Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 255-269. szám)

1973-09-28 / 267. szám

Péntek, 1973. szept. 28. MAGYAR SZÓ Még mindig kevés a munkás az új párttagok között A VKSZ tartományi titkárságának és a kommunista munkások vajdasági pártaktíva-elnökeinek és­­titkárainak üléséről "a tartományi pártbizott­ság titkársága és a kommu­nista munkások vajdasági pártelnökei és­­titkárai teg­napi együttes ülésükön fel­mérték, hogyan halad a Kom­munista Szövetség tagságá­nak munkásokkal való gya­rapítása, és milyen teendők hárulnak a pártszervezetek­re, a munkás kommunisták pártaktívákra a közvetlen termelők minél tömegesebb felvételére irányuló akciók előkészítésében és lebonyo­lításában. Az ülésen elnöklő Ion Sibovan kiemelte, hogy a munkások felvételére irá­nyuló tevékenységet még job­ban fokozni kell, bár az el­ső félévben igen jó eredmé­nyek születtek, felmerültek ugyanis olyan problémák, amelyek gátolják és csök­kentik a tagfelvétel lendüle­tét. Még mindig nem kielé­gítő az eddigi gyakorlathoz való kritikai viszonyulás, nem tudatosodott kellőkép­pen, hogy a munkások fel­vétele nem szervezési, ha­nem osztályjellegű, s ezál­tal lényegi kérdés. — Min­dent el kell követni annak érdekében — hangsúlyozta Srbovan —, hogy a soron következő pártkongresszuso­kig és a VKSZ tartományi értekezletéig Vajdaság kom­munistái eszmeileg megtisz­tuljanak, és minden tekin­tetben egységes álláspontot képviseljenek. Ennnek eléré­sében nagy szerepük van a kommunista munkások párt­­aktíváinak. Növekvő bizalom • IKSZ politikája iránt Az idei első félévben 8266 új taggal gyarapodott a lét­szám a VKSZ-ben, csaknem 3000 kommunistával lett több, mint tavaly. Hogy mi­ért, erre Antun Kusturin mutatott rá a tegnapi ülé­sen:­­ Nagymértékben fokozó­dott a Kommunista Szövet­ségbe vetett bizalom — mondta —, pártunk tehát helyes irányt vett, s akciói elsősorban a munkásság és a fiatalság körében fokozzák tekintélyét. Ennek ellenére nem lehetünk megelégedve, az új párttagoknak ugyanis csak 39 százaléka munkás. Bi­zonyos környezetekben nem fogták fel a célkitűzés lé­nyegét. A tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a párt tekin­télye elsősorban ott növe­kedett, ahol a munkásosz­tály érdekében történik min­den, ott pedig, ahol még mindig nem változott sem­mi, s ahol a pártlevelet és Tito elvtárs szavait nem kö­vette a konkrét akció, ahol a pártszervezet elkülönült a munkásoktól, s gyakran a közvetlen termelők érdekei­vel ellentétes álláspontot kép­visel, ott kevés munkás lett párttag. Még jobban meg kell te­hát szervezni a tagfelvételt, még jobban el kell mélyül­ni az akció lényegében — folytatta Antun Kusturin. — Fel kell rázni közönyük­ből az olyan pártszervezete­ket, amelyek a pártlevél és a VKSZ TB 52. értekezlete után akcióba léptek ugyan, de aztán megtorpantak. Sok helyütt nem folytatnak még erélyes harcot az önigazga­tásellenes, liberális és tech­nokrata erők ellen, és ez akadályozza a tagfelvételt. Nem kielégítő a nemzetiségi arány Kusturin azokkal az ada­tokkal is foglalkozott, ame­lyek az új párttagok felvé­telében a vajdasági nemze­tek és nemzetiségek arány­számára vonatkoztak. A mint­egy 8000 kommunista között csak 323 horvát, 952 magyar, 185 szlovák, 89 román, 47 ruszin stb., van, s ez nem felel meg a lakosság meg­oszlásának. — A tagfelvételben na­gyon lassan közelítjük meg a lakosság nemzeti arányát — állapította meg Kusturin. — A Kommunista Szövet­ség