Magyar Szó, 1971. december (28. évfolyam, 329-345. szám)

1971-12-01 / 329. szám

Szerda, 1971. dec. 1, MAGYAR SZÓ Jahja Khan ENSZ-megfigyeltet kér Kelet-Pakisztánba Folytatódnak a harcok India és Pakisztán határán Delhiből jelenti a Reuter. Jahja Khan pakisztáni köztársasági elnök üzenetet küldött U Thant ENSZ-főtitkárhoz, amelyben javasol­ta, hogy a világszervezet küldjön megfigyelőket Kelet- Pakisztánba, az Indiával határos övezetbe. A lahorei rádió, amely a hírt közölte, hozzáfűzte: a pakisztáni elnök figyelmez­tette az ENSZ-főtitkárt, hogy India és Pa­kisztán között ro­hamosan romlik a helyzet. Mint ismeretes, India visz­­szautasította Pakisztán ko­rábbi javaslatát, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket Kelet-Pakisztánba és Indiá­ba. Delhi véleménye szerint, a kelet-pakisztáni válság ki­zárólag Pakisztán ügye, és India csa­k azért kénytelen be­avatkozni, m­ert a pakisztá­ni katonai terror elől, tízmil­lió pakisztáni menekült In­ I­diába.­­ Hírek szerint nincs kizár-­­ va, hogy Pakisztán a Bizton­­­sági Tanács elé terjeszti az indiai—pakisztáni viszályt. Rawalpindiből szerzett ér­tesülések szerint az indiai csa­patok vasárnap elfoglalták Radanagar kelet-pakisztáni várost és hat környező falut. Delhiben hangsúlyozzák, hogy a védekező hadmozdu­­latokat a pakisztáni kihívá­sok tették szükségessé. Az in­diai csapatok állítólag az elő­nyomulás során harcképtelen­né tettek három pakisztáni páncélkocsit. Az indiai kato­nai hatóságok engedélyt ad­tak a külföldi és az indiai újságíróknak, hogy a helyszí­nen tekintsék meg, mekkora károkat és veszteségeket okoztak a pakisztáni ágyúzá­sok. A pakisztáni lövedékek az indiai határmenti helysé­gekben sok ház romba dön­töttek, és több embert meg­öltek és megsebesítettek. Az indiai csapatok parancsot kaptak, hogy betörhetnek pakisztáni területre, de csak önvédelem céljából. Az AFP és a Reuter jelen­tései szerint a pakisztáni és az indiai csapatok vasárnap és hétfőn pakisztáni terüle­ten, a határtól öt kilométer­nyire csatároztak. Az indiai katonai szóvivő elmondta, hogy az indiaiak kilőttek né­hány pakisztáni harckocsit, úgyhogy a pakisztániak egy hét alatt 18 páncélost vesz­tettek, közülük 10 indiai kéz­re került. A szóvivő hangsú­lyozta: az indiai csapatok csak azért keltek át a hatá­ron, hogy elhallgatassák a pakisztáni tüzérséget, amely szüntelenül lőtte az indiai helységeket. Az indiai csapat­­ok a Bangla­desh fegyveres mozgalmával szorosan együtt­működve intézik hadművele­teiket. A pakisztáni kormány va­sárnap katonai szolgálatra rendelte be az 55 évnél fia­talabb pilótákat és a légierő egyéb katonáit. A pakisztáni katonai szóvivő ugyanakkor közölte, hogy a pakisztáni csa­patok az indiai határ nyugati részén öt ízben hárították el az indiaiak támadását, agyon­lőttek 43 indiai katonát és ez­zel az indiaiak veszteségei egy hét alatt 1100 főre növe­kedtek. A pakisztániak 20 embert veszítettek. Az AP daccai jelentése szerint vasárnap este hatal­mas robbanás rázkódtatta meg Dacca kereskedelmi ne­gyedét. Az anyagi kár tete­mes. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hétfőn kijelen­tette, hogy India a függet­lenség kikiáltása óta a leg­nehezebb napjait éli. Meg­győződését fejezte ki azon­ban, hogy győztesként kerül ki a megpróbáltatások­ból. Egy nagygyűlésen mon­dott beszédében hangsúlyoz­ta: — Indiának meg kell te­remtenie belső szilárdságát és egységét, hogy kilábalhas­son a válságból, de ehhez nem kér külföldi segítséget. — Bebizonyítjuk, hogy füg­getlenek vagyunk ,és meg­birkózhatunk minden prob­lémával, külső támogatás nélkül válaszolhatunk min­den fenyegetésre — mond­ta. Véleménye szerint nincs szükség rá, hogy az indiai— pakisztáni viszonyt és bo­nyodalmakat a Biztonsági Tanács is megvitassa, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a Biztonsági Tanács­ban nem születik megoldás. — India negyed évszázad alatt három pakisztáni tá­madást vert vissza, de a Biz­tonsági Tanács egyszer sem mondta ki nyíltan, hogy In­dia agresszió áldozata volt — mondta, majd figyelmez­tetett rá, hogy Indiát ma is sokan biztosítják támogatá­sukról, a problémák gyöke­res megoldásához azonban senki sem járul hozzá őszin­tén és hathatósan.