Magyar Szó, 1972. május (29. évfolyam, 120-132. szám)

1972-05-14 / 131. szám

r­s-eT. Magyar Sió јШшттшШвкввшв*а»тамлв*твтпа»ааи1втввшавиитлаав*шатотшшалл*втвшшшшшлл»шашшшшмшшФЛФЛ'*9ШШШШт !ававе!завев*васвваатаававвваваатттштаташтатавшввваааваатттшттштташажша*ататтшт*атаааашваа oaseeeß авсаааа? naaaaaa aaasfiS XXIX. évf., 131. (8963.) sz. iaüaaaa! Vasárnap, 1972. május 14. ■ seoeeoi aesaeeoi J MeaSti ' У*А 1 d,nar Magyarországi nagykövetünk Vas-­­és Zala-megyében Dr. Ziga Vodušek,­­hazánk budapesti nagykövete, a na­pokban ellátogatott a Jugo­szláviával határos Vas- és Zala-megyébe. Szentgotthárdon Vodušek nagykövet átadta a Szlovén Köztársaság művelődésügyi titkárságának ajándékát, egy kis könyvtárat az ottani szlovén iskoláknak. újabb államosítás Chilében Salvador Allende chilei el­nök kérte a parlamenttől, hogy államosítsa a ITT nem­zetközi telefon- és távíró részvénytársaság chilei tő­kéjét. Kijelentette, hogy a nemzet becsülete megkíván­ja, hogy ilyen, intézkedéshez folyamodjanak. Az ITT a chilei telefonvál­lalat részvényeinek 70 szá­zalékát birtokolja. Jack An­derson ismert amerikai új­ságíró a múlt hónapban le­leplező cikket írt, amely sze­rint az amerikai ITT össze­esküvést szervezett Allende chilei elnök ellen, s az ügy­ben kapcsolatot teremtett az amerikai kormány funkcio­náriusaival. A diákok megzavartak egy Nixon-párti választási gyűlést Pénteken 3500 diák San Franciscóban megütközött a rendőrséggel. A tüntetők a vietnami háború beszünteté­sét követelték. A rendőrség ötven diákot letartóztatott. A felvonulást egy szálloda előtt tartották, amelyben Ronald Reagan kaliforniai kormányzó választási beszé­det tartott Nixon elnök új­bóli megválasztása érdeké­ben. Tizenkét halottja van a mada­szkári zavargásoknak Madagaszkár fővárosában, Tananarivéban — a Reuter jelentése szerint — szomba­ton diákzavargások voltak. A rendőrség és a diákok összecsapásában 12 ember meghalt és sokan megsebe­sültek. A Televízió mai műsora a 24. oldalon Washingtonból jelenti a Tanjug. Az USA fővárosában vára­kozva tekintenek a jövő év eseményei elé. A megfigye­lők érdeklődéssel várják, mil­­yen lesz az amerikai kor­mány válasza a szovjet kor­mány nyilatkozatára, mi tör­ténik Párizsban, hogyan ala­kul a vietnami helyzet az észak-vietnami kikötők elak­násítása után. Ebben a prob­lémakörben a moszkvai szov­jet—amerikai csúcstalálkozó a legfontosabb. Noha pénte­ken, különösen a Washing­tonban tartózkodó Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter kijelentése után min­den jel arra mutatott, hogy szovjet részről nem támasz­tanak nehézségeket Nixon lá­togatása elé, amerikai hiva­talos körökben senki sem erő­sítette meg, hogy az ameri­kai elnök május 12-én való­ban elutazik Moszkvába. Noha hivatalosan nem re­agáltak a szovjet nyilatko­zatra, félhivatalos körökben a szovjet kormány magatar­tását mérsékeltnek minősítik. Rámutatnak, hogy a Szovjet­unió követelte az aknák el­távolítását az észak-vietna­mi kikötőkből, de nem tű­zött ki határidőt. Megálla­pítják, hogy a közleményben egy szóval sem említették Ni­xon elnök látogatását, és ezt úgy értékelik, hogy a Szov­jetunió nem csapta be a ka­put a csúcstalálkozó előtt. E részletek alapján egyes kö­rökben feltételezik, hogy Ni­xon elnök és Leonyid Brezs­nyev, a Szovjet KP főtitká­ra, esetleg megállapodhat az aknák eltávolításáról. A hírmagyarázók azonban figyelmeztetnek, hogy a vá­ratlan fordulatok nincsenek kizárva, különösen a dél­vietnami harctereken, és ép­pen ezért az amerikaiak sok­kal tartózkodóbbak, mint a Szovjetunió a moszkvai csúcs­találkozó megtartását illető­en. Az amerikai újságokat élénkem foglalkoztatja a kér­dés: mit hozhat a május 2­2-ére tervezett szovjet— ameri­cai csúcstalálkozó. A New York Times neves kom­­­mentátora, C. L. Sulzberger­­ Párizsból keltezett írásában azt írja, hogy Nixom el­nök — mivel szemlátomást nem tudott kitörni „a viet­nami háború bűvös