Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 179-193. szám)

1972-07-04 / 182. szám

. - C GLT-Magyar Szó «шлшшалллштитшлшшш»шлшашвтлшшшшллаш»вшшвшввмшшшшлшалшшчш»швлшшштшшшшлвшша'шшшшша^шшшашш тттааал' maamaaav атааааа xxix. évf., m. 0014.) sz. Kedd, 1972. íúHus 4. iissils ....................................................................................................................................■»»..mu............... ■»■■■••■•■■■■■•■■■■■•■■■■■■■••■■■■■•■■■■•■■••■I ARA 80 PARA Holnap érkezik az indiai köztársasági elnök A Szocialista Szövetség belgrádi választmányá­nak felhívása a jugoszláv főváros lakosságához Belgrádb­ól jelenti a Tan­­jug. Varahairi Venkata Girl, az Indiai Köztársaság elnöke szerdán délelőtt hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik. Ebből az alkalomból a Szo­cialista Szövetség belgrádi választmánya felhívással for­dult a főváros polgáraihoz: köszöntsék barátsággal a ne­ves politikust és államférfit, akinek látogatása jelentős mértékben hozzájárul Jugo­szlávia és India hagyomá­nyos együttműködésének fej­lesztéséhez, az el nem kötele­zettség politikájának elvei alapján a békéért és az egyen­jogú nemzetközi együttmű­ködésért folytatott harcban. I. Intézet •­ A reformelvek érvényesítése Vajdaság gazda­ságának érdeke A VKSZ Tartományi Bizottságának üléséről Békés élén rendezik az indiai-pakisztáni viszályt Indira Gandhi és Ali Bhutto egyezményt írt alá — Kölcsönösen vissza­adják a háborúban megszállt területeket, helyreáll a két ország közti postaforgalom, megnyílnak a határátjárók — A többi vitás kérdésről folytatják a tárgyalásokat India és Pakisztán állást foglaltak a szubkontinens tartós békéje mellett, s közölték, hogy a két ország vezetői ismét összeülnek, és folytatják a dialógust a már 25 éve tartó konfliktus végleges rendezése érde­kében. kintet nélkül a nézetkülönb­ségekre és a magyarázatok­ra. A két fél tartózkodni fog a fenyegetőzéstől és az erő­szak alkalmazásától a tűzszü­neti vonal mentén. Pakisztán és India készek arra, hogy a különbségeket . A Kommunista Szövet­ség a szocialista átalakulás hordozója, tehát neki kell békés úton, bilaterális tár- megadnia a feleletet a tár­Ez a lényege annak a hat pontból álló egyezménynek, amelyet Indira Gandhi asz­­szony, indiai miniszterelnök és Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök írt alá a va­sárnap esti zárómegbeszélé­sek után, a bizonytalanság­ban folytatott tárgyalások vé­gén. A megállapodás szerint a két fél munkálkodni fog a baráti és harmonikus kapcso­latok fejlesztésén és a szub­kontinens tartós békéjének­­ helyreállításán, a következő találkozókon pedig tanulmá­nyozni fogja a kapcsolatok további rendezésének lehető­ségeit, ide értve a pakisztáni hadifoglyok hazatelepítését és a kasmíri kérdés végleges megoldását. India és Pakisztán közben megállapodott, hogy tisztelet­ben tartják Kasmírban a tűz­szünetet. A tavaly december 17-én megvont tűzszüneti vo­nalat egyik fél sem fogja egyoldalúan megsérteni, tá­gyalásokon és más békés esz­közökkel tisztázzák. A United Press Interna­tional értesülései szerint az indiai—pakisztáni egyez­mény értelmében Pakisztán visszakapja a tavalyi hábo­rúban elvesztett területeit, a kasmíri fegyverszüneti vonal menti térségét kivéve. A tavaly decemberi há­borúban az indiai hadsereg mintegy 5600 négyzetméter­­földnyi pakisztáni területet foglalt el. Indiai fennhatóság alatt marad körülbelül 480 négy­­zetméterföldnyi kasmíri terü­let, amely az 1948. évi fegy­verszünet előtt pakisztáni fennhatóság alá tartozott. Pakisztán visszaad Indiá­nak 373 négyzetméterföldet Punjab államban, de meg­tart ugyanannyit a kasmíri fegyverszüneti vonal mentén, amíg a kérdést végleg nem rendezik. A tavaly decemberi hábo­rúban Pakisztán 121 négy­­zetméterföldnyi indiai terü­letet foglalt el. (Folytatása a 3. oldalon) A Vajdasági Kommunis­ta Szövetség Tartományi Bizottsága tegnap Újvidé­ken Mirko CANADANO­­VIC elnökletével bővített ülést tartott Vajdaság tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sének irányvonaláról, je­lenlegi helyzetéről és a kommunistáknak ezzel kapcsolatos