megismerkedik egy ősi civilizációval és fejlődésével, amelyről hallott ugyan, de kevéssé ismert. AKIK OLVASTAK Erich von Daniken: Emlékezés a jövőre és Visszatérés a csillagokhoz című műveit, itt találkozhatnak a könyvekben szereplő alakokkal, a különös ke- Diétán van? Fogyasszon BILMNi ^V^margarin N*200* üVMMmAOÍE ZA JELO margarint rámia-figurákkal, amelyek annyira eredetiek, hogy láttukra önkéntelenül is föltesszük a kérdést: az emberi civilizáció valóban Földünk biológiai fejlődésének eredménye, vagy pedig külső, kozmikus beavatkozásra indult fejlődésnek? New Yorkban járva, föltétlenül meg kell tekinteni a Rockefeller Centerben levő Radio Cityt, amelynek hatalmas termében helyet foglalhatna néhány ezer ember és ahol a színpadi technika elképzelhetetlen lehetőségeket nyújt. A kitűnően begyakorolt balettcsoport például nagyszerű előadásban érzékelteti, mi is az az amerikai specialitás, a musical. Ezt látva értjük csak meg, hogy miért hat olyan szegényesnek, amikor kis színházaink szűk, primitív színpadain adják elő. Minden más — Európa. Az utcai presszók, a szeximozik, a broadwayi színházak és áruházak, a forgalom, az emberek és a szokások. Csak a New York-iak félelme nem európai. A rettegés, hogy már az éjjel valaki betör lakásukba és megsemmisíti életszínvonalukat, amelyben élnek, amelyben az üzlet, a bűnözés, a politika és az érzelmek keverednek. A város, amelyet megfertőztek az ipar mérgező melléktermékei lassan elnéptelenedik. Az emberek menekülnek belőle és lehet, hogy maga a Szabadság-szobor is —, ha valamely csoda folytán életre kelne — egy napon megszökne. Tontislav KETIG