Magyar Szó, 1972. január (29. évfolyam, 1-29. szám)
1972-01-24 / 22. szám
C m Magyar Sió ••■!!?®2!*;:;!!>,,овввввввввввввв"вввввввае,в®“-в"в1Швшвсчош1вв1Швавввввв91§^1в«ват§*вв* «ggiHiaHBlilHiaBinsiiMBiiHiiii|aisnoaieootiDBaMaiaagiHieDiiaiaiiiaiiiiiiiSaS«l *oon»os Qeeaeoao fiateea* sissls:; XXIX-évf-*22- <8854-)S2- Hi::::: Hétf5>1972- Január 24- !5íSU! Džemal Bijedić megérkezett Koppenhágába DŽEMAL BIJEDIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke megérkezett Koppenhágába. Mint ismeretes, a jugoszláv kormányfő a köztársasági elnök megbízásából részt vesz a dán király temetésén. Heath—Lynch megbeszélések Észak-Írországról Edward Heath brit miniszterelnök és Jack Lynch, az ír köztársaság miniszterelnöke vasárnap egyórás megbeszélést folytattak Brüszszelben — állítják jól értesült körökben. A két miniszterelnök — hír szerint — megvitatta az észak-írországi helyzetet. Heath és Lynch szombaton aláírták Brüsszelben az Európai Közös Piachoz való csatlakozás egyezményét. ! , Jimt Ust -aba so para Jugoszlávia elismerte a Bengál Köztársaságot Belgrádból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács szombaton úgy döntött, hogy elismeri a Bengál Köztársaságot, alakultak azok a nemzetközijogi feltételek, amelyeket új államok megalakításakor mindenkor figyelembe vesz. A Bengál Köztársaság az ottani nép akaratának a megtestesülése. Mudzsibur Rahman kormánya élvezi a lakosság bizalmát és fenntartás nélküli támogatását, s egyre több ország elismeri ezt az új valóságot. A jugoszláv kormány döntését nemcsak az el nem kötelezettség elvei vezérelték, hanem az a kívánság is, hogy elősegítse az új ország belpolitikai helyzetének mielőbbi rendeződését. A jugoszláv politikában töretlen folytonosság tapasztalható. Hazánk keze ettől fogva határozottan és nyíltan támogatta a bengáli nép jogait, törekvéseit és szabadságharcát, kiváltképpen a jól ismmert tavalyi események idejéén- Tito elnök megbeszélései sotorán határozottan síkraszállt a kelet-pakisztáni kérdés békés politikai megoldása mellett. S Jugoszláviának már az ISZVT döntése előtt is voltak kapcsolatai a Bengál Köztársaság kormányával. A daccai jugoszláv konzul utasítást kapott, hogy az új kormánynyal együttműködésben intézze az ügyeket. Az utóbbi időben több ország már elismerte, a közeljövőben pedig sok más el fogja ismerni a Bengál Köztársaságot. Maga Ali Bhutto pakisztáni elnök és a pakisztáni kormány is a probléma békés megoldását szorgalmazza. A pakisztáni hatóságok valóságérzetéről tanúskodik az is, hogy feltétel nélkül szabadon bocsátották Mudzsibur Rahmant. Hivatalos jugoszláv körökben biztosra veszik, hogy a pakisztáni—jugoszláv kapcsolatok, amelyek eddig is eredményesek és barátiak voltak, a jövőben sokoldalúan és mindkét ország javára fejlődnek majd. Jugoszláv körökben nagyra értékelik a Bengál Köztársa-A jugoszláv kormány ezzel elismerte az indiai szubkontinensen előállt új helyzetet. Jugoszlávia szempontjából ki súg kormányának nyilatkozatát, hogy ragaszkodni fog a nemzetközi elvekhez és tiszteletben tartja a korábban kötött nemzetközi egyezményeket és minden más kötelezettséget. Az új kormány kitart az el nem kötelezettség és az egyenjogú együttműködés politikája mellett. Kétségtelen, hogy az új országnak szüksége van a baráti országok támogatására. A jugoszláv kormány, még mielőtt de jure elismerte volna az új országot, mintegy kétmillió dinár értékű segélyszállítmányt küldött a Bengál Köztársaságnak. Tito üzenetei Bruttónak és Rahmannak Josip Broz Tito köztársasági elnök szombaton üzenetet küldött Ali Bhutto pakisztáni elnöknek. Elnökünk ezzel válaszolt Ali Bhutto január 6-i üzenetére. A köztársasági elnök szombaton üzenetet küldött Mudasibur Rahmannak, a Bengáli Köztársaság