osztályjellegű irányvéte­lének, a munkásosztály ér­dekeinek érvényesítésére irá­nyuló törekvésének azt is eredményeznie kell, hogy a tartományunkban élő nem­zetek és nemzetiségek soraiból minél több kommunistával gyarapítsuk a létszámot. Szük­séges azonban, hogy a párt­szervezeteket és a kommu­nistáikat eszmeileg, politikai­lag még inkább képessé te­gyük ennek a feladatnak az elvégzésére. Földművesből van legkevesebb A továbbiakban elhang­zott az ülésen, hogy földmű­ves van legkevesebb az új párttagok között. Ez tartha­tatlan, ki kell vizsgálni, mi az oka. Már kiderült, hogy némely környezetekben nincs meg a kellő bizalom a föld­művesek iránt, s helytelen a kommunistáknak a paraszt­ság problémáihoz való vi­szonyulása. Az is hátráltat­ja a tagfelvételt, hogy nem oldódtak meg maradéktala­nul a mezőgazdaságra vo­natkozó rendszerbeli kérdé­sek, fejletlenek továbbá az önigazgatási viszonyok fa­lán, és sok olyan földmű­­vesszövetkezet van, amely miatt a termelők nem akar­nak belépni a KSZ-be. An­nak érdekében tehát, hogy javuljon a földművesek arányszáma a pártban, és a Kommunista Szövetség tá­maszt találjon a parasztság­ban, minél előbb meg kell oldani az említett problémá­kat. A munkások még mindig lassúnak tartják a párt akcióit A kommunista munkások pártaktíva-elnökei és­­titká­rai hangsúlyozták, hogy a Kommunista Szövetség ak­ciói a pártlevél és Tito elv­társ beszéde után a mun­kásosztály teljes támogatá­sát élvezik, s vannak mun­kaszervezetek, amelyekben megkétszereződött a kommu­nista munkások száma. Azon­ban egyre jobban terjed az a vélemény, hogy még min­dig lassan haladnak az ak­ciók. Szenttamás, Becse, Zrenja­nin, Kula, Szabadka, Bács­­palán­ka és a többi község munkásaktívájának képvise­lői rámutattak azokra a je­lenségekre, amelyek akadá­lyozzák a munkásoknak a pártba való felvételét. Első helyen említették, hogy sok pártszervezetben, községben még nem fogtak hozzá kel­lő eréllyel a ferdeségek fel­számolásához, nem fedték fel a technokratizmus és li­beralizmus gócpontjait, és nem távolították el azokat, akiknek nincs helyük sem a pártban, sem mostani mun­kakörükben. A szociális prob­lémák megoldásának üteme sem kielégítő, s a létfenn­tartási költségek emelkedé­se, a gazdaságszilárdítás ter­he is hatással van a tagfel­vételre. Minden környezet­ben tehát sürgetni kell a tisztulási folyamatot, fel kell számolni a pártlevélből és Tito elvtárs szavaiból ere­dő feladatok lebonyolítását akadályozó ellenállási pon­tokat, és oda kell hatni, hogy a pártpolitikába vetett hit még jobban erősödjön. A VKSZ szervei, a kom­munista munkások pártak­tívái azon fognak munkál­kodni, hogy a kitűzött fel­adatok megvalósításával meg­gyorsítsák a munkások, pa­rasztok és a nemzetiségi la­kosság tagfelvételére irá­nyuló akciókat, s a soron következő kongresszusokig megvalósítsák pártunkban a munkástöbbséget. _________­_____* Ma Kikindán A KSZ községi választmányának ü­ Ló­ sa (pénteken) Dušan La­tinovic elnökletével ülést tart a Kommunista Szövet­ség kikindai községi vá­lasztmánya. Megvitatják a község munkaszervezeteinek első félévi gazdasági ered­ményeit, valamint a KSZ tagságának első félévi ala­kulását. Az ülésre előkészí­tett anyagból kitűnik, hogy az év első hat hónapjában a KSZ alapszervezetei 347 új tagot vettek fel, ebből 144 közvetlen termelő, 21 pedig a szakmunkásképző iskola tanulója. Még mindig kevés az új párttagok között a magántermelő földműves (az említett időszakban