Magyar Szó, 1977. január (34. évfolyam, 14-29. szám)
1977-01-16 / 14. szám
Vasárnap, 1977. Jan. HL MAGYAR SZÓ Egy hét a világpontikában többek között azt jelenti, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezetben egyelőre a mérsékelt irányzat a hangadó, jóllehet a mozgalom „radikális”, harcias szárnya határozottan ellenezte a megalkuvást. A PESZ Központi Tanácsának ülésén nem is egyeztek meg abban, hogy mikor és hol tartják meg a palesztin parlament újabb ülését, s az ideiglenes palesztinai kormány megalakítása, a genfi értekezleten való részvétel, az új palesztinai állam megalakítása kérdésében sem jutottak közös nevezőre. Ez aztán semmiképpen sem válhat a palesztin nép javára. Ц rhodesiai kérdéssel kapcsolatos fölöttébb élénk diplomáciai tevékenység eredményeként — elnapolták a január 17-ére kitűzött genfi értekezlet folytatását. Miután a Rhodesiával szomszédos afrikai országok a Robert Mugabe és a Joshua Nkomo vezette Hazafias Front támogatása mellett foglaltak állást, Ivor Richard, a genfi értekezlet elnöke azon szorgoskodik, hogy Sitholénak a Muzorewának is helyet biztosítson a tárgyaláson. Minden bizonnyal éppen azért, mert nők ezzel szemben igen a hazafias Fronttal. Richard egyébként kijelentette, hogy ami a genfi értekezlet kimenetelét illeti, igen derűlátó, jóllehet nem részletezte, hogy mit ért ez alatt. Julius Nyerere tanzániai elnök ezzel szemben igen határozottan kifejtette, hogy a Zimbabwei felszabadítási háború addig nem érhet véget, míg Smith-ék át nem adják a hatalmat a néger többségnek. Ebbe már egyébként Rhodesia fehér lakosságának jelentős része is beletörődött. A minap tüntetéseket rendeztek, s támogatták a hatalomátadást, követelték a harcok beszüntetését.A Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet utáni kedvezőnek éppen nem mondható nemzetközi fejlemények egyre inkább az idei belgrádi értekezlet előkészületeire összpontosítják kontinensünk közvéleményének figyelmét. A politikai és gazdasági együttműködés, a leszerelés, az emberi jogok szavatolásának időszerű és sorsdöntő kérdései, vagyis a helsinki határozatok valóra váltásában elért — biztatónak nem mondható — eredmények minden bizonnyal élénk vita tárgyát képezik majd Belgrádban. Hazánk szerteágazó diplomáciai tevékenysége két- Iségkívül jelentősen hozzá- I járul ahhoz, hogy a konfe- I rencia minél eredményesebb I legyen. * ENGLER Lajos Jogokról és jogfosztottakról A Csehszlovák Kommunista Párt Központi bizottságának hivatalos sajtószerve, a Rudé Právo a minap igen éles hangú cikket közölt az úgynevezett 77-es alapokmány aláírói ellen. A cikket aztán átvette a többi újság is. Így a csehszlovákok is értesültek arról a hazai eseményről, amely már huzamosabb ideje foglalkoztatja a külföldi közvéleményt. Köztudomású ugyanis, hogy Csehszlovákia számos közéleti és — jobbára az 1968-as prágai tavasz alatt volt — politikai személyisége, összesen 282-en az említett alapokmányban az emberi jogok megszegésével vádolják a csehszlovák hatóságokat, s követelik a Helsinkiben hozott erre vonatkozó határozatok megvalósítását. A Rudé Právóból megtudhattuk azt is, hogy a diszszidenseket — ez egyébként egyik-másik országban az utóbbi időben igen közke-letű kifejezés — egyértel-műen elítéli a csehszlovák közvéleményt,jóllehet az alapokmány szövegével, mindeddig nem is ismerkedhettek meg. Hacsak nem olvassák a nyugati sajtót. Például az Unitát az Olasz KP sajtószervét, mely nyilvánosan védelembe vette a 77-es csoportot, s