Magyar Szó, 1978. június (35. évfolyam, 148-162. szám)

1978-06-01 / 148. szám

Csütörtök, 1978. jún. 1. MAGYAR SZÓ Vrhovec találkozott Grom­ikóval Szó esett a leszerelés problémájáról és az együttműködésről New Yorkból jelenti a Tanjug. Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár kedden este New Yorkban találkozott Andrej Gromiko ,szovjet kül­ügyminiszterrel. A szívélyes és baráti légkörben eltelt egyórás megbeszélés során véleményt cseréltek az ENSZ-közgyűlés rendkívüli kiszerelési ülésszakának na­pirendjén szereplő kérdések­ről, valamint a kétoldalú kapcsolatok és együttműkö­dés fejlődéséről. A megbeszélésen jelen volt Jakša Petn­é, hazánk állandó ENSZ-nagykövete, Agustin Papié, a JSZSZK Képviselőházának küldöttje és Zivojin Jazié, a Szövet­ségi Külügyi Titkárság igazgatóságának osztályveze­tője. Szövetségi külügyi titká­runk New Yorkban találko­zott még Hamed Boucetta marokkói, Paavo Vayrynen finn, Jama Barre Szomáliat, Nikosz Rolandesz ciprusi és Szaadon Hammadi iraki külügyminiszterekkel. A szö­vetségi külügyi titkár meg­beszélést folytatott velük az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, vala­mint a kétoldalú kapcsola­tokról és az együttműködés­ről. Külön is megvitatták az el nem kötelezett mozgalom időszerű kérdéseit és az együttműködést, a rendkí­vüli leszerelési ülésszakon való közös akciókat, vala­mint a július végén Belg­­rádban esedékes külügymi­niszteri szintű értekezlet elő­készületeit. Az ENSZ rendkívüli ülésszaka A leszerelésnek magában kell foglalnia a hagyományos fegyvereket is Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési üléssza­kán tegnap folytatódott az általános vita. A világ égető problémájáról, kormányá­nak álláspontját tíz ország, többek között Angola, Viet­nam, Egyiptom, Indonézia és Magyarország küldöttsé­ge ismertette. A nagyhatalmakat és né­hány tömbországot kivéve a felszólalók többsége, a nukleáris fegyverkezés meg­szüntetését tartotta a­ leg­fontosabbnak. A kis és kö­zepes országok képviselői követelték, hogy meg kell semmisíteni az atomfegyve­reket, lényeges előrehala­dást kell felmutatni az egy­re veszélyesebbé váló ha­gyományos fegyverek le­szerelése terén is. Az eset­leges atomháború borzal­mait kedd éjszaka a leg­meggyőzőbben Japán kül­döttségének vezetője ecse­telte. Ez az ország ugyanis már átélte az atomtámadás szörnyűségeit. Nascimento figyelmeztetése Nascimento, Angola kor­mányfője tájékoztatta a vi­lágszervezetet, hogy Zairé­ben, az angolai határ köze­lében atomtöltésű rakéták­kal való kísérletezésre ké­szülnek. Közölte, hogy a támaszpontot nyugatnémet szakértők tervei alapján épí­tik. (Tanjug) üdvözlő táviratok Djuranovic címére A JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának el­nökévé való újbóli megvá­lasztása alkalmából számos külföldi államférfi üdvözlő táviratot intézett Veselin Djuranovichoz. Annak a meggyőződésüknek adnak ki­fejezést, hogy a JSZSZK és az országaik közötti baráti kapcsolatok és együttműkö­dés mindkét fél javára to­vább fog erősödni és fejlőd­ni. Veselin Djuranovicnak, az SZVT elnökének üdvözlő táviratot küldött Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársa­sági elnök, Hua Kuo-feng, a Kínai NK Államtanácsá­nak elnöke, Ferdinand Mar­cos, a Fülöp-szigetek elnö­ke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Szadem Husz­szein az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoksága