Magyar Szó, 1974. november (31. évfolyam, 301-315. szám)

1974-11-13 / 313. szám

4. oldal * ÚJ HÍD A DUNÁN...* ÚJ HÍD A DUNÁN...* ÚJ HÍD A DUNÁN... * Egy adósság törlesztése Miután NAGY Ferenc, a Tartományi Kormány elnö­ke 1972. május 9-én, a győzelem napján lehelyezte az új bezdán—batinai Duna-híd­ alapkövét, a Dunatáj szer­kesztősége Mi legyen a híd neve? elnevezéssel akciót indított az olvasók körében. Az akció június 30-án véget ért. Sok száz olvasónk küldte el javaslatát, véleményét, sok száz nevet kap­tunk. Elöljáróban azonnal el kell mondanunk, hogy ol­vasóink közül senki sem javasolta Az 51. Hadosztály hídja nevet (így hívják ugyanis az új hidat), de so­kan hasonló, megközelítően hasonló nevet adtak. Lapozzuk fel a Dunatáj 1972. május 9. és július 30. között megjelent számait, és idézzük olvasóink javasla­tát: GYŐZELEM HÍDJA, A BARÁTSÁG HÍDJA, TEST­VÉRISÉG-EGYSÉG HÍDJA, HŐSÖK HÍDJA, JOVAN­­KA BROZ, DICSŐSÉG HÍDJA, ELESETT HŐSÖK HÍDJA, VÉRTANÚK HÍDJA, SZABADSÁG HÍD, BA­TINAI HŐSÖK HÍDJA, PETŐFI-BRIGÁD HÍDJA, BA­TINAI HARCOSOK, ÖSSZEKÖTŐ­ HÍD, MÁRTÍROK HÍDJA, EGYETÉRTÉS HÍDJA, SIKEREK HÍDJA, SZA­BADSÁG HÍD, ÁLDOZATOK HÍDJA, HARCOSOK HÍDJA, NEMZETI HŐSÖK HÍDJA, ŰRHAJÓSOK HÍDJA, BATINAI ELESETT HŐSÖK HÍDJA, BÉKE HÍDJA, MEGÉRTÉS HÍDJA, BARANYA—BACSKA HÍDJA, NÉPEK HÍDJA, GYŐZTES HAZAFIAK HÍD­JA, VISZONTLÁTÁS HÍDJA, LEGYŐZHETETLENEK HÍDJA, VÖRÖS HADSEREG HÍDJA, VILÁGSZABAD-sÁg hídja, atomkor hídja, ismeretlen hő­sök HÍDJA, A HALAD­ÁS HÍDJA, NEMZETKÖZI HÍD, HALHATATLAN­SÁG HÍDJA, DICSŐSÉG HÍD­JA, MEGPRÓBÁLTATÁSOK HÍDJA stb. A következő olvasóink javasolták a hídneveket: MIJATOVIC VARGA ANNA, LUK­SITS MÁRIA, KUCS JÓZSEF, MILENKO BELJANSKI, RUMBACH DEZSŐ, BÄLO JÁNOS, STIFFELMAYER KÁROLY, SZLOBODA MAMA, JÁMBOR JÁNOS, BAKITY VINCE, Ifj. BÄLO JÁNOS, NAGY GYÖRGY, VARGA JÁNOSNÉ, SAÁGHY ETELKA, MAJOR PÁL, PETRES PÉTER, FITUS ISTVÁN, FÁBIÁN BÉLA, GERSTMA­­JER BÉLA, GOJKO BOŽANIC, HAJNAL SÁNDOR, SZABÓ MAGDOLNA, FADDY SÁNDOR, PÓC GER­GELY, TEOFANOVICS KORNÉL, DRUKKER JÚLIA, ID. KOLETAE ISTVÁN, MAZAK JÁNOS, BESLITY JÁNOS, KUCSERA GYÖRGY, BEZDÁN JÓZSEF, IfJ. TOMASITS ANTAL, PRAVGYIK JÓZSEF, MARASEK ISTVÁN, KISS JÓZSEF, FARKAS ISTVÁN, MATISZ JÚLIA, BRUCKER BORBÁLA, BRUCKER EMMA, BORSITS JUDIT, ID. OSZTROGONÁCZ ISTVÁN, KU­­BIK GYÖRGY, CSAPÓ PÁL, SZÖLLŐSI ISTVÁN, IfJ. FARKAS ISTVÁN, SZABÓ PÁL, HECK JULIANNA, SZABÓ ARANKA, TAI­I­OSI ELEK, IZSÁK BÉLA, kovács lászlóné, vörös zoltán, horváth ÁRPÁD, HORVÁTH ERIKA, BABICS JÓZSEF, PÁZ­MÁNY JÓZSEF, MATISZ SÁNDOR, PÁZMÁNY ILON­KA, Pázmány Elvira, levenka etelka, nagy BÉLA, NAGY ROZÁLIA. Hegyen közlekedünk ezernyi? Az új híd átadásával meg­változik a személyszállítás a­­ Zombor—Bezdán—Duna, il­letve a Zombor—Eszék vona­lon. A zombori Severtrans Au­tóbuszforgalmi Vállalat for­galmi osztályán szerzett ér­tesüléseink alapján arról szá­molhatunk be, hogy a Se­vertrans autóbuszainak, ame­lyek eddig a bezdáni Turist Vendéglátóipari Vállalat Du­­na-parti csárdájáig közleked­tek, november 11-étől új út­irányuk van: nem mennek ki a csárdáig, hanem a DTD szivattyútelepénél van a vég­állomásuk a bácskai olda­lon, a baranyai végállomás pedig a híd kiskőszegi fel­járójánál létesített új busz­megálló. A Severtrans autóbuszai egyébként menetrend szerint közlekednek, azaz: 5.00-, 7.00- , 8.00-, 9.00-, 