Magyar Szó, 1972. június (29. évfolyam, 164-178. szám)
1972-06-16 / 164. szám
2. oldal Echeverria megkezdte tárgyalásait Nixonnal Előtérben a kétoldali kapcsolatok problémái Mexikóvárosból jelenti a Tanjug. Luis Echeverria mexikói köztársasági elnök szerdán éjszaka az Egyesült Államokba érkezett, s már csütörtökön megkezdte hivatalos tárgyalásait Nixon amerikai elnökkel. Megvitatják a kétoldali kapcsolatokat és az amerikai világ részein uralkodó helyzetet. Echeverria a napokban kijelentette: " A sors úgy akarta, hogy Mexikó egy nagyhatalom szomszédságában van, s ennek következtében helyzete nem könnyű és nem is kellemes. Biztosra vehető, hogy Echeverzia mindenekelőtt a mexikói—amerikai kapcsolatokra összpontosítja figyelmét. Igyekszik majd meggyőzni Nixont, hogy rosszul cselekszik, amikor hátrányosan megkülönbözteti a mexikói és a latin-amerikai termékeket. Mexikó számára létfontosságú kérdés ez, mert külkereskedelme nagymértékben az amerikai piactól függ. Echeverria még két konkrét kérdést szándékozik megvitatni az amerikai elnökkel. Mexikó követeli, hogy az amerikaiak ne szennyezzék a Colorado folyó vizét, mert ezzel óriási kárt okoznak Mexikó mezőgazdaságának. Javasolja továbbá, hogy az Egyesült Államok érdemben foglalkozzon a mexikói vendégmunkások ügyével. Országos mozgalom az alkoholizmus ellen Egyre több bajt okoznak az iszákosok a Szovjetunióban A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága a napokban ismét felhívta a figyelmet az alkoholizmus nagy veszélyére. Egyszersmind több intézkedést hozott, amelyek kötelező érvényűek a párt minden szervére és a társadalom minden más tényezőire. A Szovjetunióban már korábban is több próbálkozás történt, hogy adminisztratív úton megakadályozzák a részegeskedést. Két évvel ezelőtt például duplájára emelték a konyak és a vodka árát. Néhány nap múlva a vodkát ismét a régi áron árusították, a konyak azonban azóta is elérhetetlen a jóféle itóka kedvelői számára. Nem sokra mennek a szakosított, úgynevezett józanító intézmények sem, amelyek a „páciens” számlájára végzik a józanítást, vagy pedig annak a vállalatnak nyújtják be a költséglistát, amelyben a részegségen rajtakapott dolgozik. De bármilyen magas árat is számolnak fel a józanító intézmények, a részegesek száma nem csökkent. Moszkvában, Leningrádban és sok más szovjet városban kevés az étterem, a vendéglő és a kocsma, az emberek többnyire talponállva, isznak. A moszkvai boltokban gyakran ismeretlen emberek adják össze a pénzt és a közösen vásárolt palack vodkát mindjárt az utcán vagy az első kapualjban megisszák. A hatóságok szerint a részegeskedés számtalan kihágás és bűncselekmény okozója. Az iszákosság miatt sok ártatlan ember vesztette életét közlekedési szerencsétlenségben, és bár a hatóságok drákói szigorral büntetik a részeg gépkocsivezetőket, a balesetek száma alig csökken. Az alkoholizmus sok gyilkosság és rablás okozója. Az Izvesztyija szerint a közelmúltban egy 21 éves fiatalember, aki egyébként rendkívül becsületes és fegyelmezett volt, két-három pohárka vodka és sör után megkéselte legjobb barátját. A Szovjetunióban déli 11 óra előtt és sok helyen este 8 óra után nem árusítanak szeszes italt. Az emberek persze találékonyak:é’ előre ellátják magukat megfelelő mennyiségű itallal. A hatóságok maguk is belátják, hogy az adminisztratív intézkedések önmagukban nem segítenek. A