feladatairól. Ezenkívül jelentést foga­dott el arról, hogyan al­kalmazzák a gyakorlatban az alkotmányfüggelékek 21., 22., 23. és 24. pontját, s milyen kérdések merül­tek fel ezzel kapcsolatban. A gazdasági helyzetről Jovan VULIC, a VKSZ Tartományi Bizottság tit­kárságának tagja olvasott fel vitaindító tá­ sadalmi fejlődéssel kapcso­latban felvetődő kérdések­re — mondta vitaindítójá­ban Jovan Vulic, a VKSZ TB titkárságának tagja. — Egyben olyan tettrekészség­­gel kell rendelkeznie, amely a kommunistákat és általá­ban véve minden dolgozót akcióra tud serkenteni, akár a mindennapi konkrét ügyek konkrét elintézéséről, akár a társadalmi és gazdasági vi­szonyok hosszú­­távra vonat­kozó problémáiról van szó. Az elkövetkező időszakra vonatkozólag fejlesztési poli­tikánkban lefektették, hogy célunk Vajdaság viszonyla­gos lemaradásának megszün­tetése, az ipar gyorsabb fej­lesztése, a mezőgazdaság helyzetének rendezése, a fog­lalkoztatottság, a termelé­kenységnek, a dolgozók élet­­színvonalának növelése. Ez­zel kapcsolatban mindenek­előtt azt kell leszögezni, hogy az elképzelések a zár­t beszámolót élénk vita követte, elég sokan felszó­laltak, és vallamennyien ér­demben tárgyaltak a felve­tett témáról, és igen szem­léltető adatokkal támasztot­ták alá érvelésüket. Dragoje ŽARKOVIC például felhív­ta a figyelmet, hogy meg kell különböztetni azokat a külső és a belső hatásokat, tényezőket, amelyek befolyá­solják Vajdaság fejlődését. Szerinte a gazdasági problé­mák előtt nem szabad meg­torpanni, hanem megfelelő szervezési rendszer kialakí­tása révén át kell hidalni őket. Lovro VRANJEŠ (Zom­bor) a Bane Sekulic Fémfel­dolgozó gyár példáján mu­tatta be, hogyan küzdhetők­r­sadalmi és gazdasági reforrrt elvén alapulnak, Vajdaság ugyanis mód felett érdekel­ve van abban, hogy kifeje­zésre jussanak a piacgazdál­kodás és az önigazgatás tör­vényei. Sajnos, az alapel­vektől sokszor eltérnek a tár­sadalmi fórumok és a mun­kaszervezetek is. A követ­kezmények igen súlyosak, főként azokra az ágazatok­ra nézve, amelyek termelési feltétele inkább elüt a re­formelvektől. Vajdaságban ez elsősorban a mezőgazda­ságra vonatkozik. A gazdaság alakulása az év elején nem sok jóval biz­tat a gazdaság megszilárdí­tását és a fogyasztás korlá­tozását illetően. Ugyanakkor nehezen szabadulunk meg az adminisztratív intézkedé­sektől, a köztársaságok kö­zötti elvi megállapodásokat­­ pedig megkésve alkalmazzuk a gyakorlatban. Vajdaság új alkotmányos helyzete meg­követeli továbbá, hogy a tartomány megfelelő felké­szültséggel (káder-, szerve­zeti felépítés, anyagi eszkö­zök) erdményes gazdaságpo­litikát folytasson a kitűzött célok elérésére. Jovan Vulic beszámolójá­ban kitért a munkaszerve­zetek termelési, szervezkedé­si és társulási kérdéseire, a korszerűsítésnek és a tudo­mány alkalmazásának prob­lémáira, rámutatott a gaz­daság szervezetlenségére és az önigazgatás fejlesztésének egyes akadályaira.­­ A társadalmi-gazdasági fejlesztésről már kialakí­tottuk az álláspontokat. Gya­korlati alkalmazásuk azon­ban a bürokratikus és a maradi erők akadályaiba üt­közik. Nyilvánvaló, hogy a pártban elég sok olyan tag van, aki nem a KSZ javát akarja­ le a nehézségek. Predrag MAJSTOROVIC (Versec) a kevésbé fejlett vajdasági kommunák helyzetét ecsetel­te. Támogatta a tartomány­nak azt a politikáját, amely e körzetek megsegítésére irá­nyul. Rámutatott, hogy Ver­­secen a súlyos gazdasági problémáknak politikai és nemzetiségi vetületük is van. A legelmaradottabb falvak­ban többnyire románok és magyarok élnek, a kiván­dorlók száma is nagy, s kö­zöttük sok a nemzetiségi. Szerinte a verseci kommu­na sokat nyert azzal, hogy beépült néhány nagyobb tér (Folytatása az 5. oldalon) Mi akadályozza a megszilárdítást? A VKSZ Tartományi Bizottságának üléséről: Aleksandar Mikic, Jovan Vulic, Mir­ko Canadanovic és Miladin Gvozdenov Tito nem rabja a doktrínáknak és dogmáknak Giri indiai köztársasági elnök nyilatkozata jugoszláviai látogatása előtt V. V. Girl, az Indiai Köztársaság elnöke, Jugo­szláviába indulása előtt fogadta Viktor Krivaldot, a Tanjug delhi tudósítóját, és nyilatkozatot adott neki. Az államfő interjújában kijelentette, hogy a két or­szág együttműködése nagy jelentőségű India számára, mert gyorsabb fejlődéséért folytatott harcában számos ország, köztük Jugoszlávia tapasztalatait is felhasznál­ja. Giri kijelentette, nagy érdeklődéssel várja Tito el­nökkel való találkozóját, aki — mint mondta — el­sősorban azért becsül, mert nem rabja semmiféle dokt­rínának, vagy dogmának. India negyed évszázados független fejlődéséről szólva Giri megállapította, hogy az eredmények jelentősek és lényegesek, különösen ami a gazdasági és társadalmi vál­tozásokat illeti.