Magyar Szó, 1977. július (34. évfolyam, 178-192. szám)

1977-07-01 / 178. szám

Péntek, 1977. július 1. MAGYAR SZÓ Mai kommentárunk Veszélyes politika A Szövetségi Végrehajtó Tanács nyilatkozatá­ban ismét figyelmez­tette az osztrák kormányt, hogy politikájában veszé­lyes irányzatok kereked­nek felül; a szlovén és a horvát nemzetiség iránti magatartás arra utal, hogy politikája mindin­kább ellentétbe kerül a két­­ ország közötti jó viszony, sőt, az európai légkör javu­lásának érdekeivel. Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy ez a politika milyen súlyos következményekkel­­ járhat.­­ A veszélyes irányzatok­­ között a Szövetségi Végre­hajtó Tanács nyilatkozata első helyen említi az oszt­rák Államszerződés revízió­jának szándékát. Bécs 22 évig halogatta az Állam­­szerződés nemzeti kisebb­ségekre vonatkozó rendel­kezéseinek végrehajtását, és most olyan megoldást választott, amely ellentét­ben áll az Államszerződés­sel. Ezzel kapcsolatban mu­tat rá a Szövetségi Végre­hajtó Tanács arra is, hogy a most életbe lépett rende­letek még szűkítik is az Ausztriában élő szlovének és horvátok eddig elismert jogait: mindössze három járásra korlátozzák a szlo­vén és horvát nyelv hiva­talos használatát, az eddig formálisan elismert 54 köz­ség közül 13-ban, ugyanak­kor mindössze két járás­ban ismerik el a szlovén és horvát községnevek fel­tüntetésének jogát, az 1972. évi rendelettel elismert 205 község helyett mindösz­sze 91-ben, de még ezek­ben a községekbe is a hely­ségneveket csak a fonto­sabb útvonalak menti út­jel­ző táblákon tüntetik fel a nemzetiségek nyelvén, de nem használhatók ezek a helységnevek a hivatalok­ban, a kataszterekben stb. A­z Államszerződés ilyen revíziója és a nem­zetiségek jogainak to­vábbi korlátozása maga is csak veszélyes tünete egy rossz irányban alakuló po­litikának. További tünetei: 1. holmi „szlovén szélsősé­gek” emlegetése a nemzeti­ségek elleni politika leple­zésére, ami emlékeztet a bárányról és a farkasról szóló aiszóposzi mesére, mint ha egy kis nép harca az asszimiláció ellen szül­né a problémát, nem pe­dig az asszimiláció meg­gyorsítására irányuló erő­szakos politika; 2. a mind­jobban elhatalmasodik az antikomrrjunista és jugo­­szlávellenes hang az oszt­rák lapokban, főként a ka­­rintiaiakban, miközben nemegyszer személyesen Tito elnököt is támadják; 3. az osztrák kormány mind nagyobb engedménye­ket tesz a szélsőségesen na­cionalista és neofasiszta erőknek, amiről tanúsko­dott ezekben a napokban nemcsak a legszélsősége­sebb nacionalista szerveze­tek tevékenységének eltű­rése, hanem a különféle ki­mondottan fasiszta jellegű, usztasa vagy szudétané­­met rendezvények engedé­lyezése is. Mindezek a tünetek arra engednek következtetni, hogy nemcsak az Állam­­szerződés tudatos revíziójá­ról, végrehajtásának meg­tagadásáról van szó, hanem egy olyan politikáról, amely nagymértékben meg­mérgezheti a légkört a vi­lágnak ezen a részén. El­sősorban is — mint már a történelem annyiszor iga­zolta — a nemzetiségek jo­gainak megcsorbítása az országon belül az antide­mokratikus erőknek ked­vez, tehát veszélyeztetheti az ország demokratikus fej­lődését. Ugyanígy nem vi­tás, hogy ez a politika meg­mérgezi a jugoszláv—oszt­rák viszonyt, és megakadá­lyozza a két ország közötti kapcsolatok harmonikus fejlődését, az