Magyar Szó, 1974. december (31. évfolyam, 344-359. szám)

1974-12-16 / 344. szám

r Hétfő, 1974. dec. 16, Határozott fordulat a kosovói KSZ-ben Az elnökség felmérése Kosovó tartomány kom­munistáinak munkájában nagy fordulat állt be, sokkal hatékonyabban, harciasab­­ban dolgoznak, nagyobb az akcióegység, a szervezet és tagsága mind alkalmasabb lesz arra, hogy gyorsabban és bátrabban változtasson a politikai gyakorlaton — ezt állapították meg egyebek kö­zött a Kosovói KSZ Közpon­ti Bizottságának tegnapi el­nökségi ülésén, amelyen Mahmud Bakali elnökölt. Megállapították továbbá, hogy jelentősen javult a Kommunista Szövetség osz­tályalapja, gazdagodott mun­kájának tartalma, demokra­tizálódtak a belső viszonyok, fokozódott az eszmei-politi­kai differenciálódás, és mind­ez jelentősen hozzájárul az előttük álló feladatok meg­valósításához. Az elmúlt három évben a tagság több mint hétezerrel növekedett, úgyhogy jelen­leg 52 000 tagot számlál.­ Sok­kal kedvezőbb a szociális összetétel, mint korábban, a munkások ma a KSZ-tagok 28 százalékát teszik. Kedve­zőtlen azonban, hogy állan­dóan csökken a magánpa­rasztok száma a Kommunis­ta Szövetségben. Ez azzal magyarázható, hogy lassan változik a KSZ falusi szer­vezeteinek elévült munka­­módszere, és keveset is tesz­nek az új tagok felvételéért. Egészében a Kosovói KSZ fejlődését kedvezően értékel­ték. Alakul a Pannoniatrams Sikeres volt a referendum a becsei Transportban Tizenhat vajdasági közúti szállító- és turisztikai vállalat kezdeményezése alapján ki­alakulóban van a Pannonia­­trans közlekedési vállalat, amely egyesíti a tartomány közlekedési vállalatainak 80 százalékát. Az új összetett munkaszervezetnek 6000 dol­­dogója lesz. A társulást kezdeményező valamennyi munkaszervezet­ben már megtartották a re­ferendumot, és a dolgozók mindenütt a társulásra sza­vaztak. A becsei Transport­­ban szombaton járultak a szavazóurnákhoz. A 180 dol­gozónak elfoglaltság, beteg­­szabadság miatt 84 százalé­ka jelent meg, s 75 száza­lékuk a társulásra szavazott, így a becsei munkaszervezet is a Pannoniatrans összetett munkaszervezet tagja lett. Néhány alapvető adat a becsei munkaszervezetről. Huszonöt éve áll fenn. Ösz­­szesen 36 autóbusszal és 28 tehergépkocsival rendelke­zik. Évi összjövedelme 30 millió dinár. Autóbuszai na­ponta 8000 kilométert fut­nak. Becséről naponta 105 járatot indítanak, korszerű garázzsal rendelkeznek, és tervükben szerepel a becsei autóbuszállomás megnyitása is. A sikeres referendum után Drágán Masinától, a vállalat igazgatójától megkérdeztük, hogy mit várnak a Panno­­niatrans megalakításától. „ Mindenekelőtt szeret­nénk egységes rendszert ki­alakítani a közúti közleke­désben, megszüntetni az or­­országutainkon dúló egész­ségtelen versengést, a lehető legjobb módon felosztani a terepet, összeegyeztetni az autóbuszok menetrendjét, társulva könnyebb lesz az alapeszközök megszerzése. L. Gy. Módosítás az adóztatásban A szlovén kormány üléséről A Szlovén Képviselőház Végrehajtó Tanácsa elfogad­ta a jövő évi gazdaságfej­lesztésről szóló határozatot, és elfogadott a megvalósítá­sára vonatkozó néhány elő­írást. Egyebek között úgy rendel­kezett, hogy a Szlovénia fej­letlenebb és az ország fej­letlen vidékein, valamint az alapiparba beruházott pénz­eszközökre csökkenti az adó­alapot. Az adólábat egyéb­kén­t százalékban állapítot­ta meg. Ezenkívül elhatároz­ta, hogy a köztársaság egé­szében átengedi a közössé­geknek az öröklés után és az ajándékozások után befolyt adót, valamint a köztársasá­gi közigazgatási illetékekből származó jövedelmet. Az in­gatlanforgalom adóztatására vonatkozó előírás mindenek­előtt a lakóépületek adásvé­telében irányoz elő kedvez­ményeket és adómentessé­get. Megállapította