Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 163-177. szám)
1977-06-16 / 163. szám
Csütörtök, 1977. jún. 16. MAGYAR SZÓ A világsajtó a belgrádi értekezletről fiz enyhülés a háború szörnyűségének egyedüli alternatívája Belgrádból jelenti a Tanjug. A belgrádi európai együttműködési és biztonsági értekezlet kezdetét tegnap a lapok világszerte számos cikkel, vezércikkel, különtudósítással, nyilatkozattal és interjúval jelölték meg. Az enyhülésért minden vonatkozásban című cikkében a L’Humanité, a Francia KP lapja hangsúlyozza, hogy a belgrádi értekezlet napirendje „létfontosságú jelentőségű, mert az enyhülés folytatásáról és elmélyítéséről van szó, amely a nukleáris korszakban az új háború szörnyűségének egyedüli alternatívája”. A lap hangsúlyozza, hogy enyhülésen a biztonságot és a leszerelést, a gazdasági együttműködést és az emberi jogokat értjük. Az enyhülés útján csak az előrehaladás teremthet jobb feltételeket a demokrácia fejlődésére a világon. A Le Figaro közli Michel Jobert volt francia külügyminiszter nézetét, amely szerint „Belgrádban tudják, hogy mit kíván az el nem kötelezettség mozgalma mondani”, és hogy „Jugoszláviában sok éven át abban a reményben munkálkodtak, hogy sor kerül a népek tényleges szabadságára”. A nyugatnémet sajtó szerint az előkészítő értekezlet nemcsak megállapodás lesz a szervezeti és műszaki kérdésekről, habár ez az alapvető lényege. A Die Welt című lap szerint sok mindentől függ, hogy a fő értekezleten milyen módon állítják össze a helsinki határozatok érvényesítésének mérlegét. A Frankfurter Rundschau hangsúlyozza, hogy a belgrádi értekezlet sikeréhez szükség van a türelmességre, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig hangsúlyozza, hogy „a jövő felé kell tekinteni, nem pedig a múlt felé, az együttműködés felé, nem pedig a konfrontáció felé”. A szovjet lapok, rádió és televízió nagy figyelmet szentelnek a belgrádi értekezletnek. Úgyszólván mindegyik napilap közzétette a TASZSZ bővebb információját a nemzetközi reagálásokról. A lapok külön mellékleteket közölnek, amelyekben rámutatnak az értekezlet jelentőségére az európai enyhülési, együttműködési és biztonsági folyamat továbbfejlődése céljából. A központi televízió külön adást szentelt a Sava kongresszusi központnak és a belgrádi előkészületeknek. A Pravda Fejleszteni kell Helsinki szellemét című cikkében hangsúlyozza, hogy az ENSZ-ben sok ország képviselői rámutatnak,:a belgrádi értekezletnek a gyakorlatban kell kinyilvánítania az összes részvevők jóindulatát, és hozzá kell járulniuk az új lépésekhez a békéhez és a népek közötti egyenrangú együttműködéshez vezető úton. A belgrádi értekezlet jellege és jelentősége alapjánl különleges esemény a nemzetközi viszonyokban, szögezi le a Lityeraturnaja Gazeta. A lap szerint a belgrádi értekezlet fő feladata elemezni a helsinki záródokumentum érvényesítéséhez szerzett pozitív tapasztalatokat, és ki kell dolgoznia az új javaslatokat és kezdeményezéseket e dokumentumnak mint az összes részvevő tartós programjának alapján. [ Ha a nagyhatalmak közötti viszony az egyik oka a belgrádi értekezlet kimenetele bizonytalanságának, akkor mégis vannak jelenségek, amelyek bátorítanak. Ezek közé tartozik a viszonyok rendezése Közép-Európában, külön pedig a jugoszláv—olasz egyezmény. „Kár, hogy hasonló pozitív lépésekből nem volt több a leszerelés terén” — írja a lap. A belgrádi értekezlet kezdetét rendkívül nagy publicitással ismertetik az öszszes brit tájékoztatási eszközök. A Morning Star, a Brit KP lapja kezdeményezi az építő jellegű és gyümölcsöző dialógust Belgrádban, majd megállapítja: „A világnak világosan ki kell mondania, hogy Belgrádban további lépéseket akar látni a békéhez, a kereskedelemhez és a nemzetközi gazdasági, technológiai együttműködéshez szükséges szilárdabb alap megteremtése felé”. A lap hangsúlyozza, hogy a belgrádi értekezletnek „el kell oszlatnia a hidegháborús gyanakvást és kedvező légkört kell teremtenie, amelyben