Magyar Szó, 1973. december (30. évfolyam, 329-343. szám)

1973-12-01 / 329. szám

Szombat, 1973. dec. 1. A háború csak úgy kerülhető el, ha Izrael visszavonul •Befejeződött az arab csúcsértekezlet • Az izraeli agresszió legközvetlenebb áldozatai szabad kezet kaptak a tárgyalásokra Algírból jelenti a Tanjug. Az arab országok állam- és kormányfőinek érte­kezlete szerdán befejeződött. A részvevők kifejezték eltökéltségüket, hogy tovább harcolnak az izraeli ag­resszió ellen. Az arab államfők most vé­get ért értekezletüket az arab megújhodás kezdetének nevezték. Hangsúlyozták, hogy az októberi háborúban az arabok bebizonyították: sikeresen harcolhatnak Izra­el ellen, ehhez elegendő ere­jük van, és készek még na­gyobb áldozatot hozni, hogy elérjék céljukat. A legna­gyobb figyelmet az arab ka­tonai összhang és együttmű­ködés erősítésének szentel­ték, továbbá az új politikai és diplomáciai lépéseknek, va­lamint a természeti kincsek politikai fegyverként való felhasználásának. A csúcsér­tekezlet közvetlenül nem fog­lalt állást a küszöbönálló közel-keleti béke­konferen­­ciával kapcsolatban. A jelekből ítélve az izrae­li agresszió legközvetlenebb áldozatai szabad kezet kap­tak, hogy kezdjenek politi­kai tárgyalásokat Tel Aviv­­val, ettől függetlenül azon­ban továbbra is élvezni fog­ják a többi arab ország tá­mogatását. Hírek szerint leg­közelebb áprilisban tartanak csúcsértekezletet az arab or­szágok, s akkor megvitatják, milyen mértékben hajlandó Izrael őszintén tárgyalni szomszédaival a békéről. A csúcsértekezleten is vi­lágosan leszögezték, hogy a háború csak akkor kerülhe­tő el, ha Izrael visszavonul az 1967. évi háborúban meg­szállt összes arab területek­ről. Sok szó esett a Palesz­tinai kérdésről. Rámutattak, hogy a Palesztinai nép nem­zeti jogainak érvényesítése nélkül nem lehet béke eb­ben a térségben. Hangsúlyoz­ták, hogy az összes megálla­podásokban be kell iktatni ezt a kérdést. Az egyik leg­fontosabb határozat, hogy az arab országok elismerték: a Palesztinai Felszabadítási Szervezet az egyetlen jogos képviselője a palesztinai nép­nek. Ezzel szembefordultak Husszein jordániai királlyal, aki — mint ismeretes — jo­got formál magának arra, hogy képviselje a paleszti­­naiakat. Az olajválság veszélyezteti az amerikai haderő harckészségét Hejkal szerint az arab országoknak korszerű fegyvereket kell kérniük Nyugat-Európától — újabb benzinfogyasztási korlátozások Thomas Моогег tengernagy, az amerikai fegyveres erők közös vezérkarának főnöke kijeentette, hogy csök­ken az amerikai haderő harckészsége, ha az olajválság két-három hónapnál tovább tart. Az amerikai hadihajók mozgását máris 20 százalék­kal csökkentették, a repü­lőgépek pedig 18 százalékkal kevesebbet töltenek a leve­gőben. Hej­kai, az Al Ahram című kairói napilap főszerkesztője javasolta, hogy az arab or­szágok az olajért cserébe kor­szerű elektronikus fegyvere­ket kérjenek Nyugat-Euró­pától. Rámutatva, hogy ezek az országok nem voltak haj­landók nyomást gyakorolni az USA-ra, hogy változtassa meg Izraellel szembeni ma­gatartását, Hej­kai arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy ezért az araboknak olyan fegyve­reket kell kérniük Nyugat- Európától, amelyek maguk gyakorolhatnak nyomást Amerikára. Nagy-Britannia a jövőben ugyanannyi olajat kap az arab országoktól, mint az arab—izraeli háború kitörése előtt. A hírt pénteken reg­gel jelentették be Londonban, miután a brit kormány tagjai sikeres megbeszéléseket foly­tattak Ahmed Jamani szaúd­­arábiai és Belaid Abdelsza­­lam algériai miniszterrel. Az osztrák kormány dön­tése alapján a jövőben zár­va lesznek a benzinkutak va­sárnap. Az intézkedés már holnap december 2-án életbe lép, és csak az energiaellátás rendeződése után szűnik meg. A svéd kormány benzinje­gyet vezetett be. Január 7- étől a gépkocsi-tulajdonosok csak meghatározott mennyi­ségű benzint kapnak havonta. A kormány ugyanakkor uta­sította, az olajfeldolgozó vál­lalatokat, hogy 25 százalék­kal csökkentsék a fűtőolaj­­leszállítást, és így gyűjtsenek tartalékot. A