Magyar Szó, 1978. augusztus (35. évfolyam, 209-239. szám)
1978-08-02 / 210. szám
Řivojí — ■ ■ваиааввааааааааиааааааааарааааашавааааааааа ■■■■■■!■■■■■ -••••>;..............................................................................................................................■■■nil»»». xxxv-évf- 21°- (n i98.) sz.ilili szerda, ms augusztus 2. süsüi нвапаап dtsouüB s нилпаао mit.........n I, Ara 3 dinár . ______________________________________________________________ in itrrf Macedónia Mate lew forrodalmi mijére Josip Broz Tito köztársasági elnök üdvözlete az ilindeni felkelés 75. évfordulója alkalmából Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi üdvözletet intézte az ilindeni felkelés 75. évfordulója alkalmából Szkopjéban megrendezett ünnepség részvevőihez. „Szívélyes köszönetet mondok a meghívásért, hogy vegyek részt az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztársaság 75. évfordulójának megünneplésén. A legszívélyesebben gratulálok e nagy jubileumhoz és jókívánságaimat küldöm az egész macedón népnek és a Macedóniában élő nemzetiségeknek, valamint a Macedón Szocialista Köztársaság minden dolgozójának. Az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztársaság történelmi eseményként jelentős helyet foglal el a macedón népnek a nemzeti és szociális felszabadulásért folytatott, több évszázados harcában. Az ilindeni felkelés teljes mértékbenkifejezésre juttatta a macedón nép óhaját, hogy tekintet nélkül az áldozatokra és az akadályokra, szabad és egyenjogú népként kivívja önállóságát a Balkán félsziget és Európa más népeinek közösségében. Ez az ilindeni felkelésnek történelmi jelentőséget és helyet kölcsönöz. A macedón felkelés és a belső macedón forradalmi szervezetek vezetői kapcsolatot tudtak teremteni a macedón népnek és nemzetiségeknek a felszabadulásra irányuló törekvései, valamint a szociális felszabadulásra irányuló törekvések között, ezt ékesen bizonyítja a Krusevói Köztársaság kiáltványa. A macedón nép a maga felszabadulására úgy tekintett, mint valamennyi macedóniai nemzetiség felszabadulására, így tehát az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztársaság a szabadság és a nemzeti felszabadulás iránti általános törekvések részévé vált. Az ilindeni felkelés elfojtása, a felkelőkkel való kegyetlen leszámolás, a Krusevói Köztársaság és valamenynyi intézményének felszámolása, valamint Macedóniának a későbbi felosztása a szomszédos államok között, továbbá a nemzeti elnyomatás és a denacionalizációs politika, amelyet a burzsoázia és a fent említett országok népellenes rendszerei folytattak, nagyban megnehezítették, de mégsem tudták megakadályozni a macedón nép törekvéseit, valamint a nemzeti és szociális felszabadításért vívót harcát. A macedón nép harcot indított nemzeti felszabadulásáért felosztott hazájának minden részében, harcát egybekötötte ezen országok haladó szocialista és munkásmozgalmaival. A bolgár, az olasz és a német fasisztát megszállók elleni, 1941. évi felkelés, a nemzet és a szociális szabadságért folytatott felkelés új történelmi vállalkozást jelent a macedón nép évszázados óhajainak érvényesülése során. A népfelszabadító harcban és a forradalomban a macedón nép harca összekapcsolódott Jugoszlávia más nemzeteinek és nemzetiségeinek harcával, kivívta szabadságát, szuverenitását és saját nemzeti államát, Jugoszlávia testvéri és egyenjogú nemzetei és nemzetiségei új szocialista demokratikus közösségében. A macedón nép a háborúk utáni fejlődés során hatalmas eredményeket ért el az anyagi és a szellemi fejlődésben, a nemzeti, kulturális és tudományos alkotó munka fejlesztésében, teljes mértékben hozzájárult a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság anyagi és társadalmi fejlesztéséhez, a szocialista önigazgatás szüntelen elmélyítéséhez és az el nem kötelezettség politikájának állandó megszilárdításához. Ma a macedón nép, a munkásosztály és a Macedón Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozója joggal lehet büszke forradalmi múltjának dicső eseményeire, a szocialista országépítés során elért nagy vívmányaira. A szocialista építés valamennyi területén elért eredmények a legjobban bizonyítják, hogy a dolgozók csakis a teljes nemzeti egyenjogúság körülményei között és a szocialista önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok közepette bontakoztathatják ki teljes alkotóképességüket. A