Magyar Szó, 1978. június (35. évfolyam, 148-162. szám)

1978-06-01 / 148. szám

Csütörtök, 1978. jún. 1. MAGYAR SZÓ Vrhovec találkozott Gromikóval Szó esett a leszerelés problémájáról és az együttműködésről New Yorkból jelenti a Tanjug. Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár kedden este New Yorkban találkozott Andrej Gromiko ,szovjet külügyminiszterrel. A szívélyes és baráti légkörben eltelt egyórás megbeszélés során véleményt cseréltek az ENSZ-közgyűlés rendkívüli kiszerelési ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés fejlődéséről. A megbeszélésen jelen volt Jakša Petné, hazánk állandó ENSZ-nagykövete, Agustin Papié, a JSZSZK Képviselőházának küldöttje és Zivojin Jazié, a Szövetségi Külügyi Titkárság igazgatóságának osztályvezetője. Szövetségi külügyi titkárunk New Yorkban találkozott még Hamed Boucetta marokkói, Paavo Vayrynen finn, Jama Barre Szomáliat, Nikosz Rolandesz ciprusi és Szaadon Hammadi iraki külügyminiszterekkel. A szövetségi külügyi titkár megbeszélést folytatott velük az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról és az együttműködésről. Külön is megvitatták az el nem kötelezett mozgalom időszerű kérdéseit és az együttműködést, a rendkívüli leszerelési ülésszakon való közös akciókat, valamint a július végén Belgrádban esedékes külügyminiszteri szintű értekezlet előkészületeit. Az ENSZ rendkívüli ülésszaka A leszerelésnek magában kell foglalnia a hagyományos fegyvereket is Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán tegnap folytatódott az általános vita. A világ égető problémájáról, kormányának álláspontját tíz ország, többek között Angola, Vietnam, Egyiptom, Indonézia és Magyarország küldöttsége ismertette. A nagyhatalmakat és néhány tömbországot kivéve a felszólalók többsége, a nukleáris fegyverkezés megszüntetését tartotta a legfontosabbnak. A kis és közepes országok képviselői követelték, hogy meg kell semmisíteni az atomfegyvereket, lényeges előrehaladást kell felmutatni az egyre veszélyesebbé váló hagyományos fegyverek leszerelése terén is. Az esetleges atomháború borzalmait kedd éjszaka a legmeggyőzőbben Japán küldöttségének vezetője ecsetelte. Ez az ország ugyanis már átélte az atomtámadás szörnyűségeit. Nascimento figyelmeztetése Nascimento, Angola kormányfője tájékoztatta a világszervezetet, hogy Zairében, az angolai határ közelében atomtöltésű rakétákkal való kísérletezésre készülnek. Közölte, hogy a támaszpontot nyugatnémet szakértők tervei alapján építik. (Tanjug) üdvözlő táviratok Djuranovic címére A JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökévé való újbóli megválasztása alkalmából számos külföldi államférfi üdvözlő táviratot intézett Veselin Djuranovichoz. Annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a JSZSZK és az országaik közötti baráti kapcsolatok és együttműködés mindkét fél javára tovább fog erősödni és fejlődni. Veselin Djuranovicnak, az SZVT elnökének üdvözlő táviratot küldött Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök, Hua Kuo-feng, a Kínai NK Államtanácsának elnöke, Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Szadem Huszszein az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoksága Tanácsának alelnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák SZK kormányának elnöke, Bülent Ecevit, a Török Köztársaság kormányának elnöke, Pjotr Jarciszewicz, a Lengyel NK Minisztertanácsának elnöke, Giuldo Andreotti, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Phiam Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Zsanbin Bataiun, a Mongol NK Minisztertanácsának elnöke, R. Premadase, a Sri Lanton-i Köztársaság kormányának elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár NK Minisztertanácsának elnöke, Li Dzong Ok, a Koreia NDK adminisztratív tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke, Raymond Barre francia miniszterelnök, Pol Pot, a kambodzsai kormány elnöke, Manea Manescu, a Román SZK kormányának elnöke és Paul Hartling, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. — A Jugoszláviával való kapcsolataink jók, s véle- ményem