együttműkö­dés és bizalom légkörének kialakulását. M­ost, amikor a belgrádi értekezlet a helsinki záróokmány végre­hajtásának mérlegét készí­ti, az sem mellékes mozza­nat, hogy az osztrák kor­mány politikája ellentét­ben áll a helsinki záróok­mány szellemével és ren­delkezéseivel, kárt okoz az európai légkör javulásá­nak. Egyrészt azzal,­­ hogy megszeg egy elvet, amelyet­­ a helsinki záróokmány az államok közötti együttmű­ködés alapjába épített be­le­ a nemzetközi kötelezett­ségek teljesítésének elvét, másrészt ellentétben áll a helsinki záróokmány sugall­ta politikával, mely szerint az államok közötti bizalom és együttműködés fontos része a nemzetiségek irán­ti viszony is. A Szövetségi Végrehajtó Tanácsunk nyi­latkozata azt kívánja nyo­matékossá tenni, hogy mindennek figyelmen kí­vül hagyása rendkívül sú­lyos következményekkel járhat. b-t KARINTIA FELÁLLÍTOTTÁK AZ ELSŐ KÉTNYELVŰ HELYSÉGNÉVTÁBLÁT Megkezdődött a szlovén kisebbség jogait megnyirbáló osztrák törvény alkalmazása Klagenfurtból jelenti a Tanjug. Ausztriában tegnap megkezdődött az egyoldalú­an elfogadott és a kisebbségre ráerőszakolt tör­vény végleges alkalmazása. Dél-Karintiában, Zell Pfarre helységben tegnap reggel felállították az első új, kétnyelvű helységnévtáblát. Mint ismeretes, az első két­nyelvű helységnévtáblákat még 1972-ben felállították, de az erre vonatkozó szö­vetségi törvény végrehajtá­sát a soviniszta erők, a hely­ségnévtáblák­­ ledöntésével megakadályozták. Az új kétnyelvű helység­névtáblák felállítását a szlo­vén nyelvnek Karintiában történő hivatalos nyelvként való alkalmazására vonat­kozó rendelet életbe lépte­tésével párhuzamosan kezd­ték meg. E rendelet megvaló­sításával a népcsoportokra vonatkozó törvény a reali­zálás szakaszába lép, jólle­het, a szlovén kisebbség a népcsoportokra vonatkozó törvényt azzal a megokolás­sal utasította vissza, hogy­ az nem más, mint az oszt­rák államszerződés felülvizs­gálása és több szempontból is alkotmányellenes valóra váltása. Ami a Zell Pfarre-i két­nyelvű helységnévtábla fel­állítását illeti Roblek, a hely­ség tanácsának tagja a rá­dióban elhangzott nyilatko­zatában hangsúlyozta: A két­nyelvű helységnévtábla még nem jelenti az osztrák ál­lamszerződés 7. szakaszának teljesítését, s ez továbbra is az osztrák állam kötelezett­sége marad. Egyébként a helységek megjelölése és a hivatalos nyelv bevezetése a szlovén kisebbség által benépesített karintiai terület alapos meg­nyírbálását jelenti. Ami a hivatalos nyelvet illeti, a szlovén nyelv az eredeti te­rületnek csak egyharmadán lesz hivatalos, míg a kétnyel­vű helységnévtáblákat az 1955-ben aláírt államszerző­dés idején meglévő tényál­láshoz képest a szlovénlak­ta területnek csak egyhato­­dában állítják fel. Új fejezet Jugoszlávia és Spanyolország kapcsolataiban Fernando Olivie nagy­követ átadta megbízó­levelét Stevan Doronjskinak Fernando Olivie, Spanyol­­ország újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalma­zott jugoszláviai nagyköve­te tegnap átadta megbízóle­velét Stevan Doronjskinak, a JSZSZK Elnöksége alel­­nökének. Alkalmi beszédében Fer­nando Olivie megállapította, hogy spanyol nagykövet a történelem során először ad át megbízólevelet a jugo­szláv kormánynak, s éppen ezért tudatában van annak a megtiszteltetésnek és fe­lelősségnek amelyet magára