Magyar Szó, 1988. július (45. évfolyam, 179-193. szám)

1988-07-01 / 179. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar nó PALME-GYILKOSSÁG : Érkezett előzetes figyelmeztetés A svéd rendőrség országos bi­zottsága kontaktál a brit hírszer­ző szolgálattal, hogy kiderítse, vajon a svéd biztonsági szolgála­tot figyelmeztették-e, hogy Palme miniszterelnök ellen merényletet szőnek. Ebben állapodtak meg a kormány­, az ellenzéki pártok, az államügyészség és a rendőrség képviselői szerdai ülésükön, ame­lyen megvitatták a meggyilkolt miniszterelnök ügyében folyó vizs­gálat menetét. A sajtó korábban olyan híre­ket közölt, hogy a londoni hír­szerző szolgálat felhívta az illeté­kes svéd hatóságok figyelmét ar­ra, hogy Palme merénylet áldoza­ta lehet, ám Stockholmban semmi­be vették a figyelmeztetést. Par­lamenti bizottság már korábban felmérte a gyilkosság ügyében fo­lyó nyomozást, s arra a megálla­pításra jutott, hogy az ország biztonsági szolgálata nem becsülte le a Palme ellen irányuló fenye­getőzést. A politikusok most úgy döntöttek, hogy a kérdést ismét napirendre kell tűzni. A tegnapelőtti megbeszélés után világos, hogy a vizsgálat to­vábbra is egy helyben topog. (Tanjugi (Reuter telefotó) A mentőalakulatok további 2­1 holttestet hoztak felszínre abból a Fekete-tenger melletti faluból (Catak), amelyre egy héttel ezelőtt iszaplavina zúdult. Az áldozatok száma most már 39-re növekedett, s bár félő, hogy 70—100 személy vesztette életét. A múlt csütörtökön a falut övező dombokról mintegy félmillió tonna iszap és kő te­mette be a helységet. Hírügynökségi jelentések szerint újabb föld­omlások nehezítik a mentési munkálatokat, már nincs remény, hogy élőket találnak. A képen: elszállítják az egyik áldozatot Ötvenhat áldozata van a párizsi vonat­összeütközésnek A párizsi kórház, amelybe a sé­rülteket és a holttesteket szállí­tották, közölte, hogy a hétfői sú­lyos vasúti katasztrófának, amely a párizsi Gare de Lyon pályaud­var metróállomásán történt, 56 halálos áldozata van, nem pedig 59, mint ahogyan korábban beje­lentették. Tizenhárom súlyos sérültet még gyógykezelnek, közülük egynek az állapota válságos. Időközben azonosították a sze­rencsétlenség valamennyi áldoza­tát, a sérültek és az áldozatok kö­zött nincs jugoszláv állampolgár. (Tanjug) ÜZBEGISZTÁNI BOTRÁNY Véget ért a vizsgálat a Csurbanov­­ügyben Véget ért a Jurij­­Csurbanov volt belügyminiszter-helyettes, Drezsnyev néhai szovjet pártfő­titkár veje ellen indított vizsgálat. Csurbanovot tavaly januárban an­nak alapos gyanújával vették őri­zetbe, hogy módszeresen nagy összegű csúszópénzeket fogadott el. A Szovjetszkaja Rosszija című lap ezzel kapcsolatban idézi Ka­­tujevnek, a Szovjetunió helyettes államügyészének szavait, amelyek szerint Csurbanovval együtt bíró­ság elé állítják . Jakajevet, az üz­­bég tagköztársaság volt belügy­miniszterét, két miniszterhelyet­test, továbbá jó néhány Üzbegisz­tán­ körzeti belügyi titkárt és má­sokat is. Amikor a Csurbanov-ügy kipat­tant, két üzbegisztáni köztársasá­gi funkcionárius öngyilkosságot követett el. önkezével vetett vé­get életének Scsolokov, a Szov­jetunió belügyminisztere és fele­sége, őket megelőzően pedig Üz­begisztánban Rasidov, a köztársa­sági pártbizottság első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja. A szovjet sajtó nemrégiben cik­kezett az üzbegisztáni afférról, amelynek során az államot 5 mil­liárd rubellel, hivatalos szovjet átszámítás szerint mintegy 9 mil­lió dollárral károsították meg. A pénz zöme magánkézbe vándo­rolt, jó részét Brezsnyev veje tu­lajdonította el. (Tanjug) Á­rfolyamlista Ország­­ valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár1 1902,17 1907,89 AUSZTRIA schilling 10­1 18774,96 18831,36 KANADA dollár1 1969,81 1975,73 FRANCIAORSZÁG frank 100 39215,66 39333,48 NSZK márka 100 132315,27 132712,81 OLASZORSZÁG líra 100 178,18 178,72 SVÉDORSZÁG korona 100 38410,85 38526,25 SVÁJC frank 100 159393,52 159872,42 NAGY-BRITANNIA font 1 4123,45 4135,83 USA dollárt 2395,70 2402,90 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT ВА1Ч5К AZ SZKP 19. ÉRTEKEZLETE Élénk vita a­azdaságról A tegnapi Pravda közölte az országos pártértekezleten elhang­zott eddigi felszólalások teljes szövegét, amelyből megállapítható, hogy a 19. értekezleten rendkívül élénk a vita, több kérdésről, el­sősorban a gazdasági reform eredményességéről. Gorbacsov főtitkár­nak az állam- és a pártvezetői tisztség összevonására tett javasla­­táról eltérő nézetek is elhangzottak. A küldöttek véleménye nem azonos a sajtó szabadságáról és szerepéről sem. Leonyid Abalkin, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Közgazdasági Intézetének igazgatója, neves köz­gazdász úgy értékelte, hogy a szov­­jet gazdaság nem jutott ki a pan­gásból, s nem történt gyökeres for­dulat. Felszólalása arra késztetett több küldöttet hogy ellentétes vé­leményének adjon hangot. Szerin­tük az értékelés pontatlan, válto­zás történt a gazdaságban, ám a kereskedelemben rosszabb a hely­zet, mint korábban. Abalkin figye­lmeztetett arra, hogy határozatok meghozatalával még nem értek el változást, a gaz­dasági alapvető­­kapcsolatokon kell változtatni, s a helyzet módosulása csak tényleges adatokkal mérhető. Fenntartással fogadta Gorbacsov elképzelését, hogy ugyanaz a sze­mély álljon a párt és az állam élén. Szerinte e kérdésről alaposan el kell gondolkodni, mert az indít­vány nem áll összhangban azzal a törekvéssel, hogy elkülönítsék az állami és a pártszervek munkáját. Abalkin azt javasolta, hogy a kér­désről folytassák a vitát, mert rendkívül felelősségteljes döntést kell hozni. Eltérő nézetek hangzottak el a felelősségteljes tisztségeket betöl­tők megbízatási időszakának tar­tamáról is. Megoszlottak a vélemé­nyek, noha valamennyien támogat­ták a mandátum korlátozását. Polémiát váltott ki a sajtósza­badság kérdése is. Ulianov színész hiába szállt még Mihail Gorba­­csovval is. Szerinte néhány küldött — szavaival élve — ugyanazt a nótát fúj­ia: a sajtót bírálják ha nyilvánosságra hozza a visszás je­lenségeket, mintha azok nem lé­teznének, ha a sajtó nem írna ró­luk. Hozzáfűzte, hogy a főszer­kesztőket a pártkongresszuson kel­lene megválasztani, hogy mentesít­sék őket a helyi pártszervek mind­­dennapos nyomásától. Más küldöttek számos bíráló ész­revételt tettek a szovjet lapokra és folyóiratokra, elsősorban az Aga­­nyakot és főszerkesztőjét marasz­talták el ellenőrizetlen tények köz­lése miatt, s elítélték azt, hogy az előbbi újság állítása szerint a párt­­értekezlet küldöttei között korrum­páltak is vannak. A vitában eddig több mint 30- an szólaltak fel összesen pedig 208- an kértek szót. Folytatja a mun­káját a szerkesztőbizottság hat kü­lönböző határozat megfogalmazá­sában. Az értekezlet határozatban értékeli majd a peresztrojkát, és azt, mit értek el az utóbbi 3 év­ben határozatot hoz a politikai rendszer reformjáról. A küldöttek külön okmányt fogadnak el a nem­zetek közötti kapcsolatokról, a munka nyilvánosságáról, a jog­rendszer reformjáról és a bürök­­rácia elleni harcról. Mit javasol a KGB? Az SZKP 19. értekezletéhez sok levél érkezett, a polgárok külön­böző javaslatokat tettek ben­nük. Nagy figyelmet keltettek a szovjet állambiztonsági hivatal, a KGB kommunistáinak javaslatai. Mi i­s a lényegük? Elsősorban