Magyar Szó, 1972. január (29. évfolyam, 1-29. szám)

1972-01-24 / 22. szám

C m Magyar Sió ••■!!?®2!*;:;!!>,,овввввввввввввв"вввввввае,в®“-в"в1Швшвсчош1вв1Швавввввв91§^1в«ват§*вв* «ggiHiaHBlilHiaBinsiiMBiiHiiii|aisnoaieootiDBaMaiaagiHieDiiaiaiiiaiiiiiiiSaS«l *oon»os Qeeaeoao fiateea* sissls:; XXIX-évf-*22- <8854-)S2- Hi::::: Hétf5>1972- Január 24- !5íSU! Džemal Bijedić megérkezett Koppenhágába DŽEMAL BIJEDIC, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke megérkezett Koppen­hágába. Mint ismeretes, a jugoszláv kormányfő a köz­­társasági elnök megbízásá­ból részt vesz a dán király temetésén. Heath—Lynch megbeszélések Észak-Írországról Edward Heath brit minisz­terelnök és Jack Lynch, az ír köztársaság miniszterel­nöke vasárnap egyórás meg­beszélést folytattak Brüsz­­szelben — állítják jól érte­sült körökben. A két minisz­terelnök — hír szerint — megvitatta az észak-írorszá­gi helyzetet. Heath és Lynch szomba­ton aláírták Brüsszelben az Európai Közös Piachoz való csatlakozás egyezményét. ! , Jimt Ust -­­­aba so para Jugoszlávia elismerte a Bengál Köztársaságot Belgrád­ból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács szombaton úgy dön­tött, hogy elismeri a Bengál Köztársaságot, alakultak azok a nemzetközi­jogi feltételek, amelyeket új államok megalakításakor min­denkor figyelembe vesz. A Bengál Köztársaság az ottani nép akaratának a megteste­sülése. Mudzsibur Rahman kormánya élvezi a lakosság bizalmát és fenntartás nél­küli támogatását, s egyre több ország elismeri ezt az új valóságot. A jugoszláv kor­mány döntését nemcsak az el nem kötelezettség elvei vezé­relték, hanem az a kívánság is, hogy elősegítse az új or­szág belpolitikai­ helyzetének mielőbbi rendeződését. A jugoszláv politikában tö­retlen folytonosság tapasztal­ható. Hazánk keze ettől fogva határozottan és nyíltan támo­gatta a bengáli nép­ jogait, törekvéseit és szabadsághar­cát, kiváltképpen a jól ismmert tavalyi események idejéén- Tito elnök megbeszélései soto­rán határozottan síkraszállt a kelet-pakisztáni kérdés békés­­ politikai megoldása mellett. S Jugoszláviának már az ISZVT döntése előtt is voltak­­ kapcsolatai a Bengál Köztár­saság kormányával. A daccai jugoszláv konzul utasítást kapott, hogy az új kormány­nyal­­ együttműködésben in­tézze az ügyeket.­­ Az utóbbi időben több or­szág már elismerte, a közel­jövőben pedig sok más el­­ fogja ismerni a Bengál Köz­társaságot. Maga Ali Bhutto pakisztáni elnök és a pakisz­táni kormány is a probléma békés megoldását szorgalmaz­za. A pakisztáni hatóságok valóságérzetéről tanúskodik az is, hogy feltétel nélkül sza­badon bocsátották Mudzsibur Rahmant. Hivatalos jugoszláv körökben biztosra veszik, hogy a pakisztáni—jugoszláv kapcsolatok, amelyek eddig is eredményesek és barátiak voltak, a jövőben sokoldalú­an és mindkét ország javára fejlődnek majd. Jugoszláv körökben nagyra értékelik a Bengál Köztársa-A jugoszláv kormány ezzel elismerte az indiai szubkon­­tinensen előállt új helyzetet. Jugoszlávia szempontjából ki súg kormányának nyilatko­zatát, hogy ragaszkodni fog a nemzetközi elvekhez és tisz­teletben tartja a korábban kötött nemzetközi egyezmé­nyeket és minden más köte­lezettséget. Az új kormány kitart az el nem kötelezett­ség és az egyenjogú együtt­működés politikája mellett. Kétségtelen, hogy az új or­szágnak szüksége van a bará­ti országok támogatására. A jugoszláv kormány, még mi­előtt de jure elismerte volna az új országot, mintegy két­millió dinár értékű segély­­szállítmányt küldött a Bengál Köztársaságnak. Tito üzenetei Bruttónak és Rahmannak Josip Broz Tito köztársa­sági elnök szombaton üzene­tet küldött Ali Bhutto pa­kisztáni elnöknek. Elnökünk ezzel válaszolt Ali Bhutto ja­nuár 6-i üzenetére. A köztársasági elnök szom­baton üzenetet küldött Mu­­d­asibur Rahmannak, a Ben­gáli