Magyar Szó, 1978. augusztus (35. évfolyam, 209-239. szám)

1978-08-02 / 210. szám

­ Ř­ivo­jí — ■ ■ваиааввааааааааиааааааааарааааашавааааааааа ■■■■■■!■■■■■ -••••>;..............................................................................................................................■■■nil»»». xxxv-évf- 21°- (n i98.) sz.ilili szerda, ms augusztus 2. süsüi нвапаап dtsouüB s нилпаао mit.........n I, Ara 3 dinár . ______________________________________________________________ in itrrf Macedónia Mate lew forrodalmi mijére Josip Broz Tito köztársasági elnök üdvözlete az ilindeni felkelés 75. évfordulója alkalmából Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi üd­vözletet intézte az ilindeni felkelés 75. évfordulója alkalmából Szkopjéban megrendezett ünnepség rész­vevőihez. „Szívélyes köszönetet mondok a meghívásért, hogy vegyek részt az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztár­saság 75. évfordulójának megünneplésén. A legszívélye­­sebben gratulálok e nagy jubileumhoz és jókívánságai­mat küldöm az egész macedón népnek és a Macedóniá­ban élő nemzetiségeknek, valamint a Macedón Szocia­lista Köztársaság minden dolgozójának. Az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztársaság törté­nelmi eseményként jelentős helyet foglal el a macedón népnek a nemzeti és szociális felszabadulásért folytatott, több évszázados harcában. Az ilindeni felkelés teljes mértékben­­kifejezésre juttatta a macedón nép óhaját, hogy tekintet nélkül az áldozatokra és az akadályokra, szabad és egyenjogú népként kivívja önállóságát a Bal­kán félsziget és Európa más népeinek közösségében. Ez az ilindeni felkelésnek történelmi jelentőséget és helyet kölcsönöz. A macedón felkelés és a belső macedón forradalmi szervezetek vezetői kapcsolatot tudtak teremteni a ma­cedón népnek és nemzetiségeknek a felszabadulásra irá­nyuló törekvései, valamint a szociális felszabadulásra irányuló törekvések között, ezt ékesen bizonyítja a Kru­sevói Köztársaság kiáltványa. A macedón nép a maga felszabadulására úgy tekintett, mint valamennyi mace­dóniai nemzetiség felszabadulására, így tehát az ilinde­ni felkelés é­s a Krusevói Köztársaság a szabadság és a nemzeti felszabadulás iránti általános törekvések részévé vált. Az ilindeni felkelés elfojtása, a felkelőkkel való ke­gyetlen leszámolás, a Krusevói Köztársaság és valameny­­nyi intézményének felszámolása, valamint Macedóniának a későbbi felosztása a szomszédos államok között, továb­bá a nemzeti elnyomatás és a denacionalizációs politika, amelyet a burzsoázia és a fent említett országok nép­ellenes rendszerei folytattak, nagyban megnehezítették, de mégsem tudták megakadályozni a macedón nép törek­véseit, valamint a nemzeti és szociális felszabadításért vívót harcát. A macedón nép harcot indított nemzeti felszabadulásáért felosztott hazájának minden részében, harcát egybekötötte ezen országok haladó szocialista és munkásmozgalmaival. A bolgár, az olasz és a német fasisztát megszállók elleni, 1941. évi felkelés, a nemzet és a szociális szabad­ságért folytatott felkelés új történelmi vállalkozást je­lent a macedón nép évszázados óhajainak érvényesülése során. A népfelszabadító harcban és a forradalomban a ma­cedón nép harca összekapcsolódott Jugoszlávia más nemzeteinek és nemzetiségeinek harcával, kivívta sza­badságát, szuverenitását és saját nemzeti államát, Jugo­szlávia testvéri és egyenjogú nemzetei és nemzetiségei új szocialista demokratikus közösségében. A macedón nép a háborúk utáni fejlődés során hatal­mas eredményeket ért el az anyagi és a szellemi fejlő­désben, a nemzeti, kulturális és tudományos alkotó mun­ka fejlesztésében, teljes mértékben hozzájárult a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság anyagi és társa­dalmi fejlesztéséhez, a szocialista önigazgatás szüntelen elmélyítéséhez és az el nem kötelezettség politikájának állandó megszilárdításához. Ma a macedón nép, a munkásosztály és a Macedón Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozója joggal le­het büszke forradalmi múltjának dicső eseményeire, a szocialista országépítés során elért nagy vívmányaira. A szocialista építés valamennyi területén elért eredmények a legjobban bizonyítják, hogy a dolgozók csakis a teljes nemzeti egyenjogúság körülményei között és a szocia­lista önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok köze­pette bontakoztathatják ki teljes alkotóképességüket. A szocialista és el nem kötelezett Jugoszlávia a bé­kés