Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 163-177. szám)
1977-06-16 / 163. szám
2. oldal Az AESZ 29. ülésszaka Csak fegyveres harccal lehet legyőzni a leigázó erőket Az Afrikában folyó szabadságharc osztályjellegű Luandából jelenti a Tan- Jug. Agustinho Neto Angola elnöke tegnap Luandában megnyitotta az Afrikai Egységszervezet Felszabadítási Bizottságának (AESZ) 29. ülésszakát. Marokkó kivételével az ülésen megjelent mindegyik tagállam küldöttsége, Zaire és Líbia bejelentett küldöttségét pedig várják. Az ülésszakon több felszabadítási mozgalom és szervezet is részt vesz. Az AESZ Felszabadítási Bizottságának 29. ülésszakán jelen van William Eteki, az AESZ főtitkára, Hasim M'Bite, az AESZ Felszabadítási Bizottságának végrehajtó titkára, Salim Ahmed, a dekolonizációsügyi bizottság elnöke és, több magas rangú személy. Agustinho Neto elnök bevezető beszédében a következőket mondta: „Ez történelmi pillanat a dél-afrikai népek felszabadításában, és csak fegyveres harccal lehet legyőzni a leigázó erőket a világban, mert a népek önrendelkezése nem valósítható meg sem tárgyalásokkal, sem értekezletekkel. Az angolai elnök továbbá kiemelte az Afrikában folyó szabadságharcok osztályjellegét, hangsúlyozván, „hogy elsősorban a nép, a kizsákmányolt osztály érdekeit kell megvédeni.” „Mi készek vagyunk anyagi segélyt nyújtani még lemondások árán is. Angola — hangsúlyozta — támogatás formájában fejezi ki Szolidaritását a délafrikai országokkal.” Neto elnök foglalkozva az Angola függetlensége elleni törekvésekkel kijelentette: „A népeknek teljes függetlenséget és szabadságot kell követelniük, hogy olyan társadalmat , politikai rendszert válasszanak, amely nekik a legmegfelelőbb. Neto külön hangsúlyozta országa Zimbabwe, Namíbia, Dél-Afrika, a Kanáriszigetek és Dél-Timor népeinek nyújtott támogatását. Ami Zimbabwét illeti — magyarázta tovább Neto —, mi Angolában fenntartással nézünk arra a követelésre, hogy Zimbabwében választásokat tartsanak abból a célból, hogy elérjék a néger lakosság uralmát, még akkor is, ha az csak taktika. Ezáltal csak megtévesztenék a népet, és nem érnének el semmilyen eredményt. „Rhodesiában most arra van szükség, hogy az angolok átengedjék a hatalmat a többségben levő afrikai népnek. Namíbia népe a dél-afrikai fajgyűlölők uralma alól kell hogy felszabaduljon, hogy egyenrangúan és szajjbadon fejlődjön. Dél-Afrikában számos osztályharc foyik, melyek súlyosabbak minden eddiginél. Ott a probléma sohasem, volt csupán faji jellegű, a faj csak érvként szolgált ahhoz, hogy az egyik osztály uralkodhasson a másik fölött” — fejezte be Neto elnök. William Eteki, az AESZ főtitkára, üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a felszabadítási háború forradalmi folyamat, amely azonban nem éri el célját, ha neokolonializmussal fejeződik be. A főtitkár rámutatott a nyugati erőknek a kisebbségi rendszer megmentésére irányuló elkésett és kétértelmű kezdményezéseire, és a segély növelésére szólított fel, majd hangsúlyozta, hogy a legrövidebb időn belül mozgósítani kell az erőket, hogy valamely afrikai állam megtá- ts madása esetén készenlétben legyenek. A nyugati erők — mondta Eteki — szabadságharcunkat csak ideológiai normáik ke-retében, illetve az általuks védelmezett érdekekkel öszszefüggésben akarják látni”. „ A tegnapi, ülésen többen is felszólaltak. Holnap zárt ülést tartanak, amelyen ,kimondottan, a bizottság tagállamainak képviselői vesz- nek részt. A fegyverkezés költségei Tavaly az egész világon 334 milliárd dollárt költöttek a fegyverkezésre. A stockholmi Nemzetközi Békeügyi Kutatóintézet egy részletes tanulmánya szerint 1976-ban 105 ország hozatott be különféle típusú fegyvert. Ami az atomfegyverkezést illeti a célba lövés pontossága