vasárnapi autó­zást Olaszországban is meg­szüntették, ezenkívül korlá­tozták a lakások és a hiva­talok fűtését is. . Az NSZK-ban a Mercedes a harmadik nagy autógyár, amely bejelentette, hogy csökkenti a termelést. Eddig az Opel és a Volkswagen kö­zölte, hogy az érdeklődés megcsappanása miatt keve­sebb autót gyárt. Az United Airlines amerikai légiforgal­mi vállalat elbocsátott 300 pi­lótát és 650 szerelőt, mivel az olajhiány miatt csökken­teni kellett a belföldi járatok számát. Naponta 137-tel ke­vesebb gép indul az ameri­kai belföldi járatokon. Megszakadtak az egyiptomi-izraeli tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Yariv izraeli tábornok, az izraeli küldöttség vezetője, annak a véleményének adott kifejezést, hogy a je­lenlegi nehézségek ellenére is folytatódnak majd a tár­gyalások Egyiptommal. Hoz­zátette, hogy rr mindkét fél hajlandó erőfeszítéseket ten­ni az incidensek kiküszöbö­lése végett. Waldheim nyilatkozata Kurt Waldheim ENSZ-fő­­titkár kijelentette, hogy En­­sio Siilasvuo finn tábornok, a békefenntartó erők főpa­rancsnoka, kísérletet tesz az izraeli-arab tárgyalások folytatásának megszerve­zésére. — Meg kell ragad­nunk az alkalmat, és meg­állapodást kell elérnünk — hangsúlyozta Waldheim. Washington szerint nem marad el a genfi békekonferencia Amerikai politikai körök szerint a jelenlegi inciden­sek és nehézségek ellenére a jövő hónapban Genfben m­egkezdődnek az egyiptomi —izraeli tárgyalások a fegy­verszünet megerősítéséről. Washingtonban úgy tudják, hogy az amerikai kormány a napokban közzéteszi a genfi konferencia részleteit. Az értekezleten Egyiptomon és Izraelen kívül részt vesz Szíria és Jordánia is, to­vábbá az USA és a Szovjet­unió, a palesztinaiak pedig csak később kapcsolódnak be a tárgyalásokba. Kissinger Londonba látogat Henry Kissinger amerikai külügyi államtitkár ma Lon­donba utazik — közölte az USA nagy-britanniai nagy­­követségének szóvivője. Rö­vid londoni tartózkodása ide­jén Kissinger megbeszélése­ket folytat magas rangú brit személyiségekkel. Az ameri­kai külügyminiszter Lon­donban valószínűleg találko­zik az USA Európában akk­reditált nagyköveteivel is. Hírek szerint Kissinger úgy­szintén részt vesz a NATO minisztertanácsa december 1-én és 11-én megtartandó brüsszeli tanácskozásán. MAGYAR SZÓ Kadhafi jelentést tett jugoszláviai látogatásáról Tripoliból jelenti az AFP. Moammer el Kadhafi líbiai államfő beszámolt a Líbiai Forradalmi Tanácsnak Jugo­szláviában és Franciaország­ban tett látogatásáról. Hang­súlyozta, hogy a kelet-euró­pai országok között­ Jugo­szlávia igazi barátja maradt az arab országoknak, első­sorban Líbiának. Ugyanez vonatkozik Franciaországra is, amikor a nyugat-európai országok kerülnek szóba. Tito elnök jajcei beszédének világvisszhangja __________ A jugoszláviai forradalom következetesen és folyamatosan fejlődik A köztársaságnapi ünnep­ségek és Tito elnök Jajcéban elhangzott beszéde nagy fi­gyelmet keltett a külföldi hírügynökségek tudósítói kö­rében. A hírügynökségek a Tito marsall vezette jugo­szláviai forradalom követke­zetes és folyamatos fejlődé­sét hangsúlyozva méltatták a szocialista önigazgatású és el nem kötelezett Jugoszlávia nemzeti ünnepét. Az AP hírügynökség Tito elnök azon szavait emelte ki, hogy Jugoszlávia a szocializ­mus építésének új szakaszá­hoz ért, és megértek a fel­tételek arra, hogy a munkás­­osztály legyen a társadalom gazdasági és politikai vezető ereje. Az amerikai hírügy­nökség ebből azt a következ­tetést vonja le, hogy a jugo­szláv kommunisták eltökél­ten haladnak tovább saját független szocializmusuk építésének útján. Az AFP rendkívül fon­tosnak tartja, hogy Tito is­mét megerősítette Jugoszlá­via független és el nem kö­telezett politikáját, a Reuter pedig elnökünk azon szavait hangsúlyozza, hogy Jugo­szlávia sohasem ismerte el az érdekövezeteket, sem a háborúban, sem a háború után, és a jövőben sem is­meri el őket. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség rámutatott, hogy Ti­to elnök milyen nagy fon­tosságot tulajdonít a Kom­munista Szövetség mint a jugoszláviai munkásosztály forradalmi vezető ereje esz­méi és szervezeti megerősí­tésének. Az UPI hírügynök­ség szintén meleg szavakkal ír Tito elnök személyiségé­ről. Brezsnyev befej­ezte indiai látogatását Az enyhülés folyamata kiterjedt Ázsiára is — Izrael folyamatos agressziója állandó veszély — hangsúlyozta elutazása előtt a szovjet pártvezető Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, pénteken befejezte indiai hivatalos lá­togatását, és hazautazott, öt napot töltött Indiában, és megbeszéléseket folytatott Indira Gandhi indiai mi­niszterelnökkel, valamint más magas rangú indiai sze­­mélyiséggekkel a nemzetkö­zi problémákról, továbbá a két országot érdeklő kérdé­sekről. Elutazása előtt Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy látogatása nagy lépést je­lent a szovjet—indiai barát­ság elmélyítése szempontjá­ból. Kedvezően értékelve az európai feszültség enyhülé­sét, Brezsnyev rámutatott, hogy a világbéke megszilár­dulásához jelentősen hozzá­járult a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony megjavulása. Emlé­keztetett annak jelentőségé­re, hogy a két nagyhatalom — az egyik szocialista, a má­sik tőkés ország — egy­aránt elfogadta egymás közti kapcsolata alapjául a békés koegzisztencia elveit. Brezsnyev rámutatott, hogy egyes nyugati katonai és politikai körökben, továb­bá az Egyesült Államokban is erős ellenállást­­ tanúsíta­nak a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttmű­ködésével szemben. Hangsú­lyozta, hogy ezek a kísérle­tek ellentétben állnak min­denki, tehát az amerikai nép érdekeivel is. Az ázsiai helyzetről szólva az SZKP főtitkára hangsú­lyozta, hogy az enyhülés fo­lyamata átterjedt erre a földrészre is. Erről tanúsko­dik a vietnami háború befe­jezése, Dél-Ázsia helyzeté­nek megjavulása, a függet­len Bangladesh megalakulá­sa. A közel-keleti helyzettel foglalkozva rámutatott, hogy Izrael folyamatos agressziója állandó veszélyt jelent, ugyanakkor a legutóbbi ösz­­szecsapás bebizonyította, hogy a világ megváltozott a hat évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva. Elismeréssel adózva Indiának a nemzet­közi politikai életben betöl­tött szerepéért. Brezsnyev rámutatott India el nem kö­telezett politikájára, amely — szavai szerint — jelentő­sen hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok pozitív elveinek megfogalmazásához. Demokráciát és békét ígér az új görög kormány Androkopulosz miniszterelnök rádió- és tévé­­beszéde • Nem váltják be a dinárt az athéni és szaloniki bankok Adamantiosz Androkopu­losz új görög miniszterelnök rádió- és tévébeszédében is­mertette a puccsal hatalomra került új kormány céljait. Ki­jelentette, hogy kormánya kidolgozza az ország alkot­mányát, hangsúlyozva, hogy nincs szándékában sokáig fenntartani a rendkívüli álla­potot. A kormány „elő akar­ja készíteni az országot az igazi demokráciára, a békére és a rendre” — hangsúlyoz­ta az új kormány elnöke. Az eddigi alkotmányt el­fogadhatatlannak minősítette, mert annak alapján minden hatalom egyetlen ember ke­zében összpontosult. Andro­kopulosz hangsúlyozta, hogy végső ideje volt véget vetni ennek a helyzetnek. Az új alkotmány elfogadásáig a kormány dekrétumokkal kor­mányoz. Az új kormányfő azzal vá­dolta a puccsal megbuktatott Markezinisz-kormányt, alkal­mat adott a diákoknak, hogy veszélybe sodorják az ország békéjét Kormánya külpoliti­kájáról szólva kijelentette, hogy tiszteletben tartják az eddigi szerződéseket, és telje­sítik a belőlük adódó köte­lezettségeket. A ciprusi kér­dés tekintetében a görög ál­láspont nem változik. Elis­meréssel szólt a korábbi kormány gazdasági sikerei­ről. Bejelentette, hogy igye­keznek megfékezni az ár­emelkedést, és olyan adópoli­tikát vezetnek be, amely egyenletesebben osztja el a közterheket. Az athéni és a szaloniki bankok néhány napja nem váltják be a jugoszláv turis­ták dinárját. A Tanjug érte­sülése szerint ennek az az oka hogy a Görög Nemzeti Bankban az idegenforgalmi idény befejeztével­ nagy mennyiségű jugoszláv dinár