szocialista és el nem kötelezett Jugoszlávia a békés koegzisztencia, az egyenjogú együttműködés és a béke politikáját érvényesítve különös figyelmet fordít a szomszédokkal való kapcsolatokra. Ez az együttműködés az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi integritás és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapul, ez képezi a hidat a szomszédos népek között. Az Egyesült Nemzetek alapokmányának és más aktusainak szellemében e jogok az emberi jogok szerves részei, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumai is magukban foglalják őket. Országunk ezeken az alapokon síkra száll a macedón nép egyes részeinek helyzete és jogai iránti kedvező viszonyulásért, valamint más nemzeteinkhez való ugyanilyen viszonyulásért, amelyek nemzeti kisebbségként élnek a szomszédos országokban. џ Meggyőződésem, hogy a macedón nép Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei testvéri közösségében még nagyobb eredményeket ér el sokrétű fejlődése során. Gratulálok az ilindeni felkelés 75. évfordulója alkalmából, és köszöntöm az ünnepség valamennyi részvevőjét, a Macedón Szocialista Köztársaságnak pedig sokoldalú fejlődést és érvényesülést kívánok.” 1 macedón nép Tito elvtárs vezetésével valóra váltaná nemzeti és szociális szabadságát . Bulgária saját történelmét hamisítja meg a macedón nemzet tagadásával . Díszülés Szkopjéban az Ilindeni felkelés 75. évfordulóján Tegnap egész Macedóniában számos ünnepségen emlékeztek meg a macedón nép ilindeni felkelésének 75. évfordulójáról, amelyet az idén Josip Broz Tito köztársasági elnök védnöksége alatt ülnek meg. Tegnap este a Szkopjei Egyetem nagytermében központi díszülést tartottak, amelyen a macedón nemzet ilindeni felkelésének jelentőségét Bosko Sztankovszki, az ünnepség szervező bizottságának elnöke, a Macedón KSZ KB Elnökségének tagja méltatta. A díszülésen a Macedón SZK legmagasabb rangú tisztségviselőin, kimagasló közéleti és kulturális dolgozóin kívül jelen voltak a föderáció és az összes köztársaságok és tartományok küldöttségei, Dusan Dragosavac, Rista Jovanovic, Ivan Sokác, Jovica Lazarevic, Ivo Zorkic, Milovan Golubovic, Jovan Krampotic és Mehmed Mahici vezetésével. A díszülés elején felolvasták Tito elvtárs levelét, amelyet a jelenlevők igen melegen üdvözöltek. A rendezvényrészeként a macedón filharmónia és néhány szkopjei énekkar előadta a Macedónia című oratóriumot. A díszülés végén levelet olvastak fel, amelyet a macedón nép Tito elnökhöz intézett, a jubileumi ünnepség védnökéhez. Bosko Sztankovszki ünnepi I beszédében részletesen beszélt Tito elvtársnak a ma- scedón nemzeti kérdés megoldásához való rendkívül nagy hozzájárulásáról. Leszögezte, hogy Tito elvtárs meggyőzően és a rá jellemző módon kinyilvánította marxi-lenini elvszerű és következetes forradalmi, realista és látnoki viszonyulását, valamint — már évtizedek óta —a Jugoszláv Kommunista Szövetség ilyen viszonyulását a macedón nép történelméhez és annak század eleji legjelentősebb fejezeteihez és vívmányaihoz, amelyek között a legjelentősebb az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztársaság. Ezzel összefüggésben kinyilvánította viszonyulását a macedón nemzeti kérdés egészéhez is. Nemzeti szabadság nélkül nem lehetséges a munkásosztály felszabadítása Tito számára sohasem volt kétséges a macedón nemzet eredete és önállósága, sem pedig a macedón nép nemzeti tudatra ébredésének, valamint nemzeti szabadságáért, függetlenségéért, önállóságáért, saját állama megalapításáért vívott harcának sajátos jellege. Tito elvtárs nemrégen közzétett munkái alapján meggyőződhettünk arról, hogy milyen nagy figyelemmel közelítette meg általában __ a nemzeti kérdés, különösen pedig a macedón nemzeti kérdés megoldását, s ezt nem a forradalom mellékes ügyénak tekintette, hanem _ szerves részének, mivel számára mindenkor világos volt, hogy a nemzeti szabadság nélkül nem lehetséges a munkásosztály és az összes ■ leigázottak és háttérbe szorítottak nemzeti felszabadítása. Ezen az alapon bontakozott ki a JKP szerepe is, amely — miután sikerült túlhaladnia a nemzeti kérdés nem marxista megközelítését, és miután továbbra is hű maradt az önrendelkezés elvéhez, beleértve az elszakadási jogot is — 1934-ben megtartott IV. országos értekezletén történelmi határozatot hozott a Szlovén, a Horvát és a Macedón Kommunista Párt megalakításáról. Ez utóbbinak 