vállalt. Stevan Doronjski­ egyebek között hangsúlyozta, hogy őszinte megelégedéssel te­kint ez ünnepélyes s egy­szersmind történelmi ese­ményre, amely új fejezetet nyit a két ország kapcso­lataiban. Doronjski alelnök megkér­te Fernando Olivie nagykö­vetet, hogy János Károly királynak tolmácsolja Josip Broz Tito köztársasági elnök és a JSZSZK Elnökségének szívélyes üdvözletét és jókí­vánságait. Feloszlott a SEATO Paktum A 23 éves SEATO Paktum tegnap megszűnt létezni. Dulles egykori amerikai kül­ügyminiszter tákolmánya hi­vatalosan is feloszlott azzal, hogy utolsó hat tagja (az USA, Nagy-Britannia, Új- Zéland, Thaiföld és a Fülöp­­szigetek) megállapította, hogy „megváltoztak a kö­rülmények”, tehát a paktum is fölöslegessé vált. Ezzel be­ismerték, hogy a paktum egyetlen rendeltetése az volt, hogy formálisan indo­kolja az USA beavatkozását az indokínai háborúba. 3. oldal Belgrádba látogat a román külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) ben úgy véljük, az arab országok vezetői a leghiva­­tottabbak arra, hogy ők ma­guk találják meg nézetkü­lönbségeik áthidalásának út­jait és módjait. Az USA közel-keleti politikájáról — Mi a véleménye a washingtoni kormányzat leg­újabb állásfoglalásáról, amely szerint Izraelnek ki kellene vonulnia a Golán­­fennsíkról és a gázai övezet­ből? — hangzott a követke­ző kérdés. — Nyilvánvalóan pozitív mozzanat, hogy az amerikai kormányzat megismételte az izraeli kivonulás szükséges­ségét a megszállva tartott arab területekről. Ez a kér­dés azonban szoros összefüg­gésben áll a palesztinai prob­léma megoldásával, ami a közel-keleti válság központi problémája. Ily módon re­méljük, hogy az Egyesült Ál­lamok ez irányban konkrét hozzájárulását adja, aminek tükröződnie kellene az Izra­elre gyakorolt határozottabb befolyásban és az izraeli ál­lásfoglalások megváltoztatá­sában, valamint általában véve a közel-keleti válság iránti politikában is — vá­laszolta Kalezié. Felháborodás a pittsburgi merénylet miatt Arra a kérdésre, hogy fűz­zön kommentárt John Rado­­vinacnak, a pittsburgi Hor­vát Testvéri Közösség elnö­kének lakása ellen intézett pokolgépes merénylethez, a Szövetségi Külügyi Titkár­ság szóvivője az alábbiakat mondta: " Ismeretes azon elvi ál­lásfoglalásunk, hogy haté­kony intézkedésekre van szükség a terrorista cselek­mények csírában való elfoj­tására.­­ A John Radovinac, a pittsburgi Horvát Testvéri Közösség neves elnökének lakása elleni terrorista tá­madás, mint ahogy az újsá­gokban olvashatták is, a ju­goszláv közvéleményben is felháborodást váltott ki. Ter­mészetesen olyan esetről van szó, amely kizárólag az ame­rikai hatóságok jogi illeté­kességi körébe tartozik — vá­laszolta Kalezié. Az újságírók a külföldi hírügynökségek azon állítá­sa iránt is érdeklődtek, ame­lyek szerint nehézségek vol­tak Jugoszlávia és Líbia kapcsolataiban. Erre Kalezic a következőket válaszolta: — Jugoszlávia és Líbia politikai és gazdasági kap­csolatai viszonylag rövid idő alatt magas szintet értek el. Különösen dinamikusan fej­lődik a gazdasági és tudomá­nyos együttműködés, s csak természetes, hogy ilyen in­tenzív együttműködésben az érvényben levő egyezmé­nyek végrehajtásában kisebb nehézségek is felszínre jut­nak. E nehézségek az együtt­működés gyorsabb fejlődésé­vel állnak összefüggésben, ezeket menet