miniszterelnökének is. -------------------■■ —• —•—— — ■—•—,—•—“ Hatalmas razzia Isztambulban Nyolcvanötezer rendőr és katona kétszáz ember után kutatott Kijárási tilalom hajnali 3-tól este 6-ig Isztambulból jelenti a Tanjung. Tizenöt órás kijárási tilalommal egybekötött hatalmas razziát kezdett vasárnap kora reggel Isztambulban a török katonaság és rendőrség. Este hat óráig át kellett fésülni az egész várost, szélsőséges baloldaliak után kutatva. A katonaság és a rendőrség hajnali háromkor valósággal megszállta a hatalmas várost, ugyanakkor hatályba lépett a kijárási tilalom is. Három órával később megkezdődtek a házkutatások is. A hatóságok teherautókkal és más katonai járművekkel, amelyek egyébként katonák ezreit vitték magukkal, zárlat alá vették a város negyedeit. A kijárási tilalom mellett leállították a szárazföldi, tengeri és légiközlekedést is a városban és környékén. Hasonló vállalkozásba fogtak a hatóságok tavaly májusban, amikor az úgynevezett török népfelszabadító hadsereg tagjai elrabolták és meggyilkolták Efraim Elrom izraeli főkonzult. Megfigyelők szerint a vasárnapi razzia célja is az volt, hogy elfogják e földalatti szervezet három tagját, akik ellen alapos gyanú áll fenn, hogy a főkonzult elrabolták és megölték. A hatóságok mindhármukat elfogták, de a múlt héten sikerült megszökniük az egyik isztambuli katonai börtönből. A razziában részt vett az Isztambulban állomásozó hadosztály, s két vidéki ezred. Kis katonai alakulatok a lakók névsorával a kezükben sorra járták az isztambuli lakóépületeket, s minden egyes lakást átkutattak. Ekkora razzia még sohasem volt Törökország történelmében, összesen 84 885 katona és rendőr vett részt benne, s ezeknek — 10 052 csoportra osztva — 268 810 épületet, illetőleg 512 643 lakást kellett átkutatniuk. A katonáknak nem volt szabad újságírókkal szóba állniuk. Hivatalos helyen közölték, hogy a városban nem történt sem lövöldözés, sem súlyosabb incidens, noha a katonák parancsot kaptak, hogy fegyveres ellenállás esetén használják fegyverüket. Az izraeli főkonzul meggyilkolásával vádolt három emberen kívül a katonaság más baloldaliak után is kutatott, összesen mintegy 200 ember után. A 67 török tartomány közül a 11 legnagyobban és legfontosabban tavaly áprilisban vezették be a rendkívüli állapotot, s azóta négyszer meghosszabbították. Ennek a legutóbbinak január 26-án kellett volna letelnie. Ankarában azonban jól értesült körökben úgy tudják, hogy Nihat Erim miniszterelnök kérni fogja a parlamentben a rendkívüli állapot újbóli meghosszabbítását. Tavaly április óta baloldali szervezetek sok száz tekintélyes politikai aktivistáját börtönbe vetették. " Megemlékezés az újvidéki razzia áldozatairól Jovanka Kemenc beszélt a harminc évvel ezelőtti tragikus eseményről az Újvidéki MoLa Pijade rakparton tegnap délelőtt gyászünnepséget tartottak a három évtizeddel ezelőtti hírhedt fasiszta razzia alkalmából. A Duna-parton a fasizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékműnél a nagyszámú polgáron kívül az ünnepségen jelen voltak Mirko Čanadanović, a Vajdasági KSZ tartományi bizottságának elnöke, Vukašin Kešelj, a Szocialista Szövetség tartományi választmányának elnöke, Miloš Nikolčin a Harcos Szövetség tartományi bizottságának elnöke, valamint a tartomány és az újvidéki község számos más társadalmi-politikai vezetője. Az újvidéki lakosság nevében Jovanka Kemenc emlékezett meg az 1972. évi tragikus eseményekről. A razzia a Sajkás-vidéken kezdődött, amikor a megszálló vérengzéseiben Zsablya, Csurog, Gospodjinci, Sajkás, Lok, Mosorin, Vilovo, Gardinovci és Titel több mint 2000 lakója vesztette életét. A razzia idején a megszálló elhatározta, hogy kegyetlen tetteit kiterjeszti Újvidékre, Szenttamásra