Magyar Szó, 1984. szeptember (41. évfolyam, 241-255. szám)

1984-09-15 / 255. szám

G BELPOLITIKA A helyzet magyarázása Sajtótájékoztató az újvidéki Jugoaiat Szerszámgépgyárban Az újvidéki Jugoaiat Szerszámgépgyár munkástanácsa sajtóér­tekezleten tájékoztatta az újságírókat a munkaszervezet önigazgatási és társadalmi fejlődéséről, a stabilizációs terv végrehajtásáról és a kollektív ügyvezető szerv elnökének megválasztásáról. Slobodan MANDIC, a gyár mun­kástanácsának elnöke a tegnapi sajtóértekezleten elmondta, hogy az újságírók összehívásának indí­téka nem annyira Djordje STE­­PANČEVIČNAK, az ügyvezető szerv elnökének újraválasztása körüli bonyodalom, hanem inkább az, hogy egyes tényezők hogyan viszonyultak ehhez a kérdéshez. Elmondta, hogy megszokták a bí­rálatot, folyton mondják nekik, hogy többet kell dolgozni, a har­madik és negyedik műszakban is, többet kell exportálni, és így to­vább, de vannak olyan értékelé­sek is a munkaszervezetről, amit a dolgozói közösség nem tart he­lyénvalónak. Olyan értékelések hangzottak el, hogy a Jagoalat bezárkózott, lassan fejlődik, közben beruházási terveik várják a sort, mert mint a munkástanács elnöke mondta, más beruházásoknak volt előnyük. Olyan is elhangzott, hogy a Jago­slat nem adta kellő hozzájárulását a stabilizációhoz, holott 12 éve nyereséggel gazdálkodik, a nyers­anyag, az energia problémáját és a piacon jelentkező nehézségeket saját erejéből igyekszik rendezni, és ezek után a munkaszervezet­ben felvetik a kérdést, hogy ez nem hozzájárulás-e a stabilizáció­hoz. A dolgozói közösségben ugyanis olyan vélemény alakult ki, hogy ha a többi munkaszer­vezet is így gazdálkodott volna, nem is kellene stabilizációs terv. A munkaszervezet tartalékait­le­­­nak eszközei elsősorban más vál­lalatok veszteségének fedezésére nem pedig saját szükségleteire fordította. A sajtóértekezleten jelen volt többek között m­orri­­e Cj­enance­vic, Vlado POPOVIC, az ismeentő megválasztásét vélő­ üne­­plő bi­zottság tagja, Iliia Popovic a gyár szakszervezeti vál­issztmányá­­nak elnöke. Petar ŠUŠNJA­K, a közös szolgálat dolgozói közössé­gének igazgatója és a munka­szervezet munkástanácsának tag­ja. D­ Jord­ie Sćepančević, a Jagoslat ügyvezető szervének elnöke el­mondta, hogy a kollektíva az el­ső félévben a tavalyi év időará­nyos szakaszához képest 124 szá­zalékkal növelte termelését, 65 százalékkal jövedelmét, 2­5 száza­lékkal a foglalkoztatottak szá­mát, 45 százalékkal növelte kivi­telét, míg behozatalát­ csaknem egyharmadára csökkentette. A fog­lalkoztatottak átlagos személ­yi jövedelme elérte a 23 900 dinárt az alapokba csaknem 30­1 mil­lió dinárt helyeztek, a felhalmo­zás meghaladta a 100 millió di­nárt, tehát mintegy 400 millió di­nárt fordítottak a társadalmi újra­termelésre. Elmondta továbbá, hogy a Jago­slat a reális lehetőségekhez mér­ten igazította fejlesztési tervét, és mint országos jelentőségű mun­kaszervezet igyekszik kielégíteni a fémipari munkaszervezetek szük­ségleteit, emellett kivitelre is termel, hogy előteremtse a szük­séges devizát, a hazai üzletfelek iránt nincs devizakövetelése. A fejlesztéssel kapcsolatban elhang­zott, hogy az utóbbi években néhányszor nem kaptak engedélyt vagy kölcsönt a gépek behozatalá­ra, szabadalmak vásárlására. Lé­nyegében