köré­ből” — elhatározta, hogy a „kört háromszögesíti”. „Vagy­is — írja Sulzberger — a vietnami véres események mögött nyilvánvalóan csen­des tanácskozások folynak Washington, Moszkva és Pe­king között.” A tekintélyes­­ amerikai újságíró tudni vé­li, hogy dr. Kissinger moszk­vai látogatása idején szó v­olt azokról a kockázatok­ról, amelyeket mindkét fél­nek vállalnia kell, ha a viet­nami események olyan sú­lyos fordulatot hoznak, mint a jelenlegi, s hogy valószí­nűleg szó volt „a kockázatok végső határáról is”. „Az em­ber nem szabadulhat a be­nyomástól — írja —, hogy Brezsnyev és Kissinger meg­állapodtak a kockázatok ha­táráról, mielőtt Nixon el­nök rászánta magát a­­viet­nami kikötők zárlatára. Az újságíró azt is meg­­írj­a, hogy az utóbbi időben­­ igen élénk titkos tanácsko­zások voltak Peking és Wa­shington között is. Feltéte­lezi, hogy az amerikai fél­­ biztosította Kínát, hogy tisz­teletben tartja délkelet­ázsiai érdekeit. Sulzberger figyelmeztet, hogy Giap tábornok elsöpör­heti­­a Saigoni csapatokat Hueból, veszélyesen előre­törhet a Központi fennsíkon, és megingathatja „az egész dél-vietnami politikai és katonai épületet”, mielőtt még Nixon valóra válthatja elképzeléseit. Stanley Kamon, a Wa­­­­shington Post hírmagyará­zója, ismert Kína-sza­kértő, tudni véli, hogy Nixon el­nök, amikor elrendelte az észak-vietnami kikötők blo­kádját és a légitámadások fokozását, abból indult ki, hogy ez még jobban elmér­gesíti a kínai—szovjet vi­szonyt. Az NHK japán rádióállo­más értesülése szerint a Szovjetunió­­ tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok­kal a Vietnammal kapcsola­tos problémák megoldásáról, beleértve az észak-vietnami ki­kötők zárlatának megszünte­tését is. A rádió tudósítója úgy értesült, hogy a Szovjetunió eljuttatta „követeléseinek listáját” az Egyesült Álla­moknak”, s hogy e követe­lések teljesítése nélkül nem valószínű, hogy fogadják Nixont Moszkvá­ban. A Pravda szombati számá­ban az Egyesült Államok vietnami háborújáról írva leszögezi, hogy „az amerikai imperialistáknak meg kell érteniük, hogy nem érhet­nek el katonai megoldást In­dokínában”. A Pravda sze­rint a vietnami népnek van bátorsága és ereje folytatni igazságos harcát. Küzdelmé­ben a szocialista országok testvéri segítségére és a vi­lágközvélemény egyre na­gyobb támogatására támasz­kodhat. Az újság szerint a bo­nyodalmakat csakis a pári­zsi tárgyal­ásaikon lehet meg­oldani. Sok áldozatot követelnek az amerikai bombázások A Reuter jelentése szerint az amerikai légierő folytatja az észak-vietnami területek kíméletlen bombázását. Ku Nam városban a bombázók szövőgyárakat és más üze­meket támadtak. A légitá­­madásnak sok áldozata volt a polgári lakosság körében. Bombázták Hanoi külváro­sát is. Az elmúlt napokban súlyos légitámadások foly­tak Kvamg Min tartomány­ban. Bombázták Hong Gai tartományi székhelyét, Kua Dung kikötőt, Kok Sau és Kam Fa városokat. A táma­dásoknak saik civil áldozata volt. A hámoriak nyugodtan, pá­nik nélkül fogadták az újabb amerikai légitámadá­sokat. A városban rendes élet folyik, csak a légitá­madás idején mennek az emberek az óvóhelyekre. A támadás után azonnal el­takarítják a romokat, hogy (Folytatása a 2. oldalon) lág egyik legnagyobb energia­termelő létesítményét, a vas­kapui vízi erőművet. Itt most valóban minden e nagy esemény jegyében zajlik. A kladovói sajtóirodában a postaigazgató komor arc­cal le-fel sétál a serényen dolgozó technikusok között és minden újonnan érkezett­nek azt módja: se villámlás, se mennydörgés ne legyen az ünnep napján. A telefonvonalak egy ré­sze ugyanis vezetékes, és végtelenül érzékeny a vil­lámlásból eredő mágneses örvényekre, s ez zavart okoz­hat a vonalakban. Márpedig az ünnep napján 80 hazai és 30 külföldi újságírónak kell továbbítani jelentését innen Kladovóból a világnak mind a négy tája felé. A vízi erőmű igazgatósá­gát már nem találjuk Klado­­vón, átköltözött a gátra, már az új