az emberi jogok — a politikai, szociális és gazdasági jogok — valóban virágozhatnak. A többi brit lap első kommentárjaiban hangsúlyozza: a nyugati országok azt szeretnék, ha Belgrádban az eszmecsere a Helsinki dokumentum összes kérdéseiről, beleértve az emberi jogokat is, „a vita szintje alatt” folyna. Pója Frigyes magyar külügyminiszter a belgrádi értekezlettel foglalkozva a Magyar Hírlapban megállapítja, hogy a helsinki záróokmány érvényesítésének feltétele az egyenjogúság, a be nem avatkozás, s hogy a Helsinki után szervezett kedvező tapasztalat, valamint az építő jellegű légkör kijelöli a jövőbeni feladatokat a záróokmány alkalmazásában. A Magyar Nemzet hírmagyarázata leszögezi, hogy a belgrádi értekezlet feladata, hogy újabb eszistékkel és javaslatokkal ösztönözze a további munkát. Kádár és Ceausescu megbeszélései Budapestről jelenti a Tanjug. Debrecenben tegnap megkezdődtek Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, és Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának a megbeszélései. A tárgyalást ma román területen, Nagyváradon folytatják. Kádár és Ceausescu megvitatta a művelődési, gazdasági kérdéseket, valamint a nemzetiségi politikát. Az előkészítő értekezletekből megállapítható, hogy Románia a kétoldalú együttműködés keretében a gazdasági tényezőket tartja fontosnak, Magyarország pedig a hangsúlyt azokra a kedvezményekre szeretné helyezni, amelyekben az egyik országból a másikba utazó polgárok részesülnének. A Népszabadság egyébként leszögezi, hogy Magyarország várakozással tekint a találkozó elé. A lap megítélése szerint e megbeszélések összefüggésben állnak a belgrádi biztonsági és együttműködési értekezlettel. Politikai gyilkosság Törökországban Ankarából jelenti az AFP. A kelet-törökországi Erzurum városban tegnap meggyilkolták Orhap Jevizet, a műegyetem vegytantanárát. Jevize az egyetem épülete előtt autóbuszra várt, amikor három fiatalember rárontott, s késsel halálosan megsebesítette. A meggyilkolt tanár a baloldal iránti rokonszenvéről volt ismert. Tito a szabadságharc jelképe A norvég kormányelnök nyilatkozata a Szkopjei Televíziónak Szkopjéból jelenti a Tanjug. „A jugoszláviai vezetőkkel, elsősorban Tito elnökkel folytatott megbeszéléseink rendkívüli lehetőségként szolgáltak a jugoszláv —norvég kapcsolatok további fejlesztésére — mondta többek között Odvar Nordly, a norvég kormány elnöke macedóniai látogatása után a Szkopjei Televíziónak adott nyilatkozatában. A norvég miniszterelnök kedvezően értékelte a két ország politikai kapcsolatát és művelődési együttműködését. Megállapította hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmaradtak a fent említettek mögött, ám a tárgyalások hozzájárulnak a helyzet javulásához. — Alkalmunk volt találkozni Tito elnökkel is. Számunkra ez feledhetetlen esemény, — jelentette ki a norvég miniszterelnök. Tito elnök a fasizmus elleni harc és a szabadság jelképe. Rövid macedóniai látogatása alatt szerzett benyomásáról szólva Nordly miniszterelnök kijelentette, hogy küldöttségének tagjait lenyűgözte a látogatás. Arra a kérdésre, miképp értékeli a belgrádi együttműködési és biztonsági értekezletet a norvég kormányfő kijelentette, hogy az értekezlet elősegíti a népek közötti jobb megértést. Waldheim a belgrádi értekezletről New Yorkból jelenti a Tanjug. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár kedden este kijelentette, hogy gondosan figyelemmel fogja kísérni a belgrádi európai biztonsági és együttműködési értekezletet, és üdvözölni fog mindent, ami az értekezlet révén előmozdíthatja az ENSZ céljait és elveit. A Tanjug tudósítója felkérte a főtitkárt, hogy fűzzön magyarázatot a belgrádi vita elejéhez. Waldheim válaszában megállapította, hogy az egyezmény, amelyet Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevői aláírtak, a legnagyobb mértékben az ENSZ-alapokmány elveiből ered. Az El Pais című, független madridi lap véleménye szerint várható, hogy Belgrádban mindenki