Tanácsának alelnöke, Lubo­­mir Strougal, a Csehszlovák SZK kormányának elnöke, Bülent Ecevit, a Török Köztársaság kormányának elnöke, Pjotr Jarciszewicz, a Lengyel NK Minisztertaná­csának elnöke, Giuldo And­reotti, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Phiam Van Dong, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Willi Stoph, az NDK Miniszter­­tanácsának elnöke, Zsanbin Bataiun, a Mongol NK Mi­nisztertanácsának elnöke, R. Premadase, a Sri Lanton-i Köztársaság kormányának elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár NK Minisztertaná­csának elnöke,­ Li Dzong Ok, a Koreia NDK admi­nisztratív tanácsának elnö­ke, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának elnöke, Raymond Barre francia miniszterel­nök, Pol Pot, a kambodzsai kormány elnöke, Manea Manescu, a Román SZK kormányának elnöke és Paul Hartling, az ENSZ me­nekültügyi főbiztosa. — A Jugoszláviával való­­ kapcsolataink jók, s véle-­­ ményem szerint ez elsősor­ban Tito elvtárs érdeme, ő­­ igen nagy rokonszenvvel vi­­­seltetik hazánk iránt, s mi,­ lengyelek is hasonlóképpen rokonszenvezünk Tito elv­társsal és az összes jugo­­szlávokkal. Természetes te­hát, hogy kapcsolatainknak jól kell fejlődniük. Úgy­ gondolom azonban, hogy e­­ tekintetben még sok min­dent ajánlhatnánk egymás­nak. Ezért küszöbönálló ju­goszláviai látogatásom so­rán alkalmam lesz megbe­szélést folytatni arról, hogy mit tehetünk kapcsolataink bővítése érdekében. Termé­szetesen a Tito elvtárssal­­ és más jugoszláv funkci­onáriusokkal való tárgyalá­­­­sok rendszerint túllépnek a bilaterális kereteken. Ilyen­kor sok más kérdést is megvitatunk, a világ, a bé­ke, a népek közötti barátság problémáit és helyünket, Jugoszlávia és Lengyelor­szág helyét ebben az össze­függésben. A marsall elv­társsal való minden eddigi találkozóm igen hasznos­ volt. Úgy vélem, hogy e látogatásom is hozzájárul személyes barátságunk, a né­peink közötti kapcsolatok és barátság erősítéséhez. A nemzetközi politikai helyzetről szólva Gierek hangsúlyozta: Lengyelor­szág a gazdasági erő tekin­tetében a világ első 10 or­szága közé tartozik, már évek óta igen tevékenyen síkraszáll az enyhülési po­litika fejlesztéséért és olyan körülmények kialakításáért Európában, amelyek meg­hiúsítják a fegyveres ösz­­szecsapás lehetőségét.­­ Ezt a problémát népünk múltbeli tragikus tapaszta­lataival összefüggésben kell szemlélni, azzal az árral összefüggésben, amelyet füg­getlenségéért fizetett. Isme­retes előttem az önök hősi múltja, véleményem szerint a jugoszláv népek számára ez az alapvető indíték a bé­ke és enyhülés érdekében kifejtett tevékenységében. Miután beszélt Lengyelor­szágnak a Varsói Szerző­désben való tagságáról, ki­jelentette: — Mi, lengyelek, úgy gon­doljuk, hogy az európai vi­szonyok keretében valameny­nyi országnak hozzá kell járulnia a békés országépí­­téshez. Ez vezérel bennün­ket a mindennapi politikai gyakorlatban is. Emlékeztet­hetek kezdeményezéseinkre is, például a közép-euró­pai atommentes övezet meg­teremtésére vonatkozó javas­latunkra, az európai bizton­sági értekezlet érdekében kifejtett tevékenységünkre.­­ Véleményünk szerint megkülönböztetett jelentősé­ge van annak, hogy a fia­tal nemzedékeket a béke szellemében neveljük. Élénk párbeszédet folytatunk kü­lönféle szinteken sok or­szággal. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a semleges és el nem kötelezett országok­kal való­ dialógusnak, ezek az országok jelentős szere­pet töltenek be az enyhü­lést célzó irányvonal meg­szilárdításában. Tevékenysé­günk alkotja az alapot a politikai és katonai tömb­­kategóriákban való gondol­kodás túlhaladására, illetve gyengítésére. Valamennyi nép érdeke megfékezni a fegyverke­zési hajszát A nemzetközi viszonyok te­rén uralkodó állapotokkal foglalkozva Gierek különö­sen a leszereléssel kapcsola­tos problémákat domborítot­ta ki.­­ Valamennyi ország, az összes tényleges politikai erők, valamennyi nép leg­főbb kötelezettsége megaka­dályozni a fegyverkezési haj­sza új szakaszát, őszinte és valódi intézkedéseket tenni a leszerelés érdekében. Re­méljük, hogy az ENSZ-­köz­­gyűlés jelenlegi ülésszaka jelentős szerepet tölt majd be a fegyverkezési hajsza megfékezésében és a leszere­lési világértekezlet előkészí­tésében. De csak ezután lát­juk meg, hogyan folyik majd mindvégig ez a tevékenység és mi származik belőle. A lengyelországi gazdasági reform fejlődésére vonatkozó kérdésre válaszolva Gierek először az elmúlt évek ne­hézségeiről beszélt — az ipa­rilag fejlett nyugati országok recessziós problémáiról, a Lengyelország által impor­tált nyersanyagok drágulá­sáról, a nemzetközi kereske­delem általános feltételeinek rosszabbodásáról, továbbá az elmúlt négy év alatt a Len­gyelországban tapasztalt rossz időjárásról.­­ Nyíltan meg kell mon­danom, hogy nem sikerült valóra váltanunk az előirány­zott előrehaladást a szerve­zés és termelékenység, vagy­is a gazdálkodási hatékony­ság terén. Bizonyos nehézsé­gek ellenére is azonban nem­zetgazd­aságunknak jók az eredményei. A 70-es évek mérlege igen kedvező Len­gyelország számára.­­ Természetes, hogy a nemzetgazdaság nagyméretű előrehaladása új irányítási módszereket is igényel. Ne­héz lenne pontosan megha­tározni a végrehajtott változ­tatások méreteit és tartal­mát. E tekintetben azonban a fő irány a központi terv funkciójának megszilárdítá­sa, ezzel egyidejűleg pedig az alapvető láncszemek — vagyis a gazdasági szerveze­tek és vállalatok,— továbbá a munkásönigazgatási érte­kezletek önállóságának és felelősségének fokozása. E rendszer alapvető jellegzetes­sége a kollektívák és mun­kaszervezetek vezetőségei anyagi hasznának az elért eredményekkel való össze­kapcsolása. A területi rend­szerrel kapcsolatban növel­jük a hatósági szervek ön­állóságát és felelősségét a községek és vajdaságok szint­jén. Az eurokommunizmus teret hódított magának A LEMP KB első titkárá­nak véleménye szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban a berli­ni értekezleten hozott hatá­rozatok megvalósítása helyes irányban halad. Nincsenek lényegesebb eltérések a ber­lini határozatoktól, ez azon­ban nem azt jelenti, hogy nincs semmi változás, vagy pedig nincs olyasmi, amiről Berlinben nem tárgyaltak. — Itt van például az eurokom­­munizmus problémája; az el­múlt időszakban az eurokom­munizmus igen kifjelődött. Én nem vagyok az eurokom­munizmus híve, ám a neve olyan, amilyen. Arról van szó azonban, hogy talán ke­vésbé kellene használni azt, ami nem felel meg a moz­galombeli helyzetnek, a tevé­kenységet pedig a minden egyes ország sajátosságait méltányló elv alapján kelle­ne folytatni. A marxizmus­­leninizmus nem gátolja, ha­nem ellenkezőleg, feltételezi minden egyes ország sajátos­ságainak, történelmének, egy meghatározóin párt és nép hagyományainak méltánylás­­át. Megmondhatom, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt méltányolja ezeket a sa­játosságokat és ez semmi­lyen tekintetben nem rontja a berlini értekezleten elfoga­dott okmány iránti viszonyu­lást. Ellenkező esetben, ha nem ezt tennénk, az elvtár­saknak joguk volna bírálni bennünket és megmondani, hogy nem úgy járunk el, ahogyan kell.