koegzisztencia, az egyenjogú együttműködés és a bé­ke politikáját érvényesítve különös figyelmet fordít a szomszédokkal való kapcsolatokra. Ez az együttműködés az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi integritás és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvei­nek, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapul, ez képezi a hidat a szomszédos népek között. Az Egyesült Nemzetek alapokmányának és más aktusainak szellemében e jogok az emberi jogok szerves részei, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródo­kumentumai is magukban foglalják őket. Országunk eze­ken az alapokon síkra száll a macedón nép egyes ré­szeinek helyzete és jogai iránti kedvező viszonyulásért, valamint más nemzeteinkhez való ugyanilyen viszonyu­lásért, amelyek nemzeti kisebbségként élnek a szomszé­dos országokban. џ Meggyőződésem, hogy a macedón nép Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei testvéri közösségében még na­gyobb eredményeket ér el sokrétű fejlődése során. Gratulálok az ilindeni felkelés 75. évfordulója alkal­mából, és köszöntöm az ünnepség valamennyi részvevő­jét, a Macedón Szocialista Köztársaságnak pedig sokol­dalú fejlődést és érvényesülést kívánok.” ­ 1 macedón nép Tito elvtárs vezetésével valóra váltaná nemzeti és szociális szabadságát . Bulgária saját történelmét hamisítja meg a macedón nemzet tagadásával . Díszülés Szkopjéban az Ilindeni felkelés 75. évfordulóján Tegnap egész Macedóniában számos ünnepségen emlékeztek meg a mace­dón nép ilindeni felkelésének 75. évfordulójáról, amelyet az idén Josip Broz Ti­to köztársasági elnök védnöksége alatt ülnek meg. Tegnap este a Szkopjei Egyetem nagytermében központi díszülést tartottak, amelyen a macedón nem­zet ilindeni felkelésének jelentőségét Bosko Sztankovszki, az ünnepség szerve­ző bizottságának elnöke, a Macedón KSZ KB Elnökségének tagja méltatta. A díszülésen a Macedón SZK legmagasabb rangú tisz­t­ségviselőin, kim­agasló közéleti és kulturális dolgozó­in kívül jelen voltak a föde­ráció és az összes köztársa­ságok és tartományok kül­döttségei, Dusan Dragosavac, Rista Jovanovic, Ivan Sokác, Jovica Lazarevic, Ivo Zor­­kic, Milova­n Golubovic, Jo­­van Krampotic és Mehmed Mahici vezetésével. A díszülés elején felolvas­ták Tito elvtárs levelét, amelyet a jelenlevők igen melegen üdvözöltek. A rendezvény­­részeként a macedón filharmónia és né­hány szkopjei énekkar elő­adta a Macedónia című ora­tóriumot. A díszülés végén levelet ol­vastak fel, amelyet a mace­dón nép Tito elnökhöz in­tézett, a jubileumi ünnepség védnökéhez. Bosko Sztankovszki ünnepi I beszédében részletesen be­­szélt Tito elvtársnak a ma- s­cedón nemzeti kérdés megol­dásához való rendkívül nagy hozzájárulásáról. Leszögezte, hogy Tito elvtárs meggyő­zően és a rá jellemző módon kinyilvánította marxi-lenini elvszerű és következetes forradalmi, realista és lát­noki viszonyulását, valamint — már évtizedek óta —­­a Jugoszláv Kommunista­­ Szövetség ilyen viszonyu­lását a macedón nép tör­ténelméhez és annak szá­zad eleji legjelentősebb feje­zeteihez és vívmányaihoz, amelyek között a legjelentő­sebb az ilindeni felkelés és a Krusevói Köztársaság. Ez­zel összefüggésben kinyilvá­nította viszonyulását a mace­dón nemzeti kérdés egészéhez is. Nemzeti szabadság nélkül nem lehetséges a munkásosztály felszabadítása Tito számára sohasem volt kétséges a macedón nemzet eredete é­s önállósága, sem­­ pedig a macedón nép nem­­­zeti tudatra ébredésének, va­­lamint nemzeti szabadságá­ért, függetlenségéért, önállósá­­­gáért, saját állama megalapí­tásáért vívott harcának sa­játos jellege. Tito elvtárs nemrégen köz­zétett munkái alapján meg­győződhettünk arról, hogy milyen nagy figyelemmel kö­zelítette meg általában __ a nemzeti kérdés, különösen pedig a macedón nemzeti kérdés megoldását, s ezt nem a forradalom mellékes ügyé­nak tekintette, hanem _ szer­ves részének, mivel számára mindenkor világos volt, hogy a nemzeti szabadság nélkül nem lehetséges a munkásosz­tály és az összes ■ leigázottak és háttérbe szorítottak nem­zeti felszabadítása. Ezen az alapon bontakozott ki a JKP szerepe is, amely — miután sikerült túlhaladnia a nemzeti kérdés nem mar­xista megközelítését, és mi­után továbbra is hű maradt az önrendelkezés elvéhez, be­leértve az elszakadási jogot is — 1934-ben megtartott IV. országos értekezletén törté­nelmi határozatot hozott a Szlovén, a Horvát és a Mace­dón Kommunista Párt meg­alakításáról. Ez utóbbinak 35. évfordulóját, az