halmozódott fel. Egyelőre nem ismeretes, hogy az in­tézkedés meddig marad ér­vényben. Eddig a görög ban­kokban 1,66 drachmát fizet­tek egy dinárért. Tito jókívánságai az albán népnek Belgrádiból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő tar­talmú táviratot intézte Haxhi Lleshihez, az Albán Népköz­­társaság Népi Gyűlése El­nökségének elnökéhez. „Az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság népei, valamint a magam nevében üdvözletemet és jókívánsá­gaimat küldöm. Az ország­­építésben további sikereket, a szomszédos albán népnek pedig sok boldogságot kívá­nok. Élek az alkalommal, hogy­­kifejezzem meggyőző­désünket amely szerint Ju­goszlávia és Albánia kapcso­latai továbbra is kielégítően fejlődnek.” Második napja tüntet­nek a szöuli diákok Szöulból jelenti az AP. A dél-koreai egyetemisták immár második napja tün­tetnek Park Csang Isi elnök kormánya ellen. Szöulban a tüntetők több helyütt meg­ütköztek a könnyfakasztó bombákkal támadó rendőr­séggel. Több százra tehető a letartóztatott egyetemisták száma. Egyébként Szöulban már két hónapja tartanak az egyetemista zavargások. Az egyetemi hallgatók politikai reformok végrehajtását és a zavargások idején letartóz­tatott társaik és tanáraik szabadon bocsátását követeli­ék. 3. olda Külföldi jókívánságok Utának (Folytatás az 1. oldalról) nami Ideiglenes Forradalmi Kormány Bölcsek Tanácsá­nak elnöke, Suharto tábor­nok, indonéz köztársasági elnök, Hamengkubuwono, az indonéz köztársasági elnök helyettese, Franz Jonas oszt­rák szövetségi elnök, Jean luxemburgi nagyherceg, Michel Micombero, Burundi köztársasági elnöke, Huari Bumedien, az Algériai De­mokratikus Népköztársaság Forradalmi Tanácsának és minisztertanácsának elnöke, Sirimavo Bandaranaike, Szri Lanka kormányának elnöke. A köztársaság napja al­kalmából Josip Broz Tito köztársasági elnöknek még a következő állam- és kor­mányfők küldtek üdvözlő táviratot: Fidel Castro, a Kubái Kommunista Párt központi bizottságának első titkára, a forradalmi kormány elnöke és dr. Oswaldo Dorticos Tor­­rado, Kuba köztársasági el­nöke, William Gopaliawa, Szri Lanka köztársasági el­nöke, Ahmed Sékou Touré, Guinea köztársasági elnöke, Roland Michener kanadai főkormányzó, Savang Vaisd­­­hana laoszi király, Ferdi­­nado Marcos Fülöp-szigeti köztársasági elnök, Szabah al Szalem al Szabah kuvaiti emir, dr. Benjamin Sheares szingapúri köztársasági el­nök, Ton Duc Thang, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság elnöke és Pham Van Dong, a VDK kormányának elnöke, Juliana holland ki­rálynő és Bernard herceg, Olov norvég király, J. Ceden­dal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mon­gol Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke és Sz. Luvszan, a Mongol Népköz­­társaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének első elnökhe­lyettese, Christian Eldjam izlandi köztársasági elnök, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Je­nő, a Magyar NK miniszter­­tanácsának elnöke, Mohamed Daud, az Afgán Köztársaság államfője, Gustáv Husák, a Csehszlovák KP Központi Bizottságának főtitkára és Ludvík Svoboda, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke, Kim Ir Szen, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság elnöke, Makariosz érsek, ciprusi köztársasági elnök, Baudouin belga ki­rály, Sinka Stevens, Sierra Leone elnöke, Todor Zsiv­­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár NK államtanácsának elnöke, Georges Pompidou francia köztársasági elnök, Roger Bonvin, a Svájci Államszö­vetség elnöke, Halié Szelasz­­szié arióp császár, Abu Sza­­ied Csauduri, Bangladesh Népköztársaság elnöke, San­­goule Lamizana tábornok, Felső-Volta köztársasági el­nöke, Ahmed Hasszán al Bakr iraki köztársasági el­nök, Tung Pi-vu, a Kínai Népköztársaság ügyvezető el­nöke és Csou En-laj, a Kí­nai NK minisztertanácsának elnöke, Mathieu Kereka da­­homeyi köztársasági elnök, Habib Burgiba tunéziai köz­­társasági elnök, Birendra ne­páli király, II. Hasszán ma­rokkói király és Margit dán királynő.

Next