támogatja az alapokmány aláíróinak a „szólásszabadságáért, az alapvető emberi jogokért, a demokratikus szocialista társadalomért folytatott harcát” mivel „a történelem is bebizonyította, hogy az emberi szabadságok biztosítása elválaszthatatlan a szocializmus megvalósításától”. Spanyol színtéren a szélsőjobboldal tiltakozása ellenére kedvezően fejlődnek az ellenzéki képviselők és a Suarez kormányfő közötti tárgyalások. S ha ezt Santiago Carillo mondja, akkor elhihetjük. Figyelembe véve, hogy rövid idővel ezelőtt még kérdéses volt kibocsátják-e a Spanyol KP főtitkárát börtönéből, ma pedig — jóllehet személyesen még mindig nincs jelen a kormánnyal folytatott tárgyalásokon — mértéktartó állásfoglalásánál és személyes tekintélyénél fogva a közéletben jelentős szerepe van, akkor ez a nemrégi spanyolországi népszavazás eredménye mellett újabb biztató jel, hogy a Franco—diktatúra csökevényei nem gátolhatják még sokáig egy demokratikusabb Spanyolország kialakulását. Egyébként, a tárgyalásokon, jóllehet erről egyik fél sem nyilatkozott, nemcsak a mintegy 200 politikai fogoly szabadon bocsátásáról, a Spanyol KP és a munkás-szakszervezetek legalizálásáról volt szó, hanem feltehetőleg olyan lényeges kérdésekről is, mint amilyen a megreformált alkotmány megvalósítása ami, lehetővé tenné, hogy a soron következő parlamenti választások után a Cortesben ne a Franco által kinevezett, hanem a szavazók által megválasztott küldöttek legyenek. Abban az esetben Suarez kormánya, mely eddig né-hány intézkedésével — feloszlatta Franco közbiztonsá-gi bíróságait, — leváltatta a rendőrség három legmaga-sabb rangú vezetőjét, sza- badlábra engedte Carillót — s igen népszerű lett, még ha határozottabban síkraszállhatna a megígért társadalmi reformok érdekében.Libanonban némi haza- vona után tovább folynak a béke vég-leges helyreállítására iránnyuló akciók. Szarkisz libannoni elnök ultimátuma, mii szerint valamenyi szemben álló félnek haladéktalanul át kell adnia nehézfegyvereit, az aggályok ellenére, mégsem vezetett újabb ősz-szetűzésekhez. A fegyverzet — vagy legalábbis egy része — a kitűzött időben az arabközi békefenntartó erők ellenőrzése alá került. Ez : Santiago Carillo, a Spanyol KP nemrég kiszabadult vezetője Kinől színtér felerre tovább? A politikai hőre új szakasza — Pró vagy kontra Teng Hsziao-ping HÍR SZERINT MOSTA-1 távolítása, illetve ezzel pár NABAN Pekingben nappalhuzamosan a .,négyes” mesis jóval fagypont alatt van terkedéseinek áldozatául a hőmérséklet és erős északig esett Teng Hsziao-pingnek a szél fúj. A politikai fejlet a politikai életbe való újbólmények központjába keli bevonásának követelése, vült Tienanmen — Mennyei! Egyelőre nehéz ,megállapító Béke Kapuja — téren éjszan, azt jelenti-e mindez, kánként lámpák világítanak, hogy a kínai vezetésben a s a tacepaok — falragaszoki tömegek követeléseinek tük— szövegét érdeklődő kíván- röződéseként hamarosan az ősisággal olvassák a főváros elsősorban Teng Hsziao-ping siak által képviselt pragmatista A nagy hideggel ellentét- irányvonal erősödése várhatón a politikai légkör ható van. Pedig Peking fétenem is forró, de legalábbis relzs,egy tisztulási folyamat az erjedés állapotában van, nyitányaként értelmezhető s hamarosan várható a fej- események zajlanak le. remények teljes kibontaka- A kínai vezetők szervazása. Egy dolog már most mos nyilatkozatainak és a bizonyosnak látszik: Kína- falragaszok szövegének tómban a politikai harc újabb jelegéből ugyanis mindmáig belpolitikai küzdelmet — s nehéz egyértelműen követegy év leforgása alatt ezt a kezdetri a várható eszmeszakaszhoz érkezett, s kerek nyekre. Figeymet keltett vi Csou En-lai és Mao Cetung száí a har°m, , legnagyobb távozásával — személyi vál- padanyszámu kínai központozások, s az úgynevezett lan december 31-i, újévi „négyek bandájának” tavaly vezércikke, amely „az embeoktóberben letartóztatásával reá, az agyak és a termelőbizonyos fokú tartalmi módon.