­­ A munkásmozgalommal kapcsolatban úgy vélem, hogy bizonyos apróságoktól eltekintve a mozgalom meg­szilárdult és a­z alapkérdések­ben egységesen, erélyesen lép fel. Melyek ezek az alap­vető kérdések? A béke prob­lémája — e tekintetben mi teljesen következetesek va­gyunk; a szociális változá­sok problémája, Európában a dolgozók életkörülményei­nek javítása — e kérdésben is egységesen lépünk fel, és mi, uralmon levő kommunis­ták nemcsak hogy fellépünk, hanem ezt valóra is váltjuk. Ez kiterjedhetne számos más kérdésre is, amelyeket meg­vitattunk és amelyeket meg­felelő, okmányokba iktattunk — fejezte be a Belgrádi Te­levíziónak adott interjúját Edward Gierek. „Ha többet találatoak Titóval, az seai lenne sem...“ Edward Gierek interjúja a Belgrádi Televíziónak Belgrádból jelenti a Tanjug: „ Mindenkor úgy vélekedtem, hogy túl kevés megbeszélést folytattunk Tito elvtárssal; ha több ta­lálkozónk és megbeszélésünk is lett volna, az sem lett volna túl sok — jelentette ki Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Belgrádi Televízió szerkesz­tőjének a Fehér könyv című műsor számára adott interjújának elején. ERITREAI KÉRDÉS Szerény etióp katonai sikerek Mengistu helyszínen figyeli a hadműveleteket Addisz Abebából jelenti a Tanjug. Az elszakadásért és ön­­rendelkezésért küzdő eritreai mozgalmak elleni eddigi ka­tonai offenzíva csak szerény eredményekkel járt. Az eti­óp kormány nem is számí­tott arra, hogy egyhamar megoldja az immár 17 éve húzódó belső viszályt. Hírek szerint Mengistu al­ezredes, etióp államfő a leg­magasabb rangú etióp kato­nai és politikai személyisé­gek kíséretében Eritreában tartózkodik. Több nagyobb helységbe is ellátogat, hogy a helyszínen szerezzen érte­süléseket a hadműveletekről és a politikai hangulatról mind az ellenséges táborban, mind pedig saját hadseregé­nek katonái között. Addisz Abbebában úgy hírlik mindinkább előretör az a meggyőződés, hogy az eritreai frontok és az etióp kormány álláspontjait nem lehet összehangolni, ellenke­zőleg csakis a harctéren le­het őket megoldani. Etiópia továbbra is azt a nézetet képviseli, hogy Erit­rea kérdése a saját belügye, továbbá, hogy az eritreai nép kérdése tulajdonképpen nem létezik. Általános a véle­mény, hogy a jelenlegi etióp kormány nem volna hajlan­dó semmiféle nemzetközi konferencián tárgyalni a kérdés megoldásáról. Ezzel szemben biztos jelek utalnak arra, hogy egyes ba­ráti országok, melyek az el­lentáborral is kapcsolatban állnak, befolyásolták a kor­­­­mány pozícióit, jóllehet nem­­ nagymértékben. oldal Homloktérben a munkásmozgalom kérdései Jugoszláv—algériai megbeszélések — A JKSZ küldöttsége befejezte látogatását Algírból jelenti a Tan­jug. Tegnap Algírban folyta­tódott a véleménycsere a JKSZ és az Algériai Nem­zeti Felszabadítási Front (FNN) küldöttsége között. A JKSZ küdöttségét Alekszan­­dar Grlicskov, a JKSZ El­nöksége Végrehajtó Bizott­ságának osztálytitkára, az FLN delegációját pedig Szli­man