mind­össze kilencet vettek fel) és a magyar nemzetiségű. Ugyan­akkor biztató az a tény, hogy ebben az időszakban mindössze 124-en hagyták el a Kommunista Szövetséget, így hosszú évek után az idén első ízben a felvett tagok száma 223-mal több, mint azoké, akik elhagyták a KSZ-t. Egyébként jelenleg a Kommunista Szövetség ki­kindai szervezetének 4558 tagja van, s ebből mindösz­­sze 1893 közvetlen termelő. P. P. Zrenjanin Ésszerűen kell felhasználni a fejlesztési prémiumot A mezőgazdasági szervezetek regionális tanácskozásáról Tegnap délelőtt Törökbe­cse, Begaszentgyörgy, Szé­­csány és Zrenjanin mező­gazdasági szervezeteinek kép­viselői megvitatták a fejlesz­tési prémium egységesítésé­ről és felhasználásáról szó­ló önigazgatási egyezmény tervezetét. Az ülésre a Tar­tományi Végrehajtó Tanács, a Tartományi Gazdasági Ka­mara, valamint a mezőgaz­dasági és élelmiszeriipari ta­nács szervezésében került sor. Vlada Roganovic, a Tar­tományi Gazdasági Kamara tagja vitaindító beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy a búza, a cukorrépa, a nap­raforgó és a tej termelésé­nek és értékesítésének fej­lesztési prémiumát tartomá­nyi szinten kell egyesíteni, így kedvezőbb lehetőségek nyílnak a nemzetközi köl­csönök kihasználására. Ily módon — az elkövetkező há­rom évben — a fejlesztési prémiumból 480 millió di­nár gyűlik össze. A nemzet­közi kölcsönöket is beleszá­mítva Vajdaság mezőgazda­ságának 1975-ig mintegy 820 millió dinár állna rendelke­zésére a beruházási progra­mok megvalósítására. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy nagyobb figyel­met kell fordítani az egye­sített pénzeszközök ésszerű felhasználására. Kifejtette, hogy a Tartományi Végre­hajtó Tanácsnak a fejlesz­tési prémiumra vonatkozó javaslatát a társadalmi-poli­tikai szervezetek is magu­kévá tették. A törökbecsei Gyöngyszi­get Mezőgazdasági Kombi­nát képviselője kifejtette, hogy az öntözőrendszerek ki­építésére 15 évi, a többi me­zőgazdasági beruházásokra pedig 10 évi kölcsönt kelle­ne biztosítani. Az ülésen felvetődött a me­zőgazdaság hosszú távú fej­lesztési tervének hiánya. Ál­talános a megállapítás, hogy idáig nem is lehetett ilyen jellegű tervet kidolgozni, hi­szen nem volt pénz. Az ülés részvevői néhány módosító javaslattal elfogad­ták az önigazgatási egyez­mény szövegének tervezetét. (b­) A képviselő kérdez... BARABÁS Ferenc (Sko­­renovac), a Tartományi Tanács tagja:­­— A kukoricáért az ál­lam 90 dinárt fizet méter­mázsánként a termelőnek, s állítólag 200 dinárért ad­ja el. A mezőgazdasági szervezetek szakembereitől szerzett értesüléseim sze­rint az árkülönbözet révén nyert pénzt a szövetségi szinten gyűjtik össze. Ké­rem a Tartományi Végre­hajtó tanácsot, vizsgálja ki, miért nem a tarto­mányhoz folyik be ez a pénz. Megállapításait írás­ban terjessze be a ház elé. Stevan JELIC (Gáj), a Gazdasági Tanács tagja: — A kukorica az 1972-es termésből még mindig ja­va­részt a hasokban áll. A kivitel megindult ugyan, de exportra egyelőre ke­vés mennyiséget vásárol­nak fel, közben már itt van az új termés is. Ké­rem, tájékoztasson ben­nünket a kormány arról, milyen intézkedések tör­téntek a tavalyi kukorica­­termés felvásárlására. Milorad Felbab a Zrenjanini Bank új igazgatója A Vajdasági Bank zrenja­nini fiókintézetének alapító tanácsa tegnap déli ülésén megválasztotta az intézet új igazgatóját. A pályázatra Milorad Felbab okleveles közgazdász, a Banat Építő­ipari Kombinát