­­ A vi­lág közömbös India nehéz­ségei iránt, amelyeket rész­ben az okozott, hogy a me­nekültek millióit kellett befo­gadnia. Tétlenül állta a pakisz­táni katonai fenyegetőzéseket is, de csak akkor esett gond­ba, amikor India fegyvere­sen volt kénytelen megőriz­ni nemzeti érdekeit. Ha a dolgok úgy fordulnak, hogy India legyengül, akkor a béke nemcsak Ázsiában, ha­nem az egész világon meg­rendül — jelentette ki. Az indiai miniszterelnök a kormány szóvivője szerint felszólította Jahja Khan pa­kisztáni köztársasági elnö­köt, hogy találjon békés megoldást a pakisztáni vál­ságra. Az első lépés: bocsás­sa szabadon Mudzsibur Rah­man sejket. Atal, India újonnan kine­vezett pakisztáni nagyköve­te, Islamabadba érve kije­lentette:­­ Pakisztán lénye­gesen csökkenthetné a fe­szültséget Délkelet-Ázsiá­­ban, ha sürgősen megalakí­tanák a polgári kormányt. Atal kijelentése nagy tilta­kozást keltett az indiai par­lamentben, és a képviselők követelték, hogy azonnal ren­deljék haza. Swaran Singh indiai külügyminiszter en­nek kapcsán megismételte, hogy India erélyesen tilta­kozik mindenfajta bábkor­mány megalakítása ellen Daccában, mert ez azt je­lentené, hogy figyelmen kí­vül hagyják Kelet-Pakisz­­tán népeinek akaratát. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője közöl­te, hogy az USA csendes diplomáciával igyekszik eny­híteni a feszültséget India és Pakisztán között. Charles Bray, a külügyminisztérium szóvivője, megerősítette a hírt, amelyek szerint Nixon elnök üzenetet küldött In­dia, Pakisztán és a Szov­jetunió kormányához és ag­godalmának adott kifejezést a két ország viszonyának rosszabbodása miatt.­­ Vé­leményünk szerint a válsá­got leggyorsabban a csöndes diplomácia oldhatja meg. Losonczi Pál megkezdte algériai megbeszéléseit Algírban kedden megkez­dődtek Algéria és Magyar­­ország kormányküldöttségei­nek hivatalos tárgyalásai. Az algériai delegációt Huari Bumediem, a Forradalmi Ta­nács elnöke, a magyar kül­döttséget pedig Losonczi Pál, a Magyar NK Elnöki Tanácsának elnöke vezeti. Az iráni csapatok partra szálltak három perzsa-öböli szigeten Teheránból jelenti az AP. Irán három perzsa-öböli szigetet fennhatósága alá tar­tozóna­k nyilvánított, s csa­patai kedden kora reggel partra szálltak. A partra­szállás hírét Hoveida mi­niszterelnök jelentette be a parlament alsó házában. A három sziget 80 évvel ezelőtt még iráni fennható­ság alá tartozott. Az utóbbi években Nagy-Britannia és két sejkség folytatott tárgya­l­ásokat sorsukról. Az ENSZ most sem tud érvényt szerezni határozatainak Az egyiptomi külügyminiszter megkezdte tanácskozását New Yorkban . Szerinte a tagállamoknak megtorlást kellene javasolniuk Izrael ellen Mahmud Riad egyipto­mi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter elutazott New Yorkba, hogy részt ve­gyen az ENSZ-közgyűlés de­cember 3-án kezdődő közel­­keleti vitájában. Riad azzal a meggyőződéssel indult út­nak, hogy a világszervezet ezúttal sem tudja majd Iz­raelt a Biztonsági Tanács ha­tározatának alkalmazására kényszeríteni. Mégis hajlan­dó újból ismertetni Egyip­tom álláspontját a közel-ke­leti válság minden vonatko­zásáról és lehetséges követ­kezményéről. Az egyiptomi külügymi­niszter hétfőn a világszerve­zet székházában tanácskozott