miatt veszélyesebb lett, mint bármikor. Az intézmény szakembereinek előrejelzése szerint az atomtöltetű rakétákat a közeljövőben 13 000 kilométer távolságra lehet ellőni, a cél mindössze 30 méterrel téveszthető el, míg a mai legkorszerűbb rakétákkal ugyanezen a távolságon 350 métert is tévedhetnek. Eddig 1386 navigációs rakétát lőttek ki. A stockholmi intézmény tanulmánya szerint nukleáris fegyverrel az utóbbi 30 év alatt 125 balesetet okoztak. MAGYAR SZÓ Reagálás Washingtonban Washingtonból jelenti a Tanjug. A fasiszta terrorista emigrációnak a jugoszláv ENSZ misszió elleni legújabb támadása már a nyolcadik jugoszlávellenes akció két év alatt, ha csak a nagyobb bűncselekményeket számoljuk. Az amerikai külügyminisztérium képviselői „sajnálkozásukat fejezik ki, hogy az incidens bekövetkezett”, a hivatalos kommentárt később tudatják. Másrészt az amerikai funkcionáriusok megelégedésüket fejezik ki, hogy a NewYork-i rendőrségnek két óra alatt sikerült véget vetnie a támadásnak, és letartóztatnia a terroristákat. 1 . Washingtonban nem kételkednek abban, hogy a terrorista cselekedetet éppen a belgrádi európai biztonsági lél együttműködési értekezlet megnyitója előtt tervezték végrehajtani. Maguk az amerikaiak sem hisznek abban, hogy lehetetlen volt felfedni, és legalább egy bűnözőt letartóztatni azok közül, akik ■ végeztek már terrorista akciókat a hivatalos jugoszláv képviseletek ellen. Az összes többi bűncselekmény és terrorista akció esetében jól ismert az amerikai rendőrség hatékonysága. Ezért nehéz megszabadulni attól a benyomástól, hogy az USA- ban meghatározott erők és csoportok védik a bűnözőket, és olyan jugoszlávellenes akciók esetére tartogatják őket, amikor erre szükség mutatkozik valamilyen okból, és amikor a jugoszlávellenes támadás hatékonynak látszik. A kedd esti támadás után az amerikai rendőrség kezére került a három terrorista, akik kétségtelenül kapcsolatban állnak a jugoszlávellenes terrorista akciók szervezőivel. Csütörtök, 1977. jún. 16. Sajtóközlemény a JSZSZK ENSZ missziója elleni támadásról Terrorakció Jugoszlávia tekintélyének csorbítására A fasiszta csoportokat évek óta megtűrik az USA talaján . Támogatás nélkül az ilyen csoportok nem működhetnének New Yorkból jelenti a Tanjug. A JSZSZK ENSZ missziója kedden este sajtóközleményt adott ki a misszió elleni támadásról és Radomir Medic házgondnok súlyos megsebesítéséről .A támadást azok a fasiszta terrorista csoportok gonosztettének mintősítette, amelyeknek tevékenységét már évek óta megtűrik az USA talaján. Az a tény, hogy a terroristák behatoltak a misszióba, és megsebesítették a házgondnokot, arra mutat, hogy nem rettennek vissza a gyilkolástól, és az erőszaktól, amely éppen a fasiszta erők módszere. Példaképeik ЦШег és Mussolini szövetségesei a második világháború alatt Jugoszlávia területén több százezer ártatlan ember életét oltották ki. Az amerikai hatóságok képviselői — áll a közleményben — a legmagasabb szinten azt bizonygatták, hogy e terroristák tevékenységét és erőszakoskodásátmeghiúsítják. Sajnos ez alegújabb bűncselekmény ismételten bebizonyította, hogy e tekintetben nem tete tték meg a szükséges intéz- s kedéseket, nem akadályozták meg a fasiszta-terrorista csoportok működését. A közlemény végén a jugoszláv ENSZ misszió megállapítja, hogy ezzel a terrorista támadással bizalmatlanságot akartak vinni ajugoszláv—amerikai viszonyokba, amelyek az utóbbi időben igen sikeresen fejlőd -t nek, ami megnyilvánult Mondale amerikai alelnök nemrégi jugoszláviai látogatásában is. A közlemény végül leszö- idézi: az akciót nyilvánvalóan úgy tervezték, hogy a belgrádi európai biztonsági és együttműködési értekezlet kezdete előtt megcsor■bítsák Jugoszlávia tekintélyét, amely vendéglátója ennek