ugyanis, hogy a jelenlegi adórendszer gátolja a lakóházak forgal­mát. MAGYAR SZÓ A hó megnehezítette a közlekedést A hegyi utak járhatatlanok Az útkarbantartó vállala­tok jelentése szerint Szerbia területén továbbra is hava­zik, úgyhogy a közlekedés mindenütt megnehezedett. A hegyi utak járhatatlanná váltak. A közlekedésbizton­sági szervek felhívják a gépkocsival közlekedőket, hogy Belgrád—Gornji Mila­­novac között feltétlenül lán­cot szereljenek a kerekeikre, ezenkívül ugyanilyen felté­tellel közlekedhetnek Rud­­nikon, Paráéii—Zajecaron át, Titovo Uzice, Prijepolje felé. Ezeken az utakon tilos a közlekedés pótkocsival, amíg el nem takarítják a ha­vat. Macedóniában az első hó­val­ együtt megérkezett a komolyabb hideg is. A köz­­társasági h­i­d­rome­teoro­lóg­ia­i intézet jelentette, hogy So­­lunska Glavan (hegycsúcs) —13 fokot mértek. A leghi­degebb település Lazaropolje volt —5 fokos hőmérséklet­tel, a legmelegebb Szkopje 0 fokkal. Legtöbb hó Pela­­góniában esett, Bitóiénak 25 centiméter, a Popova Sap­kán 24, Szkopjéban pedig 7 centiméter. Demirkapiján, amely a legmelegebb mace­dón helynek számít, a hó­hetősen alacsony, a magyar és a jugoszláv vízügyi szak­értők úgy vélik, hogy a Du­nán december végéig nem lesz nagyobb jégképződés. A nehézségek elkerülése végett azonban négy magyar jégtörő Bajánál készenlét­ben áll, és a határ, valamint Vukovár között állandó ügyeletet tart fenn. A jég­torlódás ugyanis ezen a sza­kaszon a leggyakoribb. A korábbi években szinte íratlan törvény volt, hogy a jég december utolsó nap­jaiban vagy az ú­j év első napjaiban jelent meg a Dunán. A Crveni­pot felé vezető út felső szakasza tegnap járhatatlan volt az autósok számára. takaró elérte a 14 centimé­tert. Legkevesebb hó Laza­­ropoljéban és Ohridon esett. A közlekedés csak Velesz. A búzának jót tesz a hó Dr. Stevan Jeftic, az új­vidéki Mezőgazdasági Kar tanára tegnap kijelentette, hogy a hó hasznos a bú­zának, melyből már kö­rülbelül 390 000 hektárt elvetettek. Főképpen azért kedvező a hóesés, mert elázott földre hullik olyan időszakban, amikor egyéb­ként erős fagy szokott lenni. A fehér takaró te­hát védi majd a vetést az erősebb fagytól. — Kedvező körülmény továbbá — mondotta dr. Jestié —, hogy a vetés fe­le már kibújt, és nagy része szépen fejlődik. Ha tudjuk, hogy a vetés má­sik fele is csírázik, már akkor agronómusnyelven azt mondhatjuk, hogy­ a vajdasági mezőkön a búza aktív állapotban van, és hogy az időjárástól füg­gően normálisan fog fej­lődni. Stip között akadt él, ter­mészetesen a hó miatt má­sutt is jelentősen megnehe­zült. Bár a hőmérséklet megle- Kongresszusra készülnek az írók Tomislav Ketig vajdasági elnök nyilatkozott a Tanjug munkatársának Tomislav Kettig, a Vajda­ írói, nemcsak az egyesület jági írószövetség elnöke a tagjai, hanem olyan írók is, Tanjug munkatársával foly- akik a körülmények folytán latott beszélgetésben elmond nem léptek be az egyesület­ba, hogy már elkészítették a be, vagy elégedetlenek vol­­jugoszláv írók kongresszusát tak az egyesület munkája­­megelőző platformot, és be- val és megszervezésével, s fejezés felé közeledik az új emiatt kiléptek — mondotta alapszabály tervezete is. Ketig. Várható, hogy mindkét o­k- Ez azt jelenti, hogy már mány rövidesen nyilvános az előkészületekben meg­­vitára­­került, nemcsak az mutatkozott a nélkülözhetet­­trók, hanem a szélesebb köz­­­é amely _ vára_ velemeny ele. , , , ,, , , _ kozásuk szerint — teh­esse-A platform és az alapsza-­­ bály-tervezet elkészítésében gében meg fog nyilvánulni részt vettek az egész ország az íróik kongresszusán. __ S. oldal Ma kezdődik a szolidaritás hete Az idén is, mint a korábbi években, december 16-án kezdődik a hagyományos szolidaritási