Jakov Malik szovjet és Jacques Kosciusko-Morizet francia küldöttel. Riad a Time című hetilap­nak adott nyilatkozatában kijelentette: az ENSZ né­hány tagországa kérhetné, hogy a Biztonsági Tanács rendeljen el gazdasági meg­torlást Izrael ellen és tiltsa meg a fegyverszállítást Iz­raelnek. Az egyiptomi kül­döttség nem áll elő ilyen kö­veteléssel, de más országok javasolhatnák ezt a világ­­szervezet alapokmányában foglalt rendelkezést, amely megtorlásokat irányoz elő olyan esetekben, amikor va­lamelyik ország nem haj­lan­dó végrehajtani az ENSZ határozatát. Kína egyébként értesítette Egyiptomot, hogy fenntartás nélkül támogatja az arab országokat az izraeli agresszióval szemben. Nixon nem találkozik Szadattal Szadat egyiptomi elnök cá­folta azokat az újsághíre­ket, hogy rövidesen találkoz­ni fog Nixon amerikai elnök­kel. Ezek az értesülések a kuvaiti, libanoni és izraeli sajtóban látnak napvilágot. Zeigler, a Fehér Ház szó­vivője sem értesült arról, hogy Nixon hajlandó volna tanácskozni Szadattal. Izrael beleegyezett Jarring küldetésének felújításába Az izraeli kormány hétfőn válaszolt Senghor szenegáli elnöknek az afrikai békél­tető bizottság emlékiratára. A válaszban az áll, hogy Iz­rael nem teljesítette a svéd Gunnar Jarring békekülde­tésének felújításához — minden előzetes feltétel nél­kül. Jarring küldetése február­ban befejeződött, amikor Iz­rael nem teljesítette a svéd diplomata követelését, hogy vonja vissza csapatait a há­ború előtti határok mögé. Tekoah izraeli ENSZ-nagy­követ a napokban közölte, hogy az új álláspontról tá­jékoztatni fogja Jarringot. A nagykövet egyébként ki­jelentette: nem táplál hiú ábrándokat a közgyűlés állás­foglalásával kapcsolatban. Fontos tanácskozások sorozata Hétfőn megkezdődött Kai­róban a fontos politikai ta­nácskozások sorozata — je­lentette a kairói rádió. A hétfői négyórás tanácskozá­son részt vettek az Arab Szo­cialista Unió Központi Bi­zottságának főtitkársági tag­jai, a tartományi kormány­zók, az ASZÚ tartományi szervezeteinek titkárai és a tartományi biztonsági igaz­gatók. Szadat elnök tájékoztatást adott a politikai helyzetről, s meghatározta az állam jö­vendő feladatait. Bizonyíté­kokat sorolt fel arra, hogy Izrael az Egyesült Államok támogatásával meg akarja hosszabbítani az arab terü­letek megszállását, ilyen kö­rülmények között pedig Egyiptomnak nincs más vá­lasztása, csak a háború. Golda Meir Washingtonba utazott Golda Meir izraeli minisz­terelnök kedden Washing­tonba utazott. Nixon elnök­kel az izraeli—amerikai né­zeteltérésekről tárgyal. Golda Meir bízik benne, hogy Amerika ismét szállít­­ hadianyagot Izraelnek, . Merénylet áldozata lett a jordániai miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) jordániai miniszterelnökre. Rabahnak hamisított szíriai útlevele volt, amelyért Bej­­rútban 100 amerikai dollárt fizetett. A merénylő az 500 tagot számláló Fekete Szep­tember elnevezésű szervezet tagja. A szervezet — az Al Nahar című bejrúti lap sze­rint — a totális háború tak­tikáját alkalmazza. Nevét az 1970 szeptemberében történt jordániai vérontás emlékére kapta. A Fekete Szeptem­ber tagjai megesküdtek, hogy kiirtják a királyi csa­ládot és megölik Habesz el Madzsali tábornokot, a jor­dániai hadsereg parancsno­kát. Így akarnak bosszút áll­ni a meggyilkolt paleszti­­naiakért. Algéria ügyvédi kamará­jában hétfőn közölték, hogy a kairói merénylők védelmé­re három neves algériai ügy­védet rendeltek ki. Az egyip­tomi főügyész szerint a négy gyanúsítottat előre megfon­tolt szándékkal elkövetett gyilkossággal, engedély nél­küli fegyverviseléssel és ösz­­szeesküvéssel fogják vádol­ni. Az egyiptomi büntetőtör­vénykönyv az előre megfon­tolt gyilkosságért halálbün­tetést irányoz