emiatt nem helyezhették üzembe a petróci acéllemezgyárat, noha az közös érdekű beruházás lenne, tartományi szinten is tá­mogatták az újraválasztást, és a vitát lehetne megtakarítani. Az ügyvezető szerv elnökének megválasztásával kapcsolatban kö­zölték, hogy idejében megtettek minden intézkedést, kiírták a pá­lyázatot, amelyre egyedül az ed­digi igazgató, Djordje Stepanče­­vic jelentkezett. A dolgozók tá­mogatták az újraválasztást és a kollektíva több mint 400 KSZ- tagja közül is csupán hároman szavaztak ellene. Sćepančevićnak az év májusában lejárt a megbízatá­sa, de az újraválasztás késett, mert a választást véleményező ve­gyes bizottság tagjai nem tudtak közös nevezőre jutni, pontosabban a munkaszervezeten belüli tagok támogatták, a kültagok pedig nem, és fele-fele arányban mellette, illetve ellene szavaztak. Vlada Popovic szerint azok, akik nem támogatták Ščepančević megvá­lasztását, részletesebb indoklás nélkül csak azzal válaszoltak, hogy nekik azt sugallták, hogy ellene szavazzanak. Egyébként, mint el­hangzott, a választás során Sce­­pančević személyére senkinek sert, volt különösebb megjegyzése. Mint ismeretes, a Jugosiat munkásta­nácsa e hó 12-én újraválasztotta Djordje Šćepančevićet. Végül elhangzott, hogy a Jago­slat ezzel nem akar vitát nyitni az üggyel kapcsolatban, csupán a tényekre kívánt rámutatni, és a jövőben is mindent megtesznek, hogy demokratikus és önigazgatá­si alapon rendezzék a felmerülő kérdéseket, és hogy minél hatéko­nyabban hozzájárul­janak társad­al­­­i-politikai közösségünk fejlődé­séhez. Továbbá a pártvita egyút­­tal alkalom lesz arra, hogy meg­­próbálják egyeztetni a кМегроР­­tikában, a gazdálkodásban és a trvéb téren megnyilvánuló nézet­­különbségeket. TKJ A tegnapi sajtóértekezlet részvevői (NÉMETH Mátyás felvétele) HÉTFŐTŐL Szünetel a forgalom az újvidéki betonhídon A Szabadság-hídra terelik a forgalmat Újvidék lakosságát már jó né­hány éve nyomasztja a vízhiány. Az idén erőteljes akció folyik ennek végleges kiküszöbölésére. A pé­tervárad­ szigeten több kút építése a befejező szakaszába ér­kezett, s hétfőtől a szigetet a vá­rossal összekötő vízvezeték-háló­zat lehelyezését kezdik meg a közúti-vasúti betonhídon.­­ Ezért hétfőtől, szeptember 17-étől 27-éig délelőtt 9 és 11 óra között lezárják az említett beton­­hidat — tudtuk meg Milka BA­­NJACTftl­, a Tartományi Közle­kedési Bizottság illetékesétől.­­ A forgalmat ez idő alatt a Sza­badság-hídra terelik, s érvényét veszti a tehergépjárművek részé­re a Szabadság-hídon való közle­kedés tilalma. A tehergépjármű­vek kizárólag az Október 23-a sugárutat Kamenicával összekötő Szabadság-hídon közlekedhetnek, így a személygépkocsik a Tito marsall hídon és a Szabadság­­hídon is átjuthatnak a Dunán. Az új közlekedési rend értel­mében az észak (Szabadka, Te­­merin, Zrenjam­in) felől érkező gépjárműveket közvetlenül a le­zárt híd előtt terelik megfelelő felhőtáblákkal a Szabadság-híd felé. A terelőút a Belgrád-rakpar­­ton, az Avnoj sugárúton és az Október 23-a sugárúton vezet a­­Szabadság-hídra, s a szerémségi oldalon találhatók az elágazások Beocsin, Puma és Belgrád felé. A nyugati (Palánka, Kiszács és Piros) irányából érkező gépjármű­veket a Futaki és a Dusán cár utcán keresztül irányítják az AVNOJ sugárút, az Október 23-a