és Óbecsére is. A véres gyilkolások — mondta Jovanka Kemenc — Újvidéken 1942. január 21-étől 23-áig tartottak. Körülbelül 1300 személy vesztette életét, köztük 900 zsidó, 350 szerb és 50 szlovák, magyar, német és egyéb nemzetiségű. Harminc esztendő múlt el a városban történt tragikusesemény óta — emlékeztetett Jovanka Kemenc. Újvidék azóta megújult, fejlődött, terebélyesedett. Megszépítettük, sok új lakossal gyarapodott, ifjú nemzedékek nőttek fel. Mindannyian együtt élünk, megértjük egymást, mi, szerbek, magyarok, szlovákok, horvátok crnagorácok, ruszinok, románok, zsidók és más nemzetiségűek. Elhamvasztották Petar Saletić ezredest A belgrádi új temetőben, katonai tiszteletadással tegnap elhamvasztották Petar Saletic nyugalmazott ezredest, a Balkáni háború és a két háború részvevőjét. Az 1941. évi Crna Gora-i felkelés alkalmával Saletic a jelenski partizánzászlóalj parancsnoka volt és a fasiszták 101 évi börtönbüntetésre ítélték. Az olasz és a szlovén partizánok segítségével 1943-ban megszökött a fasiszta gyűjtőtáborból és Drvarba ment, ahonnan átvezényelték Crna Gorába, és kinevezték a zetai partizánalakulat parancsnokává. Számos kitüntetést kapott, a többi között az Obilic Érem, a Testvériség-Egység Érdemrend, a Népért Tett Szolgálatok Érdemrendjének és a Bátorságérem viselője volt. Crna Gora-i harcos társai nevében az elhunyttól Zarija Škerović vezéralezredes búcsúzott, a zvezdarai Harcos Szövetség nevében pedig Sava Vujaéié. Az újvidéki razzia emlékére rendezett tegnapi ünnepségről Pakisztán a politikai realitás vonalán A pakisztáni kormány feltehetően felülvizsgálja magatartását azokkal az országokkal szemben, amelyek hivatalosan elismerik a Bengál Köztársaságot — közölte sajtóértkezletén Ali Bhutto pakisztáni elnök.. A kormány eddig megszakította a diplomáciai kapcsolatokat ezekkel az országokkal, akár annak idején, a Jrallstein-féle doktrína korszakában, a bonni kormány az SVDK-t elismerő országokkal. — Pakisztán túlságosan iskis ország ahhoz, hogy ilyen, politikát folytasson — mondta az elnök. Ali Bhutto hétfőn nagy körútra indul, s ellátogat a Kínai Népköztársaságba, Törökországba, Líbiába, Tunéziába és Algériába. rail Mióban öt év után fellendülőben a japán—szovjet kapcsolatok Tegnap Tokióba érkezett egyhetes látogatásra Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A magas rangú vendéget Takeo Fukuda külügyminiszter és más tekintélyes kormányképviselők köszöntötték. A két miniszter megbeszélései hétfőn kezdődnek, kedden Gromikót Hirohito császár is fogadja. A szovjet külügyminiszter szerdán megtekint néhány nagyipari vállalatot, majd csütörtökön megbeszélést folytat Szato miniszterelnökkel. Gromiko látogatásával felújulnak a japán—szovjet miniszteri megbeszélések, amelyek azért maradtak abba 1967-ben, mert Japán visszakövetelt négy szigetet, amelyet a Szovjetunió a második világháborúban megszállt. A hivatalos közlemény szerint Gromiko és Fukuda megvitatják a közös érdekű kérdéseket és az általános nemzetközi helyzetet. A japán külügyminisztérium szóvivője szerint Fukuda reméli, hogy szóba kerülnek a területi kérdések is. Gromiko feltehetőleg indítványozni fogja a szovjet—japán békeszerződés megkötését. Maurice Schumannt meghívják Pekingbe Pekingből jelenti az AFP A pekingi kormány meghívja kínai látogatásra Maurice Schumann francia külügyminisztert — közölte a francia parlamenti küldöttség tiszteletére rendezett fogadáson Csou En-laj miniszterelnök. A kormányfő rövidesen elküldi Maurice Schumannak a kormány hivatalos meghívóját. Az újvidéki »TEHNOGVOŽĐAR« Temerini utca 12 alatti TEHNOMETAL üzletében nagy áruválaszték várja a kedves vevőket. Győződjön meg áruink minőségéről és rendkívül méltányos árainkról. 1456-L