elő. 3. oldal Husszein jordániai király beduin viseletben jelent meg a Kairóban meggyilkolt Vaszfi Tel miniszterelnök temetésén az ammani királyi temetőben Különféle fogadtatásra talált a merénylet híre Kairó mérsékletre int­t öröm a palesztinai men­ekülttáborokban Az Al Allam című kairói lap vezércikkben foglalkozik Vaszfi Tej jordániai minisz­terelnök meggyilkolásával. Elítéli a merényletet, egy­szersmind azt tolmácsolja, hogy nyugodt légkörben vi­tassák meg a történteket. „Megfontoltságra van szük­ség, különben nem tudjuk megakadályozni az arab vér ontását” — írja a lap. Az Al Ahram egyébként arra inti a palesztinaiakat, hogy Egyiptom ellenzi a po­litikai merényleteket. Egyip­tom reménykedik, mondja a lap hírmagyarázója, hogy az ellenállási mozgalmak egyi­kének sincsen közvetlen vagy közvetett kapcsolata a gyilkosokkal. Hafez el Aszad tábornok, szíriai köztársasági elnök, részvéttáviratot küldött Husszein jordániai király­nak. A táviratban többek kö­zött az áll, hogy a merény­letek nem szolgálják az arab nemzet ügyét, s hogy csak együttes erőfeszítés útján le­het felszabadítani az izraeli megszállás alatt levő arab területeket. Reza Pahlavi perzsa sah, II. Hasszán ma­rokkói király és más szemé­lyiségek is részvéttáviratokat küldtek a jordániai király­nak. A két palesztinai szerve­zet különösképpen reagált a kairói merénylet hírére — jelenti a Tanjug bejrúti tu­dósítója. Az Al Fatah kép­viselője szerint a merénylet egy olyan ember életének vetett véget, akinek lelkén a palesztinai és a jordániai nép vére szárad. A másik palesztinai szervezet, az Al Szaike elítéli a merényletet. A merénylet hírére a pa­lesztinai táborok lakói lövöl­dözéssel fejezték ki helyes­lésüket. Az örvendezés rövid ideig tartott, s nem terjedt a táborokon túlra. A merénylet hírét kom­mentár nélkül közölte az al­gíri és a damaszkuszi rá­dió is. Izraeli illetékes körökben sem fűztek magyarázatot Vaszfl Tel jordániai mi­niszterelnök meggyilkolásá­hoz. Egyesek úgy tartják, hogy Tel halála súlyos vesz­teség Husszein király és egész Jordánia számára, amely az utóbbi időben — a paleszinai ellenállási mozga­lom felszámolása óta — bé­kében élt. ­Összeültek a Varsói Szerződés külügyminiszterei Megtárgyalják az európai biztonsági értekezlet kérdéseit Kedden megkezdődött Var­sóban a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos kül­ügyminiszteri értekezlete. Többek között megvitatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészületeivel kapcsolatos kérdéseket. Külföldi megfigyelők kö­reiben úgy tudják, hogy a részvevők kedden a szovjet diplomácia legújabb tevé­kenységével foglalkoztak. A tanácskozáson egyszersmind meghatározzák a szocialista tábor országainak szerepét a kétoldali és többoldali kap­csolatok fejlesztésében. London szerint már jövőre összeülhet az európai biztonsági értekezletet Londoni politikai körök­ben nagy érdeklődést kel­tett a Var­sói Szerződés­­ tat.- s államainak varsói külügy-­ miniszteri tanácskozása — jelenti a Tanjug. Felfigyeltek arra, hogy ezt az értekezletet egy héttel a NATO külügyminiszteri ta­nácskozása előtt tartják meg. Londoni vélemények szerint a varsói­ értekezleten össze­egyeztetik a tagországok te­vékenységét az európai biz­tonsági értekezlet előkészü­leteiben. A biztonsági érte­kezletet már­­jövőre meg lehet tartani "— vélekednek londoni politikai körökben. Úgy tartják továbbá, hogy a szovjet külügyminiszter be­számol a Walter Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter­rel folytatott megbeszélései­ről. A Daily Telegraph szerint néhány nyugat-európai kor­mány kitart álláspontja mel­lett, hogy az európai biz­tonsági­ értekezletet a ber­lini kérdés végleges megol­dása után kell megtartani.

Next