hét: az imperia­lizmus ellen, a népek függetlenségéért. A proletár in­ternacionalizmus szellemében, amely el nem kötelezett politikánk alapjának egyik eleme, elkötelezettségünk erőteljes serkentést és kiteljesedést nyer a JKSZ X. kongresszusának határozataiban, olyan értelemben, hogy országunk teljes erkölcsi és anyagi támogatást nyújt minden leigázott népnek, az agresszió áldozatai­nak, a gyarmatosítók ellen harcolóknak. Az idei szolidaritási hét a vietnami, a laoszi, a kam­bodzsai, a palesztin, a dél-afrikai és a chilei nép hősi harcának jegyében folyik. A szolidaritási hét előkészületeiben részt vesz min­den társadalmi-politikai szervezetünk, hogy az akció minél tömegesebb legyen. A tartományban és a köz­ségekben elkészültek a programok, s ezek magukban foglalják az akció alapvető irányzatait: nagygyűlése­ket, előadásokat, kiállításokat tartanak, filmeket ve­títenek stb. Ezekben a napokban plakátok jelentek meg, amelyek jelképesen bemutatják Jugoszlávia nem­zeteinek és nemzetiségeinek a világ felszabadító moz­galmaival való szolidaritását. A szolidaritás hetében bélyegeket árusítanak az anyagi segély egyik formája­ként, a munkaszervezetek pedig határoznak az anyagi segély összegéről. A nemzetközi szolidaritási hét lényegében kitelje­sedése a világ haladó mozgalmai segélyezésére vonat­kozó állandó tevékenységünknek, amely egész éven át lankadatlanul folyik. Vajdaságban minden ilyen tevé­kenység fő tényezője a világ felszabadító mozgalmai­nak segélyezésére alakult tartományi koordinációs bi­zottság, amely az elmúlt években is számos akció el­indítását kezdeményezte. Az akciónak jelentős erköl­csi-politikai és anyagi sikerük volt. Ezt nagyra érté­kelték a felszabadító mozgalmak Vajdaságban járt képviselői. Elvárjuk, hogy az idei szolidaritási hét ugyanolyan sikeres legyen, mint a korábbiak. A tartományi ko­ordinációs bizottság felhívja a társadalmi-politikai és a társadalmi szervezeteket, a polgárok egyesületeit, gazdasági szervezeteket,a művelődési, tudományos és oktatási intézményeket, valamint minden dolgozót és polgárt, hogy vegyen részt ezekben az akciókban, és járuljon hozzá az anyagi segélyhez. A pénzt a Szocia­lista Szövetség Tartományi Választmánya 65700—678— 518-as számú folyószámlájára fizethetik be, az alábbi megjelöléssel: a világ felszabadító mozgalmainak segé­lyezését szolgáló koordinációs bizottság. (Žiro­ račni Pokrajinske konferencije SLRN Vojvodine br. 65700— 678—518. Koordinacioni odbor za oslobodilačke pokrete u svetu.) Emil KEVRESAN, a világ felszabadító mozgal­mait segélyező koordinációs bizottság elnöke Komminitól­­ stakszervezetben ! Közvetlenül a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség kongresszusa előtt emléke­zünk egy kivételesen jelen­tős hagyományra és arra,­­ amit a Jugoszláv Kommunis­­­ta Szövetség X. kongresszu­sa a nyáron határozott aj munkásosztály és hazánk valamennyi dolgozója milliós szervezetében tevékenykedő kommunisták feladatairól. Bármennyire is sok tenniva­lója lesz a szakszervezet kongresszusának, hisszük, hogy sok részvevő és a többi szakszervezeti és pártaktivis­ta is — tekintet nélkül korá­ra — visszaemlékezik arra az időre, amikor a kommu­nisták a szakszervezetben dolgozva és harcolva erősítet­ték meg a párthoz való esz­mei és politikai hűségüket. Az idősebbek tapasztalatból tudják, a fiatalok tőlük tud­ták meg, hogyan siettek a pártösszejövetelekről a szak­­szervezetbe, hogy ebben a legtömegesebb munkásszerve­zetben közöljék az új felada­tokat és jelszavakat, ame­lyekért a munkások — a kommunistákkal az élen — tömegesen küzdöttek. Ma is, néhány évtizeddel azután, hogy a kommunistáik az első politikai összecsapá­sok után harciasságukkal és kitartásukkal megnyerték a