á,ülmetszabadulatosulások jellemezték. sak hangsúlyozta, kiemelve a „munkásosztály egység- ismét „virágozzék frontját”, és a két évtized száz virág”? óta egyetlen egyszer sem említett maoi jelszót, amely Az utóbbi napok kínai vosze sríntvirágozzék száz vonatkozású híreiből már jó- Га®, verseng.Jen száz iskoelőre sejteni lehetett, hogy ' ' Csou En-laj egykori kínai _ Ahhoz, hogy némileg megminiszterelnök halálának elértsük egyrészt a Teng ső évfordulóján, tehát ja- Hsziao-ping rehabilitására már nyolcadikén tetőzik irányuló követelést és a „vimaid a „négyes bandát” bírágozzék száz virág” felszóráló, illetve a nép körében értelmét, illetve a kettő könagyon népszerű Csou En- z°tti összefüggést, emlékeztet iránti kegyeletadás tetetőül csak annyit, hogy egyében zajló plakátháború, jelszót Mao Cetung még 1956 így is történt. A tömeg a áprilisában hirdette meg, s Csou En-lai halálának év-e akkoriban úgy tűnt, hogy fordulóját követő napokban hosszú távú politika mottóis tucatszám helyezte el a fáról van szó. A „virágoskegyelet koszorúit a Menyzék száz virág” jelszóval nyer Béke Kapuja terén álló Mao tulajdonképpen valahősök emlékművénél, a mennyi társadalmi erőt mor Csou En-lai iránti tisztelet- gósítani és ösztönözni akart adás nagyon is világos volt a szocialista fejlődésre. Egy tikai követeléssé változott, évvel később, 1957-ben azonos. e követelések hangadóban a kampányt váratlanul eleve a tavaly októberben leállították, s az „illatos iiletartóztatott, s azóta egy- rágoktól”, tehát a helyes szerűen csak „négyes klikk- úton levőktől való megkünek” nevezett vezető kínai könböztetésül a szocialista álszemélyiségek híveinek ellenes nézetek képviselőit „mérges dudváknak” bélyegezték meg, tehát jobboldali opportunistáknak, a kapitalizmus visszaállítása híveinek nyilvánították, s üldözni kezdték őket. A kulcskérdés A „virágozzék száz virág” jelszó politikai indítékai máig is sok vita tárgyát képezik, tény viszont, hogy a jelszó újbóli megemlítése nem véletlenül esik egybe a tömegek azon követelésével, hogy Csou En-laj kegyeltjét, Teng Hsziao-pinget állítsák ismét vissza vezető tisztségbe. A jelekből ítélve a Mao Cetung örököse tehát a Hua Kuo-feng és a kínai vezetőség előtt álló kulcskérdés a jelen politikai pillanatban éppen Teng Hsziao-ping rehabilitálása ugyanis egész sor politikai kérdést vet fel, hisz, ha a négyek bandájának mesterkedése nyomán tavaly áprilisban kegyvesztetté vált Teng Hsziao-ping ismét felemelkedik a porondra, a vezetőségből távozniuk kell mindazoknak, akik októbert megelőzően a radikális négyek malmára hajtották a vizet. Ha Hua Kuofeng eleget tesz a falragaszokon megjelent követeléseknek — egyik legutóbbi nyilatkozata, amely szerint ez az esztendő a „négyes klikk” híveivel való leszámolás jegyében fog elmúlni, éppen ezt sejteti — abban az esetben várható, hogy Kínában egyrészt teljesen felülvizsgálják a kulturális forradalom „vívmányait”, másrészt a tavaly áprilisban a Mennyei Béke Kapuja téren lezajlott zavargások is más minősítést kapnak. Mindennek