Köztársaság miniszterel­­nökének is. -------------------■■ —• —•—— — ■—•—,—•—“ Hatalmas razzia Isztambulban Nyolcvanötezer rendőr és katona kétszáz ember után kutatott­­ Kijárási tilalom hajnali 3-tól este 6-ig Isztambulból jelenti a Tanjung. Tizenöt órás kijárási tilalommal egybekötött hatal­mas razziát kezdett vasárnap kora reggel Isztambulban a török katonaság és rendőrség. Este hat óráig át kellett fésülni az egész várost, szélsőséges baloldaliak után ku­tatva. A katonaság és a rendőr­ség hajnali háromkor való­sággal megszállta a hatalmas várost, ugyanakkor hatály­ba lépett a kijárási tilalom is. Három órával később megkezdődtek a házkutatá­sok is. A hatóságok teherautók­kal és más katonai jármű­vekkel, amelyek egyébként katonák ezreit vitték maguk­kal, zárlat alá vették a vá­ros negyedeit. A kijárási ti­lalom mellett leállították a szárazföldi, tengeri és légi­közlekedést is a városban és környékén. Hasonló vállalkozásba fog­tak a hatóságok tavaly má­jusban, amikor az úgyne­vezett török népfelszabadító hadsereg tagjai elrabolták és meggyilkolták Efraim El­­rom izraeli főkonzult. Megfigyelők szerint a va­sárnapi razzia célja is az volt, hogy elfogják e föld­alatti szervezet három tag­ját, akik ellen alapos gyanú áll fenn, hogy a főkonzult elrabolták és megölték. A hatóságok mindhármukat el­fogták, de a múlt héten si­került megszökniük az egyik isztambuli katonai börtön­ből. A razziában részt vett az Isztambulban állomásozó hadosztály, s két vidéki ez­red. Kis katonai alakulatok a lakók névsorával a kezük­ben sorra járták az isztam­buli lakóépületeket, s min­den egyes lakást átkutattak. Ekkora razzia még soha­sem volt Törökország törté­nelmében, összesen 84 885 katona és rendőr vett részt benne, s ezeknek — 10 052 csoportra osztva — 268 810 épületet, illetőleg 512 643 la­kást kellett átkutatniuk. A katonáknak nem volt szabad újságírókkal szóba állniuk. Hivatalos helyen közölték, hogy a városban nem történt sem lövöldözés, sem súlyosabb incidens, no­ha a katonák parancsot kap­tak, hogy fegyveres ellen­állás esetén használják fegy­verüket. Az izraeli főkonzul meg­gyilkolásával vádolt három emberen kívül a katonaság más baloldaliak után is ku­tatott, összesen mintegy 200 ember után. A 67 török tartomány kö­zül a 11 legnagyobban és legfontosabban tavaly ápri­lisban vezették b­e a rendkí­vüli állapotot, s azóta négy­szer meghosszabbították. En­nek a legutóbbinak január 26-án kellett volna letelnie. Ankarában azonban jól ér­tesült körökben úgy tudják, hogy Nihat Erim miniszter­elnök kérni fogja a parla­mentben a rendkívüli állapot újbóli meghosszabbítását. Tavaly április óta baloldali szervezetek sok száz tekin­télyes politikai aktivistáját börtönbe vetették. " Megemlékezés az újvidéki razzia áldozatairól Jovanka Kemenc beszélt a harminc évvel ezelőtti tragikus eseményről az Újvidéki MoLa Pija­de rakparton tegnap dél­előtt gyászünnepséget tartot­tak a három évtizeddel ez­előtti hírhedt fasiszta razzia alkalmából. A Duna-parton a fasizmus áldozatainak tisz­teletére állított emlékműnél a nagyszámú polgáron kí­vül az ünnepségen jelen vol­tak Mirko Čanadanović, a Vajdasági KSZ tartományi bizottságának elnöke, Vuka­šin Kešelj, a Szocialista Szö­vetség tartományi választ­mányának elnöke, Miloš Ni­­kolčin a Harcos Szövetség tartományi bizottságának el­nöke, valamint a tartomány és az újvidéki község szá­mos más társadalmi-politi­kai vezetője. Az újvidéki lakosság nevé­ben Jovanka Kemenc emlé­kezett meg az 1972. évi tra­gikus eseményekről. A razzia a Sajkás-vidéken kezdődött, amikor a megszálló véreng­zéseiben Zsablya, Csurog, Gospodjinci, Sajkás, Lok, Mo­sorin, Vilovo, Gardinovci és Titel több mint 2000 lakója vesztette életét. A razzia ide­jén a megszálló elhatározta, hogy kegyetlen tetteit kiter­jeszti Újvidékre, Szenttamás­ra