szerint ez elsősorban Tito elvtárs érdeme, ő igen nagy rokonszenvvel viseltetik hazánk iránt, s mi, lengyelek is hasonlóképpen rokonszenvezünk Tito elvtárssal és az összes jugoszlávokkal. Természetes tehát, hogy kapcsolatainknak jól kell fejlődniük. Úgy gondolom azonban, hogy e tekintetben még sok mindent ajánlhatnánk egymásnak. Ezért küszöbönálló jugoszláviai látogatásom során alkalmam lesz megbeszélést folytatni arról, hogy mit tehetünk kapcsolataink bővítése érdekében. Természetesen a Tito elvtárssal és más jugoszláv funkcionáriusokkal való tárgyalások rendszerint túllépnek a bilaterális kereteken. Ilyenkor sok más kérdést is megvitatunk, a világ, a béke, a népek közötti barátság problémáit és helyünket, Jugoszlávia és Lengyelország helyét ebben az összefüggésben. A marsall elvtárssal való minden eddigi találkozóm igen hasznos volt. Úgy vélem, hogy e látogatásom is hozzájárul személyes barátságunk, a népeink közötti kapcsolatok és barátság erősítéséhez. A nemzetközi politikai helyzetről szólva Gierek hangsúlyozta: Lengyelország a gazdasági erő tekintetében a világ első 10 országa közé tartozik, már évek óta igen tevékenyen síkraszáll az enyhülési politika fejlesztéséért és olyan körülmények kialakításáért Európában, amelyek meghiúsítják a fegyveres öszszecsapás lehetőségét. Ezt a problémát népünk múltbeli tragikus tapasztalataival összefüggésben kell szemlélni, azzal az árral összefüggésben, amelyet függetlenségéért fizetett. Ismeretes előttem az önök hősi múltja, véleményem szerint a jugoszláv népek számára ez az alapvető indíték a béke és enyhülés érdekében kifejtett tevékenységében. Miután beszélt Lengyelországnak a Varsói Szerződésben való tagságáról, kijelentette: — Mi, lengyelek, úgy gondoljuk, hogy az európai viszonyok keretében valamenynyi országnak hozzá kell járulnia a békés országépítéshez. Ez vezérel bennünket a mindennapi politikai gyakorlatban is. Emlékeztethetek kezdeményezéseinkre is, például a közép-európai atommentes övezet megteremtésére vonatkozó javaslatunkra, az európai biztonsági értekezlet érdekében kifejtett tevékenységünkre. Véleményünk szerint megkülönböztetett jelentősége van annak, hogy a fiatal nemzedékeket a béke szellemében neveljük. Élénk párbeszédet folytatunk különféle szinteken sok országgal. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a semleges és el nem kötelezett országokkal való dialógusnak, ezek az országok jelentős szerepet töltenek be az enyhülést célzó irányvonal megszilárdításában. Tevékenységünk alkotja az alapot a politikai és katonai tömbkategóriákban való gondolkodás túlhaladására, illetve gyengítésére. Valamennyi nép érdeke megfékezni a fegyverkezési hajszát A nemzetközi viszonyok terén uralkodó állapotokkal foglalkozva Gierek különösen a leszereléssel kapcsolatos problémákat domborította ki. Valamennyi ország, az összes tényleges politikai erők, valamennyi nép legfőbb kötelezettsége megakadályozni a fegyverkezési hajsza új szakaszát, őszinte és valódi intézkedéseket tenni a leszerelés érdekében. Reméljük, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka jelentős szerepet tölt majd be a fegyverkezési hajsza megfékezésében és a leszerelési világértekezlet előkészítésében. De csak ezután látjuk meg, hogyan folyik majd mindvégig ez a tevékenység és mi származik belőle. A lengyelországi gazdasági reform fejlődésére vonatkozó kérdésre válaszolva Gierek először az elmúlt évek nehézségeiről beszélt — az iparilag fejlett nyugati országok recessziós problémáiról, a Lengyelország által importált nyersanyagok drágulásáról, a nemzetközi kereskedelem általános feltételeinek rosszabbodásáról, továbbá az elmúlt négy év alatt a Lengyelországban tapasztalt rossz időjárásról. Nyíltan meg kell mondanom, hogy nem sikerült valóra váltanunk az előirányzott előrehaladást a szervezés és termelékenység, vagyis a gazdálkodási hatékonyság terén. Bizonyos nehézségek ellenére is azonban nemzetgazdaságunknak jók az eredményei. A 70-es évek mérlege igen kedvező Lengyelország számára. Természetes, hogy a nemzetgazdaság nagyméretű előrehaladása új irányítási