egy másik vetületeként gazdasági téren a „politikai lelkesedés” és az ideológiai ösztönzők helyett a dolgozók nagyobb mérvű anyagi ösztönzése kerülhet előtérbe — úgy, ahogy azt Teng Hsziao-ping annak idején hirdette. VARGA István ! „Ssuranyhegyem” A sanghaji négyes S. oldal ERICH HONECKER ÁLLAM- ÉS PARTLY KÜLDÖTTSÉG élén érkezett hazánkba, hogy viszonozza Tito elnök 1974-ben tett látogatását a Német Demokratikus Köztársaságban. A szemüveges, tanáros külsejű Konecker a Saar-vidéki Neunkirchen kisvárosban született 1912. augusztus 25- én. Bölcsője egy bányászcsalád szegényes lakásában ringott. Apja a Szociáldemokrata Párt, majd az első világháború után megalakult Kommunista Párt tagja volt. A népszerű kommunista bányászmestert a munkások hamarosan beválasztották a városi tanácsba. Édesanyja a pártlapot, az Arbeiter Zeitungot terjesztette, és ebben a nyolcéves Erich segítette minden reggel iskolába menet előtt. Mégis az iskola legjobb tanulója volt, és tízéves korában már szerepet kapott az úttörőszervezetben. Miután kitanulta a bányász meserségét, apja nyomdokán, leereszkedett az aknába. Nem sokáig dolgozhatott szakmájában. A kis úttörő már 1926-ban tagja lett az Ifjúkommunista Szervezetnek, három évvel később pedig felvették a Németországi Kommunista Pártba. Szervezőképességére hamar felfigyeltek elvtársai, és 1931-ben megválasztották a Saar-vidék Ifjúkommunista Szövetsége titkárának. Hitler hatalomra jutásakor már tagja volt a központi vezetőségnek, éz egyben az Ifjúkommunista Szövetség vezetésével volt megbízva. Fontos politikai munkája folytatására illegalitásba kellett vonulnia. A Gestapo három évig nyomozott utána, mígnem 1936.február 4-én letartóztatta. Kegyetlen meghurcoltatása után „hazaárulásért” tízévig súlyos börtönre ítélték. Brandenburgi börtönzárkájából a Vörös Hadsereg szabadította ki 1945-ben. A barna pestis múltával, a Német Demokratikus Köztársaság első elnöke, Wilhelm Pieck Honeckert bízta , meg a Freie Deutsche Jugend, a német ifjúsági szervezet életre hívásával. Honecker, aki korábbi nagy tapasztalattal rendelkezett, hozzáértéssel tett eleget fontos megbízatásának. 1955 májusáig sikeresen irányította a Szabad Német Ifjúság Szervezetét, akkor két évre a Szovjetunióba küldték politikai főiskolára és szakosításra. Visszatérte után, 1958 februárjában a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának a titkára, júliusban pedig beválasztották a politikai bizottságba. A minisztertanács 1960-ban a Nemzetbiztonsági Tanács titkárává nevezte ki. Ekkor már Walter Ulbricht után az NDK második személyeként emlegették. Ezt igazolja az a tény, is hogy a Német Szocialista Egységpárt 1963-ban tartott hatodik, majd az 1967-ben tartott hetedik kongresszusán Ulbricht első titkáron kívül csak Honecker tartott beszámolót. Az európai enyhülésnek, Moszkva és Bonn békés közeledésének korszakában a Kreml sugallatára a merev Ulbrichtnak távoznia kellett ,első titkári poszjáról, és az hangzatos, voltaképpen tiszteletbeli pártelnöki tisztséggel bízták meg. A Német Szocialista Egységpárt 1971 júniusi kongresszusa megerősítette Erich Honeckert első titkári állásában. A múlt év májusában, a párt Berlinben tartott kilencedik kongresszusa erre a tisztségre újra Honeckert választotta, majd az NDK államtanácsa elnökének is megválasztották. Most zárult belgrádi látogatása és tanácskozása — magas rangú vendégünk kijelentése szerint — „hozzájárult az NDK és a JSZSZK közötti testvéri viszony elmélyítéséhez”. S. T.