35. évfordulóját, az idén márciusban ünnepeltük meg. 1937-ben, ebben a sorsdöntő évben, amikor a JKP élére került. Tito elvtárs teljes lényével a párt megszilárdítására, valamint harca stratégiájának és taktikájának kiépítésére törekedett. Az említett időszakból számos dokumentum maradt fenn. (Folytatása az 5. oldalon) Derült, meleg idejű Vajdaságban ma reggel hűvös, napközben derült, meleg, iganyi nyári idő várható, gyenge keleti, délkeleti szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 12—15, a legmagasabb 28—30 fok. Hazánk többi részén is derült, meleg idő lesz, kivéve Szlovéniát és Horvátország nyugati vidékeit, ahol változó felhőzet, helyenként záporok, zivatarok várhatók, gyenge keleti, délkeleti szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 10 és 16, a legmagasabb 24 és 34 fok között alakul. A Földközi-tenger térségében és Közép-Európában a magas légnyomás hatására derült, meleg idő uralkodik, Nyugat-Európát azonban nedves légtömegek árasztották el, amelyek a következő napokban hazánkban is éreztetik hatásukat. A hőmérséklet tegnap 13 órakor a következőképp alakult: Palics 27, Zombor 28, Verbász 28, Újvidék 28, Kikinda 28, Versec 27, Zrenjanin 28, Niš 28, Ljubljana 26, Rijeka 28, Zágráb 27, Belgrád 28, Dubrovnik 25, Split 30, Szkopje 31, Szarajevó 26, Graz 30, Kolozsvár 22, Szófia 25, Pécs 28, Budapest 28, Szeged 28 fok. Kedvező együttműködés minden téren Ikonié fogadta Waiyakit Branislav Ikonié a Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnap fogadta dr. Manu Waiyakit, Kenya külügyminiszterét. Waiyaki országának küldöttsége élén hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A baráti és nyílt megbeszélésen az együttműködés fejlesztéséről volt szó. Megállapították, hogy lehetőségek rejlenek a kapcsolatok bővítésére a közös befektetésben, a technológia átvitelében, különösen pedig az ipar és a mezőgazdasági beruházási építkezés, valamint az árucsere területén. Hangsúlyozták annak a jelentőségét, hogy a két ország polgárai, kulturális szervezetei, sportolói, tudósai, szakemberei és mások kapcsolatokat tartsanak fenn a jobb megismerés céljából, ami kétségtelenül hozzájárul a barátság megszilárdításához. Vrhovec ebédet adott a kenyai külügyminiszter tiszteletére Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár tegnap díszebédet adott dr. Hamu Waivaki tiszteletére. Az ebéden a két miniszter pohárköszöntőt váltott. Ion Duc Tani fizetetet intézett Utóhoz A vietnami miniszterelnök-helyettes elutazott hazánkból Nguyen Duy Trinh, a Vietnami SZK kormányának alelnöke és külügyminisztere — aki Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár meghívására hivatalos és baráti látogatáson hazánkban tartózkodott — tegnap elutazott Jugoszláviából. A tekintélyes vendégtől és munkatársaitól a belgrádi repülőtéren Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár vett búcsút. Sajtóközlemény a látogatásról Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár meghívására Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke és külügyminisztere ez év július 30-ától augusztus 1- éig hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában. Nguyen Duy Trinht látogatása alatt fogadta Branislav Ikonic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke. Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyettes átadta Josip Vrhovec szövetségi külüügyi titkárnak Ton DucTangnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnökének Josip Broz Titóhoz, a JSZSZK elnökéhez intézett üzenetét. Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár és Nguyen Duy Trinh, a Vietnami SZK kormányának alelnöke és külügyminisztere, valamint munkatársaik véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a két országot érintő nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak. A két miniszter megelégedéssel állapította meg. (Folytatása a 3. oldalon) Belgrádból való elutazása előtt A. C. S. Hameed, Sri Lanka-i külügyminiszter kijelentette hogy Tito elnöknek az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletén elmondott üdvözlő beszéde megihlette a részvevőket. Beszédében kiviláglott az el nem kötelezettség eszméinek létrejötte és újjászületése. Hameed külügyminiszter, aki országának küldöttségét vezette az értekezleten, tegnap elutazott Belgrádból. Ignjac Golob szövetségi külügyi segédtitkár vett tőle búcsút. (Tanjug telefoto)