sugárút, illetve a Szabadság-híd felé. A Belgrád irányából érkező gép­járműveket Péterváradon a Pre­­radovic és a Rački utcák keresz­teződésénél terelik a Szabadság­­híd irányába. Miután átkeltek a hídon, az Október 23-a és az AVNOJ sugárút kereszteződésénél fordulhatnak el Szabadka, illetve Zrenjanin irányába. Azok a gép­járművek, amelyek nem tisztelték az előző terelőúti csomópontot, illetve Péter­váradról indultak, közvetlenül a lezárt híd előtt is lekanyarodhatnak a Szabadság­­híd felé. Végül megemlítjük, hogy hétfőn 11 órától 20 óráig Újvidéken le­zárják a 107-es út Tito marsall híd körüli szakaszát is a helyi vízművek javítási munkálat"' miatt. S-n NÉHÁNY SORBAN KŐOLAJ A SZLAVÓNIAI MEZŐKRŐL. — A Privlaka, Ilača és Djeletovci környékén két évvel ezelőtt feltárt három kőolajmező­ről évente félmillió tonna r­yerskőolajat fog majd kitermelni a zág­rábi INA-Naftaplin. DIVADAI VASÚTI SZERNCSÉTLENSÉG — A szlovén kormány legutóbbi ülésén elemezte a súlyos vasúti katasztrófáról készült részletes jelentést. Ennek kapcsán többek között legszögezte, hogy a vasútforgalmii munkaszervezet anyagi problémákkal küszködik, de a munkafegyelem is meglazult. Számtalan intézkedést javasolt a helyzet javítására. MAGYAR SZÓ 1984. szeptember 15., szombat Az igazság érdekli a dolgozókat Mi történt (és történik) a szabadkai Sever Villanymotor­gyárban? Az egyik legnagyobb észak­­bácskai munkaszervezetben, a sza­badkai Severben az idén március­ban történt az egyik első „robba­nás”. A vezérigazgató és hat he­lyettese lemondott. Magában véve ez a tény nem szenzáció, nem is szokatlan esemény, hiszen más környezetekben is előfordul ilyes­mi, ha a vállalat szekere megindul a lejtőn. S éppen ebben van a dolog érdekessége: mindeddig senki sem tudta (vagy csak a ben­­fentesek), hogy ez a 6000 dolgozót foglalkoztató munkaszervezet rosz­­szul gazdálkodik. Baj volt ugyan a nyersanyagellátással, a kiviteli tervek sem sikerültek a legjobban, de ezt főleg objektív körülmé­nyeknek tulajdonították. Azután kitűnt, hogy személyi mulasztások is közrejátszottak abban, hogy például az év elején egyszerre csaknem ezer munkás maradt munka nélkül a nyersanyaghiány miatt... A munkástan­ás elfogadta a le­mondásokat, megbízott igazgató (a tíz évvel korábbi) került a gyár élére, s a KSZ-alapszervezetek meg a többi társadalmi-politikai szervezet is aktívan dolgozott a szanációs programok megvalósítá­­sán. Úgy tűnt, a Sever kilábal a nehézségekből, termelése és a ki­vitel növekedett. Egyszóval kedve­ző előjelek mutatkoztak a jövőt illetően. Megszülettek a tézisek Azután kitűnt, hogy mégsincs minden rendben. Egy idő után ugyanis egyre világosabban jelent­kezett a bizonytalanság, konfron­táció az álláspontok értelmezésé­ben, felszínre kerültek a csoport­­érdekek stb. Június végén kine­vezték az új igazgatót Djordje TRKLJA mérnök személyében. Az igazgató július 10-én megbeszélés­re hívott össze néhány „aktivis­tát”, tehát társadalmi-politikai munkást, tapasztalt, régi „severe­­seket”. Mint később ,kiderült­, leg­­alábbis, a különféle összejövetele­ken megpróbálták így indokolni: tapasztalatszerzésre. Ezen az össze­­jövetelen részt 'vett' a ggy írt gaz­da fő. KATIC, Mítorad MRVALTEVIC. Antim POMIC, BOSZNAI Elemér, VITÉZ Kéroly Drágán ODALOVIC. Milorad