közben oldják meg, és nincs valamilyen lé­nyegbe vágó hatása általá­nos kapcsolatainkra és a kétoldalú együttműködés fej­lesztésének kilátásaira. A nyugat-európai parlamenti képviselők belgrádi összejöveteléről Arra a kérdésre, hogy mi a jugoszláv kormány állás­­foglalása a nyugat-európai parlament képviselőinek nemrégi Belgrádba érkezésé­ről és a Metropol-szállóban megtartott sajtóértekezleté­ről, Kalezié ezt válaszolta: " A nyugat-európai or­szágok parlamentjének tag­jai magánjellegű látogatá­son tartózkodtak a JSZSZK- ban. Mi az újságokból érte­sültünk róla, hogy a Metro­pol-szállóban ülést is tar­tottak az újságírókkal. A nyugat-európai parlament képviselői nem kértek enge­délyt a jugoszláv hatósá­goktól e találkozó megtar­tására, ami egyébként ilyen esetben szokásos, s ami össz­hangban­ van pozitív jellegű előírásainkkal is. Természe­tesen a Metropol-szállóban tartott, szóban forgó üléshez a jugoszláv hatóságoknak semmi közük sem volt, és hatóságaink e csoport tag­jainak a magánjellegű láto­gatását tartva szem előtt megvonták volna az ülés megtartására vonatkozó en­gedélyt. Mint Kalezic a továbbiak-­­­ban hangsúlyozta, Jugoszlá­­­­via következetesen fogja tar­­­tani magát a helsinki záró- s ajánlásokban világosan meg­­­határozott kötelezettségei­­­­hez, pontosabban ahhoz,­­ hogy mint az európai biz­­tonságról és együttműködés­ről szóló belgrádi tanácsko­zás vendéglátójának bizto­sítania kell a tanácskozás zavartalan munkájához szük­séges feltételeket. Mint Ka­lezic rámutatott, éppen e feltételek biztosítása érde­kében a vendéglátó ország­nak kötelessége, hogy meg­akadályozza az olyan szemé­lyek és csoportok tevékeny­ségét, akik nem hivatalos minőségben jönnek Jugoszlá­viába, azzal a megfontolás­sal, hogy akadályozzák az ülés munkáját szavatoló nor­mális feltételeket. Az amerikai elnök sajtókonferenciája Carter találkozni szeretne Brezsnyevvel F-1-es bombázók helyett cirkáló rakéták • Begin látogatásáig Washington nem taglalja közel-keleti politikáját Tegnapi sajtóértekezletén Carter amerikai elnök személyesen is síkraszállt a Leonyid Brezsnyevvel való találkozóért és véleménycseréért, mint mondta, nem ért egyet azokkal az állításokkal, ame­lyek szerint a két ország kö­zött nagy nehézségek merül­tek fel . Üdvözölném a­­lehető­ségét annak, hogy még az idén találkozzak Brezsnyev­vel — mondta Carter —, majd rámutatott arra, hogy nyílt megbeszéléseket sze­retne folytatni a szovjet ve­zetővel. Az Egyesült Államok el­nöke síkraszállt a B-1-es típusú, újfajta hadászati bombázógép gyártásának be­szüntetéséért. Ellenben ki­látásba helyezte az ameri­kai, úgynevezett cirkálóra­kéták fejlesztési programjá­nak bővítését. E rakétákat szakértői körök sokkal cél­szerűbbnek, hatékonyabb­nak és hadászatilag ponto­sabbnak tartják, mint a rend­kívül költséges B—1-es tí­pusú bombázógépeket. A cirkálórakéták előnye továbbá az, hogy rendkívül alacsonyak gyártási költsé­gei, igen mozgékonyak, s szinte 100 százalékos pontos­sággal találnak célba, továb­bá egyaránt kilőhetőek szá­razföldi rakétasorompókról, hajókról, tengeralattjárók­ról és repülőgépekről is. Éppen ezért megfigyelők úgy vélik, hogy Carter dön­tése a cirkálórakéták kifej­lesztésének tökéletesítéséről jóval nagyobb nyugtalansá­got kelt külföldön, de min­denekelőtt a Szovjetunióban, mintha