megpróbálja „a húrt a végsőkig feszíteni, de úgyszintén mindenki megakadályozza majd, hogy ez a húr elszakadjon”. Az újság szerint a belgrádi értekezletnek „alkalomnak kellene lennie arra, hogy a Nyugat és a Kelet megtalálja közös nyelvét egyes lényeges kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban nézeteltérések vannak közöttük”. A Ya című katolikus lap hangsúlyozza, hogy a belgrádi értekezleten „egyik fél sem érdekelt abban, hogy a helyzetet kiélezze”. Természetes, hogy tíz értekezlet megszervezését Jugoszláviára bízták A L’Unitá, az Olasz EP lapja hangsúlyozza: természetes, hogy az értekezlet megszervezését Jugoszláviára bízták, mint ahogyan az is, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezletet Finnországban tartották „azért, mert ez a két ország nem tartozik tömbökhöz és igen pozitív funkciója van”. Az európaiak számára a belgrádi értekezlet igen fontos alkalom lesz, „az európai országok többsége ma kedvezően értékeli azt, ami Helsinkiben és utána történt, nem ragadtatja el magát a győzelemittasságtól, de nem is huny szemet a megoldatlan problémák fölött”. A L’Unitá megállapítja, hogy a belgrádi értekezlet „nem éppen jó jelek közepette” kezdődik az USA és a Szovjetunió közötti viszonyok rosszabbodása miatt. A spanyol parlament új elnöke János Károly spanyol király tegnap Antonio Hernandez Gilt, közismert jogászt nevezte ki az új spanyol parlament elnökévé. A tavaly december 15-én elfogadott alkotmánymódosítás szerint, a királynak jogában áll kinevezni a parlament elnökét, és negyvenegy szenátort. A király által kijelölt szenátorok névsorát rövidesen közzéteszik. Merényletsorozat Spanyolországban A külföldi hírügynökségek jelentése szerint tegnap több spanyol városban néhány bombamerényletet követtek el. A választások kezdete előtt tegnap reggel bomba robbant a sevillai Igazságpalotában. Néhányan megsebesültek, többek között két rendőr is. Infláció Dél-Amerikában Limából jelenti a Tanjug. A latin-amerikai országok közül tavaly és az idén Peruban, Argentínában, Chilében, Mexikóiban, Uruguayban és Brazíliában volt legmagasabb az infláció. A pénzromlás foka Peruban 54, Chilében 105, Argentínában pedig 351 százalékos volt. Neutronbomba Az Egyesült Államokban olyan új nukleáris fegyveren dolgoznak, amely megöli az embereket, de nem pusztítja el a tárgyakat — írja a Washington Post. Ez a fegyver bizonyítja majd gyakorlatilag az úgynevezett neutronbomba elméletét, amely már sok éve foglalkoztatja az amerikai tudósokat. A Washington Post szerint a neutronbomba nem rombol és nem szabadít fel hőenergiát, úgyhogy az épületek és a páncélosok sértetlenek maradnak. A felszabaduló hatalmas neutronmennyiség azonban minden élőlényt elpusztít. A neutronbomba gyártását az Egyesült Államok elnöke hagyja jóvá személyesen. A Washington Post szerint Ford elnök annak idején aláírta a szükséges jóváhagyást. (AP) 3. oldal A helsinki eredmények részévé váltak az európai, sőt a nemzetközi vaiósápok (Folytatás az 1. oldalról) európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányából eredő célok megvalósítására irányuló, multilaterális erőfeszítéseknek. Mindannyian tudatában vansgyünk annak, hogy itt hosz- szú távra szóló, összetett folyamatról van szó, és szükség van arra, hogy ez a fol lyamat minden alkalmas formában kiteljesedjen. Ezt a közös feladatunkat még összetettebbé teszi, hogy vannak sötét erők, amelyek ellenségei a detente-nak, és amelyek minden eszközt fölhasználnak — a propaganda - kampánytól a nyomásgyakorlás különféle formáiig és a terrorista akciókig — abban a törekvésükben, hogy gátolják a nemzetközi feszültség felengedését, és meghiúsítsák az európai és nemzetközi bizalom, biztonság és együttműködés erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai és a világhelyzet alakulása a helsinki értekezlet után meggyőzően igazolta, az értekezlet kontinuitásának szükségességét, amit most érvényesítünk is ezzel az összejövetellel, amely