MANDRAC és P­KI Mihály. Kö­zöttük volt a KSZ, a szakszervezet elnöke, a pártbizottság egyik tag­ja, érv tmasz-igazgató stb. — Te­hát „komoly” összetételű testület­nek tűnt a csoport. Ezen az ülésen szó volt a Se­verben uralkodó politikai hely­zetről és a további teendőkről. Az összejövetelen miután vitát foly­tattak a fenti kérdésekről, úgyne­vezett tézisekben vázolták a hely­zetet és meghatározták a további feladatokat. A tézisek szövegét Luka Katié, a munkaszervezet ká­­derosztályának egykori vezetője állította össze. Érv idézet a tézisekből: ezenkí­vül úgy ítélték meg (az ülés részt­vevői, K. F.), hogy a jelenlegi igazgató megválasztása körüli eset példa nélkül áll Szabadkán, m­ert arra kényszerítettek bennünket, hogy dolgozói gyűléseket és szak­­szervezeti alapszervezeti gyűléseket tartsunk, s ezen véleményezzük a vezérigazgató megválasztását. Ez a „parádé” nem kevesebb, mint 4 millió dinárunkba került, mert az üléseket munkaidőben kellett tar­tani ... A fenti kitételeken kívül a tézi­sek támadják a község néhány ko­moly funkciót betöltő személyét, megbízatásokat osztogatnak egyes feladatok elvégzésére — mindezt semmilyen önigazgatási alap bir­tokában, csupán egy privilegizált csoport jogán! A tézisek értékelése közvetlenül a kollektív évi sza­badságok előtt a munkaszervezet KSZ-alapszervezetei és SZISZ-vá­­lasztmányainak elnöksége tárgyalt az említett tézisekről. Ezen az ülé­sen a többi között elhangzott: ,,A Sever több ezer dolgozója számá­ra villámcsapásként hatott a hír, hogy valamilyen nem hivatalos csoport jogot formál a munkaszer­vezetben az irányításra, a „hata­lomra”, s ezt tézisek formájában fejtik ki, valamint intézkedéseket sürget, véleményez stb. Nyilván­való, hogy erre nincs alapja és jo­ga sem ...” Az elnökségek összejövetelén fel­szólaltak néhányan a nem hiva­talos csoportból is. Azt próbálták bizonygatni, hogy az ülés célja: „Elvben megbeszélni a társadalmi­­politikai szervezetek munkáját, és megállapodni ebben, hogy miként mutassák be a dolgozói közössé­get a községi pártbizottságban, pontosabban: hogyan számoljanak be a Leverben uralkodó helyzet­ről.” Mindhárom elnökség egyöntetű­en elítélte a tézisek szerzőit, az említett ülés résztvevőit és kérték felelősségük megállapítását. Azóta a JKSZ KB 13. plénumának kap­csán szervezett vitákban a párt­tagok élesen elítélik az önigazga­­tásellenes csoport ténykedését, és méltó büntetésüket kérik, habár voltak olyan alapszervezetek is (kis számban), amelyek megpróbálják eltussolni a dolgokat, húzni az időt, s ezzel tompítani az ügy élét. A községi pártbizottság a vállalatban uralkodó helyzetről A szabadkai községi pártbizott­ság tegnapi ülésén is napirenden szerepelt a fenti kérdés. PÉNZES István titkár beszámolója után, amelyben ismertette az előállt helyzetet többen is rámutattak, hogy a helyzet tarthatatlan és le kell számolni a szocialistaellenes­­ erőkkel. A vitázók (SZÁNTÓ Ist­ván, Diuro CRNKOVIC, Josip STI­­PIC, Roško KOVACEVIC, Tomo KUUTNDfclC, Djeno ANDREKO­­VIC, Mirko SINKOVIC, Nede­jko GatBlC) rámutattak, hogy ez a cso­port nem most kezdett el ,,mű­ködni”, hanem hosszú ideje döntő befolyással volt a dolgozói közös­ség életére, éppen ezért, s minden­képpen önigazgatásellenes maga­tartásukért, etatista, technobürok­rata