igazgatósági épületben székek Odafelé haladva ismét­ al­kalmunk volt meggyőződni, hogy az ember türelmetlen kíváncsiságának nem lehet határt szabni: a vízi erőmű környékét már ellepték a csoportosan érkező turisták, és keresztül-kasul járták az egész vidéket új élményekre vadászva. Itt pedig valóban a hiteles erőteljes élmények zuhataga (stílszerűen) várja az embert. A hegyes-völgyes vidék a kanyargó Duna panorámájá­ból egyszer csak előbukkan az a hatalmas duzzasztógát, amelyről az energetika és a folyami hajózás elhivatottjai évtizedekig álmodoztak. Az első kép: a duzzasztó­gát 14 zsilipkapuja közül csak kettőnek az aljában pezseg, habzik és morajlik a Duna vize, a többi zárva. Ez annak a jele, hogy ala­csony a vízállás, a két kapu is fenntartja a víz felső szintjét. Most, ebben a pillanatban a jugoszláv oldalon a hajóát vezető zsilip kamrájából négy uszályból álló szovjet hajóraj bukkan elő, s ekkor kiderül, hogy a szűknek tű­nő vízifolyosóban két uszály párhuzamosan is haladhat. A műveletet sokan végig­nézik. Azzal kezdődik, hogy magasabb szintű kamrába beúsznak a hajók, aztán le­szállítják a víz szintjét az alsó kamra, szintjére, majd innen egyszerűen kiúszik a hajókülönítmény. Az egész művelet mintegy 30 percet vett igénybe. Egy technikustól halljuk, hogy mintegy ezer ember szorgoskodik a vízi erőmű környékének a rendbe hozá­sán, pázsitkockákkal rakják ki a domboldalt, úgyhogy zöld fű szépíti majd kedden, május 16-án a kopár hegy­oldalt. Mellette csodálatos elrendezésen teraszművelésű virágligetek. Ez is hozzátar­tozik a képhez. Egyébként minden eltörpül a hatalmas létesítmény arányaiban. Az igazgatósági épület csupán egy ablakokkal teletűzdelt beto­nsáv a gát vonulatában. A harmadik emeleten ta­láljuk meg Panta Jakov- Ijevic vezérigazgató szobá­ját­ . . . Az előszobában két gépíró­nő az ünnepi beszéd szöve­gét másolja, elkapjuk a zá­rómondatokat: — ... úgyhogy az eddigi tapasztalatok alapján beszél­ve elmondhatjuk, hogy mi nagyon szívesen vállalnánk egy újabb közös akciót a román munkásokkal, s en­nek reményében üdvözlöm az egybegyűlteket. Panta Jakovljevic igazga­tó zsebre dugott kézzel le­­fel sétál, s úgy látszik, hall­gatja az idézett szavakat. — Na, fiúk — szólít meg bennüket kedélyesen, de nem akarjuk za­varni, csupán néhány egé­szen rövid és általános jel­legű kérdést teszünk fel. — Az aggregátorok?... — Mind a hat működik. Tehát: mind a hat aggre­gátor már termeli az ára­mot a vaskapui vízi erőmű jugoszláv oldalán, és ez azt jelenti, hogy zavartalan a beszerelt gépek működése. Zavartalanul üzemel az a ví­­zierőmű-rendszer, amely büszkén vallja magát nagy­ságrendben a negyediknek a világon, a kilowattórák milli­ói távoznak naponta innen az ország minden részébe. Halljuk, nagy bankett lesz az ünnep végén. Jakovljevic szeme felcsil­lan: — Bankett lesz, de oda­át a románoknál, azok ven­dégei leszünk mindannyian. A vajdasági származású vezérigazgató végezetül üd­vözölte a Magyar Szó olva­sóit, és annak reményének adott kifejezést, hogy ked­den viszontlátjuk egymást a gáton. SZAVICS György A Vaskapun minden a nagy esemény jegyében történik Különtudósítónk telefonjelentése Kladovo, május 13. Két nap múlva nagy ese­mény színhelye lesz Klado­vo, Tito és Ceausescu, Jugo­szlávia és Románia államfője átadja rendeltetésének a vb- Még mindig lehetséges a szovjet­amerikai csúcstalálkozó? Washingtoni találgatások szerint Nixon és Brezsnyev egyezik meg az aknák eltávolításáról . Sulzberger szerint már Kissinger megállapította a kockázat végső határát Tito és Ceausescu a vaskapui vízi erőműnél 1969-ben tátogassa meg !'ASUJA a Galenika standját vásáron (fni GALENIKA A vásárlátogatók figyelmébe! Ha vásárlátogatás közben a vásáron levő pénztárunkon 500 dinárt leköt, részt vesz a rendkívüli tárgysorsjátékon. Munkaidő 8-tól 19 óráig. • LÁTOGASSON MEG BENNÜNKET — VEGYEN RÉSZT A TÁRGYSORSJÁTÉKON. NOVOSADSKA BANKA 1943-1.

Next