11.00-, 13.00- , 15.30-, 17.15-, 19.00-, valamint 20.30-kor indulnak Zomborból. Kiskőszegről Zomborba minden járat egy órával ké­sőbb indul: az öt órai hat­kor, az utolsó járat, a 20.30- as pedig 21.30-kor. A Zombori Eszék közvet­len járat autóbuszai novem­ber 20-áig nem mennek Eszé­kig, hanem Kiskőszegen át kell szállniuk az utasoknak. A Severtransban úgy véle­kednek: a hónap második fe­léig sikerül majd elintézni a Zombor—Eszék közvetlen já­rattal kapcsolatos adminiszt­rációs teendőket. A Severtrans és a pélmo­­nostori község illetékesei megbeszélést folytatnak egy Zombor—Pélmonostor köz­vetlen járat indításáról. Jól­lehet a megbeszélések csak tájékoztató jellegűek, min­den remény megvan arra, hogy sikeresek lesznek. A Kiskőszeg—Bezdán kompjárat megszűnt, s két­séges, hogy a gyalogosok, ke­rékpárosok szállítására üze­meltetik-e a kiskőszegi Du­­nai Szállítmányozási és Szol­gáltató Vállalat illetékesei a motorost. SZABÓ új telefonközpont Hercspzoroson Hercegszőlősön új önmű­ködő telefonközpontot adtak át rendeltetésének. Bara­nyában Pélmono­storon, Dár­dán, Kiskeszegen és Bellyén van ilyen telefonközpontok. A t­elefon-­előfizetők száma megközelíti az ezret. A legnagyobb a pélmo­­nostori központ, összesen 600 telefonkészülék kapcsolható rá Baranyában a háború előtt mindössze 40 telefon volt. B. Sz. Senkit sem sietdtt­o­mmn A felszabadulás után ne­hezebb volt a rendszer meg­szilárdításáért harcolni, mint kivívni a szabadságot. Ezt vallja Burján Sándor bez­­dáni nyugdíjas, a népfelsza­badító háború részvevője, a negyvenes évek végén a Kommunista Párt bezdáni községi titkára, s számos je­lentős politikai funkció be­töltője. — Hogyne, hiszen a fron­ton tudtam, hogy velem szem­ben az ellenség, vele kell megütköznöm, a békében azonban nem lehetett pon­tosan tudni, kik a rendszer ellenségei — mondja kedé­lyesen, miközben emlékei közt kutat, majd a legelején kezdi. — A magyarok bevonul­tattak katonának, de sehogy sem tudtam megemészteni a Horthy-rendszert, s elha­tároztam, hogy megszököm Akkor még nem voltam kom­munista, de már leszűrtem a következtetéseket a világ­ról. 1943-ban sikerült is meg­szöknöm. Titelbe mentem az öcsémhez, majd tovább indultam, hogy csatlakozzam a partizánokhoz. Átúsztam a Tiszát, de elfogtak a né­metek. Zrenjaninban három hónapot töltöttem börtönben, s ott megismerkedtem Bora Kostlélyal, a híres sakkmes­terrel. Munkaszolgálatra vit­tek a pancsovai hajógyárba. Itt találkoztam bajtársam­mal, Jovo Bosnictyal, és si­került átszöknünk a partizá­nokhoz. Beregisnél gyülekez­tünk vagy harmincan, köz­tünk volt egy Bécs környé­ki német katona is, aki ké­sőbb a hazai német egysé­gekhez került. — Neveket említsek? Hát sajnos, a neveket különben is nehezen jegyzem meg, meg aztán nálunk, partizá­noknál nemigen szólítottuk egymást a nevünkön. Ezt elő­vigyázatosságból tettük, ne­hogy odahaza kellemetlen-A bezdán-batinai Duna híd jége legyen miattunk a hoz­zátartozóinknak. Az első vaj­dasági brigádba kerültem. A századomban egyedül én voltam magyar, társaim Crninek neveztek fekete ha­jam miatt. A legjobb bará­tom Brico, egy kikindai bor bély volt. Belgrád felszaba­dítására igyekeztünk, ami­kor holtan találtam: akna­­vetés volt, szerencsétlenség áldozata lett. Egy másik jó ismerősömet, Smotrát az usz­tasák fogták