nyugatné­metországi részlegének igaz­gatója jelentkezett Milorad Felibac 1938. áp­rilis 2-án Bassahidon mun­káscsaládban született Az általános iskolát Basahidon és Melencén, a gimnáziumot Zrenjaninban,­­a közgazda­­sági egyetemet pedig Belg­­rádban végezte. Munkaszer­vezetében 1965 óta vezető tisztséget tölt be. (uih) ■5. oldal Az eredmény a dolgozók áldozatai árán szigetelt Három tanács ülésezett tegnap a Tartományi Képviselőházban Tegnap a Tartományi Képviselőházban három ta­nács tartott ülést: a Tartományi Tanács, a Gazdsági Tanács és a Közösségek Tanácsa. A legfontosabb kérdést Vajdaság pillanatnyi gazdasági helyzetét a képviselők a stabilizáció tükrében vizsgálták meg, to­vábbá magukévá tették a szövetségi alkotmányterve­zetet, amelynek alapján ki fogják dolgozni a végle­ges javaslatot, s elfogadták a képviselőhöz to­vábbi munkatervét is. A beruházások, viszonylagos csökkenése a legnagyobb probléma Vajdaság gazdaságának idei eredményei és problé­mái álltak az érdeklődés homlokterében a Tartomá­nyi Képviselőház Gazdasági Tanácsának tegnapi ülésén, amelyen MUCSI András el­­­nökölt. A képviselők részle­tes tájékoztatót kaptak, ezenkívül meghallgatták Branko JOVETICnak, a Tar­tományi Végrehajtó Tanács alelnökének beszámolóját, amely rámutatott az adatok, jelenségek között fennálló ellentétekre, és nagy vona­lakban vázolta a soron kö­vetkező feladatokat is. Ami a gazdaság megszilár­dításában eredménynek szá­mít, az mindenekelőtt a ter­melés és a fogyasztás, illet­ve a kínálat és a kereslet között helyreállított viszony­lagos egyensúly. Igen kedve­ző továbbá, hogy a gazdasá­gi szervezetek az idén na­­gyobbára rendezni tudták pénzügyi helyzetüket, veszte­ségek csak itt-ott fordultak elő, s ezeket sem annyira az elégtelen termelés és a hely­telen gazdálkodás idézte elő, mint inkább a nagy kinnle­vőségek kötelező leírása. Ke­vés az olyan munkaszerve­zet, amelynek folyószámlája több mint három hónapja zárolva van. A gyáripar ter­melésének növekedése ked­vező irányzatot mutatott, de csak ha átlagban nézzük. Ágazatonként ugyanis az eredmények meglehetősen el­térőek: szépen növekedett a fémipar termelése, de sem­miképpen sem kielégítő a vegyipar, az élelmiszeripar és még néhány ágazat ter­melési eredménye. A mező­­gazdaságban­­ szintén egészen jó eredmények várhatók, mindenekelőtt a bő termés­nek köszönhetően. Figyelem­re méltó az a siker, amelyet Vajdaság a külkereskedelem­ben ért el az idén, hiszen kivitele most is (mint az­előtt) nagyobb a behozatal­nál, és ez mindenképpen ja­vítja az ország kereskedelmi és fizetési mérlegét. Branko Jovetic vitaindító­jában méltatta a fenti ered­ményeket, de egyben rámu­tatott olyan jelenségekre is, amelyeket a stabilizáció ká­ros kinövéseinek lehet minő­síteni. A fogyasztás korláto­zása például bizonyos esetek­ben túllépte az ésszerű hatá­rokat. Ez mindenekelőtt a be­ruházásokban mutatkozott meg. Vajdaságban az idén nyolc hónap alatt hat száza­lékkal kevesebb pénzt fordí­tottak beruházásra, mint ta­valy a megfelelő időszakban. Tekintettel az árak növekedé­sére, ez nyilván azt jelenti, hogy megengedhetetlenül ke­vés jutott a termelés bővíté­sére és korszerűsítésére. Külö­nösképpen a gazdasági beru­házások tekintetében nagy a lemaradás (mert a gazdasá­gon kívüli befektetések nem csökkentek), s ennek roppant káros következményei lehet­nek. Igaz, történtek intézke­dések szövetségi és tartomá­nyi szinten a gazdaság hely­zetének