megnyilvánulásaiért méltó büntetésben kell részesülniük. — Hogyan lehetne jellemezni a csoport ténykedését másként, mint politikai összeesküvésként, más­részt a községi vezetőség meg­buktatására irányuló próbálkozás­ként? — mondta Stipan KOFI­­LOVIC, a VKSZ TB Elnökségének tagja. — Éppen ezért az önigaz­gatásellenes erőkkel való leszámo­lás mellett, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tennünk, se­gítenünk kell a kollektíván, hiszen a nagy munkaszervezet segítség nélkül nem állhat talpra. Ezen­kívül minden szabadkainak pontos információt kell nyújtani arról, hogy mi is történik ebben a gyár­ban. A pártbizottság egyöntetűen el­ítélte a Severben ténykedő önigaz­­gatásellenes csoportot, s határoza­taiban támogatásáról biztosítja e Sever kommunistáit és dolgozóit. Egyúttal megalakította az elvtársi bizottságot is, amely az egykori vezérigazgatónak, Ljubomir Jova­­novicnak, a községi pártbizottság tagjának a felelsségét fogja meg­állapítani. KIS IMRE Ferenc Ítélethirdetés várható az adócsalási perben „Kegyelmezzen a bíróság” - kéri a volt ügyvéd, a vádlott А­лет pong a­lazott, de megtört és őszinte megbánást tanúsító ember be­nyomását keltette az egész fatárgyalás ideje alatt Vladimir JuLUM, az adó­csalással vádolt volt karlócai ügyvéd. ..Tisztában vagyok tettem következmé­nyeivel, ezért csak azt kérhetem, ke­gyelmezzen a bíróság.” Az összképet némileg lerontja, hogy ugyanilyen benyomást támasztott magatartásával, a­­kor is, amikor még jóval kevesebb cselekmény volt a rovásán, s az újabb és újabb vádiratokat ő alapjában véve mindannyiszor nagyjából helytállóak­­nak, magát pedig vétkesnek nevezte, de sosem beszélt arról, hogy mi nyom­ja meg a lelkét. Tegnap, a főtárgyalás utolsó napján a vádbeszéd és a védőbeszédek elhang­zása után az utolsó szó jogán felszólalt, és közölte, hogy mint ügyvédnek sem­mi szüksége nem volt a mintegy 600 000 dinárra, amit az ügyfeleitől forgalmi adó címén átvett és magának vissza­tartott, hiszen közismert, mondta, hogy az ügyvédek igen jól keresnek. Ki­jelentette, hogy körülbelül ugyanilyen értékben van neki kinnlevősége: alkal­mi ismerősenek és barátainak adott kölcsön pénzt, akiknek most, hogy huzamos ideje vizsgálati fogságban­ tartják, szüksége lenne a pénzre, az adósoknak azonban eszük ágában sincs a tartozást megadni. A nemek egyébként, mint már kö­zöltük, rajta kívül még két vádlottja van: Nikola SKROBONJA nyugdíjas akit azzal terhel az ügyészség, hogy az ingatlanforgalmi szerződések némelyi­kére az ő közreműködésével sikerül­­ ráhamisítani a forgalmi adó befizeté­séről szóló bér végzőt, valamint Lazar INDJIC, az adóhivatal dolgozója, akit hanyag" ügykezeléssel terhelnek. Azt a vádban állított puszta tényt, hogy adó­csalás történt,­ a vádlottak nem is igye­keztek kétségbe vonni, csupán a ma­guk felelősségét csökkenteni. A volt ügyvéd védőinek egyike, Slobodan BLEJANSKT védőbeszédében arra hív­ta fel a figyelmet, hogy védencét nem lehet kétféle alapon vádolni: azzal is, hogy adócsalást követett el a város kárára, ugyanakkor pedig azzal is, hogy megrövidítette ügyfeleit, hiszen ez utóbbiak javára követte el az adó­csalást. A perbeszédek elhangzása után MIKE Eszter bírónő tanácsa közölte, hogy ítéletet hétfőn déli egy órakor hirdet­nek.

Next