­­ Átfogó, mélyreható harcot indítot­tunk a szegénység ellen és meg lehetünk elégedve az első eredményekkel, ame­lyek azt bizonyítják, hogy az egyenjogú­ társadalom megteremtésének útján ha­ladunk, és megvalósíthatjuk nemzeti célunkat, a társada­lom szocialista modelljének megteremtését — állapította meg Giri. Az elnök véleménye sze­rint — aki mellesleg szólva öt évtizeden át hazájának egyik legismertebb munkás- és szakszervezeti vezetője volt — India legfőbb problé­mája a munkanélküliség és az ipari fejlődés lassúsága. A kormány számottevő in­tézkedéseket tesz a munka­­nélküliség enyhítésére, első­sorban a mezőgazdaság fej­lesztésével és a nincstelenek földhöz juttatásával. Giri hangsúlyozta a kisipar és a háztáji gazdaságok jelentő­ségét a munkanélküliség csökkentésében. — Én mindig azon voltam, — jelentette ki az indiai elnök —, hogy a reform során jelentkező földtöbble­tet a parasztok közösen mű­veljék meg, és hogy a tu­lajdonjog örökölhető, ne pe­dig átruházható legyen. El­lenkező esetben mindig fennáll az a veszély, hogy a nagybirtokosok és azok, akik földjeiket bérbe adják, kisemmizik a szegény pa­rasztokat. A továbbiakban jugoszlá­viai látogatására vonatkozó­an Giri elnök kijelentette, hogy nagy érdeklődéssel vár­ja Tito elnökkel való újabb találkozóját, mert ez alkal­mat nyújt majd a közös ér­dekű kérdések megvitatásá­ra. Az indiai elnök hangsú­lyozta, hogy különösen nagy­ra becsüli Tito dinamizmu­sát és céljainak őszintesé­gét.­­ Tito nem rabja a dokt­rínáknak és dogmáknak, ha­nem a társadalom békés átalakulásának hirdetője, aki ellenzi az erőszakot és az erőszakkal való fenyegető­zést a nemzetközi problé­mák megoldásában. India és Jugoszlávia, mint el nem kö­telezett országok, hasonló elveket vallanak a nemzet­közi életben, amelyeknek alapja a függetlenség, a szu­verenitás és a területi integ­ritás kölcsönös tiszteletben tartása, a belső ügyekbe va­ló be nem avatkozás, az ál­lamok teljes egyenjogúsága és azon joga, hogy önmaguk válasszák meg belső fejlő­désük módszerét. Végül Gizi elnök kijelen­tette, hogy különösen szeret­ne közelebbről megismerked­ni a munkások helyzetével . Jugoszláviában, az irányí­tásban és a határozásban va­ló részvét­elükkel, nemcsak vállalatainkban, hanem a társadalmi élet minden más területén is. Tito elnök távirata Nixonhoz Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztár­sasági elnök az alábbi táv­iratot küldte Richard Nixon amerikai elnöknek: „Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Jugoszlávia népei és a ma­gam nevében szívélyes üd­vözletemet és jókívánságai­mat küldöm Excellenciádnak és az amerikai népnek. Az országnak felvirágzást, Ön­nek sok boldogságot kívá­nok.” Pompidou Bonnban Megkezdte tárgyalásait Brandttal Az AFP hírügynökség je­lentése szerint Georges Pom­pidou francia köztársasági el­nök tegnap hivatalos látoga­tásra Bonnba érkezett. Willy Brandt kancellárral már meg is kezdte tárgyalásait, ame­lyeknek fő témája a jelenlegi monetáris válság és a nyu­gat-európai országok terve­zett csúcsértekezlete. Pompidou elnök és Brandt kancellár mellett Schumann és Scheel­ külügyminiszterek, valamint d’Estaing és Schil­ler gazdaságügyi miniszterek is tanácskoznak. A két küldöttség teljes összetételben is találkozik. Ezzel kapcsolatban Bonnba várják Chaban-Delmas mi­niszterelnököt is. " Az újvidéki ‹ TEH­N­O GVO­Ž ĐAR› Temerini utca 12 alatti TEHNOMETAL üzletében nagy áruválaszték várja a kedves vevőket. Győ­ződjön meg áruink minőségéről és rer­dkívül mél­tányos árainkról. 1456-1.

Next