legcélravezetőbb józanságra nevelni az embereket és szabad idejükben gondoskodni megfelelő szórakozásukról. Az egészségügyminisztérium, a sajtóbizottság, a lapok és a televízió az utóbbi időben mind többet foglalkoznak a társadalmi kórral. A moszkvai televízió a napokban egy filmet mutatott be az alkohol rabjairól. A film annyira megrázó volt, hogy sokan kikapcsolták a készüléküket. Bevonták az akcióba a művelődésügyi minisztériumot, a pedagógiai akadémiát, a szakszervezeteket és az ifjúsági szervezetet. Mindezek az intézmények a pártszervezetekkel együttműködve, azon fognak munkálkodni, hogy az országban több legyen az olvasóterem, a mozi, a táncterem, a sportpálya, ahol az emberek hasznosan és kellemesen eltölthetik az idejüket. Az országos akció egyre inkább kibontakozik. De a fülünkben cseng még egy megkérdezett munkás kijelentése: — Miért éppen engem nyaggatnak? Én sem iszom többet, mint mások. Különben is Oroszországban, amióta világ a világ, mindenki A. N. kedves ajándék a VAIÉP Voerster újabb vádjai Moszkva és Peking ellen ! John Voerster dél-afrikai miniszterelnök szerint az ottani diáknyugtalanság nem más, mint „kommunista lázadozás”, amelynek az a célja, hogy megbuktassa a kormányt. A miniszterelnök nyíltan a Szovjetuniót terheli ezekkel a vádakkal. Korábban a Kínai Népköztársaságot sem kímélte, amely — mint mondta — azért épít vasútat Tanzánia és Zambia között, hogy a kommunista seregek megindulhassanak a Dél-afrikai Köztársaság ellen. Nyilvánvaló, hogy Voerster a kommunizmus általános stratégiájára hivatkozva igyekszik megindokolni a diákokkal szembeni kegyetlen megtorló intézkedéseket. A pretoriai kormány egyébként a múlt héten betiltotta a tüntetéseket az egyetemeken, és megvádolta az egyetemek vezetőségeit, hogy nem tudnak fegyelmet tartani és nem hajlandók megfelelő propagandát terjeszteni. KAMBODZSAI GERILLÁK KÖZÖTT (») Sokat utaztam, bejártam az országot és saját szememmel győződtem meg róla, hogy még sok megművelhető föld van. Mondom nektek, senki sem lesz híján sem rizsnek, sem termőföldnek. Ezért szavatosságot vállalok. Ha a szabad területre távozóban úgy érzitek, hogy szavaim nem voltak meggyőzőek, vagy feléled bennetek a rettegés, hogy zaklatásnak és bántódásnak lesztek kitéve, csak hivatkozzatok rám és mondjátok, hogy csupán azt ismétlitek, amit én mondtam... A tömörítős politikája Kompong-csang tartomány. — A beszédekben és az eszmecserékben gyakran hallani a kamasibal — káder — kifejezést. A káderek — akárcsak a vietnami DNFF- ben és a Patet Laóban — itt is az egész építmény tartóoszlopai. Akárhogy vesszük is őket, mindenképpen vezetőknek kell tekintenünk valamennyit. A jelekből ítélve nincsenek éppen sokan, de szakadatlanul vándorolnak egyik helységből a másikba, soha meg nem várnak iratokkal teli futártáskát, minden pillanatban készen állnak, hogy üzenetet továbbítsanak. A futárok gyalogszerrel vagy kerékpáron járnak és nyilván mindenkor tudják, hol tartózkodik az, akinek az üzenet szól. Megvallom, ez felülmúlja felfogóképességemet. Ők természetesen udvariasan megtagadják, hogy ezekről a dolgokról beszéljenek. A vezető káderek többsége a kambodzsai baloldalhoz tartozott, amely 1954-ben fegyverletételre kényszerült, majd a kíméletlen rendőrségi üldöztetés miatt — főként 1966. után —, mély illegalitásba vonult. De még e roppant kedvezőtlen föltételek mellett sem