idén március­ban ünnepeltük meg. 1937-ben, ebben­ a sorsdön­tő évben, amikor a JKP élé­re került. Tito elvtárs teljes lényével a párt megszilárdí­tására, valamint harca stra­tégiájának és taktikájának kiépítésére törekedett. Az említett időszakból számos dokumentum maradt fenn. (Folytatása az 5. oldalon) Derült, meleg idejű Vajdaságban ma reggel hűvös, nap­közben derült, meleg, iganyi nyári idő várható, gyenge keleti, délkeleti szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 12—15, a legmagasabb 28—30 fok. Hazánk többi részén is derült, meleg idő lesz, kivéve Szlovéniát és Horvát­ország nyugati vidékeit, ahol változó felhőzet, helyenként záporok, zivata­rok várhatók, gyenge keleti, délkeleti szél, a legalacsonyabb hőmérséklet 10 és 16, a legmagasabb 24 és 34 fok kö­zött alakul. A Földközi-tenger térségében és Kö­­zép-Európában a magas légnyomás ha­tására derült, meleg idő uralkodik, Nyugat-Európát azonban nedves légtö­megek árasztották el, amelyek a követ­kező napokban hazánkban is éreztetik hatásukat. A hőmérséklet tegnap 13 órakor a kö­vetkezőképp alakult: Palics 27, Zom­bor 28, Verbász 28, Újvidék 28, Kikin­­da 28, Versec 27, Zrenjanin 28, Niš 28, Ljubljana 26, Rijeka 28, Zágráb 27, Belgrád 28, Dubrovnik 25, Split 30, Szkopje 31, Szarajevó 26, Graz 30, Ko­lozsvár 22, Szófia 25, Pécs 28, Buda­pest 28, Szeged 28 fok. Kedvező együ­ttműködés minden téren Ikonié fogadta Waiyakit Branislav Ikonié a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács teg­nap fogadta dr. Manu Waiya­kit, Kenya külügyminiszte­rét. Waiyaki országának kül­döttsége élén hivatalos ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A baráti és nyílt megbe­szélésen az együttműködés fejlesztéséről volt szó. Megállapították, hogy le­hetőségek rejlenek a kapcso­latok bővítésére a közös be­fektetésben, a technológia átvitelében, különösen pe­dig az ipar és a mezőgazda­sági beruházási építkezés, valamint az árucsere terü­letén. Hangsúlyozták annak a jelentőségét, hogy a két or­szág polgárai, kulturális szervezetei, sportolói, tudó­sai, szakemberei és mások kapcsolatokat tartsanak fenn a jobb megismerés céljából, ami kétségtelenül hozzájá­rul a barátság megszilárdí­tásához. Vrhovec ebédet adott a kenyai külügyminiszter tiszteletére Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár tegnap dísz­ebédet adott dr. Hamu Wai­­vaki tiszteletére. Az ebéden a két miniszter pohárköszön­tőt váltott. Ion Duc Tani fizetetet intézett Utóhoz A vietnami miniszterelnök-helyettes elutazott hazánkból Nguyen Duy Trinh, a Viet­nami SZK kormányának al­­elnöke és külügyminisztere — aki Josip Vrhovec szö­vetségi külügyi titkár meg­hívására hivatalos és baráti látogatáson hazánkban tar­tózkodott — tegnap eluta­zott Jugoszláviából. A tekintélyes vendégtől és munkatársaitól a belgrádi repülőtéren Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár vett búcsút. Sajtóközlemény a látogatásról Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár meghívására Nguyen Duy Trinh, a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság kormányának alelnöke és külügyminisztere ez év július 30-ától augusztus 1- éig hivatalos baráti látoga­tást tett Jugoszláviában. Nguyen Duy Trinht láto­gatása alatt fogadta Branis­lav Ikonic, a Szövetségi Vég­­rehajtó Tanács alelnöke. Nguyen Duy Trinh minisz­­­terelnök-helyettes átadta Jo­­sip Vrhovec szövetségi külü­­­ügyi titkárnak Ton Duc­­Tangnak, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság elnökének Josip Broz Titóhoz, a JSZSZK elnökéhez intézett üzenetét. Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár és Nguyen Duy Trinh, a Vietnami SZK kormányának alelnöke és külügyminisztere, valamint munkatársaik véleményt cse­réltek a kétoldalú kapcsola­tokról, valamint a két or­szágot érintő nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások a barátság és a kölcsönös megértés lég­körében folytak. A két miniszter megelé­gedéssel állapította meg. (Folytatása a 3. oldalon) Belgrádból való elutazása előtt A. C. S. Hameed, Sri Lanka-i külügyminisz­ter kijelentette hogy Tito elnöknek az el nem kötelezett országok belgrádi érte­kezletén elmondott üdvözlő beszéde megihlette a részvevőket. Beszédében kivilág­lott az el nem kötelezettség eszméinek létrejötte és újjászületése. Hameed külügyminiszter, aki országának küldöttségét vezette az értekezleten, tegnap elutazott Belgrádból. Ignjac Golob szövetségi külügyi segédtitkár vett tőle búcsút. (Tanjug telefoto)

Next