módszereket is igényel. Nehéz lenne pontosan meghatározni a végrehajtott változtatások méreteit és tartalmát. E tekintetben azonban a fő irány a központi terv funkciójának megszilárdítása, ezzel egyidejűleg pedig az alapvető láncszemek — vagyis a gazdasági szervezetek és vállalatok,— továbbá a munkásönigazgatási értekezletek önállóságának és felelősségének fokozása. E rendszer alapvető jellegzetessége a kollektívák és munkaszervezetek vezetőségei anyagi hasznának az elért eredményekkel való összekapcsolása. A területi rendszerrel kapcsolatban növeljük a hatósági szervek önállóságát és felelősségét a községek és vajdaságok szintjén. Az eurokommunizmus teret hódított magának A LEMP KB első titkárának véleménye szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban a berlini értekezleten hozott határozatok megvalósítása helyes irányban halad. Nincsenek lényegesebb eltérések a berlini határozatoktól, ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs semmi változás, vagy pedig nincs olyasmi, amiről Berlinben nem tárgyaltak. — Itt van például az eurokommunizmus problémája; az elmúlt időszakban az eurokommunizmus igen kifjelődött. Én nem vagyok az eurokommunizmus híve, ám a neve olyan, amilyen. Arról van szó azonban, hogy talán kevésbé kellene használni azt, ami nem felel meg a mozgalombeli helyzetnek, a tevékenységet pedig a minden egyes ország sajátosságait méltányló elv alapján kellene folytatni. A marxizmusleninizmus nem gátolja, hanem ellenkezőleg, feltételezi minden egyes ország sajátosságainak, történelmének, egy meghatározóin párt és nép hagyományainak méltánylását. Megmondhatom, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt méltányolja ezeket a sajátosságokat és ez semmilyen tekintetben nem rontja a berlini értekezleten elfogadott okmány iránti viszonyulást. Ellenkező esetben, ha nem ezt tennénk, az elvtársaknak joguk volna bírálni bennünket és megmondani, hogy nem úgy járunk el, ahogyan kell. A munkásmozgalommal kapcsolatban úgy vélem, hogy bizonyos apróságoktól eltekintve a mozgalom megszilárdult és az alapkérdésekben egységesen, erélyesen lép fel. Melyek ezek az alapvető kérdések? A béke problémája — e tekintetben mi teljesen következetesek vagyunk; a szociális változások problémája, Európában a dolgozók életkörülményeinek javítása — e kérdésben is egységesen lépünk fel, és mi, uralmon levő kommunisták nemcsak hogy fellépünk, hanem ezt valóra is váltjuk. Ez kiterjedhetne számos más kérdésre is, amelyeket megvitattunk és amelyeket megfelelő, okmányokba iktattunk — fejezte be a Belgrádi Televíziónak adott interjúját Edward Gierek. „Ha többet találatoak Titóval, az seai lenne sem...“ Edward Gierek interjúja a Belgrádi Televíziónak Belgrádból jelenti a Tanjug: „ Mindenkor úgy vélekedtem, hogy túl kevés megbeszélést folytattunk Tito elvtárssal; ha több találkozónk és megbeszélésünk is lett volna, az sem lett volna túl sok — jelentette ki Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Belgrádi Televízió szerkesztőjének a Fehér könyv című műsor számára adott interjújának elején. ERITREAI KÉRDÉS Szerény etióp katonai sikerek Mengistu helyszínen figyeli a hadműveleteket Addisz Abebából jelenti a Tanjug. Az elszakadásért és önrendelkezésért küzdő eritreai mozgalmak elleni eddigi katonai offenzíva csak szerény eredményekkel járt. Az etióp kormány nem is számított arra, hogy egyhamar megoldja az immár 17 éve húzódó belső viszályt. Hírek szerint Mengistu alezredes, etióp államfő a legmagasabb rangú etióp katonai és politikai személyiségek kíséretében Eritreában tartózkodik. Több nagyobb helységbe is ellátogat, hogy a helyszínen szerezzen értesüléseket a hadműveletekről és a politikai hangulatról mind az ellenséges táborban, mind pedig saját hadseregének katonái között. Addisz Abbebában úgy hírlik mindinkább előretör az a meggyőződés, hogy az eritreai frontok és az etióp kormány álláspontjait nem lehet összehangolni, ellenkezőleg csakis a harctéren lehet őket megoldani. Etiópia továbbra is azt a nézetet képviseli, hogy Eritrea kérdése a saját belügye, továbbá, hogy az eritreai nép kérdése