szűntek meg hangoztatni, hogy támogatják az antiimperialista nemzeti egység és a semlegesség politikáját. A kambodzsai baloldal ma már — miután az események váratlan fordulatot vettek — a gyakorlatban is tudja alkalmazni régi politikáját, abban a harcban, amelyet a régi elnyomók ellen folytat. Ennek az irányvonalnak a követői főként a szerényebb származású értelmiségiek, kis hivatalnokok és parasztfiatalok soraiból kerülnek ki. Sokan közülük tanárok vagy a legalacsonyabb kategóriába tartozó tanítók voltak. Jöttek aztán más rétegekből való emberek is, hogy erősítsék a kezdeti magvat a burzsoá értelmiségiek; egyesek közülük gazdagok, mások nem, akár az a két Párizsban diplomást mérnök, akivel véletlenül találkoztam útközben. Elbeszélgettünk arról, hogy mennyibe kerül az élet a párizsi Latin negyedben. — Ha majd mindez befejeződik, ismét elmegyek egy kicsit Párizsba körülnézni — mondja az egyikük. — Legalábbis remélem, hogy elmehetek... A többiek egyszerű parasztok, akik az említett káderiskolát végzik el. Az idősebbek a falusi közösségek szintjén tevékenykednek, a fiataloknak viszont nagyon szép jövőjük van. Nagy lelkesedéssel és odaadással vállalják a vállukra nehezedő felelősséget és kötelességet. A falunak megvan a maga közigazgatása, az úgynevezett bizottság, amelyet a Front intézményei neveznek ki ugyan, de amelynek összetétele a lakosság általános kívánságát tükrözi. A létra következő fokán a vezető káderek csoportja van, amelynek meghatalmazásai ugyan korlátozottak, de annál fontosabb szerepet tölt be. Egészségügyi szolgálat gyakorlatilag nem létezik, de ez egyébként sem újdonság a khmer falvakban; a közoktatás csak az általános írástudásra szorítkozik, azon túl nem terjed. Ennyiből áll körülbelül a tartományi apparátus. A körzeti bizottságnak (Kambodzsa négy körzetre van felosztva), ugyanolyan megbízatásai vannak, mint az országos vezetőségnek, amely több tíz miniszterből és miniszterhelyettesből áll (az utóbbiak szakadatlanul járják az országot). A vidékeken, amelyeket bejártam, gyakran említették Hu Juant, a belügyminisztert, aki Phnom Penh közvetlen közelében is több népgyűlésen beszélt. Szónoki képességeivel nyilván erőteljes benyomást gyakorolt mindazokra, akik látták és hallgatták. Mindazonáltal az egész helyzet kulcsszemélyisége nem más, mint Norodom Szihanuk herceg. (Folytatjuk) I MAGYAR SZÓ Péntek, 1972. június 16. A vérfürdő éjjelén Az egyetlen életben maradt japán merénylő vallomása (3.) Hogyan kell forradalmat csinálni? — Volt-e szó a politikai kérdésekről? — Természetesen. Irt a világforradalomról, amely az egyetlen kiút a zsákutcából. Ezzel kapcsolatban megkértem, adjon magyarázatot téttére. Ezt írta: „Mi, a Vörös Csillag Hadseregének katonái, együttműködünk a Palesztinai Népi Felszabadítási Fronttal. Miért? Azért, mert Izrael erőszakkal kívánja megoldani a helyzetet, márpedig ezen változtatni kell. Valójában a harc a reakciós arab kormányok és a szintén reakciós izraeli kormány és a nemzetközi cionizmus között folyik. És a helyzet minden súlyát a palesztínai menekültek érzik meg. Ezért is értünk egyet a Palesztinai Népi Felszabadítási Fronttal. A palesztínai nép forradalmi kapcsolatban áll minden népi Forradalommal és elsősorban a japán népnek az imperialisták elleni forradalmával.” Igen, ezt írta. Ekkor már beszélni is kezdett, nem nyúlt minden kérdés után a toll