megkönnyítésére, itt­­ott felszabadították a mun­kaszervezeteket bizonyos ter­hek alól, a gazdaságnak azon­ban még mindig nincs elég anyagi eszköze a bővített új­ratermelésre. Nem lehetünk megeléged­ve továbbá azzal sem, hogy csökkent a lakosság fogyasz­tása. A létfenntartási költsé­gek ugyanis sokkal gyorsab­ban növekedtek, mint a sze­mélyi jövedelem, következés­képp kisebb lett a kereslet, s természetesen csökkent az életszínvonal. Ezen­­nem so­kat lehet változtatni az év végéig, de mégis sürgős in­tézkedéseket kell foganatosí­tani, hogy minél előbb meg­felelő arány és egyensúly jöjjön létre az árak és a ke­reset között. Mindent összevetve megál­lapítható, hogy az eredmé­nyek sokkal inkább a szub­jektív tényezők, nevezetesen a munkaszervezetek céltuda­tos munkájának, nagy erőfe­szítésének az eredményeként születtek (hiszen dolgozóik rendszerint lemondtak a bő­vített újratermelésre szánt pénzeszközeikről, s korlátoz­ták a személyi jövedelmet), mint a fogyatékosságoknak rendszerbeli intézkedésekkel való kiküszöböléséből követ­keztek. A termelési feltéte­lek ugyanis nem sokat vál­toztak az utóbbi időben, te­hát a gazdaságpolitika nem tartott lépést a munka­szervezetekkel, amelyek na­­gyobbára a reform szellemé­ben gazdálkodtak. Branko Jovetic, a TVT al­­elnöke beszámolója végén ki­tért az elkövetkező felada­tokra is. Egyebek között meg­említette, hogy a tartomány­ban meg kell vizsgálni, ho­gyan teljesülnek a fejlesztési tervek, illetve hogyan való­sul meg az ötéves terv, és milyen módon kerül vissza az állami tőke a gazdasághoz. Felül kellene vizsgálni a személyi jövedelmekre vonatkozó társadalmi megállapodást A beszámoló után Stevan GOJSINA ismertette a gaz­daságpolitikai bizottságnak a gazdasági helyzettel és a stabilizációval kapcsolatos álláspontjait, amelyek közül az egyik a személyi jöve­delemről szóló társadalmi megállapodás kiigazítására vonatkozik. Az érvényben levő egyezmény ugyanis im­már gátolja a munka sze­rinti díjazás érvényesítését, tehát megfelelő módon vál­toztatni kell rajta. A vitában Marko VOJ­­NOVIC rámutatott arra, hogy a megszilárdítás eddig főként az életszínvonal ter­hére történt, s helytelenítet­te, hogy a különféle terhek állandósítása, sőt növelése útján a jövedelmet még min­dig elidegenítik a munkás­­osztálytól. Djordje ČANA­­D­IC aggodalmát fejezte ki a fejlesztési tervek teljesí­tését illetően. Az élelmiszer­ipar idei megrekedésének okát a nyersanyagtermelés­ben előállt sorozatos mulasz­tásoknak tulajdonította. A vegyipar lemaradása kap­csán pedig kifogásolta, hogy ez a testület és a közigaz­gatás immár éveken át csak a megállapításokra szorít­kozik, s nem kutatja ki a je­lenségek igazi okait. Szerin­te nem kell a mezőgazdasá­gi termelés pillanatnyi ked­vező alakulásából túlságo­san derűlátó következteté­seket levonni, mert az ered­mények nem a zöldterv al­kalmazásából következnek, hanem inkább a kedvező időjárásnak köszönhetők. Elfogadták a szövetségi alkotmánytervezetet A Tartományi Képviselő­ház Tartományi Tanácsa Djordje Radosavljevic elnök­lésével megtartott tegnapi ülésén elfogadta a szövet­ségi alkotmánytervezetet, amelynek alapján (a közvi­tán elhangzott indítványok és javaslatok figyelembevé­telével) el lehet készíteni az alkotmány végleges javasla­tát. A Tartományi Tanács ma­gáévá tette a képviselőház idei összesített és igen gaz­dag munkatervét, s több ja­vaslatot tett egyes új törvé­nyek meghozatalára. SIFLIS Lajos

Next