el, s agyonkí­­nozták... — Volt a századunkban egy csodálatos nő: 20 éves lehetett. Gyönyörű fekete haja volt. Rendkívül bátor egyéniségével mindenkit el­ragadtatott, s mindenkin igyekezett segíteni. Ő volt Trnava, a komisszár helyet­tese. Amikor 1944 őszén át­vonultunk Bácskán, száza­dunkba sok újonc lépett. Példát kellett mutatnunk bátorságban, tettrekészség­­ben, élen kellett járnunk. Trnava bátorságának­­ áldo­zata lett. Szlavóniában Ca­­djavicánál 1945. január 16- án rendkívül nehéz csatát vívtunk a németekkel. Trna­va a tűzvonalban harcolt, a homlokán érte a golyó ... Ebben a szlavóniai csatában sebesültem meg én is. — 1945. május 10-én kerül­tem vissza Bezdánba. Várt a sok munka, sokszor még enni sem volt idő, nem hogy levelet írni. Így aztán las­sanként megszakadt a kap­csolat a régi bajtársakkal, csak emlékeimben tűnnek fel az ismerős arcok: Pasko Roznac, a komisszárom, Mar­ko Pericin, a hadosztálypa­rancsnokom és a többiek. Sokan elestek, meghaltak közülünk. A mai fiatalok ta­lán nem is tudják megérte­ni azt a lelkesedést, ami­ely­­lyel mi harcoltunk. Ez ért­hető is, hiszen a forradalom nem a kényelemben születik, hanem csakis a nyomorban. FRIEDRICH Anna DUN­A TÁJ Szerda, 1974. nov. 13. Statisztikai adatok a hídról A bezdánibatinai híd alapkövét 1972. május 9-én helyezték el, és június 2-án kezdték meg az építkezést. A­­munkálatokat a belgrádi Mostograd­­nja végezte több­ más hazai intézmény közreműkö­désével. Az acélszerkezetet a magyarországi Ganz- MÁVAG vállalat készítette. A hidat Branko Tri­­palo mérnök tervezte. A híd hosszúsága 638, szélessége 11,20 méter. Az építkezési költségek a bekötő utak kiépítésével együtt 103 millió 930 000 dinárosak. A behozatali acélszerkezetre a jugoszláv beruházási bank adta a pénzeszközöket. A költségek viseléséhez a gazdaság is hozzájárult, továbbá állami tőkéből és a két köz­ség (Zombor és Pélmonostor) költségvetéséből is áldoztak a létesítményre. Időnként a szabadkai és a zombori bank nyújtott kölcsönt. Az építési kölcsö­nöket az említett községek igyekeznek mielőbb visz­­szafizetni, ezért az elkövetkező 10 évben hídpénzt szednek a gépjárművezetőktől. h. á. A hídpénz A zombori községi képvi­selő-testület végrehajtó taná­csa meghatározta a hídpénz összegét, amelyet az új bez­dán-batinai Duna-hídon kell fizetniük a gépjármű­vek, fogatok tulajdonosai­nak. A motorkerékpárosoknak és a mopedosoknak 2 dinárt, a fogatoskocsi-tulajdonosok-­­ nak 5 dinárt, a személygép­kocsi és a pótkocsi nélküli traktor-tulajdonosoknak 10 dinárt, az 5 tonnás tehergép­kocsik, a kombájnok és­­ a pótkocsit vontató traktorok vezetőinek 15 dinárt, az 5—15 tonnás tehergépkocsik és autóbuszok után 35 di­nárt, a 15 tonnán felüli te­hergépkocsik vezetőinek 50 dinárt kell fizetniük. A rend­­­kívüli szállítási díj 150 di­nár. A hídpénz összege üres, illetve megrakott jármű ese­tében változatlan. A gyalogosok és a kerék­párosok nem fizetnek híd­pénzt. A havi előfizetési díj a gép­járművek után a napi ösz­­szeg fele. A Jugoszláv Néphadsereg, a területvédelmi egységek, a belügyi osztály, a tűzoltó- és mentőszolgálat gépjárművei után nem kell hídpénzt fizet­ni. Az ünnepség végén koszorút dobtak a Dunába az elesett harcosok emlékére A magas rangú vendégek és a mintegy húszezres tömeg átvonul a hídon

Next