után. Elismétlek néhány kérdést és a feleleteket is. — Hogyan lehet végrehajtani a maguk forradalmát? — Úgy, ahogy Japánban csináljuk és úgy, ahogy azeste itt, ezen a repülőtéren csináltuk. Mellékes, hol hajtjuk végre vállalkozásainkat, nem a hely, a cél a fontos. — No de micsoda értéke lehet annak, hogy nőket meg gyermekeket gyilkolnak le? — Végig kell csinálnunk a dolgokat. — Társai halottak. Fölismerte őket? — Senkit sem ismertem föl. Nem tudom, kik a társaim. — Megmondaná társai nevét? — Én csak a főnökünket, Girót ismerem. — A rendőrség azzal bízott meg, hogy faggassam ki a társairól, a válasz azonban minden kérdésre ez volt: nem tudja kicsodák. Végül már azt gondoltam, hogy Okama valóban nem tud semmit bajtársairól. — Hogyan? Hiszen a vizsgálat megállapította, hogy néhány napot együtt töltöttek Rómában.a A kihallgatás szünetében a rendőrök megmotozták Okamotól és átkutatták a két halott merénylő ruháit. Megállapították, hogy mindhárman egyforma ismertetőjelet viseltek: a nadrágszíjukon egy japán bábu csüngött. Nem lehetetlen, hogy ez volt az ismertetőjel a három ember számára, akik nem ismerték egymást és akik először életükben Rómában találkoztak. — Miért ragaszkodott Okamoto ahhoz, hogy írásban válaszoljon? — Valószínűleg azért, hogy legyen ideje a gondolkozásra, hogy ne mondjon olyasvalamit, amit nem szabad közölnie. Valószínűleg emiatt nem akart angolul sem beszélni, pedig biztos vagyok benne, hogy tud angolul. A Seba kórházban fekszik Paina Goldberg 20 éves egyetemi hallgató, a szőr, nyű vérengzés egyik súlyos sebesültje. Az orvosok mindent elkövetnek, hogy megmentsék a csinos, fiatal leány lábait. Paina Goldberg ezt mondta az újságíróknak: — Egyszer csak ott állt előttem géppisztollyal az egyik és kézigránáttal a másik kezében. Rám nézett, aztán a körülöttem állókra. Valami furcsa fintor ült az arcán. És ekkor eldobta a bombát. Úgy látszott, mintha nevetett volna. S. O. Kozo Otamoto, a véres kezű merénylő Dr. Ehud Harari Rogers részt vesz a SEATO-paktum értekezletén Washingtonból jelenti az UPI. William Rogers amerikai külügyminiszter is részt vesz a SEATO-paktum június 17-én kezdődő egyhetes Canberrai értekezletén. A Fehér Ház szóvivője szerint Rogers beszámol az értekezlet részvevőinek Nixon elnök pekingi és moszkvai tárgyalásának eredményeiről. Rogers szerdán egyórás megbeszélést folytatott Henry Kissingerrel, a moszkvai SALT-egyezményről és Kissinger küszöbönálló pekingi látogatásáról. I Elsőrendű tégla eladó,Ц I 50 para darabja. Stoja-Ц I novié Tomo, Kanizsa,g Senćanska utca 58. §g 0351401 iilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllll Д Jugoszláv Sorsjáték 24. húzásának nyerőszámai Az alábbi sza ___ . Az alábbi sza- _ _ mokkát végző Ez* az össze- mokkát végző ** dd sorsjegyek nyerték de sorsjegyek *e* nyerték 00 20,— 35 20,— 10 10,— 705 100,— 82370 500.— 4925 200.— 344110 10 010.— 06675 500.— 176925 20 000.— 31 10.— 4901 300.— 6 6.— 05231 510.— 10406 2 006.— 466161 10 000.— 71726 1 006.— 698051 150 000.— 88906 506.— 518976 10 006.— 2 6.— 7 6.— 51802 506.— 17627 2 006.— 81642 1 006.— 53627 506.— 729822 10 006.— 88457 1 006.— 397097 10 000.— 63 10.— 09193 2 000.— 848 50.— 34013 500.— 7818 200.— 78053 1000.— 87978 500.— 142953 10 000.— 579408 10 000.— 14 30.— 09 10.— 16944 500.— 49 10.— 20484 1 000.— 6619 300.— 076784 10 000.— 71219 500.— 206034 10 000.— 064399 10 000 —