szakszervezetek rokonszen­­vét, és hozzáláttak szakszer­vezeteik forradalmi energiá­jának mozgósításához, a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség X. kongresszusa — az effajta politikai hagyomá­nyokból és a szakszervezet­nek az önigazgatású társada­lomban betöltött szerepéből kiindulva — megállapította: „A Jugoszláv Kommunista Szövetség a szakszervezetek­nek, a munkásosztály legszé­lesebb körű politikai és akció szervezetének, a munkások szociális, politikai és osztály­kapcsolatai, egysége­s letéte­ményesének és közvetlen ér­dekei érvényesítése, valamint az osztálytársadalom kiépí­tése lényeges tényezőjének további erősítésére­­törek­szik”. Kell-e még másvalam­­mit is elmondani a kommu­nistákról és abbeli kötele­zettségükről, hogy követniük kell a hagyományokat, és meg kell valósítaniuk kong­resszusuk határozatait? Ha valaki még sincs tisztában azzal, miben rejlik az osz­tályérdek lényege és a mun­kásosztály politikai harcá­nak értelme, ugyanebben a kongresszusi határozatban el­olvashatja azt is: „a kommu­nisták célja, hogy a szakszer­vezetnek szervezetileg és munkamódszereivel gyorsab­ban kell alkalmazkodnia az önigazgatásilag társult mun­kában és az alkotmány által meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyok fejlődé­sében betöltött megnöveke­dett szerepéhez. A szakszervezet szerepe tehát nagyobb lett. Az alkot­mányban kinyilatkoztatták, hogy a termelők — a maguk szervezeteiben és önigazgatá­si intézményeiben — dönte­nek a jövedelem megszerzé­séről és elosztásáról, vala­mint az egész társadalmi új­ratermelésről. A szakszerve­zet — a kongresszusra készül­ve — a dokumentumok ter­vezetében előirányozza, hogy a társult munka alapszerve­zete legyen a szakszervezeti tevékenység kiindulópontja. Van-e tehát előbbrevaló mun­kájuk a kommunistáknak, mint az, ami a szakszervezet­ben vár rájuk? Kétségtele­nül nincsen. Mégis, nem kevés olyan kommunista van, aki megfe­ledkezve a szakszervezettel kapcsolatos kötelezettségei­ről, nem teszi meg mindazt, amit megtehetne, és ameny­­nyit joggal elvárunk tőle. Ha megkérdezzük, miért van ez így, gyakran halljuk ezt a választ: „Változnak az idők”. Nyilvánvaló, hogy ez a vá­lasz nem kielégítő, nem is serkentő. A munkásosztály legnépesebb szervezetében végzett tömeges eszmei, po­litikai munka és befolyás iránti bizonyos fokú közöny arra a szükségletre utal, hogy mindenütt, ahol ez a jelenség felbukkan, mélyre­hatóan fel kell kutatnunk gyökereit. És amikor az oko­kat keressük, nem kizárt do­log, hogy helyenként bürok­rata tudatba, szokásokba üt­közünk, amelyek értelmében kizárólag a pártintézmények útján kívánnak dolgozni, amely intézmények kevés kommunistát bíznak meg a szakszervezeti fórumokban és vezetőségekben a pártfel­adatok végrehajásával. Ha megnézzük, kik azok a kommunisták, akik elhanya­golják a szakszervezetekben végzett eszmei és politikai munkát, látni fogjuk, ezek másutt sem dolgoznak, és a becsületes munkások, szak­­szervezeti aktivisták éppen ezért nem is tartják őket igazi kommunistáknak. Nem a szakszervezetek iránti hol­miféle kivételes és külön ál­láspontról van tehát szó, ha­nem a Kommunista Szövet­ség tagjai egy része azon készségének hiányáról, hogy harcoljanak szervezetük poli­tikájáért és az önigazgatási szocialista viszonyok érvé­nyesítéséért, amelyek a bü­rokrácia és a bürokrata fel­fogások tagadását jelentik. Hogy gyökerestül kiirthas­suk az effajta magatartást, eszmei és politikai harcot kell folytatnunk. A Jugo­szláv Kommunista Szövetség X. kongresszusa kötelez ben­nünket arra, hogy ez a küz­delem állandó és elszánt le­gyen, mert sok tekintetben ennek sikerétől függ a szak­­szervezetek munkájának si­kere, amire nagymértékben számítunk. ..

Next