indítványozták, hogy külön könyvben jelentessék meg Leninnnek eddig még meg nem jelentetett műveit. Továbbá: álla­pítsák meg azoknak a döntések­nek a bűnvádi, párt- és admi­nisztratív felelősségét, amelyek gazdasági és környezetvédelmi kö­vetkezményeket vonnak maguk után; hogy ne akadályozzák a nemzeti nyelvek tanulását az is­kolákban, kruzsokokban és klu­bokban, továbbá, hogy egyaránt ítéljék el a cionizmust és az an­tiszemitizmust is, mert mindkettő veszélyezteti a szocialista ideoló­giát. A szovjet állambiztonsági szolgálat kommunistái továbbá ja­vasolják: hozzák nyilvánosságra a külországoknak nyújtott szovjet gazdasági támogatás különféle adatait és azt is, hogy e támogatás mennyire volt hatékony és milyen jellegű volt. Külön figyelmet keltett a javas­lat, hogy a legjobb szociológusok, jogászok, filozófusok és más tudó­sok dolgozzák ki annak garanciáit, hogy a szocialista pluralizmust ne lehessen önkényesen értelmezni. Ez kétségtelenül a kor követel­ménye, mert az állambiztonsági szervek gyakran találják magukat szembe a pluralizmus olyan meg­nyilvánulási formáival, mint ami­lyenek a tömeggyűlések és tünte­tések, és dilemma elé állítják őket: hogyan reagálni? Gumibo­tokkal vagy nélkülük. (Tanjug) ----­-------- -------------­Kínai jókívánságok Tegnap Kína hivatalosan si­kert kívánt a szovjet reform­nak. A külügyminisztérium képviselője ismertette, hogy fi­gyelemmel kíséri a moszkvai pártértekezlet alakulását. Han­got adott reményének, hogy a reform eredményes lesz. Nem volt hajlandó kommentárt fűzni Mihail Gorbacsov főtitkár be­számolójához azzal a megin­­doklással, hogy az értekezlet még nem fejeződött be. Peking első ízben reagált hi­vatalosan a szovjet kommunis­ták megbeszélésére, amelyből a kínai lapok terjedelmes je­lentéseket közölnek. (Tanjug) Visszaküldik a mérgező hulladékot Olaszországba Hárommillió dolláros költséggel visszaszállítják Libanonból Olasz­országba azt az ipari hulladékot, amely a közel-keleti oszzágban sú­lyos környezetszennyezéssel fenye­getett, és a hatóságok hevesen tiltakoztak ellene. Ebben a libano­ni kormány képviselője és Man­cini olasz nagykövet állapodott meg. Kilátás van rá, hogy hasonló egyezmény jön létre Olaszország és Nigéria között, ahová körülbelül egy hónappal ezelőtt erősen mér­gező vegyi hulladékot vittek úgy­szintén Olaszországból. A lagosi kormány emiatt lefoglalta a Piav nevű olasz kereskedelmi hajót, 24 tagú legénységét pedig őri­zetbe vette. A visszaszállítás a római kormánynak valószínűleg néhány millió dollárjába fog ke­rülni. (Tanjug) 1988. július 1., péntek LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG Vietnam tegnap megkezd­te csapatainak korábban be­jelentett kivonását Kambod­zsából. Egyidejűleg a Kam­bodzsában állomásozó viet­nami megszálló erők pa­rancsnoksága is hazatért. Az igazság kedvéért el kell mon­dani, hogy Vietnam már he­tedszer von ki csapatokat Kambodzsából, de ezúttal azt állítja, hogy a most megkez­dett csapatkivonás végleges. Moszkvában tegnap foly­tatta a munkát az SZKP 19. értekezlete. Az eddigi fel­szólalók támogatták a pe­resztrojkát és a további de­mokratizálást. Egyébként élénk vita folyik, s a gaz­dasági reform eredményes­ségének értékelése, a párt­titkári és a tanácselnöki funkció egyesítésére tett Gorbacsov-javaslat, továbbá a legmagasabb rangú tiszt­ségviselők megbízatásának időtartama, valamint a saj­tó szerepe áll a figyelem kö­zéppontjában. Bukarest és Budapest vi­szályát tárgyalások útján kell megoldani, állapította meg tegnap Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára a parlament jelenlegi nyári ülésszakának szünetében külföldi újságírókkal