Hofman, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke vezette. A­ tárgyalások során a legtöbb figyelmet a nemzet­közi haladó és munkásmoz­galom helyzetének szentel­ték, különös tekintettel az afrikai kontinensen uralko­dó helyzetre. Ez alkalom­mal is kifejezésre jutott a tárgyaló felek nézetazonos­sága, illetve­­hasonlósága. A két delegáció megvitat­ta a JKSZ és ez FLN együttműködését is, és megállapította, hogy igen eredményes. A jugoszláv küldöttség tegnap befejezte kétnapos algériai látogatását. Kormányfőnk távirata Andreottihoz és Nyirához Belgrádból jelenti a Tan­jug. Veselin Djuranovic, az SZVT elnöke az Olasz Köz­társaság kikiáltásának év­fordulója alkalmából üdvöz­lő táviratot küldött Giulio Andreottihoz, az Olasz Köz­társaság miniszterelnökéhez. A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács és a maga nevében a legszí­vélyesebb jókívánsá­gait fejezte ki Andreottinak, a baráti olasz népnek pe­dig előrehaladást és jólétet kívánt. Veselin Djuranovic a Tu­néziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ugyan­csak üdvözlő táviratban fe­jezte ki jókívánságait Hédi Nuirának, a Tunéziai Köz­társaság miniszterelnökének. BREZSNYEV PRÁGÁBAN Elismerés Csehszlovákiának Magas kitüntetés Husaknak és Bilaknak Prágából jelenti a Tan­jug. Leonyid Brezsnyev tegnap a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Csehszlovákiá­ról, „a szocialista országok testvéri családjának megbe­csült tagjáról”. A Csehszlo­vák KP és az ország vezető­sége politikájának elismeré­sén kívül Leonyid Brezs­nyev, a Szovjet KB KP fő­titkára és a Szovjetunió Leg­felsőbb Szovjetjének elnöke Gustav Husaknak és Vasil Bilaknak magas kitüntetése­ket adott át. Miután az Októberi For­radalom Érdemrendet átad­ta, Husakot „a szocialista közösség és a kommunista mozgalom fontos személyisé­gének” nevezte. Brezsnyev egyszersmind hangsúlyozta, hogy a kitüntetés „a leg­meggyőzőbb bizonyítéka an­nak, hogy a Csehszlovák KP és Központi Bizottsága helyes úton halad”. A szovjet párt és állam vezetője a prágai ünnepsége­ken mondott beszédében hangsúlyozta, hogy „vélem­é­nye szerint napjainkban az a legfontosabb, hogy maxi­málisan növeljék a kapcso­latok hatékonyságát a jövő perspektívájában is” az úgy­nevezett szocialista közösség országai között. A vendéget üdvözölve Gus­z­táv Husák külön köszöne­tet mondott a tíz évvel ez­előtt Csehszlovákiának nyúj­tott „internacionalista segít­ségért, amikor vereséget mér­tek az ellenforradalmi, szo­cialistaellenes és jobboldali opportunista erőkre”. A Varsói Szerződés Szer­vezete öt tagállamának ak­kori katonai akcióját Gus­tav Husak úgy értékelte, mint „a szocialista interna­cionalizmushoz való hűség­nek és annak az eltökéltség­nek a megnyilvánulását, hogy közösen védelmezik a szocializmus sérthetetlen ügyét”. Gustav Husak be­szédében megállapította, hogy Csehszlovákia „a szo­cializmus védelmezésében, a szocialista közösség megszi­lárdításában és a külpolitika koordinálásában a jövőben is hozzájárul a sokoldalú együttműködés elmélyítésé­hez a Varsói Szerződés kere­tein belül, majd hozzátette, hogy „ez a további győzel­mek, a haladás és a szocia­lizmus biztosítéka”. Gustav Husak ,,mérhetetlen örö­mét fejezte ki afölött, hogy Csehszlovákia „vállvetve” ha­lad a Szovjetunióval, majd beszédének végén kijelen­tette: Csehszlovákia „mind­azt, amit elért” a Szovjet­uniónak köszönhetőleg való­sította meg.

Next