és Óbecsére is. A véres gyilkolások — mondta Jovanka Kemenc — Újvidéken 1942. január 21-étől 23-áig tartottak. Kö­rülbelül 1300 személy vesz­tette életét, köztük 900 zsidó, 350 szerb és 50 szlovák, ma­gyar, német és egyéb nemze­tiségű. Harminc esztendő múlt el a városban történt tragikus­­esemény óta — emlékeztetett Jovanka Kemenc. Újvidék azóta megújult, fejlődött, te­rebélyesedett. Megszépítet­tük, sok új lakossal gyarapo­dott, ifjú nemzedékek nőt­tek fel. Mindannyian együtt élünk, megértjük egymást, mi, szerbek, magyarok, szlo­vákok, horvátok crnagorá­­cok, ruszinok, románok, zsi­dók és más nemzetiségűek. Elhamvasztották Petar Saletić ezredest A belgrádi új temetőben, katonai tiszteletadással teg­nap elhamvasztották Petar Saletic nyugalmazott ezre­dest, a Balkáni háború és a két háború részvevőjét. Az 1941. évi Crna Gora-i felkelés alkalmával Saletic a jelenski partizánzászlóalj parancsnoka volt és a fa­siszták 101 évi börtönbün­tetésre ítélték. Az olasz és a szlovén partizánok segítsé­gével 1943-ban megszökött a fasiszta gyűjtőtáborból és Drvarba ment, ahonnan át­vezényelték Crna Gorába, és kinevezték a zetai partizán­­alakulat parancsnokává. Szá­mos kitüntetést kapott, a többi között az Obilic Érem, a Testvériség-Egység Ér­demrend, a Népért Tett Szolgálatok Érdemrendjének és a Bátorságérem viselője volt. Crna Gora-i harcos társai nevében az elhunyttól Zarija Škerović vezéralezredes bú­csúzott, a zvezdarai Harcos Szövetség nevében pedig Sava Vujaéié. Az újvidéki razzia emlékére rendezett tegnapi ünnepségről Pakisztán a politikai realitás vonalán­ ­ A pakisztáni kormány feltehetően felülvizsgálja ma­gatartását azokkal az orszá­gokkal szemben, amelyek hi­vatalosan elismerik a Bengál Köztársaságot — közölte saj­­tóértkezletén Ali Bhutto pa­kisztáni elnök.. A kormány eddig megszakította a dip­lomáciai kapcsolatokat ezek­kel az országokkal, akár an­nak idején, a Jrallstein-féle doktrína korszakában, a bon­ni kormány az SVDK-t elis­merő országokkal. — Pakisz­tán túlságosan is­­kis ország ahhoz, hogy ilyen­­, politikát folytasson — mondta az el­nök. Ali Bhutto hétfőn nagy körútra indul, s ellátogat a Kínai Népköztársaságba, Tö­rökországba, Líbiába, Tuné­ziába és Algériába. ­rail Mióban öt év után fellendülőben a japán—szovjet kapcsolatok Tegnap Tokióba érkezett egyhetes látogatásra Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter. A magas rangú ven­déget Takeo Fukuda külügy­miniszter és más tekintélyes kormányképviselők köszön­tötték. A két miniszter megbeszé­lései hétfőn kezdődnek, ked­den Gromikót Hirohito csá­szár is fogadja. A szovjet külügyminiszter szerdán megtekint néhány nagyipari vállalatot, majd csütörtökön megbeszélést folytat Szato miniszterelnökkel. Gromiko látogatásával fel­újulnak a japán—szovjet miniszteri megbeszélések, amelyek azért maradtak ab­ba 1967-ben, mert Japán visszakövetelt négy szigetet, amelyet a Szovjetunió a második világháborúban megszállt. A hivatalos közlemény szerint Gromiko és Fukuda megvitatják a közös érdekű kérdéseket és az általános nemzetközi helyzetet. A ja­pán külügyminisztérium szóvivője szerint Fukuda re­méli, hogy szóba kerülnek a területi kérdések is. Gro­miko feltehetőleg indítvá­nyozni fogja a szovjet—ja­pán békeszerződés megköté­sét. Maurice Schumannt meghívják Pekingbe Pekingből jelenti az AFP­ A pekingi kormány meg­hívja kínai látogatásra Mau­rice Schumann francia kül­ügyminisztert — közölte a francia parlamenti küldött­ség tiszteletére rendezett fo­gadáson Csou En-laj mi­niszterelnök. A kormányfő rövidesen elküldi Maurice Schuman­­nak a kormány hivatalos meghívóját. Az újvidéki »TEHNOGVOŽĐAR« Temerini utca 12 alatti TEHNOMETAL üzletében nagy áruválaszték várja a kedves vevőket. Győ­ződjön meg áruink minőségéről és rendkívül mél­tányos árainkról. 1456-L

Next