az értekezletnek. Ez kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a terrorista akció a fasiszta és hidegháborús erők műve, amelyek támogatása nélkül az ilyen csoportok bizonyára nem működhetnének. A lenesek mindenre kész bűnözők Medic házgondnok élete nem forog veszélyben A jugoszláv képviselőknek nincs meg a kellő védelmük New Yorkból jelenti a Tanjug. ■A terroristák, akik kedden felfegyverkezve betörtek a JSZSZK ENSZ miszsziójának épületébe, éssúlyosan megsebesítették Radomir Medić házgondnokot. Radivoje Petkovic, a washingtoni jugoszláv nagykövetség ügyvivője kedden este éles hangú tiltakozó jegyzéket intézett a State Departmenthez a jugoszláv ENSZ misszió elleni terrorista támadás és Radomir Medic, házgondnok megsebesítése miatt. Petkovic a tiltakozó jegyzéket George West külügyi titkárhelyettesnek nyújtotta át, nem ismeretlenek az amerikai rendőrség előtt. F Ezt a New Yorki rendőrség már akkor közölte a hivatalos jugoszláv képviselőkkel, amikor még a terroristák a misszió épületében voltak. A három terrorista: Marijan Buconjic, Vlado Dizdar és Jozo Brekalo. New Yorkban és Chicagóban is tevékenykedtek. 45—50 évesek, öt revolverrel felfegyverkezve törtek be a jugoszláv misszió épületébe. Amikor a bejárati üvegajtó mögül hozzájuk lépett Radomir Medic házgondnok, az egyik terrorista nyomban rálőtt. Ezen a helyen, kedden késő éjjel az amerikai újságírók, akik Jakua Petric nagykövet sajtóértekezletére érkeztek, még láthatták a vérfoltot. A súlyosan sérült Medicet azonnal megoperálták. Az orvosok később közölték a jugoszláv misszióval, hogy a golyót nem vehették ■ ki a testéből, mert valahol a gerinc táján akadt meg. Valószínűleg újabb operációra lesz szükség, hogy a löve- idéket eltávolítsák. A támadás pillanatában a misszió épületét őrző rendőr az utcán volt. Az éjszaka folyamán az eseményt re- t konstruálva megállapították, hogy a rendőr a lövés hallatára a támadók után rohant, és ez úgy látszik jelentős mértékben kihatott azegész terrorista művelet kimenetelére. A rendőr felrohant a lépcsőkön, a terroristák pedig előtte futottak. Eljutottak a harmadik emeletig, behatoltak egy szobába, és bent eltorlaszolták a bejáratot. Ez idő alatt Radomir Medic vérbe fagyva hevert a főbejáratnál. A rendőrség rádiókészüléken értesítette a rendőrállomást, a megerősítés megérkezett. Medicet pedig elszállították a Lennox nevű kórházba. Petric nagykövet a kedden késő este megtartott sajtóértekezlete kijelentette, hogy a New Yorkban tartózkodó jugoszláv képviselőknek nincs meg a kellő védelmük a legsúlyosabb bűncselekményekre kész terroristákkal szemben. A támadás hírére a miszszió és a főkonzulátus több tagja megérkezett. A rendőröktől erélyes eljárást követeltek, azt, hogy fogják el a terroristákat, és vezessék ki őket a jugoszláv ENSZ- misszió épületéből. A legfontosabb az volt, hogy megállapítsák, vajon a magukat elbarikádozó terroristák nem tartanak-e foglyul valakit a misszió tagjai közül. Azt jelentették ugyanis a rendőrségnek, hogy túszuk van Amikor később megállapították, hogy a misszió tagjai közül mindenki a helyén van, Petrie nagykövet utasítást adott a rendőröknek ■hogy azonnal tisztázzák a helyzetet. Röviddel ezután a terroristák megadták magukat a rendőrségnek, és most börtönben vannak. Petrie nagykövet tájékoztatta az amerikai sajtót arról, hogy az amerikai hatóságoknak felhívták a figyelmét a terrorista támadásra, és azt a választ kapták, hogy komoly védelmi intézkedéseket tesznek. Mégis az arcátlan támadás megtörtént, de nem volt semmiféle különleges védelmi intézkedés, a misszió épülete előtt mindössze egy rendőr posztolt. A jugoszláv nagykövet kijelentette az amerikai újságírók előtt, nem kételkedik az amerikai hatóságok jóindulatában amikor a