folyta­tott beszélgetés közben. Hozzátette, hogy a nézetkü­lönbségek a két ország ügye. Amerikai titkos ügynökök is bekapcsolódnak a Novem­ber 17-e nevű görögországi terrorszervezet elleni nyo­mozásba. Ennek a szerve­zetnek a tagjai néhány nap­pal ezelőtt Athénban megöl­tek egy amerikai katonai ki­küldöttet. Ronald Reagan amerikai elnök üzenetet küldött Szad­­dam Husszein iraki elnök­nek, hogy a USA nem vál­toztatja meg politikáját az arab országokkal és az ira­ki-iráni háborúval szem­ben. Az irakiak legutóbbi hadszíntéri sikerei után Bag­dadban az a vélemény ala­kult ki, hogy az USA kezdi támogatni Iránt, hogy meg­akadályozza a másik fél győzelmét. Elnöki közigazgatás? Három kompromisszumos javaslat Karabah-Hegyvidék­i Autonóm Terület jövőbeni stá­tusára A négy hónapja tartó sztrájkok és a nyugtalanság során tegnap először hangzottak el kompromisszumos javaslatok Karabah Ör­ményországhoz való csatlakozására és Azerbajdzsán ezzel kapcsola­tos elutasító magatartására. A moszkvai pártértekezleten teg­nap reggel örményországi küldöt­tek újságírókkal beszélgetve három lehetséges megoldást körvonalaz­tak. Az első szerint Karabah-Hegy­vidék Autonóm Területet úgyneve­zett elnöki igazgatás alá vonnák, ami azt jelentené, hogy ideiglene­sen Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke lenne illetékes az ügyek intézésében. A másik lehetőség, hogy e terü­letet a­ Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa közvetlen irányítása alá von­­ják, tehát nem Azerbajdzsán dön­tene, mint jelenleg. A harmadik lehetőség az, hogy az Orosz Föde­rációhoz csatolják, úgyszintén ide­iglenesen. Az Orosz Föderáció Ka­­rabahhoz legközelebb eső területi Egysége a sztavropoli körzet Az örményországi delegátusok — a köztársaság Legfelsőbb Taná­csának elnöke, egy egyetemi rektor és egy kulturális intézmény igaz­gatója — úgy vélik, hogy ezek át­meneti megoldások lehetnének, és csak hosszú, türelmes tárgyalások­kal, minden érintett fél érdekének méltánylásával lehet tartós megol­dást kidolgozni. Abramcunyan, a Jereváni Egye­tem rektora kijelentette, nézete szerint az autonóm tagköztársaság státusa Azerbajdzsán területén be­lül nem elégítené ki Karabah- Hegyvidéki Autonóm Terület la­kosságának óhaját, mert feltett szándékuk, hogy elszakadnak Azer­bajdzsántól. A terület lakosságának 76 százaléka örmény. Magyarázatot adva az előállt válság okaira a köztársasági leg­felsőbb tanács elnöke azt mondta, ez örmény nép úgy véli, hogy a 20-as években téves döntés szüle­tett Karabah státusáról, de a kér­désről egészen 1985-ig egyáltalán nem volt szabad beszélni. A peresztrojka, a demokratizá­lódás és a glasznoszty elindítása lehetővé tette a tömegeknek, hogy nyíltan megmondják, mit gondol­nak, mit éreznek. A magas beosztású örmény funkcionárius hangsúlyozta, nem ért egyet azokkal, akik azt mond­ják, hogy Karabahban az esemé­nyek peresztrojkaellenesek. Alap­vető nemzeti jogok érvényesítésére irányuló törekvésekről van szó. Az önrendelkezésről, és Karabah népét ez az elv vezérli — mondta. A helyzetet súlyosnak és rend­kívül szövevényesnek nevezve az örményországi küldöttek kiemel­ték, hogy köztársaságuk vezetősége együttműködik az azerbajdzsáni vezetőkkel a kiút felkutatása vé­gett. Az örményországi helyzetről be­szélve a küldöttek elmondták, hogy Azerbajdzsánból, különösen Szum­­gajtból, ahol az örmények között vérfürdőt rendeztek, mintegy 3000 örmény menekült el, és nincs is szándékukban visszatérni szülő­földjükre. Örményországban mun­kát és elszállásolást kaptak. Ezzel egyidejűleg megtorlástól tartva bi­zonyos számú azerbajdzsán­ távo­zott Örményországból. (Tanjug)

Next