előkészítése a részvevő országok képviselői idén, szintén itt, Belgrádban, megtartandó értekezletének. A belgrádi értekezlet előkészítésével kapcsolatos, széles körű tevékenység mutatja, milyen nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak neki, de ugyanakkor tanúsítja annak életerejét is, amit „Helsinki szellemében” mondunk. Alkalom, hogy felmérjük az eddig megtett utat Beigazolódott, hogy az értekezlet kontinuitása lényeges összetevője határozatai végrehajtásának és az általa megvont fejlődési útnak. A belgrádi értekezlettől joggal sokat várnak. Alkalom lesz ez arra, hogy felmérjük az eddig megtett utat és megállapodásra jussunk, hogyan haladhatnánk még gyorsabban és még határozottabb léptekkel az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában megrajzolt úton. Meggyőződésünk, hogy a belgrádi értekezlet — valamennyi részvevő állam sokoldalú közreműködésével és felelősségérzetével — új és jelentős hozzájárulás lesz Európa és a világ bizalmának, biztonságának és sokoldalú, egyenrangú együttműködésének erősítéséhez. Biztosítani kívánom Önöket, hogy Jugoszlávia mint vendéglátó ország mindent megtesz annak érdekében, hogy megteremtse a legkedvezőbb feltételeket az értekezlet hűnél sikeresebb munkájához. A ma kezdődő előkészítő értekezlet nagy jelentőségű. A belgrádi értekezlet feladatát az értekezlet záróokmánya határozta meg. Az előkészületek sikeres lebonyolítása az Önök értekezletén megteremti majd a szükséges előfeltételeket magának a belgrádi értekezletnek a sikeréhez, vagyis ahhoz is, hogy folytassuk a Helsinkiben elindított erőfeszítéseket. Meggyőződésem, hogy ezen az értekezleten teljes mértékben kifejezésre jut az építő jellegű és pozitív megközelítés, a jóakarat, a következetes ragaszkodás a vállalt kötelezettséghez, a türelem és az álláspontok kölcsönös összehangolásának készsége, vagyis mindaz, ami lehetővé tette, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben is olyan jelentős eredményeket hozzon. Az európai és a világközvélemény nagy figyelemmel kíséri ennek az értekezletnek munkáját és termékeny eredményeket vár. Sok sikert kívánok felelősségteljes munkájukban. Miloš Minic Minic díszebédet adott az értekezlet részvevőinek Belgrádból jelenti a Tanjug. Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyititkár tegnap Új-Belgrádban a Szövetségi Végrehajtó Tanács épületében díszebédet adott a belgrádi európai együttműködési és biztonsági értekezletén részt vevő küldöttségek vezetői számára. Az ebéden megjelentek a Belgrádban akkreditált diplomáciai misszói vezetői és több jugoszláv vendég. Az ebéd alatt Miloš Minic és Van Der Valk Hollandia jugoszláviai nagykövete, a holland küldöttség vezetője — aki holnap elnökölni fog az ülésen — pohárköszöntőt váltott. Miloš Minic miután üdvözölte a küldöttségvezetőket, kifejezte reményét, hogy a belgrádi értekezleten a részvevők megerősítik a helsinki állásfoglalásukat az állandó kontaktusok és tárgyalások mellett az egymás közötti viszonyok előmozdítása és az európai biztonság és együttműködés erősítése céjából. Most megkezdődött a türelmes munka újabb szakasza, amelynek során felüvizsgálják majd mennyit tetek eddig és mennyit tehetnek még azért, hogy miné jobban megismerjék és métányolják egymást, elmélyíték a kölcsönös bizalmat minél teljesebben érvényesítve a helsinki záróokmányt. A munkának ez a szakasza igen jelentős, mer meg kell hogy könnyítse a miniszterek képviselőinek is találkozóját. Mély meggyőződését fejezte ki, hogy a belgrádi értekezlet valamenny részvevője sok jóindulattal , a__ türelmes és alkotó jellegű dialógusra való készséggel lát hozzá a munkához. Van Der Valk a pohárköszöntőre válaszolva hangsúlyozta: megtisztelve érzi magát, hogy ma az előkészíti értekezlet ülésén elnökölhet. Megállapította, hogy közös feladat az európai biztonság és együttműködés előmozdításán munkálkodni. Végül köszönetet mondott az értekzlet megszervezéséért, a független és szuverén Jugoszláviának.