a B–1-es bombázó­gépeket tovább gyártanák. Bárhogy legyen is, kétség­telen, hogy­ a hadászati fegy­ta. Nyilatkozatában elmond­ta, hogy erre a találkozóra már az idén sor kerülhet, és az Egyesült Államok, va­la­mint a Szovjetunió kapcso­latai nem rosszabbodtak, s verek korlátozására vonat­kozó, úgynevezett SALT- megbeszélésekre a cirkáló­rakéták gyártására irányuló program tökéletesítése és bő­vítése ismét kedvezőtlen ha­tást gyakorol. Ami a közel-keleti hely­zetet illeti, Carter tegnapi sajtóértekezletén semmi újat sem mondott, csupán annyit fűzött ehhez, hogy az amerikai kormány Begin izraeli miniszterelnök július 19-én esedékes washingtoni látogatásáig nem fogja rész­letesebben taglalni az Egye­sült Államok közel-keleti állásfoglalását és politikáját. Megszűnt Franco kortete A spanyol parlament, ame­lyet még Franco diktátor ala­kított, tegnap formálisan is megszűnt létezni. Az új két hájas parlament, amelyet a nemrégi demokratikus vá­lasztásokon a spanyolok vá­lasztottak, hamarosan telje­sen átveszi a szerepköréből eredő feladatok végzését. Az új parlament egyik leg­fontosabb feladata lesz a Franco idején kidolgozott alkotmány helyébe meghoz­ni az ország új alkotmányát. Görög—török viszony Újabb megbeszélések küszöbén? Karamanlisz korrekt érdekegyeztetést javasol . Nem sok bizakodás athéni körökben Athénból jelenti a Tanjug. A görög kormánykörök és az egész közvélemény mind nagyobb érdeklődést mutat a Törökországgal való vi­szony iránt, főképp azután, hogy nyilvánosságra került Ecevit miniszterelnök új tö­rök kormányának program­ja. Karamanlisz görög mi­niszterelnök ugyanis úgy nyilatkozott Ecevit­­ parla­­menti programjáról, hogy mindkét ország védi érde­keit, és most már csak arra volna­­ szükség, hogy­­„kor­rekt és becsületes módon” összeegyeztessék az érdeke­ket. ------ ------­Karamanlisz nyilatkozatá­ban annak jelét látják, hogy a két kormány hamarosan felveszi az eszmecsere fona­lát. A görög politikai pártok vezetőinek többsége azon­ban úgy véli, hogy a török miniszterelnök álláspontja nem ad sok reményt a gö­rög—török viszony kedvező alakulására. Mavrosz ellenzéki vezető például kijelentette, hogy a török miniszterelnöknek leg­először is el kellene rendel­ni a török csapatok vissza­vonulását Ciprusról. Sze­rinte sokkal jobb lenne, ha elsőnek megtartanák a Ma­­kariosz—Ecevit találkozót. PORTUGÁLIA Intézkedés a fasiszta rezsim maradványai ellen Nem tölthetnek be köz­életi tisztséget a volt rendszer funkcionáriusai . A parlament megsza­vazta a törvényt Lisszabonból jelenti a Tan­jug. A portugál parlament sza­vazattöbbséggel elfogadta azt a törvényt, amely tiltja, hogy a polgári jogaiktól meg­fosztott személyek közéleti tisztségeket töltsenek be. A törvényt azzal a meg­fontolással fogadták el, hogy a megbuktatott fasiszta re­zsim volt tisztségviselői­ és a fasiszta szervezetek tagjai számára lehetetlenné tegyék tisztségek betöltését a ha­talmi és közigazgatási szer­vekben. A törvényt a parlament­ben a kormánypárti szocia­listák indítványára és támo­gatására fogadták el, de el­fogadására szavaztak a kom­munisták Parlamenti képvi­selői­ és a radikális baloldal egyetlen parlamenti képvi­selője. A szociáldemokraták és a konzervatívok a nem­zeti megbékéléshez ragasz­kodva ellenezték a törvény­javaslat elfogadását.

Next