tulajdonképpen nem létezik. Általános a vélemény, hogy a jelenlegi etióp kormány nem volna hajlandó semmiféle nemzetközi konferencián tárgyalni a kérdés megoldásáról. Ezzel szemben biztos jelek utalnak arra, hogy egyes baráti országok, melyek az ellentáborral is kapcsolatban állnak, befolyásolták a kormány pozícióit, jóllehet nem nagymértékben. oldal Homloktérben a munkásmozgalom kérdései Jugoszláv—algériai megbeszélések — A JKSZ küldöttsége befejezte látogatását Algírból jelenti a Tanjug. Tegnap Algírban folytatódott a véleménycsere a JKSZ és az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FNN) küldöttsége között. A JKSZ küdöttségét Alekszandar Grlicskov, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bizottságának osztálytitkára, az FLN delegációját pedig Szliman Hofman, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke vezette. A tárgyalások során a legtöbb figyelmet a nemzetközi haladó és munkásmozgalom helyzetének szentelték, különös tekintettel az afrikai kontinensen uralkodó helyzetre. Ez alkalommal is kifejezésre jutott a tárgyaló felek nézetazonossága, illetvehasonlósága. A két delegáció megvitatta a JKSZ és ez FLN együttműködését is, és megállapította, hogy igen eredményes. A jugoszláv küldöttség tegnap befejezte kétnapos algériai látogatását. Kormányfőnk távirata Andreottihoz és Nyirához Belgrádból jelenti a Tanjug. Veselin Djuranovic, az SZVT elnöke az Olasz Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Giulio Andreottihoz, az Olasz Köztársaság miniszterelnökéhez. A Szövetségi Végrehajtó Tanács és a maga nevében a legszívélyesebb jókívánságait fejezte ki Andreottinak, a baráti olasz népnek pedig előrehaladást és jólétet kívánt. Veselin Djuranovic a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ugyancsak üdvözlő táviratban fejezte ki jókívánságait Hédi Nuirának, a Tunéziai Köztársaság miniszterelnökének. BREZSNYEV PRÁGÁBAN Elismerés Csehszlovákiának Magas kitüntetés Husaknak és Bilaknak Prágából jelenti a Tanjug. Leonyid Brezsnyev tegnap a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Csehszlovákiáról, „a szocialista országok testvéri családjának megbecsült tagjáról”. A Csehszlovák KP és az ország vezetősége politikájának elismerésén kívül Leonyid Brezsnyev, a Szovjet KB KP főtitkára és a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének elnöke Gustav Husaknak és Vasil Bilaknak magas kitüntetéseket adott át. Miután az Októberi Forradalom Érdemrendet átadta, Husakot „a szocialista közösség és a kommunista mozgalom fontos személyiségének” nevezte. Brezsnyev egyszersmind hangsúlyozta, hogy a kitüntetés „a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a Csehszlovák KP és Központi Bizottsága helyes úton halad”. A szovjet párt és állam vezetője a prágai ünnepségeken mondott beszédében hangsúlyozta, hogy „véleménye szerint napjainkban az a legfontosabb, hogy maximálisan növeljék a kapcsolatok hatékonyságát a jövő perspektívájában is” az úgynevezett szocialista közösség országai között. A vendéget üdvözölve Gusztáv Husák külön köszönetet mondott a tíz évvel ezelőtt Csehszlovákiának nyújtott „internacionalista segítségért, amikor vereséget mértek az ellenforradalmi, szocialistaellenes és jobboldali opportunista erőkre”. A Varsói Szerződés Szervezete öt tagállamának akkori katonai akcióját Gustav Husak úgy értékelte, mint „a szocialista internacionalizmushoz való hűségnek és annak az eltökéltségnek a megnyilvánulását, hogy közösen védelmezik a szocializmus sérthetetlen ügyét”. Gustav Husak beszédében megállapította, hogy Csehszlovákia „a szocializmus védelmezésében, a szocialista közösség megszilárdításában és a külpolitika koordinálásában a jövőben is hozzájárul a sokoldalú együttműködés elmélyítéséhez a Varsói Szerződés keretein belül, majd hozzátette, hogy „ez a további győzelmek, a haladás és a szocializmus biztosítéka”. Gustav Husak ,,mérhetetlen örömét fejezte ki afölött, hogy Csehszlovákia „vállvetve” halad a Szovjetunióval, majd beszédének végén kijelentette: Csehszlovákia „mindazt, amit elért” a Szovjetuniónak köszönhetőleg valósította meg.