terrorizmus megfékezéséről van szó, de eddig még egyetlenegyszer sem történt meg, hogy valakit letartóztattak volna a New York-i külföldi ENSZ-képviseletek elleniterrorista tevékenység miatt. ) (94) — Nagy öröm számunkra, hogy ellátogathattunk az Uralba, ahol a dolgozók a szocializmust építik, és ahonnan a nagy honvédő háború idején ellátták a Vörös Hadsereget, hogy diadalmaskodhasson a német fasiszta hódítók felett — mondotta Tito Puskarov üdvözlő szavaira válaszolva. — Velem együtt érkeztek azok az elvtársak is, akik még sohasem voltak Szibériában, sem az Uralon, és mi valamennyien nagy érdeklődéssel várjuk, hogy megismerkedjünk Szibéria dolgozóinak vívmányaival e szörnyű háború után... Tito meglátogatta az Ordzsonikidzse nevű uráli nehézgépgyárat. Ez a Szovjetunió egyik legnagyobb ipari óriása —úgy is hívják, hogy Uralmas —, itt tartózkodott Tito 30 évvel ezelőtt 1935-ben, amikor a JKP küldöttsége élén — Drago Petrovictyal, Milan Radovanovictyal és August Cesarec íróval együtt — a Komintern VII. kongresszusa után háromhetes körúton volt a Szovjetunióban, és ellátogatott Szverdlovszkba, Kujbisevbe, Cseljabinszkba és Magnitogroszkba. Szverdlovszkban emlékül kapott egy ötágú csillagot, amely uráli köböl készült. Tito elmondta, hogy ez a vállalat már akkor nagy hatással volt rá. — Ma körbejárva kombinátorokat, megfájdultak a lábaim, pedig alig egy tizedét láttuk. Tito, június 22-én, éppen azon a napon látogatott el az Uralmasba, amelyen 24 évvel ezelőtt Hitler megtámada a Szovjetuniót. Elmondta a dolgozóknak, hogy azon a napon összeült a JKP Központi Bizottságának Politikai Irodája, és úgy határozott, hogy a jugoszláv népeket fegyveres felkelésre szólítja fel. — Népünk készséggel tett eleget ennek a felhívásnak, és megkezdődött a harc a fasiszta megszállók és a hazai árulók ellen, amely négy évig tartott. Ebben az időben sokat gondoltam a Ti gvárotokra is, azt mondottam, hogy az Uralmasban valószínűleg fegyvereket gyártanak a Vörös Hadseregnek. És nem csalódtam. Amikor megkaptuk a T-34-es tankot, láttuk, hogy ez az Uralmas munkásainak terméke, és nagyon örültünk neki. Tudtunk arról, hogy a fasiszta megszállók milyen pusztítást zúdítottak a Szovjetunióra 1941 első hónapjaiban, és hogy nektek itt, az ■ Uraiban, Szibériában és más helyeken sikerült képesítenetek a gyárakat arra, hogy fegyvereket gyártsanak a frontokon harcolóknak. Természetesen Tito itt a munkások előtt is beszél, a világbékét fenyegető új veszélyekről: — A világhelyzet ma nem a legjobb. Akadtak, hogy úgy mondjam, újabb reakciós körök, akik új háborúról ábrándoznak. Talán úgy vélik, hogy már húsz év múlott el békében, és ismét hozzá kell kezdeni a háborús pusztításhoz. Az új katasztrófa veszélye nem kicsi, de maaz erőviszony más, mint 1941-ben volt. Tito végül beszélt a Szovjetunió és Jugoszlávia további együttműködéséről, hangsúlyozva, hogy e tekintetben sokat tettünk, de még mindig rengeteg a tennivaló. — Többek között szükség van arra, hogy gyakrabban látogassuk meg egymást. Jugoszlávia szép ország, gyönyörű tengere van, ott vannak nálunk az Alpok nyúlványai és a többi hegy, a gyönyörű erdők, van sok szép vidékünk. Nyáron nálunk kiválóak a nyaralási föltételek, s a mi tengerünkön télen sincs hideg. A Szovjetunió ugyanilyen gazdag természeti szépségekben, amit a mi embereink nem ismertek meg eléggé. Elvtársaimmal együtt tegnap repülőgépről néztem ezt a gyönyörű vidéket, amelyet valóban látni kell... Szerintem minden lehetőség megvan kapcsolataink sokoldalú fejlődésére. És szükség van arra, hogy tovább szilárdítsuk barátságunkat és haladjunk a kommunizmus nagy eszményének megvalósítása felé. (Folytatjuk) Tito, a béke építője RÉSZLET ZVONKA STAUBRINGER : ^ ^ • TITO, A VILÁG POLGÁRA CÍMŰ KÖNYVÉBŐL